Békés Megyei Népújság, 1967. november (22. évfolyam, 258-283. szám)

1967-11-26 / 280. szám

1967. NOVEMBER 26., VASÄRNAP Ára 80 fillér J XXII. ÉVFOLYAM, 280. SZÁM A jog alapja: a kötelesség A leggyakoribb és legfőbb téma mostanában minden ipari és mezőgazasági üzem­ben az új esztendőre, az új gazdaságirányítási rendszerre való felkészülés, aminek egyik jelentős momentuma a kol­lektív szerződések összeállítá­sa. Érthető ez, hiszen már csak egy jó hónap van hátra január elsejéig. Sürget az idő, a tennivaló viszont — nyu­godtan mondhatjuk — renge­teg. S az is nyilvánvaló, hogy az alapos, a mindenre kiterje­dő felkészülés fél sikerrel fel­ér. Ahhoz azonban, hogy tel­jessé váljon, az az idei esz­tendő eredményességén is múlik. A megyei pártbizottság mű­velődési és propagandaosz- tálya mellett működő megyei közgazdasági munkabizottság legutóbbi tanácskozásán a készülődés sok eddigi ered­ményét, tapasztalatát elemez­ték, összegezték. Olyan álta­lános érvényű megállapítások hangzottak el, amelyekre ér­demes, sőt szükséges is még idejében odafigyelni. Meg­nyugtató, hogy a vállalatok­nál immár mind erőteljeseb­ben dolgoznak a jövő évi ter­vek, munkaprogramok össze­állításán és összehangolásán. Sőt, nem egy helyütt már az első negyedévi operatív ter­vek is mind konkrétabb tes­tet öltenek. Az egyik évről a másikra való áttérés eddig is sok munkát, gondot adott a gazdasági, műszaki és társa­dalmi vezetőknek. Az 1968. január elsejei évkezdés pedig különösen nagy jelentőségű, mert aki már a startnál kés­ve indul, előadódhat, hogy be­hozhatatlan hátrányba kerül­het. Persze, a jó kezdés sem elégséges biztosíték ahhoz, hogy az új, a vállalatoknál meghatározott úton most már olyan sima és gondmentes lesz az előrejutás. Minden­esetre sok múlik a tervek re­alitásán, a helyi adottságok, s immár a szó igaz értelmé­ben az úgynevezett rejtett tartalékok feltárásán és hasz­nosításán. Ezért sem érdektelen, hogy vajon milyen szorgalommal és milyen előrelátással határoz­zák meg a tervekben a válla­latok előtt álló feladatokat, azokat a követelményeket, amelyeket ezután is támaszt irántuk a népgazdaság és a saját jól felfogott érdekük. Miért mondjuk ezt? Azért, mert a megyei közgazdasági munkabizottság tapasztalatai szerint a nagy készülődés kö­zepette mintha egyre kevesebb szó esne az idei tervek teljesí­tésének fontosságáról, szüksé­gességéről. Sőt mi'több, az olyan elengedhetetlen követel­ményről is, mint amilyen a munka termelékenységének a növelése. Márpedig ezek­nek a teljesítése nélkül most sem, de a jövőben sem lehet gazdaságosan, jövedelmezően termelni. Eléggé helytelenül gondol­koznak ott, ahol úgy véle­kednek, és bizonyára kísérle­teznek is majd, hogy ennek meg annak a gyártmánynaK is megemeljük az árát, s így aztán máris jól járunk. Ter­mészetesen lesznek. olyan te­rületek, helyzetek, ahol szük­ség lesz erre is. Ám az új gazdaságirányítási rendszer­nek nem, ez lesz, és nem is lehet az általános tendenciá­ja. ■ Annál inkább az, hogy ezután, amikor ténylegesen jobban és szélesebb körben érvényesül a nagyobb válla­lati önállóság és hatáskör, akkor azt valóban ülő és mindenekelőtt szükséges a reform céljának és rendelte­tésének megfelelően felhasz­nálni. Vagyis különféle spe­kulációktól, manipulációktól vajha lesz haszna a népgaz­daságnak. Márpedig akármi­lyen vállalatról is legyen szó, része az az egésznek, te­hát nem cselekedhet az egész érdekének ellenére. Rohamosan közeleg az év vége. Erre az időszakra való­ban ráillik a hajrá (kifejezés. Persze a szó jobbik értelmé­ben. Nem úgy, hogy most már elhanyagoljuk azt, amit naponta tenni kellene, csak azért, mert mind többet azon törjük a fejünket, miként készítsük elő a jövő eszten­dőt. Vannak ugyanis olyan tapasztalatok, hogy nagyobb hévvel és előszeretettel be­szélnek sok helyütt a jogok­ról, melyek kétségkívül , és szükségszerűen növekednek, mint a kötelezettségekről, amelyek vannak és marad­nak is. Sőt, ha a jogok nö­vekednek, úgy a kötelességek sem csökkenhetnek. Érthető és kézenfekvő az összefüggés és a kölcsönhatás. Nincsenek ugyanis jogok kötelességek nélkül. És viszont. Azért