Békés Megyei Népújság, 1967. november (22. évfolyam, 258-283. szám)
1967-11-12 / 268. szám
N 1961. november 12. 6 Vasárnap A Képcsarnok Vállalói és a Népújság közös rejtvény/c Vízszintes: 1. Béke oroszul. 3. Kos- suth-díjas szobrászművész. 10. Török katonai méltóság. 12. Zamat. 14. Közel-keleti állam gépkocsijelzése. 15. Nátrium vegyjele. 16. Szovjet repülő- géptípus. 17. Nemzeti Bajnokság. 19. Pihenéshez ez is szükséges. 23. Nem vályogház. 26. Mássalhangzó kiejtve. 27. Apaállat. 29. Kislány beceneve. 30. Kárpátaljai folyó. 31. Evőeszköz. 32. A húr is ebből készül. 33. Apad ellentéte. 37. Munka után .. megy. 38. Sérülés. 40. Sokszorosított grafika. 42. A versben csendül. 43. Baráti ország gépkocsijelzése. 44. Magyarságba beolvadt rokon nép. 45. Pest megyei közr ség <+’)• 46. Utóvizsga rövidítve. 48. Mészáros Ede. 49. Nem ág. 50. Régi férfinév (ék. hib.). 51. Közép-európai nép. 54. Nyári lakhely névelővel. 56. Tejterméket. 57. AO. 59. Arató Károly. 61. Tengerészüdvözlés. 62. Értesülés. 63. Budavár bevétele című kép festője. 66. IT A. 67. Előd. 68. Csontokat köti össze. 69. Háziállat. 70. TLP. 72. Németül jó. 74. Durva megszólítás. 75w Erdei állat. 77. Romániai folyó. 79. Népszerű operettszínész. 80. Nem tegnap. 82. Közel-keleti államférfi (egy kockába kettős betű). 84. Pravoszláv szentképek. 86. Knock-out. 87. Község a sümegi járásban. 89. Népköztársasági Kupa. 90. Ütközet. 92. Teke mássalhangzói. 93. Köp, ahogy falun mondják. 94. Francia férfinév fonetikusan. 96. Gyáva vadállat. 97. Szomjúságot tűrő állat. 9<9. Vödör németül. 101. Ellentétes kötőszó. 102. Állat lakhelye. 104. Madár. 105. Gyulán élő festőművésznő. 106. Lásd függőleges 2. Függőleges: 1; Itt található Békés megye műgyűjteménye. 2. Sír. 4. Hévér magyar szóval. 5. Pest melletti község. 6. Mai magyar költő név jele. 7. Indium vegyjele. 8. Román stílusú templomáról híres (+*). 9. Nem köny- nyű. 10. Bánat. 11. A nyári évad kiemelkedő eseménye. 13. ZC. 16. Tűző mássalhangzói. 18. Ital. 20. Sporteszköz. 21. Indulatszó. 22. Utód. 24. Személyes névmás. 25. Kerti munkát végez. 26. Végtag. 28. Madár. 32. Bim ikerszava. 34. Dekorálás kezdete. 35. Az emberiség vágya. 36. Termést betakarít. 37. Közúti építmény. 39. Gabona. 40. összedőlt épület. 41. Földbe fektetik. 42. Termény. 46. Német tengeralattjáró. 47. Kukoricatároló (névelővel). 50. Atszól. 52. Kislány beceneve. 53. Fordított kettős betű. 55. Azonos betűk (ékezet nélkül). 57. Nem a férfi. 58. Pest megyei község. 59. A hüllő (egy kockába kettős betű). 60. A 44. vízszintes egyesszámban. 63. Félsziget. 64. Orosz hegység. 65. A csomó. 70. Ilyen hal is van (ékezet nélkül). 71. Fegyver. 72. Fejér megyei községbe való. 73. Tudok mássalhangzói. 76. S, SZ. 77. ..; i, csomópont, szovjet filmcím. 78. Morzejelek. 79. Ételízesítő (ék. nélkül). 81. Fordított férfi becenév. 83. Festőszerszám. 85. Tengerek réme volt. 86. Nem sovány. 88. .;. a, Volga mellékfolyója. 91. Fordított állatnév. 93. Bíróságon folyik. 95. Nak ikerszava. 97. Ital. 98. Félig békaporonty. 100. Görög betű kiejtve. 101. Algéria gépkocsijelzése. 103. Énekhang. 