Békés Megyei Népújság, 1967. november (22. évfolyam, 258-283. szám)
1967-11-30 / 283. szám
1M7. november 30. 5 Csütörtök A modern oktatás és népművelés fontos segédeszköze: a kísíílm A címből következik, hogy a dokumentum- és az oktató kisfilmekrői óhajtok néhány gondolatot megemlíteni. Négy évvel ezelőtt tűzte célul a Művelődésügyi Minisztérium Filmfőigazgatósága, hogy a kis- filmek forgalmazását állítsuk a népművelési munka szolgálatába. Békés megyében e fontos cél eredményessége érdekében azóta is sokat tettünk közösen a megyei TIT-teä, a Megyei Népművelési Tanácsadóval. Hadd említsem meg példaképp, hogy évente 30 filmklubunk tematikusán dolgozza fel a játékfilmek mellett a legszebb kisfilmeket is — művelődési házakban, tömegszervezetekben, iskolákban. Másik jelentős akciónk e területen, hogy évente közel 100 iskolával kötünk szocialista szerződést, melyek értelmébe« a legfontosabb játékfilmek mellett a legszebb kisfilmeket ugyancsak megismerik. A fenti akcióknak fontos része, hogy vitákkal, beszélgetésekkel egybekötve zajlanak a foglalkozások. A TIT megyei elnöksége eddig is gondosan ügyeit arra, hogy az előadások szerződéskötései alkalmával a szemléltető filmeket is igényeljék az illetékesek. Sajnos, ennek dienere nem mindenütt veszik igénybe a szakmailag és művészileg is értékes magyar, és más nemzetiségű kisfilmeket. Ezt a tényt igazolhatom azzal, hogy a megyei művelődési ház jelenlegi 1300 kisfilmje évente kb. háromszor fordul meg a megyei igénylők vetítésein. Ez az eredmény rövid idő alatt ugyan szépnek mondható, de mégsem elégséges — az iskolai, népművelési, tönsegszervezetä és az egyéb szervezetek filmigényeinek teljes ellátására gondolok: a háromszoros forgási sebességet még jócskán növelni kell! (Meg kell mondani őszintén, hogy a megyei moziüzemi vállalattól — illetve a fii mrak tárainktól sem a kívánt mértékben kérik szerveink a szemléltető kisfilmeket, és doku- merrtumfümeket.) Mindenütt a világon azt tapasztalhatjuk, hogy az iskolai oktatásban és a népművelő munkában is fontos szemléltető eszköz a tudományos igénnyel összeállított, művészi értékű kisfilm. Még a megszokott sorrendben is változás következett be — amennyiben ma már az egy-két kisfilmet (szakfilmet) mutatják be először és a vetítési szünet után a látott filmek alapján tartja meg az előadó a szakelőadását és a vita vezetését. Úgy gondolom, hogy az iskolai oktató-nevelő munka szerves részévé kell, hogy váljék a kisfilmek, oktatófilmek vetítése még a községekben is. Ma már el sem képzelhető a gyermek látókörének bővítése földrajzi, történelmi, irodalmi, biológiai, kémiai stb. kisfilmek vetítése nélkül. Félreértés ne essék: már egyre többen alkalmazzák a modern szemléltetés e lehetőségét, de gondolatébresztő cikkem lényege az, hogy még tematikusabban, rendszeresebben, még több tudatossággal kellene szervezni mind az általános, mind a középiskolai oktatásban és a népművelésben is a kisfilm-bemutatókat és az azt követő vitákat. Az illetékes szaktanárok a tanmeneteik összeállításánál vegyék figyelembe a legfontosabb szemléltetés biztosítását. (Ahol az órák alatt nem tudják biztosítani a javaslat megvalósítását, ott tanácsos szakköri foglalkozások idején biztosítani a vetítéseket és a vitákat. Az új népművelési évadban is nagyon fontos a filmszemléltetés maximális biztosítása: ismeretterjesztésben, a klubok munkájában, a filmszemináriumokon és egyéb rendezvényeken. Összegezve! a népművelők