Békés Megyei Népújság, 1967. november (22. évfolyam, 258-283. szám)
1967-11-25 / 279. szám
I96Í. november 25. 3 Szombat Grm-mfiszaki-találkezó Békéscsabán A Szakszervezetek Békés megyei Tanácsa augusztusban és szeptemberben foglalkozott a dolgozók üzemegészségügyi helyzetével és határozatot hozott orvos—műszaki-találkozók szakmánkénti megszervezésére. Ennek alapján az Építő-, Fa- és Építőanyagipari Dolgozók Szak- szervezetének megyei bizottsága december 8-án rendez orvos —műszaki-találkozót Békéscsabán, melyen bőszt vesznek a szakszervezethez tartozó vállalatok üzemorvosai, a gyárak dolgozóinak kezelőorvosai, több más egészségügyi és műszaki szakember, továbbá a vállalatok társadalombiztosítási tanácsának elnökei és szakszervezeti munkavédelmi felügyelői. Előadást tart dr. Árvái Béla, a Társadalombiztosítási Igazgatóság ellenőrző főorvosa és Korek Ferenc, az ÉVM Békés megyei Állami Építőipari Vállalat, valamint Lányi Frigyes, a Békés megyei Tégla- és Cserépipari Vállalat főmérnöke. A találkozó célja annak a megvitatása, hogyan lehet a dogozók részére megfelelőbb j termelési körülményeket ki- J alakítani és megvédeni őket a I munkaköri ártalmaktól és az ezekből adódó megbetegedésekétől. Műszaki szemle — követelményekkel Amióta élkezdték a gépjárművek műszaki felülvizsgálását, valósággal remegnek a vállalatvezetők, gépjármű-előadók, gépkocsivezetők. Az történt ugyanis, hogy az első napokban a vizsgálatra berendelt járművek közül csak néhány felelt meg a biztonságos közlekedés műszaki követelményeinek. A műszakilag nem megfelelő gépjárművek rendszámtábláit leszerelték, majd az üzemeltető útirány-engedélyt kapott, hogy a telephelyre kellő óvatosság mellett bevigye és gondoskodjon a hiányosság pótlásáról. Ezt követően pedig jelentkezzen újabb műszakai vizsgára. A Békéscsabán működő vállalatok gépkocsiparkjának nagy része így néhány napos pihenőre kényszerült. Ugyanis a követelményektől eltérő volt a műszaki állapot. A sütőipari vállalat, a vasöntöde, a forgácsoló, a vendéglátóipari vállalat, sőt az iparcikk kiskereskedelmi vállalat gépkocsiparkjának jelentős része nem felelt meg a kívánalomnak. Jóllehet, egy részükön csak apróbb, a közlekedés élet- és vagyonbiztonságát nem veszélyeztető hibákat találtak. A vendéglátó vállalat süteményszállító speciális kocsijáról is apróbb hiba miatt került le a 'rendszám. Jelenleg kölcsön gépkocsival fuvarozzák a süteményt. Az iparcikk kisker központjának dolgozói immár egy hete mellőzik a személy- és a teherkocsikat. Valószínű, hogy néhány napra hátrányos helyzetbe kerül az üzletek árufeltöl- tése is, mert szállítási gond miatt az utánpótlás nem lehetséges. Viszont a többi vállalattól sem remélhetnek segítséget, mert azok is hasonló helyzetben vannak. Néhány vállalathoz ellátogattunk. Beszélgettünk a vállalat- vezetőkkel, a gépkocsi-előadókkal, az üzemeltetésben érintettekkel. Fonák . helyzetet tapasztaltunk. A vasöntöde tehergépkocsija nagyjavításon volt a Gyulai Gépjavító Állomáson. Innen november 18-án hozták el azzal, hogy 19-én a műszaki szemlén bemutatják. Csakhogy a tehergépkocsi nem gördülhetett a szemlebizottság elé műszaki hiba miatt. Így a vállalatnál leszerelték a rendszámot s bevitték a közlekedésrendészetre, majd hozzáláttak a gépkocsi rendbe hozásához. Az élet azonban nem állt meg a vasöntödében. Itt éjjel-nappal dolgoznak. Az üzem valósággal ontja az új terméket, amelyre a népgazdaságnak szüksége