Békés Megyei Népújság, 1967. november (22. évfolyam, 258-283. szám)

1967-11-24 / 278. szám

1961. november 24. 4 Péntek A darabáru-forgalom helyzetéről és a cukorrépaszállítás tapasztalatairól Ülést tartott a megyei szállítási bizottság A Békés megyei Szállítási Bi­zottság szerdán délután tartotta e hónapi ülését Békéscsabán, a me­gyei tanács irodaházában. A ta­nácskozáson, amelyen Kazamér Károly, a bizottság titkára elnö­költ, részt vett dr. Komócsin Mi­hály, a MÁV Szegedi Igazgató­ságának főelőadója is. A darabáru-forgalom helyzeté­ről és eddigi tapasztalatairól Boltizár László, a 8-as AKÖV da­rabáras főnökségének vezetője tájékoztatta a megjelenteket El­mondotta, hogy kezdetben sok gonddal küszködtek, jelenleg is akadnak még problémák, mind­emellett a darabáru-forgalom eredményes. Jelenleg az okoz gondot még,, hogy kevés a vidéki darabáru-képviselet aminek pénzügyi okai vannak. Az is gon­dot okoz, hogy a szállíttató vál­lalatok árubejelentése nem min­dig kielégítő, úgyszintén az áru előkészítése, azaz címzése, bár- cázása sem. A szállítási bizottság úgy foglalt állást: az autóközle­kedés törekedjen arra, hogy a la­kosság, a szállíttatok igényeit mi­nél jobban kielégítse, s igyekezzen a még meglevő szervezési gondo­kat mielőbb megszüntetni. Ezután Kiss László, a megyei tanács mezőgazdasági és élelme­zésügyi osztályának főelőadója és a megye két cukorgyárának ter­meltetési osztályvezetője tájékoz­tatta a megjelenteket a cukorré­paszállítás helyzetéről. Dr. Vitay János elmondotta, hogy a Mező- hegyesi Cukorgyárban a mostani idényben 34 ezer 400 vagon répa feldolgozására számítanak. Ebből eddig több mint 21 ezer vagon­nal dolgoztak fel. A termelőktől átvettek a répát, mindössze mint­egy száz vagonnyi van hátra. A szállítás is kielégítően halad, s a gyártelepen 2600 vagon nyers­anyagot tárolnak. Madarász And­rás tájékoztatója szerint a Sarka- di Cukorgyár körzetében is befe­jeződött a répa átvétele. Számítá­saik szerint ez a mennyiség meg­közelíti a 30 ezer vagont, amiből már csaknem 20 ezer vagonnal feldolgoztak. A nyersanyag szál­lítása itt is folyamatosan halad, s a gyártelepen mintegy 1500 vagon répát tárolnak. A szállítási bizottság végül Szikszói Józsefnek, a 8-as AKÖV áruforgalmi osztályvezetőjének előterjesztése alapján jóváhagyta a decemberre igényelt TEFU- gépkocsik elosztását. Amint a szállítási mérlegből kiderült, az igényeket teljesen ki tudják elé­gíteni, mivel az igényelt és az üzemképes gépkocsik száma meg­egyezik egymással. p. p. Szolgáltatók — szolgáltatások A Békéscsabai Szolgáltató Ktsz néhány kisebb község kivételével a megye minden lakóhelyén ér­dekelt Hét szolgáltatóházát, 180 részlegét egyre nagyobb bizalom­mal keresik ‘fel a községek, váro­sok lakói, tudják, hogy gyors és minden igényt kielégítő szolgálta­tásokat vehetnek igénybe. Tíz szakmában hatszázan dolgoznak az igények kielégítésén. Vajon mi volt ebben a nagy kollektívában az idei év legnagyobb eredmé­nye? Erről kérdeztük a napokban Perdi Bélát, a ktsz elnökét. — Azt hiszem — mondotta töb­bek között az elnök —, az egyik legnagyobb eredménynek azt könyvelhetjük el, hogy a megye területén negyven újabb részle­get nyitottunk az idén,' mintegy egymillió forint értékű saját be­ruházásból. Különösen jelentős ez azért is, mert kilencven szakem­bernek nyújtottunk lehetőséget ar­ra, hogy lakhelyükön dolgozhas­sanak. Tapasztalataink szerint a lakosság is elégedett, hiszen nem egy helyen régi igényt elégítenek ki szakembereink. Szeghalmon például órás dolgozik, Kardoskú- ton és Gerlán férfi- és női fod­rász kezdte meg az idén a mun­kát. — A megyeszékhely? — Városunkban is három új részleg nyílt az idén. A vásártéri lakótelepen, a Tanácsköztársaság útján és az új KISZÖV-székház földszintjén fodrász és kozmeti­kus kezdte meg a munkát. Az idei év új szolgáltatásának ne­vezhetjük a békéscsabai szoba­festő részleg életrehívását. Egye­lőre öten dolgoznak ebben a szakmában. Ruhatisztító szalo­nunk szintén az idei év eredmé­nyei közé tartozik, bár csak de­cember utolsó napjaiban kezdi meg tevékenységét a Lenin út 7; szám alatt. — Forintban is ki lehetne