és ismeretterjesztők őrködjenek a gyakorlati megvalósításon, hogy minél szélesebb körben, minél nagyobb mennyiségben kerüljenek bemutatásra az oktatószemléltető kisfilmek. A fenti témakörrel összefüggésben azonban 1 jegyzék. ik terhére évente egy-két, a területükre legfontosabb kisfilmet elkészíttethetnék, és ingyenesen bocsáthatnák forgalmazásra. így azt is elérhetnénk, hogy a legfontosabb és szakmailag is legjobb kisfilmeket rendelnék meg gyártásra a szakminisztériumok. A másik probléma, hogy két- három évenként az iskolai tananyagokra és korcsoportokra, valamint az ismeretterjesztés és i népművelés szakcsoportosítása i ra összeállított oktató-szemléi tető kisfilmjegyzéket minden érintett szervezetnek meg kellene kapnia. E kisfiimjegyzékben véleményem szerint minden filmet készíttető, valamennyi főhatóság címjegyzéke szakcsoportosításban szerepeljen: tehát teljes legyen az ajánló szabad legyen még két kérdést megemlítenem, melyek megvalósítása elősegítené az ügy eredményesebb kivitelezését. Elsőként azt, hogy a kisfilmek kölcsöndí- ját a legminimálisabbra kellene csökkenteni, sőt a minisztériumok a saját propagandaJköltségeE problémák megoldását követeli tőlünk a helyesen megjelölt elvi cél és annak a gyakorlatban való mind tökéletesebb megvalósítása. Borte József a Békés megyei Moziüzemi Vállalat igazgatója. Szemmötét - új magyar eljárással Súlyos szembetegség gyógyítására dolgozott ki egy újfajta eljárást: dr. Grósz István, kandidátus, egyetemi magántanár, a budapesti János Kórház szemész főorvosa. Tapasztalatai szerint a hirtelen látásromlások okai között talán első helyen, áll az ideghártya (retina) leválása, amely leggyakrabban tompa sérülések következménye. Gyógyítása hosszú ideig megoldhatatlan feladatok elé állította az orvosokat. Ma a sokféle műtéti megoldás közül leginkább a szemgolyó falának kisebbítését alkalmazzák. Ehhez itthon és külföldön eddig műanyagot: szilikont, poliviolt vagy bélhúrt használtaik. Grósz tanár a műtéthez — az eddigi műanyag helyett — emberi vérből készült 1 mm széles és — Szervusz! — csap rá hirtelen a váltamra valaki az utcán. — Szervusz — préselem ki fogaim között a szót és töröm a fejem, hogy ki lehet az illető. — Nem ismersz meg, ugye? — teszi fel a kínos kérdést és villogó szemekkel lesi az arcomat. — Dehogynem! Te vagy a... — s úgy csinálok, mintha nyelvemen lenne a neve, csak hirtelen nem tudom kibökni. Ki lehet ez? Valamivel magasabb nálam, hosszúkás, nagy fejéhez elálló, hegyes füleket hord. Nem jut eszembe semmi, de nem adom fel. — Most már tudom, te vagy a... — Na? — Mondd már! Nem tudok mit mondani. Ö is láthatja zavaromat, és végre kiböki, mint egy varázsszót: — Én vagyok a Kutya- fül!' — A, persze... Kutyafül! — ízlelgetem a szót és semmivel sem tudok róla többet, mint előbb. Megdöngetjük egymás 20 mm hosszú frbrinrudacskát helyez a szemgolyó falára és azt varrattal domborítja be. Bizonyos idő elteltével a fibrin felszívódik. Nem okoz heves gyulladást, mint az korábban előfordult a műanyagok alkalmazásánál. Az új eljárás bevezetését természetesen előzetes állatkísérletek előzték meg. Az eddigi megfigyelések alapján az új, úgynevezett „plomb” alkalmazása a szemműtéteknél sikeresnek mondható. Nemcsak a műtét hanem a hozzá felhasznált fibrin is magyar találmány: az emberi vérből készült, sajtolt fibrin előállítása dr. Gerendás Mihály biokémikus nevéhez fűződik. A műtét felkeltette a nemzetközi szakmai