104. Római 6. • FIGYELEM! A vízszintes 3 (szob- [ rászművész) éar a vízszintes 10S (festőművésznél) ‘egy-egy alkotását megfejtőink megtalálják a Képcsarnok Vállalat békéscsabai bemutatótermében. Megfejtésként e két alkotás címét kell beküldeni és mellékelni a Békés megyei Népújságból kivágott keresztrejtvényt is, mert enélkiil a pályázat érvénytelen. A megfejtést legkésőbb november 21-ig kell eljuttatni a Képcsarnok Vállalat békéscsabai boltja címére postán (Békéscsaba, Tanácsköztársaság útja 10), vagy személyesen bedobni a jelzett határidőig a boltban elhelyezett rejtvényurnába. A pályázat eredményhirdetése november 26-án lesz a Békés megyei Népújságban. Ünnepélyes díjkiosztás november 21-én, délután 5 órakorba Képcsarnok Vállalat békéscsabai bemutatótermében. A napokban olvastam, hogy az influenza olyan fránya egy betegség, amely még mostanság is sok borsot tör az orvostudomány — meg a veszendő emberiség — orra alá. Sőt, egyre többet. Történeti adatok tanúsága szerint a XVII. században hét, a mütí. században már negyvenöt influenzajárvány tizedelte a népeket. Hogy e században menynyi, arról még pontos összesítés nem készült, de ha azt számítom, hogy szerény illetőségem három évtizedes fennállása alatt legalább hatvanszor esett áldozatul e kórnak — minden tavasszal és minden ősszel a vasúti menetrend változását követő pontossággal —, akkor kiviláglik, hogy nem áll valami jól a szénánk. Már ami a szénanáthát illeti. S elárulom, mi az, ami különös aggodalomra késztet. Először bizonyos Sandy Shaw nevezetű, bájos megjelenésű és kellemetes hangú fiatal hölgynél vettem észre a bűnös felelőtlenség tüneteit. A szóban forgó többszörös slágerbajnoknö ugyanis nem elég, hogy kurta pendelyt hord — ez divat —, de csakis teljesen meztéláb hajlandó a színpadra lépni. Már pedig a világot jelentő deszkákat kizárólag a nagyérdemű közönség lelkesedése forrósít ja fel (már amikor), egyéb alkalmatossággal azokat nem melengetik. \ S köztudott, hogy felfázni alulról a legveszélyesebb. Ankét a TIT Békéscsabai Értelmiségi Klubjában A TIT Békés megyei Szervezetének Művészeti Klubja 1967. november 13-án a békéscsabai Értelmiségi Klub helyiségében ankétet rendez, melyen Szilágyi Jái nos, a Művelődésügyi Minisztérium színházi osztályának főelőadója tart előadást „Szovjet dráma — szovjet színház” címmel. Tanácskozik a MTESZ megyei szervezetének elnöksége A Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége megyei szervezetének elnöksége november 16-án, csütörtökön délután két órakor tartja e havi ülését Békéscsabán, a KISZÖV székházában. A tanácskozáson értékelik a Magyar Kémikusok Egyesülete és a Papír- és Nyomdaipari Műszaki Egyesület megyei csoportjának eddigi munkáját. Ezután megvitatják a mérnök-, közgazdász- és technikus-felmérésről összeállított informatív jelentést. Gyulai és békéscsabai fiatalok közös sfávalóversenye A Gyulai Ápolónőképző Intézet, a harisnyagyár és a békéscsabai honvédség KISZ-alapszervezete a napokban együttes szavalóversenyt rendezett. A fiatalok orosz és szovjet költők — többek között Puskin, Jevtusenko — verseit adták elő. Babér a gyulaiak számára termett, megosztva első lett Marozsán Erzsébet (Ápolónőképző) és Gyöngyösi Erzsébet (Harisnyagyár). A hólyaghurutből egykettőre kifejlődhet akár a garathurut