Békés Megyei Népújság, 1967. november (22. évfolyam, 258-283. szám)
1967-11-05 / 262. szám
A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1967. NOVEMBER 5., VASÁRNAP Ara 60 fillér XXII. ÉVFOLYAM, 262. SZÁM Világ proletárjai, egyesüljetekI Ünnep előtti számvetés Ünnepre, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulójára készülünk. Miképpen lenne örömteljes az emberiség történelmének ez az örök fényű dátuma, ha nem úgy, hogy munkánkkal, eredményeink legjavával üdvözöljük a félévszázados évfordulót. A mostani napokban ünnepélyes termelési tanácskozásokon, megemlékező ünnepségeken azok a munkasikerek is szóba kerülnek, amelyeket egv-egy kollektíva az év eleje óta, különösképpen pedig a jubileumi munkaversenyben elért. Mindemellett azonban arról sem felejtkezhetünk meg, hogy az elmúlt három negyedév hogyan sikerült megyénk ipari és mezőgazdasági üzemeiben, hogyan tudtuk terveinket teljesíteni. Amint a Központi Statisztikai Hivatal Békés megyei Igazgatóságának legutóbbi jelentéséből kiderül, a megye szocialista ipara megtette a magáét. A bázisidőszakhoz képest 24 százalékkal növekedett a termelés, ezen belül az állami ipar termelése 22, a szövetkezeti iparé 30 százalékkal fejlődött. Ezek a számok kibírják az országos összehasonlítást is, mivel ebben az időszakban az ipari termelés növekedése országosan nyolc százalékot tett ki. S ezt a sikert tetézi, hogy az év első kilenc hónapjában a megye ipara több mint 900 millió forint értékű árut bocsátott a külkereskedelem rendelkezésére, ami 13 százalékkal felülmúlta az egy év előtti színvonalat. Bár mindjárt azt is hozzátehetjük ehhez, hogy a termelés emelkedésétől jelentősen, mintegy 11 százalékkal elmaradt a külkereskedelmi értékesítés. Ennek oka pedig nemegyszer az anyaghiány vagy éppen a szállítási diszpozíció késése volt. A termelékenység alakulása sem volt éppen legmegnyugtatóbb. Az elmúlt három negyedévben ugyanis termelésnövekedésnek az állami iparban 60, a szövetkezeti iparban 45 százaléka származott a munka termelékenységének emelkedéséből. Mindez' arra figyelmeztet: év végéig van még mit javítani ahhoz, hogy az új esztendőt megfelelő alapról kezdjük. Annál is inkább szükség van erre, mivel az új évben már az új gazdaságirányítási rendszer elvei, rendelkezései és előírásai érvényesülnek, melyek nemcsak feltételezik, hanem szükségessé is teszik a megnövekedett vállalati önállóságból táplálkozó és kibontakozó jó kezdeményezéseket, törekvéseket. Sőt, az olyan intézkedéseket is, amelyek a vállalati érdekekkel összhangban mindenkor a népgazdaság érdekeinek érvényre jutását is előmozdítják. Az idei három negyedév kétségkívül egyik legfigyelemreméltóbb sikere, hogy rekordmennyiségű kenyérgabonát takarítottak be mezőgazdasági üzemeink dolgozói. A statisztikai adatok szerint az idén 1083 vagonnal többet csépeltek belőle, mint 1965-ben, az eddigi legkedvezőbb gabonatermő esztendőben. S mégis a városi emberek az idén szinte észre sem vették ezt a régen oly sok embert igénybe vevő munkát. Nem, mert a kedvező időjárás, főként pedig a megszaporodott betakarító gépek eredményeként bár sok gonddal, de szinte észrevétlenül került magtárakba a gazdag termés. Persze nem azt akarjuk ezzel mondani, hogy az idei nyáron nem volt semmiféle gond. Volt, és bizonyára lesz a jövőben is. Ám a megye 15 mázsás holdankénti búza-átlagtermése — amely felülmúlja az országos átlagot — mindennél szavahihetőbben kifejezi a mezőgazdaságban dolgozók elismerését, dicséretét, verejtékes fáradozásának gyümölcsét. Az idén is mindent megtettek azért, hogy méltóképpen hozzájáruljanak