Békés Megyei Népújság, 1967. november (22. évfolyam, 258-283. szám)
1967-11-12 / 268. szám
1967. november 12. 2 Vasárnap Kedden kezdődnek bevonulások 1968-tól évente kétszer lesz sorozás A sorozásokról és a bevonuló-! sokról tájékoztatták az MTI munkatársát a Honvédelmi Miniszté- nium illetékesei. Elmondták: — Az idei sorozás tapasztalatai azt bizonyították, hogy a katona- | korba lépő ifjak túlnyomó többsége egészséges és így alkalmas ka- ■ tonai szolgálatra. A korábbi évek- j hez viszonyítva tovább növekedett j a fiatalok általános műveltségi és iskolázottsági színvonala. Kedvező tapasztalat az is, hogy mind több az olyan sorköteles, aki kéri behí- j vását katonai szolgálat teljesítésé- j re. Függetlenül attól, hogy az j adott naptári évben esedékes-e | vágj' sem. Ugyancsak növekszik [ azoknak a fiataloknak a száma, j akik még nem sorkötelesek, de j 17. életévüket betöltötték és szü- j leik hozzájárulásával — a honvé- | delmi törvény adta lehetőséggel álve — kérik, tegyék lehetővé számukra, hogy bevonulhassanak. — A korábbi gyakorlatnak megfelelően az idén is az év különböző időszakaiban hívtunk, illetve hívunk be sorköteleseket katonai szolgálat teljesítésére. Ezzel összefüggésben szereztünk olyan tapasztalatokat is, amelyek szükségessé teszik az eddigi sorozási tevékenység bizonyos módosítását. Ennek megfelelően 1968-tól évente általában kétszer — tavasszal és ősszel — sorozzuk azokat, akiket a későbbiekben előreláthatólag behívunk. Az idén az őszi bevonulások november 14-én kezdődnek és a j hó végéig tartanak. A szolgálati idejüket letöltött katonafiatalok j folyamatosan, november közepétől december végéig szerelnek le. A helyőrségekben, a laktanyákban országszerte felkészültek a leszerelők ünnepélyes búcsúztatására és az újoncok fogadására. (MTI) Tíz napja tart a szabatiságharessok offenzívája a kambodzsai balár közelében Tfz napja tart a Dél-vietnami Nemzeti Felszabadítási Front fegyveres alakulatainak offenzívája a kambodzsai határ közeiében levő Dak To térségében. Miként a Reuter jelenti, a heves harcokban eddig 247 amerikai katona vált harcképtelenné. Az összecsapások hevességére jellemző, hogy az amerikaiak a partizáncsapatok ellen B—52-es óriás bombázókat is bevetettek. * Georges Gallup, a róla elnevezett nemzetközi hírű közvélemény-kutató intézet igazgatója Williamsburgban pénteken kijelentette, az amerikaialk többsége azt szeretné, ha az Egyesült Államok fokozatosan csökkentené „vietnami kötelezettségéit” úgy, hogy a katonai terheket mindinkább a saigoni kormánycsapatokra hárítaná. Az igazgató szerint az a jelölt indulna legnagyobb esélyekkel az 1968-as elnökválasztási hadjáraton, aki „a A közel-keleti kérdés a Biztonsági Tanács előtt Mahmud Riad, az EAK külügyminisztere (felső képen jobbról) a Biztonsági Tanács ülésén követelte, hogy Izraelt kényszerítsék, vonja vissza csapatait a megszállt arab területekről. A középső képen Arthur Goldberg, az . Egyesült Államok állandó képviselője az ENSZ-ben. Az alsó képen középen Vaszilif V. Kuznyecov szovjet külügyminiszter-helyettes, balról Fedorenko a Szovjetunió állandó képviselője az ENSZ-ben. Rádiótelefotó — MTI Külföldi Képszolgálat két szélsőség” — az amerikai kivonulás, avagy a háború további fokozása — között, „igazságos középutat” venne be programjába. Gallup azt is kijelentette, hogy külföldön növekszik azoknak a száma, akik ellenzik az Egyesült Államok vietnami jelenlétét. Példaként felhozta, hogy Finnországban a lakosság 81 százaléka, Svédországban pedig 79 százaléka