van. Igen ám, de a nyersanyagot és a készterméket be kell szállítani, illetve el kell szállítani. Ehhez a munkához nélkülözhetetlen a tehergépkocsi. A vállalat vezetője igényelt szállítójárművet az AKÖV-től. Nyolc-tíz napos kérés után az AKÖV végre segíthetett az öntödén. November 21- én azután Budapestről Békéscsabára irányítottak két vállalati gépkocsit. Vajon mit szól mindehhez a Gyulai Gépjavító Állomás? A többletköltség valószínű őket is érinti, amire Molnár Zoltán, a vasöntöde vezetője „baráti hangú” levelében is utalt. Az iparcikk kiskereskedelmi vállalat Moszkvicsa lényegében egy 2-es szemléről gördült a bizottság elé. Megállapították, hogy a ködlámpák szabálytala- lanul vannak bekötve, s a világítótestek nem kanalas izzók. (Hazánkban ezeket az izzókat nem rendszeresítették. Gyári kiadás). A rendszámot emiatt leszerelték. Vajon a 2-es szemlén, amelyért a vállalat 8—9 ezer forintot fizetett, ezeket a hibákat nem vették észre? Egy pillanatra sem mondhatjuk, hogy a vállalati gépkocsi- állomány fenntartásában nincsenek hibák. De vajon a pótalkatrész-ellátás milyen? A szemlét erre is ki kellett volna terjeszteni, mert az apróbb mulasztások melegágya elsősorban itt van és ott, hogy Békés megyében hiányos a tehergépkocsi javítószolgálat. Követelmény, s ezzel mindenki egyetért, hogy a műszakilag nem megfelelő járművek — elsősorban életbiztonság hiánya miatt — ne vegyenek részt a közúti forgalomban! De az apróbb műszaki hibák — a repedt búrák vagy a festés apróbb hiányosságai, esetleg téves lámpabekötések, nem szabványszerű égők használata —, melyek lényegében nem veszélyeztetik az élet- és vagyonbiztonságot, kerülhetnének egyhébb elbírálással is, határidőzött pótszemlére. Nem biztos ugyanis, hogy ezekben a vállalatok mulasztottak. Ha ilyen estekkel állnak szemben, talán felesleges megbénítani a vállalatok, kö- zületek, intézmények mindennapi életét. A gépjárművek indokolatlan kivonása a forgalomból ugyanis népgazdasági veszteséggel jár. Éppen ezért az elbírálásnál, amennyiben súlyos és bűnös módon elkövetett műszaki fogyatékosságot állapítanak meg, ennek megfelelően szerezzenek érvényt a KPM utasításának, míg az apróbb esetekben talán helyesebb lenne a pótszemlére való kiírás gyakorlatának követése. Dupsi Károly A TSZ PÁRTOLÓ TAGSÁG MEGSZŰNÉSÉRŐL A mezőaasdasóm ter_ máshol vállaltak rnelőszövetkezetekről szóló 1987 töztek a községből, szintén számo- évi III. törvény 138. §-a kimondja, »an akadtak olyan pártoló tagok, hogy a pártoló tagság intézménye akik egyáltalán nem törekedtek a 1968. január elsejével megszűnik, termelőszövetkezet segítésére. A Ennek a döntésnek a létjogosult- pártoló tagok között sok olyan ságát az adta meg, hogy a leg- idős parasztember is található, utóbbi években falun végbement akit véletlenül vagy kényelmesváltozások megkövetelték a tér. ségből vettek fel pártoló tagnak, melőszövetkezeti tagsági viszony s aki ezáltal kedvezőtlenebb hely- új szabályozását. Bebizonyosodott: zetbe került, mint hogyha taggá nincs szükség arra, hogy termelő- vált volna. szövetkezeti tagként tartsanak Mindezek az okok együttvéve nyilván a tsz-ek olyan személye- vezettek ahhoz a helyes döntés- ket is, akik valaha beléptek ugyan hezAhogy a pártoló tagság intéza szövetkezetbe, de rendszeres méríyét meg kell szüntetni. Ezzel szemben «semmiféle tartóz««« munkát ott nem végeznek, és kapcsolatban igen fontos tudni- nincs, illetve, hogy vele a ' sokan