Békés Megyei Népújság, 1967. november (22. évfolyam, 258-283. szám)
1967-11-23 / 277. szám
1967. november 23. 5 Csütörtök Az öregségi nyugdíj megállapítását megelőző Igényjogelismerési kérelem eélja, jelentősége Négy országon át ^ Dunai tájak, kikötők, hajósok — viszontlátásra Az eljárás célja A dolgozókat a nyugdíj ma még feltételeikhez kötötten illeti meg. Az egyik ilyen feltétel, hogy a dolgozó igazolni tudja, elegendő szolgálati idővel vagy termelőszövetkezeti nyugdíjévvel rendelkezik. Az igényjogelismerési kérelemnek — vagy közismertebb nevén időelismerési kérelemnek — az a célja, hogy még a nyugdíjkérelem benyújtása előtt, a munkaviszony vagy tagsági viszony fennállása alatt tisztázást nyerjen a dolgozó elismerhető szolgálati ideje, illetve nyugdíjeveinek száma, A kérelem előterjesztésének időpontja Az igényjogelismerési kérelmet az öregségi nyugdíjra jogosító korhatár betöltését megelőző hat hónapon belül lehet előterjeszteni. Amennyiben a dolgozó külföldi munkaviszony elismerését is kéri (pl. Csehszlovákiáiban, Romániában, st'b.) akkor a kérelmet a korhatár betöltését megelőző egy éven belül lehet benyújtani. Ha a dolgozó munkaviszony alapján szerzett szolgálati ideje után kéri a nyugdíj megállapítását, alkkor az öregségi korhatár férfiaknál a 60, nőknél az 55. életév betöltése. Éhben az esetben a termelőszövetkezetben töltött idő nem vehető figyelembe. Ha a dolgozó a munkaviszonyban és a termelőszövetkezetben töltött idő egybeszámításával, vagy kizárólag termelőszövetkezeti tagsági viszony alapján kívánja nyugdíját megállapíttatni, akkor az öregségi korhatár férfiaknál a 65., nőknél a 60. életév betöltése. Az eljárás lefolytatása Az igényjogelismerési kérelmet az erre rendszeresített igénybejelentőlapon kell benyújtani a lakóhely szerint illetékes társadalombiztosítási szervhez. (Megyénkben a békéscsabai igazgatósághoz, illetve a gyulai kirendeltséghez). A szükséges nyomtatványok ingyen kaphatók az említett szerveknél. Itt kívánom megjegyezni, hogy megyénkben csaknem 100 vállalatnál — hivatalnál működik nyugdíjelőkészítő albizottság, ahonnan a kérelmet előkészítve küldik be a társadalom- biztosítás ügyintéző szerveihez (Ez azt jelenti, hogy ahol a munkáltatónál táppénzkifizetés történik, ott általában nyugdíj előterjesztésekkel is foglalkoznak.) Üj győzelem a halál felett Vszevolod Jankovszkij prof esz szór, az Ukrán Tudományos Aka démia fiziológiai intézetének laboratóriumában életre keltett egy kutyát, amelynél a klinikai halál állapota a vízbe fúlástól számítva 18 percig és 40 másodpercig tartott. Miután a kutyát kiemelték a vízből, vérkeringését egy másik kutya — a véradó — vérkeringésébe kapcsolták. (A véradó kutya súlya négyszer akkora volt, minta vízbe fulladt kutyáé.) A reanimá- ció megkezdése után két perccel észlelhető volt az első szívösszehúzódás, nyolc perc múlva pedig a légzés. A reanimáció egész folyamata körülbelül másfél óráig tartott. Egy nappal később Jankovszkij professzor vezetésével életre keltettek egy másik kutyát, amelynél a klinikai halál 12 percig tartott. Ezek az egyedülálló kísérletek azt mutatják, hogy az agykéreg sejtjeinek élettevékenysége meghaladja a klinikai halál idejének eddig maximálisnak vélt hat percét. A benyújtott kérelem alapján a társadalombiztosítási szerv (nyug- díjosztály-csoport) részben a társadalombiztosítási nyilvántartások, részben a dolgozó által becsatolt igazolások alapján megállapítja, hogy mennyi a nyugdíj szempontjából figyelembe vehető szolgálati idő és erről fellebbezhető határozatban értesíti az igénylőt Az eljárás jelentősége Az egész nyugdíjmegállapítási eljárásban a legnehezebb és leghosszabb feladat a szolgálati idő mennyiségének megállapítása. Az