Békés Megyei Népújság, 1967. november (22. évfolyam, 258-283. szám)

1967-11-29 / 282. szám

1961. november 29. 5 Szerda Uj formák a tsz-vezelőképzésben A közelmúltban jelent meg a Mezőgazdasági és Élelme­zésügyi Miniszter utasítása a ter­melőszövetkezeti vezetőképzés át­szervezéséről. Az utasítás figye­lembe veszi azokat a megválto­zott körülményeket és követelmé­nyeket, amelyek a legutóbbi évek- j ben a termelőszövetkezetekben i kialakultak. Eddig a vezetőképzés többnyire egyéves tanfolyamokon történt és úgynevezett alapozó tantárgyakat is magában foglalt. Hátránya volt az ilyen képzésnek, hogy egy-egy szövetkezeti vezetőt túlságosan hosszú időre elvont a közös gazdaságtól és a tanfolyam tematikája nem vette eléggé fi­gyelembe a tanfolyamok hallga­tóinak különböző szakmai felké­szültségét. Vizsgálódások alapján a mező- gazdasági szakoktatást irányító szervek arra az elhatározásra ju­tottak, hogy célravezetőbbnek mutatkozik a tsz-vezetőképzés na­gyobb megosztottsága. Ennek megfelelően a mostani miniszteri utasítás három részre tagolja a vezetőképzést. Az egyik tanfolyam úgynevezett alapfokú oktatást nyújt olyan tsz- elnökök, üzemegységvezetők é6 brigádvezetők részére, akiknek az általános iskolai végzettségükön kívül más képesítésük nincs. Az ilyen tanfolyamok időtartama há­rom-öt hónap. A másik típusú tanfolyamokon azok a szövetkezeti vezetők képez­hetik magukat tovább, akik kö­zépfokú mezőgazdasági techniku­mot végeztek, illetve annak meg­felelő képesítést szereztek. Az ilyen tanfolyamok időtartama egy-három hónap. A harmadik tanfolyam-típuson azok a szövetkezeti vezetők vehet­nek részt, akik elvégezték a felső­fokú mezőgazdasági technikumot. Az ilyen tanfolyamok időtartama 4—8 hét. Mindhárom oktatási formát az erre kijelölt mezőgazdasági szak- oktatási intézmények mellett ál­landó jelleggel szervezik meg. Ez egyik biztosítéka annak, hogy a szövetkezeti vezetőképzésben jó tanerők közreműködésével a leg­korszerűbb ismereteket sajátít­hassák el a szövetkezeti elnökök, üzemegység- és brigádvezetők. A tanfolyamos oktatás egységes cél­ja, hogy elősegítse a legfontosabb üzemszervezési, ökonómiai és a különféle szövetkezeti vezetői munkakör ellátásához szükséges gyakorlati és tudományos tudni­valók megismerését. A miniszteri utasítás­nak megfelelően, néhány he­lyen ezekben a hetekben, már meg is kezdődnek a szövetkezeti veze­tőképző tanfolyamok. Így például Zsámbékon 4 hónapos alapfokú tanfolyamon 60 szövetkezeti veze­tő ismerkedik a nagyüzemi gaz­dálkodás szervezésének, irányítá­sának tudományával. Debrecen­ben kéthónapos középfokú tanfo­lyamon összesen negyvenen vesz­nek részt. Fertődön ugyancsak kéthónapos tanfolyam indul olyan szövetkezeti vezetők részére, akik középfokú kertészeti technikumot végeztek. Hasonlóképpen rövidesen újabb tanfolyamok kezdődnek az ország egyes tájain működő felsőfokú mezőgazdasági technikumok mel­lett Fontos törekvés, hogy az ország minden táján a termelés szakirá­nyához, a gazdálkodás követelmé­nyeihez igazítsák egy-egy tanfo­lyam tananyagát A tanfolyamokra a ter­melőszövetkezetek vezetőségei je­lölik ki a résztvevőket Helyes tö­rekvés, hogy minden esetben olyan embereket küldjenek tanul­ni, akik mint vezetők már eddigi munkájuk során is megállták a helyüket, érdeklődést tanúsítanak az új ismeretek iránt s a tanfo­lyam elvégzése után remény van arra, hogy tevékenységük