is kívánkozik ez ide, mivel a megyei közgazdasági bizott­ság véleménye szerint a kol­lektív szerződések szövege­zésénél, vitájánál is aránylag többször emlegetik a jogokat, mint a kötelességeket. Már­pedig a Munka Törvényköny­ve vállalati jogszabályának, nevezetesen a kollektív szer­ződéseknek csak úgy lesz ér­telme és haszna, ha az azok­ban rögzített kötelességek egyenlő rangot kapnak a jo­gokkal. Azért is, mivel csak általuk valósulhatnak meg el­határozott céljaink, amelyek­re nyugodtan mondhatjuk, hogy _ minden eddigit felül­múlnák. Éppen ezért nem feledkezhetünk meg arról, hogy a jog alapja: a köteles­ség. Podina Péter Hz MTS szervei feladatukat a jövőben is csak a széies körű társadalmi összefogással tudják megoldani A megyei sportparlament tanácskozása a négy év munkájáról, eredményeiről és a feladatokról A Magyar Testnevelés és Sport- szövetség Békés megyei Tanácsa tegnap délelőtt Békéscsabán, az MSZMP iskolájának nagytermé­ben tartotta meg második konfe­renciáját. A tanácskozáson részt vett Per- lusz József, az MTí? OT osztály- vezetője, Nagy János, a megyei tanács vb elnökhelyettese, Nagy István, az SZMT vezető titkára, Szigeti Gábor, az MSZMP megyei bizottságának munkatársa, Miha- lik György, a megyed KISZ-vto első titkára, 'Beniczki Ferenc, az MTS OT főrevizora, Gácsér Jó­zsef, a megyei művelődésügyi osztály vezetője, Krivik András, az MTS Békés megyei Tanácsá­nak elnöke. A konferencia 150 részvevője előtt Eperjessy Béla, a megyei KISZ-bizOitság sportfelelőse nyi­totta meg az ülést. Az elnöklő Dömény Ferenc, az SZMT mun­katársa ismertette a konferencia napirendjét, melyen, az MTS Bé­kés megygi Tanácsa, valamint a számvizsgáló bizottság beszámo­lója ennek megvitatása és elfoga dása, a tanács tagjainak és az MTS II. kongresszusára a küldöttek megválasztása szerepelt. Miután a díszelnökség elfoglal­ta helyét, és még mielőtt Krivik András, az MTS Békés megyei Tanácsa elnöke megtette volna szóbeli kiegészítőjét, a Békéscsa­bai Városi Sportiskola apróságai nevében Kurilla Edit köszöntötte a sportparlamentet. Az MTS megyei Tanácsának írásos beszámolója átfogó képet festett Békés megye testnevelési Darvas József író az orosházi határőröknél író—olvasó-találkozón vett részt Darvas József országgyűlési képviselő, a Magyar Írók Szövet­ségének elnöke, Kossuth-díjas író több napos orosházi programja során, pénteken délelőtt az oros­házi határőr alakulatnál író—ol­vasó-találkozón vett részt. A nagy­számú fiatal előtt — akik nagy része egy-két nappal ezelőtt vo­nult be katonai szolgálatra —, mint országgyűlési képviselő tar­tott beszámolót. Megkönnyítette a most bevonult fiatalok ismerkedé­sét a várossal, szólt az egykori legnagyobb magyar falu múltjá­ról, és a jelent formáló tevékeny­ségről, amely valóban városi rang­ra emeli Orosházát. Ezután a résztvevők által korábban feltett és irodalmi életünkkel kapcsola­tos kérdésekre válaszolt. és sportmozgalmáról, az elmúlt 4 év eredményeiről, a meglevő hi­Krivik András kiegészíti írásos beszámolót. bákról, és feladatokat. Az átszervezés óta Békés megye testnevelési és sportmozgalma eredményesen, társadalmi éle­tünkkel összhangban fejlődött. Az elmúlt négy év alatt a Ma­gyar ^Testnevelési és Sportszövet­ség szervei kialakultak, válasz­tott testületéi megerősödtek. Tervszerűbb, szervezettebb lett a munka. Az MTS járási, városi tanácsainak vezető, irányító mun­kája is tökéletesedett. Legfonto­sabb feladatuk a sportegyesületek irányítása, azok munkájának se­gítése. A sportegyesületek élete az el­múlt négy évben sokat fejlődött. Különösen a mostani vezetőség­választó közgyűlések sikerültek jól. A vezeVők több helyen már látják a kollektív munka értel­mét. • Szólt a beszámoló arról, hogy több helyen a munka még nen- eléggé szervezett. Sok még az egyesületek munkájában az ösz- tönösség, néhányan csak rutinból vözeinek, a pillanatnyi célt látják maguk előtt, s főként csak a lab­darúgással foglalkoznak. Az egye­sületi munkában az egyik legna- (Folytatás a 6. oldalon.) Óraközi szünet az új csabai gimnáziumban. Képes riport a 7. oldalon. Fotó: Deménj

Next

/
Thumbnails
Contents