közülük csak a tagsági vi- való, hogy ha bármelyik pártoló melőszövetkezet rendben elszá- szony előnyeire tartanak számot, tag élvezni akarja a termelőszö- mólt, szintén írásbeli értesítést Nem pontosan ilyen, de lénye- vetkezeti tagsággal járó előnyöket, kap a volt pártoló tag , gében hasonló okok miatt kerül akkor kérheti felvételét a termelőszövetkezetbe. Vonatkozik ez az idős, munkaképtelen pártoló tagokra is, akiknek ügyében a lehető legnagyobb megértéssel és emberiességgel szükséges dönteni. Kormányrendelet mondja ki, hogy azokat, akiknek pártoló tagsági viszonya a tsz-törvény munkát, elköl- szonyt, s erről a döntésről írásban értesíti a volt pártoló tagot Előírja a kormányrendelet azt is, hogy a volt pártoló taggal a tagsági viszony megszűnésére vonatkozó szabályok szerint kell elszámolnia a termelőszövetkezet- nek. Ezek szerint megilleti a volt pártoló tagot a tsz-ben — esetleg — végzett munkájának a díja, s ha voltak ilyenek, akkor a közös használatba adott vagyontárgyai után járó térítés, feltéve, hogy még nem kapta meg. Arról, hogy a termelőszövetkezettel , ------------ semmiféle v égeznek, es kapcsolatban igen fontos tudni- nincs, illetve, hogy vele a tersor a pártoló tagság intézményének megszüntetésére is. Annak idején az tette indokolttá a pártoló tagsági rendszer bevezetését, hogy sok olyan ember állhasson közvetlen kapcsolatban a tsz-ek- kel, aki ugyan nem dolgozik már élethivatással a mezőgazdaságban, de szívén viseli a nagyüzemi társas- gazdaságok ügyét. Ezeknek az embereknek egy része — különösen az első időkben — valóban segített is a tsz-eknek. Mindazok, akik munkájukkal rászolgáltak, köszönetét érdemelnek ezért a pártoló tagsági tevékenységért. Köztudomású azonban, hogy nem kizárólag ilyen emberek lettek termelőszövetkezeti pártoló tagok. Belekerültek ebbe a Abban az esetben, ha a pártoló tag termelőszövetkezeti taggá válik, természetesen őrá is ugyanazok a szabályok vonatkoznak, mint a többi tsz-tagra. Ha azonban törlik a tagnévsorból, akkor a volt pártoló tag korábban termelőszövetkezeti használatba adott földje — az esetleges tagfel- _ vételi kérelmet elutasító határo, , ,, , , zat meghozatalának, illetőleg a hatalyba lépésékor, tehát 1968. ja- pártoló tagsági viszony megszűné_ nuár elsején fennáll, fel kell szó- sének napjával — a termelőszölítani, hogy 15 napon belül nyilat- vetkezet tulajdonába kerül. Magától értetődik viszont, hogy a törvénynek a személyi földtulajdonról és földhasználatról szóló rendelkezései a vdlt pártoló tagra is vonatkoznak. A község, kozzanak: akarnak-e termelőszövetkezeti tagok lenni, vagy sem. Ügy helyes, ha a termelőszövetkezet írásban kér erre választ. Ha a pártoló tag szabályszerűen bejelenti belépési szándékát, akkor illetve a város belterületén tehát a termelőszövetkezet vezetősége is l^et legfeljebb 1600 négy___________________________ köteles a felvételi kérelmet a tsz- szög51 föld>e személyl tulai_*>r_ körbe olyan emberek is, akik közgyűléseié terjeszteni. Abban ban-Szat>ályozza a törvény végre- továbbra is falun maradtak, akik- az esetben, ha a közgyűlés a ké- tátóról szóló kormányrendelet nek a munkájára nagy szükség reimet elutasítja, vagy ha a 1S’ lmriili földlett volna, de semmilyen módón pártoló tag nem ken felvetek* _ a használat szempont,jábói a nem támogatták a termelőszövet- akkor a vezetőség megszűntnek szeméiyi földtulajdonra vonatko- kezetet. Azok között pedig, akik nyilvánítja a páitoló tagsági vi- rendelkezéseket kell alkalmaz___________------------------------------------------- i ... .........