fejez­ni az évet? ! — A' mérlegkészítéstől még egy! kicsit messze vagyunk, de termé­szetesen megenilíthetjük a ' vár­ható eredményeket. Előrelátható­lag 16 millió 300 ezer forintos tel­jesítéssel zárjuk az évet, ami egy­millió kétszázezerrel több, mint tavaly. Ez a túlteljesítés megfe­lel 108 százaléknak. — A jövő év tervei? — Egyelőre kevés tervről, de annál több elképzelésről beszél­hetünk. Az egyik idei tervünket — a víz-, gáz- és villanyszerelő részleg létrehozását -r- helyiség­hiány miatt csak a jövő év első negyedében tudjuk megvalósítani. A három szakmában mintegy 20 jól képzett szakember végzi majd megrendelőink részére a munkát. Az elképzeléseink között szerepel többek között a Tanácsköztársa­ság útján* építendő szolgáltató­kombinát. A fényképész részle­günk itt kapna korszerű, színes felvételek kidolgozására is alkal­mas laboratóriumot, női fodrász, kozmetikus kapna itt helyet. Itt tudnánk létesíteni műtermet a címfestő részleg részére, sőt, ide­hoznánk a ruhatisztító szalont is. Az épület a városképnek megfelelő lenne, három, négy vagy akár ennél több emeletes. Bízunk ab­ban, hogy az OTP-vel sikeres lesz majd ez irányú megbeszél "vünk. O. L,. Az időjárás változásainak hatása a közlekedésben A közlekedés fejlődésével a közúti balesetek száma is meg­növekedett, ami nehéz feladatok elé állított bennünket. A közúti baleseteket vizsgálva láthatjuk, hogy a közlekedési balesetek okainak döntő többségét maga az ember idézi elő. Az okok felsorolása nagyon hosszadalmas lenne, így csak né­hányat kívánok kiemelni közü­lük, amelyek nem közvetlen, ha­nem közvetett úton jelentkeznek, mivel ezek a tényezők csak befo­lyásolják az emberek cselekede­teit. Ha tudatában vagyunk ezek­nek a tényezőknek, akkor képes­ségeinknek megfelelően alkal­mazkodni tudunk a kritikus for­galmi viszonyokhoz. A közlekedő ember különböző személyi tényezőkkel rendelke­zik, amelyeket mindenkor figye­lembe kell vennünk, mert jelen­tős befolyással bírnak a szabá­lyos közlekedéshez való optimá­lis alkalmazkodásban. Ilyen sze­mélyi tényezők lehetnek: az élet­kor, a szakmai gyakorlat, az egészségi állapot, a fáradtság, az időjárási tényezőkkel szembeni egyéni érzékenység stíb. Az alkalmazkodó* képesség Az emberi alkalmazkodóképes­ségnek is vannak határai, és e határok megrajzolásánál számí­tásba kell venni azokat a terhe­léseket, amelyek az emberi szer­vezetet érik a közlekedésben. A közlekedéssel kapcsolatos külvilági jelzési ingerek felvétele a központi idegrendszer által tör­ténik, és az ember az alkalmaz­kodóképességének megfelelően végzi cselekvési folyamatait a külvilági jelzésekre. Nem kétséges, hogy a forga­lomban részt vevő gépjárműve­zetőre akkor is nagy terhet ró a jármű technikai kezelése és a jármű esetleges műszaki zavara, ha normális időjárási és útviszo­nyok vannak. Ezek a terhek sok­szor kiegészülhetnek váratlan időjárási hatásokkal, többek kö­zött hirtelen eljegesedett úttal, heves szélrohammal, záporok és zivatarok esőfüggönyével, köddel és egyéb fronthatással. Az időjá­rásban bekövetkezett változások megzavarhatják a járművezetők magatartását, amiből váratlanul veszélyes közlekedési helyzeteik keletkezhetnek. A frontátvonulások hatása Egyes személyeknél koránt sincs minden időben azonös szin­ten a külső környezet terhelő ha­tásának elviselhetősége. Közis­mert mindenki előtt, hogy a kü­lönböző betegségben szenvedő személyek szervezete mennyire érzékeny az időjárásra. A közle- kedés-pszichológiaá kutatások pe­dig Ismertté tették előttünk azt, hogy az egészséges közlekedőre is kedvezőtlen hatást gyakorol­nak a különböző időjárási front- átvonulások, ha szervezete vala­milyen okokra visszavezethetően érzékennyé válik az időjárási té­nyezőkkel szemben. Az időjárási frontok átvonulá­sa idején kedvezőtlen lélektani helyzetben élőiknél emelkedik a bizonytalanság, határozatlanság Fény vezérlésű traktor A „vezető nélküli” traktorok sorában is különös figyelmet ér­demel a grúz tudományos aka­démia kutatóinak a kezdeménye­zése. Elvi működése abban külön­bözik a többitől, hogy fényhatá­sok alapján kormányozza önma­gát. Tükör áll kapcsolatban egy