közvélemény érdeklődését is. G. M. E. Lónyai Sándor: O Az Eiffel-toronytól a Schwarzwaldig SERI A világ minden táján találkozhatunk a Renault személygépkocsikkal. Azt azonban már kevesen tudják, hogy a Renault nemcsak személygépkocsik gyártásával foglalkozik, hanem a legkülönbözőbb üzemek tervezésével és építésével is. Az 1967. év elején aláírt szerződésben, amely szerint Győrött a MAN-licenc alapján hathengeres, 200—230 HP-s Diesel-motort készítő gyárat építenek, a Renault cég is érdekelt. Pontosabban a francia nemzeti konszern tervező vállalata. Párizs mellett, Melmaison-ban található a Renault tervező intézete, a SERI, teljes francia nevén: a Societé d’ etudes et de realisations industrielles Renault engineering. A korszerű intézet! is tartottuk rizikónak — teszi hozzá. — Biztosra vettük, hogy ajánlatunkat a győri gyár vezetősége elfogadja. — Az említett Pert-rendszerű programozás alapján történik a részlettervek és a gépek készítése is. így naponta pontosan ellenőrizhető, hol tart a tervezés, továbbá, hogy a gépek a programnak megfelelően gyártódnak-e? A Pert-háló alapján (a módszert be is mutatja) teremtődött meg az a lehetőség, hogy az esetleges elmaradás azonnal felismerhetővé váljék. Önök biztosak lehetnek abban, hogy a motorgyár 1969. áprilisában Győrött megkezdheti próbaüzemelését. — És vajon milyen lesz a győri üzem? A SERI szerződésben azt válsokágú tevékenységet végez. A le- lalta, hogy a 200—230 HP-s Die- endő győri Diesel-motorgyártó sel-motorból évente, egy műszaüzemmel összefüggő magyar— francia—NSZK üzletnek műszaki tervező tevékenységében a SERI az első számú külföldi partner. Ez az alább következő beszélgetésből válik teljesen világossá. — A SERI — magyarázza Seher Serge, az intézet külkereskedelmi igazgatóságának helyettes vezetője — az üzletkötés francia lebonyolításának első számú irányítója. Mi végezzük a gyártó berendezések tervezési munkáit, és a tervek alapján készülő gépeket mi rendeljük a konszern boulogne- billancourt-i gyárától. Az elkékos tevékenységgel a győri gyár 13—14 ezret készíthet. A szükséges 10 százalékos pótalkatrész folyamatos készítésére is alkalmas lesz a gépi berendezés kapacitása. Évi 14 000 200—230 HP-s Dieselmotor kifizetődővé teszi a technika korszerű alkalmazását. — A mi tervezőintézetünk — folytatja ismertetését Seher Serge — 460 gépegységnek konstrukciós feladatait végzi el. A 470 egységből 31 gépsort állítanak össze. — A SERI bizonyosan számos exportüzletet kötött már. Ezek közé tartozik a magyarországi is. szült gépsorok Győrbe szállítása Erre vonatkozik a következő kérhátát, néhány semmitmondó közhelyet mormolunk... Hallgatásom meggyőzi. Azt hiszi, azokra az időkre gondolok, amikor a Kutyafül név még jelentett nekem valamit... Aztán mesélni kezd. Hogy mögöttem ült az iskolában és, hogy én adtam neki a Kutyafül keresztnevet. Elmeséli eddigi életét, szóval, mindarról beszámol, ami az utolsó „találkozásunk” óta történt vele. Erőltetem az agyamat, de nem jut az eszembe semmi. A legtávolabbi emlékek között sem bukkanok Kutyafül nevű iskolatársra. Ügy teszek, mintha minden rendben lenne. Helyeselek, bólogatok, de már sietnék haza. Fárasztó napom volt ma és a feleségem halászlét ígért estére! Számomra nincs ennél nagyobb vonzerő. Hogy kellene lerázni Kutya- fült ?Annyira igyekszik szegény, hogy a vélt emlékek parazsát lángra lobbantsa bennem, hogy nincs szívem' elküldeni. Végre, másfél órás társalgás után a kezét