Békés Megyei Népújság, 1967. november (22. évfolyam, 258-283. szám)

1967-11-03 / 260. szám

1967. november 3. 2 Péntek Teljes ünnepi díszben Búcsúzunk Telefowtudásítás Moszkvából: Moszkva a kettős: nemzeti, nemzetközi, ám egyszersmind csa­ládi ünnep előtti napok lázában él, nem hiába, hogy a hét elején megnyitott jubileumi, népgazda­sági kiállítás környékén színes villanykörte-füzérek díszítik a fá­kat. A hét közepétől az üzletek este'9 óráig tartanak nyitva, hogy a kétnapos ünnepre, meg a hozzá­juk ragasztott munkaszüneti na­pokra ki-ki kényelmesen besze­rezhesse az enni-inni, és persze ajándékozni valót. A forgalom nagy, esténként egyre több színházban, moziban, kultúrotthonban tartanak műsor­ral, tánccal egybekötött vállalati ünnepi megemlékezéseket. A gyá­rakban, intézményekben már el­készültek a november 7-i felvo­nulás dekorációi: a legszebbekből a moszkvai városi újság ízelítőül fényképeket is közöl. Aki pedig arra kíváncsi, mit láthat majd a díszszemlén, (ha másként nem, hát a televízió képernyőjén), az kimegy a Gorkij utcára, ahol es­ténként már javában dübörögnek a gyakorlatozó, készülő egységek. A séta Moszkva főutcáján — ha egy hatmilliós világvárosnak le­het egyáltalán főutcája — már csak azért is megéri a fáradtsá­got, mert egyúttal elgyönyörköd­hetünk a városközpont díszkivilá­gításában. A színek villanyfüzére, reflektorfényben fürdő zászlók, címerek, jelszavak mellett a Gor­kij utca fő látványossága talán nem is a központi távirda színes és mozgó világító mozaik csodá­ja, hanem az a valóságos óriás­daru is, amelyet a National szál - ló új, több mint 20 emeletes szár­nyának építkezésén használnak, s most megannyi apró villanykör­Szovjet tábornokok és főtisztek magyar kitüntetése Csütörtökön este Szipka József, hazánk moszkvai nagykövete fo­gadást adott azoknak a szovjet tábornokoknak és főtiszteknek a tiszteletére, akiket Czinege I^ajos honvédelmi miniszter a „Haza szolgálatáért” érdemérem arany fokozatával tüntetett ki. Az ér­demérmeket a honvédelmi mi­niszter megbízásából Szipka Jó­zsef nyújtott át a kitüntetettek­nek, köztük V. I. Volkov és A. D. Cirlin vezérezredeseknek. A szívélyes baráti hangulatú fogadáson ott volt P. A. Rotmiszt- rov, a Szovjetunió páncélos csa­patainak főmarsallja és A. H. Ba- badzsanjan, a páncélos csapatok marsallja. (MTI) Éhségsztrájkba kezdtek a madridi letartóztatottak Az Humanité megbízható mad­ridi forrásokra hivatkozva közli, hogy a letartóztatott munkásakti­visták nagy része hatvanórás éh­ségsztrájkba kezdett, hogy ezzel tiltakozzon jogtalan és bírói ítélet nélküli fogvatartása ellen. A le­tartóztatottak közül 27 személyt, közöttük három katalán papot rö­videsen katonai bíróság elé állí­tanak. (MTI) tével borítva, a modern felhőkar-1 ven dekorációként hatnak a szí- colóival magasba törő megújuló nes városképben, nagy a forga­Moszkva sajátos szimbólumaként mered az éjszakai égboltra. A Vö­rös tér már úgy fogadja az ér­kezőt, ahogyan majd november 7- én a televízió képernyőjén látjuk: teljes ünnepi díszében. A GUM, az állami nagyáruház épület­tömbjén, a mauzóleummal szem­ben Lenin hatalmas hússzor-húsz méteres arcképével. A díszemel­vények a forradalom évforduló­jára Moszkvába érkezett nagyszá­mú vendéget várják: több mint száz országból indult párt- vagy párt- és kormányküldöttség, hogy részt vegyen a jubileumi ünnep­ségsorozaton. A Gorkij utca sétálója azt is