villanymotorral; a szántóföldről a tükörre verődő fénysugarak ér­zékeny felfogó berendezésre ve­títődnek, amely a kapott hatások alapján irányítja a kormánymű­vet. Az elektromos szem az egész mezőt figyeli. Érzékeli a felszán­tott és felszántatlan terület kö­zötti eltérést, s finom impulzu­sokkal vezeti rá a traktorkereket a barázdára. A bemutató alkal­mával kiderült, hogy a bonyolult automatika további tökéletesíté­sével a legkülönbözőbb szántó­földi műveletekre „oktatni” le­het az erőgépet. Bár a berende­zésnek ma még inkább csak kí­sérleti jelentősége van, kétségte­lenül új utakat nyithat meg a jövő traktorainak tervezésében. "Trr-Xr­Ki ■ Miközben a békési határban épül a duzzasztómű, a Kettős-Körös mindkét oldalán erősítik, magasítják a gátat. Képünk a dobozi híd mellett készült, ahol több hasonló gép a gátoldalra felhordott vastag földréteget egyengeti és tömöríti. Fotó: Demény érzése, fokozódik a pszichés fe­szültség érzése, életkedv-vesztett- ség, félelmi, szorongásos állapot lép fel, töprengésben, tanácsta­lanságban rekednek meg a jár­művezetők. Valójában az időjá­rási frontok átvonulásakor csök­ken a járművezetők alkalmazko­dóképessége, fokozódik agresszió­ja, bizonytalanná válik a jármű- vezetése, lelassul a közlekedési jelzők jelentéstartamának meg­értése, egyeseknél fáradtságérzés, depresszió, másoknál ingerültség lép fel. Kik mire érzékenyek? A frontátvonulásra érzékeny járművezetőket három csoportba sorolhatjuk: a hidegfrontok át­vonulására érzékenyeik, a meleg­frontok átvonulására reagálók, és mindenfajta időjárási frontátvo­nulásra érzékenységet mutatók. Ezekre a különböző megnyilvá­nulásokra lehet visszavezetni az érzelmi, s hangulati életnek la­bilissá válását, a fáradt, depresz- sziós érzésekkel járó, illetve az ingerlékeny, türelmetlen, zavart állapotok felé való tónuseltoló- dást. Tudományos kutatók egy meg­határozott időszakban bekövetke­zett közlekedési baleseteket meg­vizsgálva arra a megállapításra jutottak, hogy a balesetek mint­egy harmadrésze a frontok átvo­nulását megelőző, illetve az azt követő négy-négyórás időszakban következett be. Az elemzésből az is kimutatható, hogy amikor az itt tartózkodó légtömeget más „származású” légtömeg szorít ki a helyéből, akkor az átvonulás idejétől minél távolabb érünk az azt megelőző, illetve követő idő­szakok felé, annál gyorsabban fogy a balesetek száma. Az időjárási frontok átvonulá­sakor történnek elalvásos bal­esetek is, amelyek vizsgálatánál érdekes jelenség állapítható meg. A vezetés közben bekövetkezett elalvásos balesetek 90 százaléka a hidegfrontok átvonulásának hatására következik be, és alig 10 százaléka róható fel a meleg­frontok kedvezőtlen hatásának. Ugyancsak érdekesnek mondható, hogy az elalvásos balesetek nem a hideg téli hónapokban követ­keznék be, hanem a nyári meleg hónapokban, mégpedig akkor, amikor a meleg, fülledt légtöme­geket a frissítőnek mondott, a kutatások eredménye alapján azonban elalvásit okozó hideg lég­tömegek cserélik feL A kutatások rámutatnak arra is, hogy az időjárási érzékenysé­get mutatók zöme különböző pszichopátiában és neuropé fiá­ban szenved, de jelentős azoknak S a száma is, akiket még az egész- | séges egyének csoportjába kell j sorolni, azonban túlzott ingerlé­kenységük, lobbanékonyságuk, ki­számíthatatlan és szeszélyes ma­gatartásuk, vitatkozó kedvük, el­lenszegülésük stb. miatt minden kedvező hatással szemben általá­ban összeférhetetlen és antiszo­ciális lények. Mire kell ügyelni? Mindezekből levonhatjuk azt a következtetést, hogy a közúti for­galomban részt vevő járműveze­tőknek a különböző frontátvonu­lások által kiváltott hatásokat is­merni kell, és úgy kell közleked­ni, hogy az adott forgalmi viszo­nyok kritikus helyzeteiben az al­kalmazkodóképességet ne halad­ják meg, azaz olyan sebességet _ kell megválasztani, amely meg- í közelítően megfelel a lelassult cselekvőképességnek. Ha e néhány gondolattal a jár­művezetők behatóbban foglalkoz­nak, akkor sokat tehetnek azért, hogy a közlekedési balesetek ne emelkedő, hanem csökkenő ten­denciát mutassanak. Kálmán János rendöralhadnagy

Next

/
Thumbnails
Contents