még több hasznot hajt egy-egy közös gazdaságnak. A termelőszövetke­zetek javaslataikat a megyei ta­nácsokhoz továbbítják, mert a tanfolyam elvégzése után remény van arra, hogy tevékenységük még több hasznot hajt egy-egy közös gazdaságnak. A termelőszö­vetkezetek javaslataikat a megyei Lónyai Sándor: tanácshoz továbbítják, mert a tan­folyamok létszámának betöltéséről a megyei tanácsok végrehajtó bi­zottságai gondoskodnak. Intézkedik a miniszteri utasítás a tanfolyamokon részt vevő szö­vetkezeti vezetők díjazásáról, il­letve a tanfolyam költségeinek fedezéséről is. Így például az alap- tőén nagyon érdekelt Európa fokú képzésben részt vevők a tan- | egyik legnagyobb gépkocsigyára, folyamon való elhelyezésükért és amely közvetlen kapcsolatba ke­Az Eiííel-toronytól a Schwarzwaldig A Renault Párizsban tartózkodván, érthe­ellátásukért nem fizetnek térítést, sőt ellenkezőleg: a tanfolyamtól kapnak keresettérítést. A közép- és felsőfokú képzésben részt vevő szövetkezeti vezetők a tanfolya­mon való részvételükért kedvez­ményes térítést fizetnek, amely azonos az iskola diákotthonában elhelyezett tanulókra érvényes el­látási díjak összegével. Kétségtelen, hogy a tanfolyamra kerülő vezetők jövedelemkáesésé- nek pótlása a termelőszövetkeze­tekben oldható meg. Helyes tehát, ha egy-egy termelőszövetkeziet vezetősége a tanfolyamra küldés határozatával együtt intézkedik az anyagiakról is. Hiszen figye­lembe kell venni, hogy a tovább­képzés nem annyira egyéni, ha­nem inkább közösségi érdek; a jobban felkészült vezető munká­jának később majd az egész kö­zös gazdaság is hasznát látja. Hazánk mezőaazdasá- gában kereken 15 000 alap- és középfokú képzettséggel rendelke­ző üzemi irányító dolgozik. A ve­zetőképzés mostani új rendszere módot nyújt arra, hogy a követ­kező években az ilyen mezőgazda- sági vezetők rendszeres tovább­képzésben részesüljenek. H. ív­ni! t a Magyar Vagon- és Gép­gyárral. Ezerkilencszázhatvankilenc ta­vaszáig elkészítik és felszerelik Győrött a MAN típusú 200, illetve 250 HP-s Diesel-motor gyártásá­hoz szükséges üzemi berendezést. A gépi berendezések túlnyomó többségét a párizsi Renault gyár szállítja. A boluogne-billancourt-i Re­nault motorgyár a francia főváros nyugati peremén, a Szajna jobb partján és az itt fekvő szigetre épült. A vállalat 1898-ban alakult. A mai napig áll az igazgatósági épület előtti parkban az a kicsi, ma mar műemlék jellegű házikó, amelyben a gyár alapítója, Louis Renault a századforduló években elkészítette az első négykerekű motoros járművet. L. Renault el­ső masinájának olyan nagy volt a sikere, hogy az akkori mágnások jó néhányat rendeltek belőle. E rendelés teljesítése jelentette a gyár megalapítását. Az 1914-ben kezdődő világháború éveiben már harckocsikat is készít a gyár. Ál­landó fejlődéssel jutott él a bou- logne-billancurt-i telep ahhoz, hogy ma már 32 ezren dolgoznak üzemeiben. A gyár történetének megismeré­se után Marcel Rousseau, a válla­A megelőzés legyen a gyermek- és ifjúságvédelem legfőbb módszere Ülést tartott a Szarvasi Járási Városi Népi Ellenőrzési Bizottság A Szarvasi Járási -Városi Népi Ellenőrzési Bizottság a napokban tartott ülésén részletes jelentést tárgyalt meg a gyermek- és ifjú­ságvédelem egyes kérdéseiről. Huszonegy népi ellenőr kilenc- venhárom napi vizsgálatának eredményét tárták a bizottság elé s jelentésükben több olyan meg­állapítást