észreveheti, hogy a moszkvaiak ezekben az ünnepre váró napok­ban, mintha figyelmesebbek len­nének egymáshoz, mint máskor: a virágárusoknál, akik szinte ele­lom. Szinte mindenki vásárol, akárcsak az ünnepi ajándékcso­magokat árusító édességboltok­ban. A figyelem — a másfajta fi­gyelem — nem lankad a munká­ban sem: rajt előtt a kraszno- jarszki óriás erőmű új gépegysé- 1 ge, elkészült a szibériai gázveze- j ték, megnyitotta kapuit Európa legnagyobb mozija: a Moszkvai Október Filmszínház. A szovjet! főváros házain gyakran csak egy hatalmas számjegy jelzi, hogy az ország és a világ a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évforduló­ját ünnepli. A KGST épülő felhő­karcolóján az „50”-es számot — ötletes módon —, megfelelő ab­lakokban elhelyezett megannyi villanykörte fénye rajzolja ki az éjszakában. Serény Péter l Minisztertanács ülése A kormány Tájékoztatási Hiva­tala közli: A Minisztertanács csütörtökön ülést tartott. Az Országos Terv­hivatal elnöke javaslatot tett a népgazdaság 1971—1985, évekre szóló, hosszú távú tervének ki­dolgozására. A Minisztertanács az előterjesztést elfogadta és meg­bízta a minisztereket, hogy gaz­dasági elemzések, tanulmányok, műszaki, gazdasági koncepciók, fejlesztési programok kidolgozá­sával nyújtsanak segítséget a hosszú távú tervezéshez. Az igazságügyminiszter a vál­lalatok közötti vállalkozási szer­ződésekről, az igazságügyminisz­ter és a központi döntőbizottság elnöke a döntőbizottsági szervezet és eljárás reformjáról és a szállí­tási szerződésekre vonatkozó egyes rendelkezések módosításá­ról nyújtott be előterjesztést. A kormány a javaslatokat megvi­tatta és elfogadta. A Minisztertanács a munkaügyi miniszter előterjesztése alapján módosította a felsőoktatásból ki­lépő fiatalok munkába állási rendszerét. Tudomásul vette a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter tájékoztatóját az idei országos mezőgazdasági kiállítás és vásár főbb tapasztalatairól. Űjal kü'itísépk érkeztek Moszkvába Az Októberi Forradalom 50. év­fordulójának ünnepségeire csü­törtökön megérkezett Moszkvába az NDK és Kuba párt- és kor­mányküldöttsége. Az NDK küldöttségét Walter Ulbricht, az NSZEP Központi Bi­zottságának első titkára, az NDK államtanácsának elnöke, a kubait Jósé Ramón Machado Ventura, a Kubai Kommunista Párt Köz­ponti Bizottságának tagja, egész­ségügyi miniszter vezeti. összeszorult szívvel, nehezen keresem a szavakat. Valahogy nem akarom elhinni a kegyetlen valóságot: Csávás László nincs többé! Fiatalon, élete teljében, megdöbbentően tragikus hirte­lenséggel ragadta el közülünk a kérlelhetetlen halál. Megnyerő egyéniségű, csupa szív embert, a párt tántoríthatatlan harcosát gyászoljuk benne. Békésen született, nehéz gyer­meksors után péksegéd lett. A felszabaduláskor rögtön tagja lett a kommunista pártnak, és fáradhatatlan lelkesedéssel dol­gozott új életünkért. Alapító tagja és dolgozója volt az akko­ri Békési Sütőipari Szövetkezet­nek, munkája mellett területi pártalapszervezeti titkárként is dolgozott. Az ötvenes években a járási pártbizottság munkatársa lett, majd a Vörös Akadémia elvégzése után a Külkereskedel­mi Minisztériumban dolgozott. Ezután hosszabb ideig a megyei pártbizottság munkatársa volt, majd a Szakszervezetek Megyei Tanácsa titkára lett, utána pe­dig a megyei szikvíz- és szesz­ipari vállalat igazgatójaként dol­gozott haláláig. Egész életében a közösségért dolgozott, jellemző