ellenzi az amerikai csapatok dél-vietnami tartózkodását. * A Nhan Dán című hanoi Jap a szocialista országok segítségét méltatja. Miként a lap hangsúlyozza, a vietnami nép az amerikai agresszióval szembeszállva, nemcsak függetlenségét és szabadságát védelmezi, hanem egyúttal harcol az egész szocialista tábor biztonságáért és a világbéke ügyéért is. (MTI) November 7 kínai módra Moszkva A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulóján a pekingi lapok valósággal hemzsegtek a( szovjetellenes cikkektől — állapítja meg a TASZSZ összefoglalója. — A forradalom évfordulóját a pekingi propagandisták arra használták fel, hogy dühödt rágalmakat szórjanak a Szovjetunióra, meghamisítsák a szovjet bel- és külpolitikát. Pekingben november 6-án nagygyűlést tartottak, amelyen Lin Piao honvédelmi miniszter tartotta az ünnepi beszédet. Mao Ce- tung ismert téziseit ismételgette, amelyek a kínai vezető csoport soviniszta, nagyhatalmi politikai vonalát bizonyítják. (MTI) Élmények, emlékek Angliából Sárközi Andor úti jegyzete íQ Birodalmi gondolat — európaiság Utazásunk egybeesett a közel- keleti válsággal, a harci, cselekmények kirobbanásával. A kiélezett nemzetközi események érzékenyen jelzik a közvélemény politikai érdeklődését, reagálásainak hőfokát. Hol mérhető ez le? Az utcaképen, a lapok címoldalain, a hivatalos állásfoglalásokban. ííiváltképpen, ha a földkerekségnek olyan szférájáról van szó, mint a Közel-Kelet, ahol a brit érdekek alakulása egész történelmi fejezetet foglal magában. Igen figyelemre méltónak bizonyult az, amit az öt és fél millió példányszámban megjelenő Daily Mirrornál fejtegetett Mr. Lee Howard felelős szerkesztő, hogy a birodalmi gondolatot az európaiság gondolatának kell elfoglalnia az angol polgárok gondolkodásában. Emögött az igény mögött, persze, megváltoztathatatlan történelmi tények állnak, amelyeket tudomásul kell venni, tudomásul kell vétetni: az angol világbirodalom szétesése egyfelől, és a gazdasági gondokkal s a font sterling helyzetével összefüggő közös piaci felvétel sürgető igénye másfelől. Ez utóbbit a közel-keleti események se szorították háttérbe. A kilátásokról Mr. William Rodgers, a külügyminisztérium parlamenti államtitkára, aki a nagy eseményeket látó és formáló Foreign Office egyik termében fogadott bennünket, igen derűlátóan nyilatkozott: „Belépésünket az Európai Gazdasági Közösségbe valószínűnek tartjuk. Belépési kérelmünket népünk befolyásos közvéleményének nagy többsége támogatja. A kormánynak a felvételi kérelemre vonatkozó határozatát a parlament túlnyomó többséggel szavazta meg. Nagyon hálásak vagyunk a tagállamok kormányainak támogató nyilatkozataikért. A miniszterelnökünk, külügyminiszterünk és a tagállamok kormányai között folytatott megbeszélések eredményeképpen meg vagyunk győződve róla, hogy a felmerült akadályok nem lesznek áthágha- tatlanok”. A kilátásokat és a derűlátást azóta új fejlemények és hullámverések motiválták, így Wilson miniszterelnök legutóbbi, június 19-i párizsi látogatása, és nem keltik azt a benyomást, mintha a kérdés közelebb került volna a gyors, közvetlen megoldáshoz. Ott-tartózkodásunkkor egy hazai esemény hangolta egységes kórusba az angol sajtót: az ún. „D-Notice”-ügy. A Daily Express leleplezéséből kitűnt, hogy a külföldre feladott táviratokat előzetesen az angol titkossszol- gálat ellenőrzi. A kormány állásfoglalása szerint ez az újságközlemény megsértette a „Defence Notice”-t, a nemzetvédelmi és nemzetbiztonsági érdekek védelméről szóló megállapodást, melynek