Békés Megyei Népújság, 1967. november (22. évfolyam, 258-283. szám)

1967-11-08 / 264. szám

M67. november 7. 7 Redd Ötmillió forint terven felül A Szarvasi Kísérleti Álla­mi Gazdaságban vasárnap bensőséges ünnepségen emlé­keztek meg a Nagy Októ­beri Szocialista Forradalom 50. évfordulójáról. A ver­senymozgalom eredményeit ismertette a vezetőség s ki­derült: terven felül 3 millió 900 ezer forint eredmény el" érését vállalták, s november 5-ig ezt ötmillió forintra tel­jesítették. A legjobb dolgo­zók kitüntetést és jelentős célprémiumot kaptak. Harmadik lett az országos versenyben a MÁV Szegedi Igazgatósága (Tudósítónktól) A Szegedi MÁV Igazgatóság dolgozói a napokban megtartott termelési tanácskozásukon érté­kelték a Nagy Októberi' Forrada­lom 50. évfordulójára tett mun­kavállalásuk teljesítését, vala­mint meghatározták a közeljövő feladatait. Az igazgatóság dolgozói a vas- útigazgatóságok versenyében a harmadik negyedévi 103,27 száza­lékos eredményükkel a harmadik helyen végeztek. A második he­lyezettől mindössze 0,01, az első helyezettől pedig 0,55 százalékkal maradtak el. A mostani hónapok Ismerkedjünk ax új törvényekkel Az új munkajog alapelvei í. AMIÓTA AZ ORSZÁGGYŰLÉS MEGVITATTA és elfogadta a Munlka Törvénykönyvét — ame­lyet történelmünk során első ízben tárgyaltak a legfőbb törvényho­zó testület fórumán — a közvéle­ményt élénken foglalkoztatja az a kérdés, mennyiben tér el a munkajogi szabályozás a régitől, milyen új elvek érvényesülnek a munkát, munkaviszonyt, munka­körülményeket meghatározó ren­delkezésekben. A jelenleg még érvényben le­vő, túlcentralizált, központi uta­sításokra épített gazdaságirányítás — saját logikáját követve — köz­pontilag szabályozta a munkával összefüggő kérdéseket is. A kü­lönböző változások, amelyek az utóbbi években a munkaerőhely­zetben bekövetkezték, több íz­ben a szabályok módosításához vezettek, s így nem egy rendelke­zés a sok módosítás következté­ben ellentmondásossá, az egész törvénykönyv áttekinthetetlenné vált. EMIATT IS SOR KERÜLT VOLNA előbb utóbb a Munka Törvénykönyve átdolgozására. De meggyorsította ezt a folyamatot az, hogy az 1968. január 1-ével életbe lépő gazdaságirányítási rendszer a munkajogi szabályo­zásban is lényeges változást kö­vetel. Az új Munka Törvényköny­ve, a gazdaságirányítás reform­jával összhangban, elsősorban ab­ban tér el a régitől, hogy csupán a szabályozás elveit rögzíti, s a részletes intézkedések kidolgozá­sában messzemenő önállóságot ad a vállalatoknak, teret enged a helyi körülményeket, feltételeket számba vevő mérlegelésnek. A vál­lalatvezetés és a dolgozókat kép­viselő szakszervezet kollektív szerződésben állapodik meg te­hát a munkaviszonyt érintő min­den lényeges kérdés szabályozá­sáról. A helyi körülményekhez szak­mai feltételekhez történő önálló alkalmazkodás egyben a dolgozók jogainak bővítését, érdekvédelmé­nek fejlesztését is lehetővé teszi, mert helyileg számtalan olyan probléma megoldható, amelyre a központi szabály nem lehet te­kintettel. A vállalatok a központi elvek szem előtt tartásával mó­dot találhatnak a szakáiéval, az egészségi állapottal, a családi kö­rülményekkel, a korral kapcsola­tos sajátos dolgozói érdekek érvé­nyesítésére. De maguk az elvi szabályok is sok tekintetben — a jutalomszabadság, a hátrány nél­küli munkahelyváltoztatás bizto­sításával, a jubileumi jutalom feltételeinek egyszerűsítésével bővítik azokat a jogokat, kedvez­ményeket és juttatásokat, ame­lyek a dolgozókat megilletik. A törvény elfogadását megelőző vitáikból úgy tűnt: sokan tartanak az önálló szabályozás lehetőségé­től, vagyis attól, hogy a vállalati vezetők visszaélhetnek az önálló­sággal és önkényes intézkedések­kel megsérthetik a dolgozók jogait. A törvény azonban nagyon egy­értelműen és határozottan állást foglalt az önkényeskedéssel szem­ben, szigorú szankciókkal sújtja a joggal történő visszaélést és biztosítja, hogy a dolgozó bár­mely, ránézve sérelmes intézke­déssel szemben, a munkaügyi döntőbizottsághoz, illetve a szak- szervezethez forduljon. A LEGFŐBB GARANCIÁT a joggal «való visszaéléssel s az ön­kényeskedéssel szemben a szak- szervezetek törvénybe iktatott képviseleti és érdekvédelmi tevé­kenysége biztosítja Ez azt jelenti, hogy a gazdasági vezetők minden, a dolgozók élet- és munkakörül­ményeit érintő kérdésben Csak a szakszervezet meghallgatásával, egyetértésével dönthetnek, s ha egyes esetekben a döntés sérti a törvényeket, a szocialista erkölcs szabályait, a dolgozók igazságér­zetét, a szakszervezet vétót emel­het a döntés ellen, s végrehajtá­sát mindaddig felfüggesztheti, amíg az illetékes szerv — egyedi ügyekben a Területi Munkaügyi Döntőbizottság, a dolgozók na­gyobb csoportját érintő kérdések­ben pedig a vállalat felettes szerve és a szakszervezeti felsőbb szerv — állást nem foglal. Joga van a szakszervezetnek to­vábbá arra is, hogy a vele egyet­értésben hozott döntések végre­hajtását ellenőrizze, s a különbö­ző kérdésekben tájékoztatást kérjen a gazdasági vezetőktől. A szakszervezet észrevételeire a gazdasági vezetés köteles válaszol­ni, megindokolni az észrevétele­zett intézkedést. A vállalati szo­ciális és kulturális alapok fél­használásáról pedig a szakszerve­zet dönt, meghallgatva a gazda­sági vezetés véleményét. MIVEL A SZAKSZERVEZET aktivistái jogaik gyakorlása köz­ben összeütközésbe kerülhetnek a gazdasági vezetőkkel, a Munka Törvénykönyve védelmet nyújt az esetleges retorziókkal .-izemben, s a szakszervezeti tisztségviselők munkaviszonyának megszünteté­sét a felsőbb szakszervezeti szerv hozzájárulásától teszi függővé. S. E. (Folytatjuk) munkájának javításával év végé­re az első helyet is megszerezhe­tik, amely jelentős anyagi és er­kölcsi jutalommal és elismeréssel jár. Ehhez elsősorban az szüksé­ges, hogy a közvetlen és irányvo­natok utazási sebességét növeljék. Az októberben elért teljesítmé­nyek biztatóak, hiszen a berakott tonnasúlyt 103,1, a teherkocsik kihasználását 102,1 százalékra tel­jesítették, a kocsifordulókat pedig 1,6 napról 1,57 napra csökkentet­ték. Figyelemre méltó az is, hogy a személyvonatok menetrend sze­rinti közlekedésénél 101,1, a te- hervonatöknál 104,3 százalékot ér­tek el. A további siker minde­nekelőtt a novemberi feladatok jó teljesítésén múlik. Az igazgatóság területén ugyanis ebben a hónap­ban a berakandó áru mennyisége 609 200 tonna. Ezen belül a mun- ‘kaszüneti napokra meghatározott berakás 850, a munkanapi bera­kás 1450 kocsi. Mindez tehát azt jelenti, hogy naponta 2042 vasúti vagont szükséges kirakni. Ennek teljesítéséhez elengedhetetlen a szállító és a száll ittatok jó együtt­működése, a vasúti kocsik gyors ki- és berakása, az ünnepnapi és éjszakai rakodások jó megszer­vezése, valamint a szállítási ter­vek előírásainak megtartása. Sziládi Sándor Szeged Túlteljesítették * munkavállalásaikat megyénk gépjavító állomásai is A Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulójának tisz­teletére megyénk valamennyi gépjavító állomásán még a ta­vasszal munkafelajánlásokat tet­tek. Az eredményeket a mimap összegezte a megyei igazgató­ság. Szító József főmezőgaz­dász elmondotta, hogy a 431 341 normálhold talajmunka tervfel­adattal szemben 456 955 normál­holdat teljesítették. A mélyszán­tási előirányzatot november 1-ig 7 százalékkal szárnyalták túl. A traktorosbrigádok közül ki­emelkedően jól dolgoztak a Bé­késcsabai Gépjavító Állomás Vörös Hajnal brigádjának tag­jai. ötven százalékkal teljesítet­te túl a talajmunka-tervet, ugyanakkor a normálholdként tervezett 22,86 kiló üzemanyag- felhasználást 14,53 kilóra csök­kentette. A Békéscsabai Gépja­vító Állomáson nagy gondot fordítottak a munkahelyek és környékének rendezésére. A dolgozók 35 900 forint értékű társadalmi munkát végezték. A gépjavító állomások fő pro­filja a javitóüzemi tevékenység. A tervezett 5 millió 572 ezer fo­rint szolgáltatást szintén túltel­jesítették. A Békéscsabai Gép­javító Állomás 1 millió 350 ezer forint terven felüli javításról számolt be. A mezőkovácsháziak alkatrészfelújítással és az új egységek gyártásával, a kétegy- háziak a kisgépek prototípus- gyártásban munkaidő-megta­karítással tűntek ki. A jubileumi mu n k a versen yber, különösen az orosházi, a mező- berényi és a Békéscsabai Gépja­vító Állomás járt élen. Év vé­géig, a tervidőszak végére me­gyénk valamennyi gépjavító ál­lomása lényegesen túlteljesíti a 8 millió 370 ezer forint felaján­lását, hiszen november 1-ig 11 millió 388 ezer forint terven fe­lüli új termelési értéket állítot­tak elő. A Makói Gépjavító Állomás (Makó, Járandó 114. Tel.: 1968. évre vállalja a GÉPKOCSIK SZERVIZ I—II. MŰSZAKI SZEMLE MUNKAINAK ELVÉGZÉSÉT. 69. Kérjük igénybejelentésük megtételét. 111356 ÖVÉK A SZÓ Ismerték az életet a felszabadulás előtt is. Munkások voltak és ma is azok. A Hajtómű- és Felvonógyár békéscsabai gyáregy­ségében dolgoznak mind a hárman. Hogyan kezdték és hova ju­tottak el? Mi a véleményük a körülöttük formálódó világról? Mondják el ők maguk. Patai György ... gépesített a háztartásom. — Az AEGV-nél voltam eszter­gályos ipari tanuló 1934-től. Há­rom fillér órabért kaptam, az iskola díját, a könyveket és füze­teket ebből fizettem. jól dolgozott az ember. Segéd koromban 1 pengő 20 fillér volt a napi keresetem. A háború kezdetén behívtak katonának. Sokfelé jártam, négy év után jöttem haza. Gábortele- pen mindjárt megalakítottuk a karhatalmat, aztán a földosztó bizottságot. A felvonógyár elődjénél, az egy­kori Gépjavító Központban 1949- től dolgozom. Hogy mit tartok a felszabadulás előtti időkhöz ké­pest a legnagyobb változásnak? Azt, hogy szava, becsülete van a munkásnak. Én is mi voltam? Most pedig az SZMT munkavédel­mi bizottságának a tagja, a vál­lalati társadalmi bíróság elnöke és pártbizalmi vagyok. Megkap­tam a Szakszervezeti Munkáért jelvény ezüst fokozatát. Kijutot­tam külföldre is, jártam az NDK-ban jutalomképpen. Van szavuk a munkásoknak az üzemekben is. Véleményt kémek tőlük a vezetők: hogy lehet job­ban, eredményesebben dolgozni. Es nem egy helyen az apa együtt dolgozik a technikus vagy mér­nök fiával... Schreier Béla Segéd korombán sem kerestem valami sokat. Átmentem a Bohn- téglagyárba, később pedig innen Csepelre kerültem. A pénz hajtott. A felszabadulás után először a szovjet hadsereg egyik üzemében, majd később a Gépjavító Köz­pontban dogoztam, aztán itt. Semmivel kezdtem az életet, ma pedig házam van és gépesített háztartásom. Hogy milyen az élet? Hát csak elnézem, hogy mennyi kenyérmaradékot dobál­nak el itt a gyárban is. No, nem azért mondom, hogy ezt talán pa­zarlásnak tartanám. De valami­kor mi is szívesen megettük vol­na. Soha nem gondoltam azelőtt, hogy ilyen is lehet az élet. Szinte állandó harc folyik a szövetkezeti lakásokért, itt nálunk és van vagy tíz gépkocsi is. Ma ilyen gondjuk van az embereknek, nem az, hogy mit egyenek. Sokat hallok a gazdasági me­chanizmus reformjáról. Gondol­kozom rajta elegei Helyeslem, hogy a vállalatok megszabadul­hatnak azoktól, akiknek nem ve­szik hasznát. Dolgozzon mindenki becsületesen! Vagy-vagy. Ez az igazság. Azt hiszem, így majd gyorsabban jutunk előre. Mindig többet akar az ember. Nem igaz? Gát völgyi Béla Kijutottam külföldre is... — Apám uradalmi cseléd volt. A nagy szegénység miatt nem me­hettem el fiatalon inasnak, mert dolgoznom kellett. Csak 24 éves koromban kezdtem tanulni Csa- nádapácán Keresztes Lajos gép­lakatos és kútfúrónál. Szigorú ember volt, de pénzt is adott, ha »Viskót” is építettem. — Egy bádogos maszeknál kezd­tem inaskodni Eleken, még 1941- ben. Anyám azt akarta, hogy szakmunkás legyek, ne pedig napszámos, mint az apám. Emlékszem, reggel 5-kor nyitott a műhely. Addig én már füvet szedtem a mesterem malacainak, meg fel is sepertem a háza előtt a járdát. Egyszer egy locsolót fe­nekeltem. Nem úgy sikerült, ahogy kellett volna. Ez munka neked? — kérdezte az „öreg” és máris csattant a pofon. Hazasza­ladtam. Anyám vitt vissza. Egyébként jó szeme volt a mes­ternek. Csak rápillantott valame­lyik munkadarabra, máris mond­ta „tisztességesen”. < A felszabadulás után nemigen volt munka a szakmában. Akadt néhány traktor, azokat bütyköl­tük és dolgoztunk veje. Ezeket aztán Békéscsabára hozták. Jöt­tem velük. Azóta tanultam meg öt szakmát. Most pedig itt va­gyok. Mit mondjak, nehéz volt az életem? Hát gyermekkoromban sokat jártam mezítláb. Ruhát az ócskapiacon vett az anyám. Ma már van mibe öltöznöm. Egy kis „viskót” is építettem. Van rádió, tv, többre még nem jutott. Igaz, két gyereket neveltünk. Az egyik technikus, a másik gimnazista. Hogy mi lesz a kisebbik, azt még nem tudom. Régi dolgozó vagyok, a munka­helyemen megbecsülnek. Kétezret keresek havonta. Nem mondom, lehetne több is. Túl szorosnak tartom a mezőnyt. Alig van kü­lönbség a jó és gyengébb dolgozók között. Szerintem helyes lenne jobban megfizetni azt, aki többet tesz. Pásztor 4>éla Fotó: Demény Gyula

Next

/
Thumbnails
Contents