volt rá, hogy mindig többet, jobbat szeretett volna tenni, mindig a felfelé vezető utat kereste, bármilyen munkaterülettel bízta meg a párt. Nagyon szerette az embe­reket, a hozzá fordulóknak ren­geteg panaszát orvosolta. A szü­lőföld szeretete sokszor hazahoz­ta Békésre, ilyenkor mindig meglátogatta a sütőüzemben ré­gi munkatársait, szívében, ma­gatartásában megmaradt egysze­rű embernek. Éppen ezért szerették olyan sokan, ezért fájdalmas az övök búcsú mindenkinek, akik most szívünkbe zárjuk emlékét. Dr. O. Kovács István Szabadságharcosok elfoglalták Dal Lec-et Johnson a VDK bombázásáról Erősödik a CM Jugoszlávia elleni tevékenysége Belgrad A belgrádi Borba cikksorozat­ban hívja fel. a figyelmet arra, hogy az utóbbi időben erőteljesen fokozódik az amerikai CIA és más külföldi hírszerző szolgálat tevékenysége Jugoszláviában, és általában Jugoszlávia ellen. A CIA egyaránt felhasználja hivatásos kémeit, utazó ügynö­keit, a Jugoszláviában dolgozó amerikai állampolgárokat, a NA­TO tájékoztató , szerveit, más or­szágok hírszerző szolgálatait, a jugoszláv emigráns központokat és a második világháború után külföldre menekült hazaárulókat. A ClA-t egészében és részleteiben egyaránt érdeklik a jugoszláviai események. Az amerikai hírszer­ző szolgálat az utóbbi időszakban például különös érdeklődést mu­tat a vallási kérdések — így a szerb és a macedón ortodox egy­ház különválása — iránt, a CIA ügynökei olyan helyeket tanul­mányoznak, amelyek egy esetle­ges háborúban alkalihasak lehet­nek ejtőernyős akciókra. Különö­sen 1965 óta a CIA erőteljesen érdeklődik a Jugoszlávia és a kelet-európai országok kapcsola­tai iránt. Az ügynökök kapcsola- Humphrey amerikai alelnök Iá- | tokát igyekeznek kiépíteni külön- togatása miatt csütörtökön újabb ; böző hivatalos szervek képviselői­tüntetésekre került sor Malaysiá- vei és diplomatákat használnak ban. Penang városában a rendőr- ! fel például a jugoszláv hadsereg ség könnygáz-bombákkal oszlatta I egységeinek felderítésére, szét a tüntetőket. Hét felnőtt és I A külföldi titkosszolgálatok három fiatalkorú tün/tetőt állítot- I stratégiai gyűrűt akarnak kiépí­Űiabb tüntetések Malaysiában használhatnak valamilyen rend­kívüli helyzetben, egy esetleges háborúban — írja a jugoszláv lap. Amerikai katonai jelentések beismerik, hogy csütörtökön haj­nalban szabadságharcos egységek heves harcok után bevonultak Dai Loc városkába vagy 580 ki­lométerrel északkeletre Saigon­tól. A katonai szóvivő hangsúlyoz­ta, hogy a felszabadító hadsereg egységei először elfoglalták a vá­roska felé vezető egyik hidat, majd két oldal felől vonultak be Dai Locba. Innen azután akna­vetőkkel lőtték a kormánycsapa­tok közelben levő főhadiszállá­sát és ugyanakkor támadást in­téztek egy amerikai tengerész- gyalogos állás, valamint egy má­sik, kormánycsapatok által vé­dett magaslat ellen. Az amerikai katonai szóvivő az emberveszte­ségekről nem nyilatkozott. * * * Johnson amerikai elnök szer­dán Washingtonban rögtönzött sajtóértekezletet tartott. Az érte­kezleten igyekezett megvédeni vi­etnami politikáját az utóbbi idők­ben ért támadásokkal szemben. Kijelentette, hogy a bírálatok és a tüntetések ellenére tovább folytatják a VDK bombázását. A politikáját ért bírálatokkal kapcsolatban hangoztatta: „Mi azt csináljuk, amit a legjobbnak vélünk, és továbbra is így fogunk cselekedni”. Ezután azt állította, hogy az Egyesült Államok