tettek, ami azt bizo­nyítja, hogy a szarvasi járásban még akad bőven tennivaló a gyer­mek- és ifjúságvédelemben. Az egyik legnagyobb hiányos­ságnak róható fel, hogy a gyer­mek- és ifjúságvédelemre hivatot­tak az esetek nagy részében már csak akkor lépnek fél, amikor a lapunkban használaton kívüli állóeszközeit, elfekvő készleteit, gyártmányait, kapacitáskeresletét, kínálatát, s minden egyéb adás-vételét. Mellékletünket díjmentesen megküldjük az ország összes számottevő üzemének, vállalatának, tsz-ének, gépjavító állomásának és ktsz-ének. Ez évben utoljára november végén jelenik meg külön- számunk. A hirdetési felület biztosítása végett megrende­lésüket legkésőbb november 30-ig kérjük megküldeni. ügyintézőnk a lapkiadónál: VAS TIBOR A Magyar Hirdetőnél: BARÁTH LÁSZLÓ BÉKÉS MEGYEI LAPKIADÓ VÄLLALAT Békéscsaba, Tanácsköztársaság útja 5 Telefon: 11—021, 11—051 Magyar Hirdető Békéscsabai Kirendeltsége. Telefon: 11—235. veszély bekövetkezett, de nem tettek semmit annak megelőzésé­ért. A KISZ-szervezetek különö­sen sokat tehetnének, de nem­egyszer képtelenek erre tájékozat­lanságuk miatt. Az egyik alap­szervezetnél például azt hangoz­tatták, hogy a fotószakkörük so­kat tesz az ifjúság nevelése ér­dekében. Hamarosan kiderült, hogy a „nevelés” pornográf képek másolatát is magában foglalta. A gazdasági szerveknél külö­nösen tapasztalható, hogy má­sodlagos kérdésként kezelik a megelőzést. Az fmsz-ekkel kap­csolatban is rossz tapasztalatokat szereztek a népi ellenőrök. Min­dent elkövetnek a szeszfogyasztás növelése érdekében és nem haj­landók létrehozni szeszmentes szórakozóhelyeket, ahol az ifjú­ság is megfelelő helyet találhatna magának. A társadalmilag szervezett vé­dekezés, illetve megelőzés nagy akadálya az is, hogy nincsenek erre vonatkozó távlati tervek. Mindezek ellenére már számos olyan kezdeményezés született, ami kedvezően hat az ifjúságvé­delemre. Szarvason például már öt alkoholmentes szórakozóhely várja a fiatalokat és szívós harc folyik még több ilyen jellegű szó­rakozóhely kialakításáért. Endrődön cigányosztály és in­gyenes tanulószoba létrehozásán fáradoznak. Kondoroson a ter­melőszövetkezetekben és a külön­böző munkahelyeiken is kiépítik a gyermek- és ifjúságvédelmi há­lózatot. Gyomán is sokat tesznek a cigányok helyzetének javítása érdekében, az idén hat család kapott építési engedélyt, segélyt és jutott lakáshoz. A szarvasi albizottság tagjai rendszeresen felkeresik az üzemek vezetőit és tájékozódnak az ifjú­sági problémákról. A községi al­bizottságok közül a kondorosa és gyomai rendszeresen dolgozik. Békésszentandráson csak a hiva­talos szervek foglalkoznak ezzel a munkával, a KISZ-szervezet egyáltalán nem vállal részt az if­júságvédelmi munkából. A továbbiakban a vizsgálatról készült jelentés útmutatást ad ar­ra vonatkozóan is, hogy hogyan lehetne eredményes megelőző munkát végezni. A klubok és mű­velődési otthonok tartalmi mun­kájának megjavulása, a fiatalok széles körű aktivizálása sokat se­gítene. A népi ellenőrök munkájuk so­rán részletes vizsgálatot tartottak a dévaványai állami nevelőott­honban s megállapították, hogy az itt folyó munka eléri a célját. A bizottsági ülésre készített jelenté­sükben részletesen beszámoltak tapasztalataikról, majd határozati javaslatot terjesztettek elő, amely­nek megvalósítása a gyermek- és ifjúságvédelmi munkát, valamint a dévaványai állami nevelőott hont segíti. —ky— Bolgár módszer a fagyasztó!! hús farlósílására Hogyan készíthető szalámiféle, kolbászáru fagyasztott húsból? A bolgár élelmezéstudományi intézet munkatársai kidolgoztak egy olyan techr ’' giát, amely a lefö­dött tejből nyert nátriumkaze­in segítségével lehetségessé tes/i kolbászfélék készítését fagyasztott húsokból. S ez még nem minden. A tartósító anyag alkalmazása nélkül a fagy asztott húsok sa- vanykás ízűek és megromlanak. | lat műszaki igazgatója bemutatja az üzemet is. A műhelyekben jel­legzetesen mutatkozik 6—7 évtized fejlődése. Mire a 80 hektárnyi terület beépült, a technika is so­kat fejlődött. A fejlődés a máso­dik világháború után különösen nagy, de még ez sem tudta min­denütt eltüntetni az elmaradott­ságot. Az öntöde és a melegprésüzem nagyon hasonlít a magyarországi 30—50 évvel ezelőtt épült, hason­ló célt szolgáló üzemekhez. Az egyes kulcsfontosságú művelési folyamatokat végző berendezések az öntödében és a melegprésben is a szükségnek megfelelően ki­cserélődtek. A régi technika mel­lett megtalálhatók a legkorsze­rűbb gépi berendezések. Ezekben az üzemrészekben mégis erősen szennyezett a levegő, és a hőmér­séklet is igen magas. Az első igazán nagy élményt a motorgyártó üzemrész adja. Ez a részleg majdnem teljesen automa­tizált. A gépek túlnyomó többsé­gét a gyár mérnökei 1947—18-ban konstruálták, és a vállalat saját szakemberei készítették el. A bo- ulogne-billancourt-i motorüzem­ben 1949-től dolgozik ez a motor­gyártó berendezés. Jelenleg a Franciaországban nagyon népsze­rű R—4 és a Magyarországon is ismert R—10-es személygépkocsi­típus motorjait gyártják. Naponta egy nyolcórás műszakban 1050 motor alkatrésze és szerelése készül el. Az alkatrészek megmunkálása közben történik az automatizált műszaki ellenőrzés is. A gyártósor végén az összeszerelt motor üzem­anyagot is kap, és az úgynevezett fékpadsoron a működési próba is megtörténik. A Szajna szigeti üzemben a fél­automata présüzemben M. Rous­seau érdeklődésemre elmondja: — Présgépeink nagy részét ugyancsak a gyári mérnökök ter­vezték, és nagy részüket a Re­nault szerszámgépgyártó részlege készítette. A présműhelyben a már említett R—4 és R—10 típusú személykocsi lemezalakatrészeit gyártják. A munkafolyamat következő része a présműhely melletti szereldecsar. nokban folytatódik. Különböző al­katrészekből a futószalagon gyor­san összeáll a gépkocsi karosszé­riája. A kocsiszekrényt kárpitozás előtt elmés „fürdőn” viszik át. A futószalag áthalad a tisztító, zsír­talanító medencén, ezután a kor­róziótól mentesítőbe kerül. A Szajna szigetén található az R—4-es típusú végszerelő szalag­ja is. A boulogne-billiancourt-i gyáróriásnak ez a leglátványo­sabb üzeme. A látogató szeme előtt „születnek” az R—4-es gép­kocsik. A szerelő futószalagon minden munkafolyamat pontosan meg van határozva, lépésről lé­pésre, ahogy a szalag halad, áll össze a gépkocsi. Itt is mechani­kus és elektronikus műszerek végzik az ellenőrzést szerelés köz­ben. Alig félpercenként egy-egy gép­kocsi üzemi próbája is megtör­ténik. Először álló helyzetben gör­gőkön „futtatják” a kész autót a keréktávolság és a centrifugális erő ellenőrzése céljából, majd egy kilométeren sza!ad a Szajna- parti betonpályán. Ezután már csak az utolsó simogatás, mosás, tisztítás következik, végül a csn- ■n a goi a* és szállítás. (Folytatjuk)

Next

/
Thumbnails
Contents