a lakosság hazai búzatermésből való kenyérszükségletének biztosításához. Most ősszel is úgy dolgoztak, hogy időben és jó minőségben földbe kerüljön a jövő évi kenyérnek való magja, s ismét gazdag legyen a betakarítás. Így hát valóban ünnep lesz az ünnep, hiszen a javuló gépellátással, technikai felkészültséggel minden esztendőben mégiscsak kevesebb erőfeszítést igényel ez a munka. Ha az elmúlt kilenc hónapban voltak nehezebb és gondterhesebb időszakok is, most, az ünnep előestéjén mégis elmondhatjuk: a megye iparának, közlekedésének, mező- gazdaságának, kereskedelmének, intézményeinek és hivatalainak dolgozói mindent megtettek és megtesznek azért, hogy méltóképpen kifejezzék tisztelgésüket az 50. évforduló előtt. Ennek pedig legfőbb ihletűje mindenfelé a napról napra új tettekre és kezdeményezésekre serkentő jubileumi munkaverseny, amely méltó folytatása volt — s bizonyára lesz ezután is — a múlt évi kongresszusi versenymozgalomnak. Podina Péter 4 világ dolgozói szívükbe záriák a Szovjetuniót Kádár János beszéde Moszkvában Szombaton délelőtt moszkvai . idő szerint 10 'órakor a Kreml | kongresszusi palotájában folytatódott az SZKP Központi Bízott- I ságának, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának és az Oroszországi Föderáció Legfelsőbb Ta- í nácsának együttes ünnepi ülésszaka, amelyen az októberi forradalom 50. évfordulójáról emlékeznek meg. Az elnöklő Koszigin elsőnek Antonin Novotnynak adott szót, majd utána Saraf Rasidov, az Üzbég Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára szólalt fel. Az ünnepi ülés részvevői forró tapssal fogadták az elnöklő Alek- szej Kosziginnek azt a bejelentését, hogy Kádár Jánosnak, az MSZMP Központi Bizottsága első titkárának adja át a szót. Tisztelt ünnepi ülés! Kedves Elvtársak! Barátaim! A valóban nagy történelmi események nem ismerik az idő és a I tér korlátáit, hatnak mindenütt, nemzedékek életén át. Ezért van az, hogy ezekben a napokban a : földkerekség minden országában ] emberek milliói emlékeznek meg századunk legnagyobb horderejű politikai eseményéről, a szovjet forradalom győzelméről. A mi hazánkban, a Magyar Népköztársaságban évről évre mint az egész haladó emberiség nagy napját ünnepeljük meg november 7-ét. Most, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelmének ötvenedik évfordulója alkalmából, küldöttségünk elhozta Moszkvába és átadja önöknek, a Szovjetunió kommunistáinak, a kommunizmust építő nagy szovjet népnek a magyar kommunisták, a szocializmust építő magyar nép forró, testvéri üdvözletét és legőszintébb jókívánságait. Kedves Elvtársaik! Ma már áLtalános a felismerés, I hogy a halhatatlan Lenin, a bolsevikok pártja, a forradalmi tömegek világtörténelmi jelentőségű tettet -vittek véghez a cári tőkés-földesúri rendszer megdöntésével, a világ első munkás-paraszt államának megteremtésével. A szovjet nép az ellenséggel Vívott hosszan tartó és kegyetlen harcban megvédte hatalmat, a második világháborúban szétzúzta a fasizmus fő erőit Európában és , Ázsiában, élenjáró, legyőzhetetlen erejű, szocialista világhatalommá fejlesztette a Szovjetuniót. A Szovjetunió önzetlen, áldozatkész harca és sokoldalú segítsége döntő szerepet játszott abban, hogy a népek egész sora felszabadult a fasiszta elnyomók és a gyarmati kizsákmányolok uralma alól és az önálló, nemzeti fejlődés I útjára lépett; abban, hogy a szocialista társadalmi rend három földrészre kiterjedő világrend- (Folytatás a 2. oldalon.) ...A főlépcsőn kék köpenyes lányok futnak le.., (Képes riport a szabadkigyósi szakmunkás- képző iskolából az 5, oldalon.) Fotó: Demény t