Viet­namban „korlátozott célokat” kö­vet, nem akarja a háborút más területekre kiterjeszteni. (MTI) Veteránok a Kremiben Csütörtökön a Kremlben ün­nepség keretében nyújtották át a szovjet állam fennállásának 50. évfordulója alkalmából adomá­nyozott kitüntetéseket az Októ­beri Forradalom és a polgárhá­ború aktiv résztvevőinek. A ki­tüntetéseket az SZKP és a szovjet állam vezetői, Leonyid Brezsnyev, Alekszej Koszigin, Nyikolaj Pod- gomij, Mihail Szuszlov és más vezetők nyújtották át. (MTI) Aki látta Lenint lak bíróság elé. teni Jugoszláviában, amelyet fel­ösz, október vége. Hosszúra nyúlt árnyékok szabdalják a falevéllel borított kertet, a nap szokatlanul melegen süt. Az ég tiszta, szél sem fúj. Nézem ezt a furcsa kis öreg­embert; fehér bajuszát, napbar­nított arcát, emlékeket idéző szemét. Minden szava, mozdu­lata nyugodt, pedig mozgalmas, nagy indulatokat kiváltó ese­ményekről beszélünk; egy 50 év előtti őszről, Oroszországról, a forradalomról. Gyárfás Ágos­ton neve, a Vörös Hadsereg ka­tonája volt. Látta a Téli Palo­ta elestét, találkozott Leninnel, katonaként harcolta végig a polgárháború vérzivataros éve­it. Élete kész regény; kérdések nélkül, szívesen beszél, dátumo­kat és földrajzi helyeket idézve. — 1915 szeptemberében hívtak be katonának, de már október 15-én Rovnónál fogságba estem. 19 éves voltam akkor. Kelet- Szibériába vittek, fogolytábor­ba. A tífuszjárvány miatt sokan meghaltak, naponta száz ember ásta a sírokat. Két hónap után megszöktem a komámmal, de megfogtak bennünket, és vissza­vittek Szamarába. Másfél évig dolgoztam egy parasztnál. Elég jól tudtam már akkor oroszul, kezdtem megismerni az embe­reket. Tizenhétben Pétervárra kerültem, egy fehér tiszt legé­nye lettem. Nem tudtuk mi, hogy forradalom készül, foglyok voltunk, újságot sem olvashat­tunk. Október közepe táján egy­re gyakrabban lejöttek hozzánk a tisztek kártyázni meg beszél­getni, néha még ott is aludtak a legénységi szálláson. Nem ér­tettük, mi ez! Az én gazdám is bárógyerek volt, nem tudtuk, mit akarnak közöttünk ... Ma már tudom: féltek ... Október 25-én este lövöldözést hallot­tunk. Amikor már géppuskával is lőttek, felmentütk az erkély­re. Szólok a cimborámnak: ez vagy forradalom vagy a Ke- renszkij-katonák lövik egymást. Egy kis utcában laktunk, szem­ben a Téli Palotával. Láttam, hogy ágyúval is belőnek a pa­lotába és valahol messzebb fel­hangzott az Internacionálé! Ka­tonák, civilek, kucsmás emberek rohantak át a téren, puskával a kezükben. Hajnalban aztán, amikor már csöndesült a harc, betörték a mi házunk kapuját is. Vörös szalagos, szakállas ka­tonák jöttek, elvitték a fehér tiszteket. Mi meg lementünk az utcára összeszedni a halottakat. Sok halott volt. Harminc lovas­kocsival szállítottuk őket, csak a mi utcánkból, napokig... Aztán bennünket, volt hadifog­lyokat, Moszkvába vittek. For­rongott, kavargóit körülöttünk minden, mi meg csak hányód­tunk erre-arra. A szemünk lá­tott mindent, de a kezünk tét­len volt... Elhallgat rövid időre. Ujjai­val megmarkolja a pad tám­láját, újra az emlékekbe merül. Nagy magasságban felettünk egy madárraj húz el, csivitelve, su­hogva. — 1918. április 18-án léptem be a Vörös Hadseregbe. Adtak ruhát, muníciót, meg fegyvert. Már a negyedik napon átesem a tűzkeresztségen. Szamaránál, a pályaudvaron megtámadtuk a fehéreket, de vissza kellett vo-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents