Békés Megyei Népújság, 1967. november (22. évfolyam, 258-283. szám)
1967-11-01 / 258. szám
1967. november 1. 5 Sterda Levél a szülőkhöz JTzekben a napokban kapják ■*"* kézhez a Megyei Tanács V. B. Művelődésügyi Osztályának levelét azok a szülők, akiknek gyermekei az 1967/68-as tanévben fejezik be általános, illetve középiskolai tanulmányaikat. Az évente megjelenő Megyei Pálya- választási Tájékoztató, az egyre rendszeresebbé váló szóbeli pálya- választási tanácsadás, családlátogatások, szülői értekezletek mindmind a szülők, a gyermekek gondjain igyekeznek segíteni — figyelembe véve a társadalom, a népgazdaság igényeit, érdekeit. Csak az elismerés hangján szólhatunk arról a kezdeményezésről, melynek eredményeként több mint 11 000 szülő kap átfogó képet arról, hogy gyermeke előtt milyen lehetőségek állnak életpályájának megválasztásával kapcsolatban. A helyesen és jól megválasztott életpálya közös gondja a szülőknek, a gyermeknek és a pedagógusnak egyaránt. A tanítványai iránt felelősséget érző pedagógus és a megértő szülő nagyszerű segítőtársai lehetnek egymásnak, megelőzhetik a megalapozatlan pályaválasztás számos kellemetlenségét, s elérhetik, hogy a felnövekedett fiatal hamis illúziók kergetése nélkül, adottságainak és képességeinek legjobban megfelelő pályán helyezkedjék el, örömet leljen a munkában, szeresse hivatását, társadalmilag hasznos tevékenységet folytasson. Az idei tanévben 2235 tanuló érettségizik, s közel 9000 gyermek fejeli be általános iskolai tanulmányait. Az elmúlt évben érettségizettek egyötöde jutott be valamely felsőfokai oktatási intézménybe. Kedvező jelenség, hogy évről évre mind több érettségizett fiatal helyezkedik el az iparban és a mezőgazdaságban. Ebben jelentős szerepe van a helyes szülői felismerésnek. Ismerve az országos szükségletet — nagyobb mértékű változás nem várható a jövő évben sem a továbbtanuló, illetve a termelőmunkába közvetlenül bekapcsolódó fiatalok arányát illetően. ÍZ őrünk követelménye, hogy az élet minden területén egyre inkább a magasabb szintű ismeretekkel rendelkező munkaerő tud csak feladatának maradéktalanul eleget tenni. Éppen ezért elengedhetetlenül szükséges a termelőmunkába irányulok iskolázottsága is. E téren sokat tehetnek a szülők, ha gyermekeik nevelésében nagyobb gondot fordítanak a fizikai munka megszerettetésére és megbecsülésére. A termelésben való szorgos helytállás tiszteletet parancsol, hiszen az üzemekben, termelőszövetkezetekben végzett fizikai munka alkotó, teremtő munka, s nem kisebb dicsőség a ma fiataljának, ha a közvetlen termelés frontján tűnik ki, mintha a szellemi munka végzésében jeleskedik. Nincs „elvágva” az útja annak, aki érettségi után közvetlenül nem tud valamelyik felsőo.Tiatási intézménybe kerülni, hiszen — ha a választott pálya iránt elhivatottságot érez — a felnőttoktatás keretében is módja nyílik a magasabb tudományos ismeretek elsajátítására. A felsőfokú oktatási intézmények a felvételi vizsgákon mind magasabb követelményeket támasztanak a jelentkezők elé, csak a legkiválóbbaknak sikerül bejutni, különösen az egyes „felkapott’ egyetemekre (orvos, bizonyos mérnöki karok). A kiváló tanulmányi eredmény alapvető a jelentkezésben, de nem minden, szükséges még hozzá a választott pályára való adottság és rátermettség, s nem utolsósorban az erkölcsi, politikai és világnézeti szilárdság. Különösen fontosnak tartjuk, hogy a fizikai dolgozó szülők ösztönözzék továbbtanulásra jó képességű gyermekeiket. Megyénk sajátosságából ered, hogy legnagyobb számban a mezőgazdaságban dolgozó szülők vannak, de ez az arány nem jelentkezik gyermekeik továbbtanulásában. Sok fizikai dolgozó szülő jó képességű gyermekét a korábbi kereseti lehetőséget ígérő életpályákra irányítja. Nem egy kitűnő tanárrá, mérnökké, agronómussá képezhető gyermek reked meg egy-egy életpályán, noha többre hivatott annál, mint ahová a szülő késztette. A z 1967/68. tanévben me- gyénkben mintegy 9000 tanuló fejezi be általános iskolai tanulmányait. A felvételi lehetőségek, a népgazdasági terv keretén belüli gazdag