is! Legutóbb a tv-ben a világ nyomorgó gyermekei javára rendezett nemzetközi gálaesten láttam a művésznő mezítelen talpát. Lévén nyirkos ősz, megrémültem a gondolattól: mi lesz a gyermekekkel, ha az, aki őértük énekel, ennyire nem vigyáz — a garatjára? Borúlátó aggályaim most még inkább elmélyültek. A megyénkben a minap vendégszereplö szomszéd országbeli művész- együttes kedves és tehetséges táncdalénekesnöje szintén úgy jelent meg a tisztelt publikum előtt, mint hamupipőke a mesében: csupasz bütykökkel. Amilyen gyorsan terjednek a divatok napjainkban, félő, hogy ez az alul lenge elegancia mind több követőre talál. Amit új divatként elkezdenek a színpadokon, a táncdaléneklés dobogóin, az könnyen közkeletűvé válhat a társasági életben is. Márpedig itt állunk télvíz küszöbén. Huzatosak a küszöbök, nincs mindenütt szőnyeggel fedve a parketta, nem beszélve a modern lakások műanyag padlóiról vagy a mozaiklapokról. Brrrr... Érdemes, hogy az ember a jólöltözöttség, a választékos elegáncia okából kockára tegye az egészségét? —ajda— Áremelési javaslatot teszek, s ugyanakkor bízom abban, hogy ez — a szokástól eltérően — tetszést arat. Én ugyanis a felvásárlási ár növelésére gondoltam. Pontosabban: egy bizonyos szellemi termék felértékelését javaslom. A szóban forgó szellemi termék szabatos meghatározása megtalálható a Magyar Nyelv Értelmező Szótára ötödik kötet 588. oldalán. Íme: „ÖTLET: Hirtelen támadt, váratlan, gyakran meglepő gondolat.” A következő sorokban néhány példamondat is található, ezeket idézve azonban úgy tűnik: tulajdonképpen nyitott kapukat döngetek: „Aranyat érő ötlete támadt” — így az egyik, „ötletével sok pénzt keresett” — ekként pedig a másik. Tapasztalataim azonban mégiscsak arra késztetnek, hogy fenntartsam javaslatomat, mivel olyan embereket manapság gyakran lehet találni, akiknek aranyat érő ötletük támad, olyanokat azonban, akik ezzel sok pénzt keresnek, már ritkábban. Hogy miért van ez így? Ennek megmagyarázására támadt egykét ötletem, de ezek ismertetése előtt hadd idézzek néhány nevezetes példát Ott van mindjárt az a bizonyos „gordiuszi csomó”. Rengetegen próbálták kibogozni, sikertelenül, mindaddig, míg a monda szerint Nagy Sándor nem lépett a színre. A világhódító rövid gondolkodás után előrántotta kardját egy suhintás, kettévágta a csomót, tehát a lehető legegyszerűbben oldotta meg a fogas feladatot „Jé!" — mondták erre azok az emberek, akik t^núi voltak az eseményeknek. Vagy nézzük meg az élére állított tojás esetét, ikre Kolum- busznak támadt egy jó ötlete; fogta a tojást s egy határozott mozdulattal az asztalhoz nyomta. A tojás egy kicsit berepedt ugyan, de a kísérlet sikerült megállt az élén. „Jé!" — csodálkoztak az emberek, akik tanúi voltak az eseménynek. És ezzel a két kis példával már alkalmunk is nyílik némileg kiegészíteni az ötlet meghatározását Az a bizonyos „Jé!" felkiáltás tanúsítja, hogy tulajdonképpen egy rendkívül egyszerű dologról van szó, amely ha végre eszébe jut valakinek, mindenki a fejére csap és így szól: „Hogyhogy ez nekem még nem jutott eszembe!” Ennek a dolognak két magyarázata van: Vagy egyáltalán nem gondolkodott a megoldáson az illető vagy - gondolkodott ugyan, de