értelmében, szükség szerint, figyelmeztetik a sajtót egy-egy tervezett közlés titkosságára, és ilyenkor a sajtó eláll a publikálástól. A Daily Ex- press-t a Wilson kinevezte bizottság ártatlannak találta, ezek után a miniszterelnök saját bizottságát is negligálta, s Fehér Könyvben kötötte az ebet a karóhoz, hogy a lap igen is fittyet hányt a D-Notice-nek, és közleményével ártott a nemzetbiztonsági érdekeknek. A Radcliffe- bizottság jelentésében az a meghökkentő megállapítás is szerepel, hogy Leslie Lohan ezredes, aki a titkos anyagokat illetően felelős volt a lapok eligazításáért, maga se volt beavatva a szükséges ismeretekbe, így hát joggal vetődik fel a kérdés, hogyan ítélhette meg bizonyos adatok és anyagok közölhetőségét. A kormány magatartása miatt a lapok élesen támadták a miniszterelnököt, s kapkodással, következetlenséggel vádolták. Ha a D-Notice-ügy le is került napirendről, az egyéb problémák miatt újra megindítható kritikák pergőtüzéhez ezt a puskaport is szárazon tartják a miniszterelnök politikájának és manőverezésének ellenfelei. Az angol alsóház üléstermében szokatlan, szegényes látvány fogadott bennünket. A jelző nem az ülésteremre vonatkozik, hiszen a káprázatosán gazdag gótikus ház valamennyi terme, folyosója sok-sok történelmi emléket őriz és művészi élményt nyújt, hanem az érdektelenségre, mivel a padsorokba egy miniszter, az alsóház 630 tagja közül pedig mindössze 6—7 képviselő ült. Roy Roebuck munkáspárti képviselő, akinek szívélyes kalauzolásában ismerkedhettünk meg a gyönyörű palota szépségeivel, közölte, hogy a hétfő délelőtti üléseken általában kisebb jelentőségű ügyekkel foglalkoznak, és ezek nem vonzzák a képviselők népes táborát. Kezünkbe adták a délutáni ülés programját. Eszerint a képviselők csaknem száz kérdést intéztek, szóban és, írásban a külüsv- miniszterhez. Közös közlemény a manyar kormányküldöttségnek a Chilei Köztársaságban tett látogatásáról Santiago de Chile A Chilei Köztársaság kormányának meghívására a Magyar Népköztársaság kormányának küldöttsége Szurdi István miniszter vezetésével 1967. november 6—11 között hivatalos látogatást tett a Chilei Köztársaságban. A magyar küldöttséget fogadta dr. Eduardo Frei Montalva, a Chilei Köztársaság elnöke, Gabriel Valdez Subercaseaux külügyminiszter, dr. Edmund Perez Zujovic gazdasági miniszter, dr. Juan Gomez Millas oktatási miniszter, Alejandro Hales J. bányaügyi miniszter, dr. Fernando Luengo, a szenátus elnökének első helyette- j se, Oscar Pinochet külügyi és Sergio Saldivia közlekedési államtitkár és több más politikai és kulturális személyiség, akikkel őszinte és mindkét fél részére hasznos eszmecserét folytatott a két ország szívélyes kapcsolatairól. A felek megvizsgálták kapcsolataik fejlődését és megállapították, hogy azok kedvezően fejlődtek és hangsúlyozták az előnyös kapcsolatok konkrét intézkedésekkel való fejlesztésének szükségességét. Az ennek érdekében folytatott tárgyalásaik eredményeként kereskedelmi megállapodást, műszaki egvüttműködé: valamint kulturális és tudományos együttműködési megállapodást írtak alá. A Magyar Népköztársaság küldöttsége felajánlotta, hogy vállalatai révén ötmillió dolláros keretben hitelt nyújt beruházási javak, gépek és felszerelések chilei exportjára. A felek tanulmányozni fogják annak lenetőségét, hogy ezen hitelek ellenértékét Chilék, importált árukkal egyenlítsék ki. A magyar küldöttség vezetője reményének adott kifejezést, hogy a magas szintű személj kapcsolatok tovább fejlődnek a két ország között. (MTI) *