nyújtja. — Viszlát, öregem emlékezz a jó Kutyafülre! — és elsiet. Már a lépcsőn ballagok fölfelé, amikor még mindig nem tudom, kivel beszéltem át másfél órát... A feleségem és a halászlé hidegen fogad. Nem kevés nosztalgiával kanalazgatom a csípős, hideg lét, átkozva Ku- tyafült az elrontott vacsora miatt. — Hol voltál, szívem? — teszi fel a kérdést gyanúsan-kedvesen a feleségem. Mondom, hogy találkoztam Kutyafüllel és elbeszélgettük az időt. — Együtt jártunk elemibe és mögöttem ült, — teszem hozzá magya- rázólag, bizonytalanul. Látom, hogy ez kevés és egyre jobban belebonyolódom a történetbe. és az ottani üzembe helyezés is természetesen a mi feladatunk. — Mikor kezdődött és jelenleg hol tart a győri üzem tervezése? — Lehet, hogy hihetetlen — hangzik Seher Serge válasza —, de a tervezés előkészítése már a szerződés aláírásakor megkezdődött. A Pert-sistémmel a szükséges tervezési időt és a készültség ütemét már a tárgyalások idején elkészítettük. Ennyi kockázatot szükséges vállalni. Bár ezt mi nem , AAAA^VWV'/VWSA/VAA — Jó barátok voltunk, én adtam neki a Kutyafül nevet. Jó, ugye? — Nagyon jó... de akkor miért nem hívtad meg vacsorára? Elvégre a barátod volt, nem igaz? — De hát egy vadidegen embert csak nem cipelek föl ide?! Hogy befalja a finom halászlét? Csapdába estem. Ebből már nincs kiút. Nejem a kegyelemdöfést készíti elő. — Hogy is hívják azt a barátodat? — Hát Kutyafülnek! — mondtam tettetett természetességgel. — Ezt már hallottam, de mi az igazi neve??? Hallgatok. Nincs mese, elvéreztem. Megkapom a szokásos kiosztást: hogy te állandóan csavarogsz, hogy te hülye történeteket találsz ki, és egyáltalán, hagyjam végre abba a Kutyafüllel kapcsolatos mesét! Mit csináljak? Tehetek én róla, hogy az iga- j tésére désem: Mi a magyarországi üzletkötésről a véleménye? 1 — Az udvariasság is azt diktálná, hogy a magyar partnerekről elismerően beszéljek. Ám az igazság az, hogy nincs szükség udvariasságra. Magyarországi gyárakkal, vállalatokkal már régóta keressük az üzleti összeköttetést. Ennek az a magyarázata, hogy igényes, fejlett technikával rendelkező partnerral szívesen vesszük fel az üzleti kapcsolatokat. Állításomat példával is illusztrálom. Az általunk tervezett motorgyár megmunkáló gépeink jelentős részét, mintegy 20 százalékát Magyarországon készítik. Ezekért a gépekért is merjük vállalni a felelősséget. — Említettem már, hogy a SERI Magyarországot fejlett és gazdaságilag stabil országnak tekinti. Nemcsak a SERI tervezővállalat véleménye ez, hanem az érdekelt francia biztosítási intézeté is. Csak a gazdaságilag stabil, iparilag fejlett országokkal kötött üzlet élvezi a legalacsonyabb, egyszázalékos biztosítási rátát. — A SERI, ahogy a tájékoztatóban hallottam, számos országgal van kapcsolatban. Ezért érdekelne, hogy egész tevékenységében milyen arányú a győri gyár tervezése és a gépeknek a készítése ? Seher Serge erre a kérdésre is készséggel felel: — A győri motorgyárért a magyar állam 110 millió 449 ezer francia frankot fizet. Ebből a francia Renault SERI 69 millió frank értékű tervezői és gépszállítói kötelezettséget vállal, Ez a SERI tervező egész évi forgalmának 20 százaléka és egyesztendei exportjának 40 százaléka. Az adatok tehát önmagukért beszélnek annak igazolására, hogy van okunk a szerződés gondos teljesíj tésére, a magyarországi partner 2í* nevét nem nj,ondta | szükségleteinek megfelelő kielé- • ! tésére. meg.. Brackó István (Folytatjuk)