mégsem jutott eszébe semmi. Ilyen is van, ez utóbbi lehetőséget kár lenne tagadni. Minket azonban elsősorban most azok érdekelnek, akik egyáltalán nem gondolkodnak a dolA szovjet régészeknek az ősi H erszon esz ben véglett legutóbbi ásatásai során rengeteg antik emlék került felszínre. (Herszo- nesz Szevasztopol közelében fekszik, a Krím-félszigeten.) Számos régészeti emlék^ zenei és sport- versenyekhez fűződik. ' Herszoneszben töredékeiben megmaradt néhány olyan márványtábla, amely a versenygyőzaranyért! gon, ismerkedjünk meg tehát ezzel a típussal. Nagy Sándornak könnyű dolga volt, mert kardot hordott az óldalán. Kolumbusz felfedezte Amerikát, így hát kénytelenkelletlen el kellett ismerni, hogy a Kolumbusz tojásának felfedezésére is képes. No de mit szóljon Egészenkis Péter, aki, miután hallja és látja, hogy műhelyében sok a selejt, gondolkodni kezd a dolgon, aztán odasomfor- dál a művezetőjéhez. Egy ilyen jelenet gyakran eképpen zajlik le: Egészenkis Péter: Művezető szaktárs, van egy jó ötletem. Nemegésznagy Pál: Micsodája van, szakikám?... Ne is folytassuk tovább ezt a párbeszédet. Az értelmező szótárból tudjuk, hogy az ötlet általában meglepő, s tapasztalatunkból pedig azt tudjuk, hogy a Nemegésznagy Pálok nem rajonganak a meglepő dolgokért. Szerencsére azonban akadnak széles e hazában Nagy és Egé- szennagy Pálok is, cseppet sem kis számban. Velük mi a helyzet? ötletes Péter: Van egy jó ötletem. Egésznagy Pál: (hátbavere- geti). Gratulálok, hadijuk gyorsan! ötletes Péten (meghatotta»). Azt kellene csinálni, hogy™ (Elmondja, hogy mit is kellene csinálni). Egésznagy Pál:- Brávó, barátom, ez nagyszerű! Csak az a baj, hogy ennek megvalósításához pénz kellene. És az, sajnos— (széttárja karjait); Ezt se folytassuk további, de mondjuk végre el a mi ötletünket Igaz, hogy minden jó ötlet megvalósításához pénz kellene, legtöbbször nem is olyan sok pénz. A jó ötlet viszont mindig sok pénzt hoz. Ebből a körből tehát úgy lehet kimenekülni, ha sok a jó ötlet Azokból pedig kiválogatjuk a legjobbakat, és megcsináljuk. Kézenfekvő a megállapítás: Néhány „Édességet az édességboltból" — neonfelírat helyett csináljunk ilyen reklámtáblákat: „Gondolkoaa!" „Mondd el az ötletedet!" Jaj! Ez nem jó, ez legalább olyan felesleges, mint az édességbolt-reklám. Hiszen nálunk rengeteg embernek vannak ötletei, s azokat nem is tartják véka alatt Az esztergályos ragyogó közgazdasági elképzelésekkel rendelkezik, a gépészmérnök a rudabányai ősember-lelettel kapcsolatban tud rendkívülieket a labdarúgó szakértő egyben kiváló űrhajós. Az első ötlet tehát: nem ezt kimondani is felesleges. A második azonban annál időszerűbb: ne sajnáljuk az ezüstöt az aranyat érő ötletekért Érdemes, hiszen elég, ha megnézzük az értelmező szótárt. Ötödik kötet 588. oldaL I tesek nevét sorolja fel. Az egyik táblán epigrammák, magasztaló himnuszok és komédiák szerzőinek, a kikiáltóknak és a harsonásoknak a nevét találjuk. Ezek az irodalmi-zenei versenyek valószínűleg a színházban folytak le, amelynek közelében a táblára bukkantak. Következésképpen a városban kiváló zenészek voltak és virágzott a költészet Talpalávaló Benedek B. István Ókori sportemlékek Herszoneszben f