választék általában lehetővé teszi, hogy a szülő elképzelése és a gyermek tényleges adottságai érvényesüljenek a pályaválasztásban, s tanulóink zöme a helyesen megválasztott életpályára kerüljön. A gimnáziumok 1400, á szakközépiskolai osztályok közel 800 jól tanuló gyermeket várnak. Megközelítő pontossággal 3200 ipari tanuló, 400 mezőgazdasági szakmunkástanulói hely kínálja a lehetőséget. Termelőszövetkezeteink szívesen foglalkoztatják a fiatalokat, mint bedolgozó családtagokat. Komoly probléma az, hogy egyes esetekben a szülő sem veszi figyelembe gyermeke adottságait, hanem irreális elképzelése alapján határoz és dönt a gyermek jövőjéről. Ilyenkor a gyermeket sokszor divatos életpályára irányítja (női fodrász, kozmetikus, felszolgálói és eladói munkakör, autószerelő stb.). így azután e pályákra nagyobb a jelentkezés, mint amennyire a népgazdaságnak szüksége van, s ha a gyermeket nem veszik fel, csalód- dik ő is, a szülői is. Gond az is, hogy a gyermekek egyes szakmákkal szemben tartózkodóak. • Különösen vonatkozik ez a mező- gazdaságra. A szülők általában nem látják, hogy a mezőgazda- sági munka, mint „szakma” új, a régi értelemben vett ..földmíves” foglalkozással ellentétben. 4 z egyén boldogulása csak a társadalom boldogulásán keresztül lehetséges. Ezért tartjuk nagyon helyesnek a szülőknek címzett levél kiadását, amely e társadalmi realitásokra alapozva igyekszik segítséget adni valamennyi pályaválasztás előtt álló gyermeknek és szüleinek abban, hogy jövendő életpályáját úgy válassza meg, mely mind az ő, mind a társadalom érdekeit, igényeit szem előtt tartja. E sokakat érintő, igen jelentős probléma megnyugtató rendezése természetesen csak akkor lehetséges, ha társadalmi ügyként kezeljük, s társadalmi összefogással törekszünk annak megoldására. November 7-re készül a gyulai Erkel Ferenc Gimnázium irodalmi színpada „Szárnyaló rakétaként” a címe ' alakúit, s azóta több műsorral is annak az irodalmi színpadi össze- szerepelt már. állításnak, amelyet a gyulai Erkel J a „Szárnyaló rakétaként” című Ferenc Gimnázium irodalmi szín- ; irodalmi összeállítást november pada mutat be a Nagy Októberi 7_én az Erkel Művelődési Otthon- Szocialista Forradalom 50. évfor- mutatják be a gimnázium tíulója tiszteletére. KISZ-alapszervezetének ünnepéAz irodalmi színpad Aradszki lyes taggyűlésén, Pál tanár irányításával 1963-ban Szabó Ernő es takarékosság Tegnap volt a Világtakarékossági Nap, megyénkben pedig folytatódnak a takarékossági napok. Bár ez egy hétig tart, a takarékosság viszont az egész éven keresztül. Az adatok bizonyítják ezt legjobban megyénkben is. Az Országos Takarékpénztár fiókjaiban 107 ezer betétkönyv őriz a lakosságnak 880 millió forintot. Es, hogy egyre inkább él a takarékossági szemlélet, azt mutatja, hogy öt év alatt 600 millió forinttal növekedett a betétösszeg! Ezen belül találjuk a vállalati és üzemi KST-ket, melyeknek száma jelenleg 180, s 20 000 tagot tartanak nyilván, ök évenként mintegy 34 millió forintot takarítanak itt meg, viszont igénybe veszik a hiteleket is, hiszen csupán ebben az évben 17 millió forintot kölcsönöztek. Az Országos Takarékpénztár jelenleg 40 ezer darab hiteltételt, tart nyilván 490 millió forintos értékben. Tehát a Viharsarok embere boldog jövőt keres, amikor takarékoskodik! ORSZÁGOS TA A kiállító l^víitsí » >><z»mvzp*n >Aia t lg © Százhétezer család ismeri ezt a képet. A takarékbetétkönyv fedőlapja, benne a jövőkeresés és a boldogulás. A pénz jó helyen van, s ha szükség van rá hozzányúl a tulajdonos. Mindennapi kép az Országos Takarékpénztárak fiókjaiban. Az emberek fizetés után, zárszámadás után, de szinte minden órában ott kopogtatnak az OTP pénztárablakán, hogy megtakarított vagy megtakarításra szánt forintjaikat takarékba tegyék. Ss hogy mennyire a család boldogulásáért dolgoznak a takarékpénztárak, azt bizonyítja, hogy minden évben október 31-én a Világtakarékossági Nap elsőszülöttjét a megyei igazgatóság ezer forintos jutalomban részesíti. Képünk egy korábbi szerencsés újszülött megjutalmazásáról készült. .< : : -i