—.........— | ni. A törvény alapján tsz-tulajd onba került földért a volt tulajdonosnak — bizonyos, jogszabályban részletezett esetek kivételével — térítés jár. A térítésre a volt pártoló tagok esetében is ugyanazok az előírások vonatkoznak, mint bárki másra. A termelőszövetkezeti vezetőségek egyik fontos időszerű feladata, hogy mivel a pártoló Napoafa 5—6 ezer pulykát 6—7 ezer libát dolgoznak lel Jelentős export a ISOV békéscsabai gyáregységében es A Baromfiipari Országos Vállalat békéscsabai gyáregységében naponta 5—6 ezer pulykát dolgoznak fel, ami a következő hetekben megkétszereződik. Libából — most a csúcsidőben — 6—7 ezer a feldolgozásra kerülő mennyiség. A pulyka és a liba minősége jobb, mint az előző években volt, 95 százaléka exportképes. Pulykából 50 vagont különleges feldolgozásban az egyik olasz cég megbízottja helyben vesz át, amit saját hűtőkaminokban, 150—160 mázsás tételekben szállítanak Olaszországba. A cég 1930 óta vásárol Békéscsabáról baromfit, de eddig a szállítás vagonban történt. A szezon végéig várhatóan félmillió pulykát és 360 ezer libát dolgoz fel a gyáregység, amely mintegy 600 vagont tesz ki. Ez 10 százalékkal több a tavalyinál. Az áru — a hazai igények kielégítése mellett — nagyrészt exportra kerül. Jelenleg naponta 10—12 ezer csirkét vagy ugyanennyi gyöngyöst, hetenként pedig 4—5 ezer nyulat is feldolgoz a BARNEVÄL. A jövő évi szerződéskötésekre vonatkozó tárgyalások már megkezdődtek a gazdaságokkal. A tapasztalat azt mutatja, hogy azok a termelőszövetkezetek, amelyek eddig is eredményesen foglalkoztak baromfineveléssel, általában az ideinél többet terveznek. A vállalat segítségével 5 és fél millió forintot meghaladó hitelhez i tagság intézményesen megszűnik jutottak, amit a csirkenevelők korszerűsítésére használnak fel. így lehetővé válik a húshibrid fajták megfelelő elhelyezése, ahol 8—10 hét alatt 1 kiló 10, 1 kiló 20 dekára fejlődik az árucsirke. j 1968. január elsejével, ezeknek az ügyeknek a rendezését tűzzék napirendre és törvények, más jogszabályok szellemében el. járjanak G. P Pehelykönnyű bársony és velúrpapucs — exportra Háziasszonyokból képez bedolgozó munkásokat a Körösvidéki Cipész Ktsz A Körösvidéki Cipész Ktsz termékeit hazai és külföldi piacokon egyaránt keresik. Újabban a pehelykönnyű bársony- és velúrpapucsokkal arattak nagy sikert. Fő érdemük, hogy lépést tartanak, néha meg is előzik a divatot bizonyos termékkel. A hajlékony, kényelmes házicipők a fájós lábakra is alkalmasak, ezért vásárolják örömmel a magyar és külföldi vevők. A jó hírű szövetkezet termékeiért „házihoz jönnek” a hazai kereskedelem megbízottai. Már 1968-ra az első negyedévre lekötötték a kapacitást, több százezer pár papucsot, kiscsizmát és egyéb árut szállítanak magyar boltokba. Kiváló eredményekkel jártak a külföldi üzletkötések is. holland, német, belga, francia megrendelésre készítenek pehelykönnyű házipapucsokat, gyógy fapapucsokat. Egyedül Hollandiának 100 ezer pár férfipapucsot gyártanak. A Körösvidéki Cipész Ktsz sok textil- és szőrmeipari hulladékot felhasznál. Nagy előnye az is. hogy könnyű munkára a háziasz- szonyok tucatjait tanítja be, így a bedolgozók létszámát emelték. A környékben — elsősorban a szakmunkások feleségei — sok házi- aszony jut havonta 1000—1100 lo rintos keresethez.