esetek túlnyomó részében a dolgozók több munkahelyen dolgoztak, sokszor — főleg a felszabadulás előtt — az ország különböző részein, ezért a munkaviszonyok igazolása feltétlenül hosz- szabb időt vesz igénybe. Másrészt nem minden idő igazolható a társadalombiztosítási nyilvántartásokból, ilyenkor a dolgozónak kell igazolásokat benyújtani, sokszor pedig helyszíni kivizsgálás során lehet csak tisztázni bizonyos idők beszámítását. Mindezek a körülmények kétségtelenül hosszabb időt vesznek igénybe. Mivel azonban a dolgozó az időelismerési kérelem elbírálása során munkaviszonyban van, s így ellátása biztosított, reá nézve nem jelent hátrányt az ügy elintézésének esetleges elhúzódása. Viszont, ha a szolgálati idő megállapítására csak a nyugdíj megállapítási eljárásiban kerül sor — tehát amikor a munkaviszony már szükségszerűen meg kell hogy szűnjön —, az esetleges hosszabb eljárás anyagi terhet is jelent a dolgozóra. Amennyiben a nyugdíjmegállapí- tásd eljárást megelőzte az időelismerési eljárás, úgy igen rövid időn belül tudjuk megállapítani a nyugdíj összegét Ez az egyik előnye az igényelismerési kérelemnek. A dolgozónak az időelismerési kérelem kapcsán hozott határozattal szemben fellebbezési joga van a Társadalombiztosítási Bizottsághoz, illetve az utóbbi szerv határozata ellen a bírósághoz. A fellebbezési eljárás azonban ugyancsak hosszabb időt igényel. Ha mindez még a munkaviszony fennállása alatt, biztos anyagi körülmények között történik, kevesebb terhet jelent a dolgozóra. Ez a másik jelentősége az eljárásnak. A nyugdíjazás időpontjának megválasztása Mind a munkaviszonyban álló dolgozókra, mind a termelőszövetkezeti tagokra vonatkozó nyugdíjtörvény a nyugdíj összegében értékeli a munkában töltött idő mennyiségét, azaz, ma-. gasabb a nyugdíj mértéke, ha több az elismert idő. A nyugdíj összegének megállapításánál csak a teljes évek vehetők figyelembe, a töredék év nem, vagyis minden 365 naptári nap jelent egy évet (például 19 év és 200 nap — 19 nyugdíjév). Az időelismerési kérelem alapján hozott határozatban feltüntetett idő ismeretében a dolgozó könnyebben tudja megválasztani a nyugdíjazás legkedvezőbb időpontját, tehát azt, hogy meddig kell még dolgoznia ahhoz, hogy teljes legyen a töredék év. Különös jelentősége van a nyugdíjazás időpontja megválasztásának azoknál az ipari dolgozóknál, akik 1967. évben nem rendelkeznek 22 évet meghaladó szolgálati idővel. Az úgynevezett teljes nyugdíj megállapításához 1967. évben 22 év kell, 1968.évben már 23 év. Ha ennél kevesebb az idő, a dolgozó csak résznyugdíjra jogosult, amelynek mértéke annál kisebb, minél kevesebb az elismerhető szolgálati idő. Nem közömbös tehát annak megállapítása, hogy az év végéig mennyi lesz a szolgálati idő. Az igényjogelismerési kérelem alapján ezt a dolgozó is könnyen elbírálhatja, ugyanis az időelismerési kérelem elbírálása során az igénybejelentés napjáig állapítjuk meg az elismerhető szolgálati idő mennyiségét, s ehhez kell hozzászámítani a nyugdíjazás várható időpontjáig terjedő napok számát. Ez az említett eljárás harmadik jelentősége. Tsz-tagok is kérhetik az időelismerést Az 1967. január 1-én életbe lépett új termelőszövetkezeti nyugdíjtörvény a termelőszöveti tagok részére is lehetővé teszi a nyugdíjazást megelőzően az igényjogelismerési kérelem előterjesztését Az eljárás jelentőségét illetően az elmondottak a termelőszövetkezeti tagokra is vonatkoznak. Tapasztalataink és statisztikai adataink azt mutatják, hogy elsősorban a termelőszövetkezeti tagok kevésbé ismerik ezt az új lehetőséget, de viszonylag kevesen veszik igénybe az ipari dolgozók közül is az időelismerési eljárást Cikkem megírására elsősorban az a várakozás ösztönzött, hogy a jövőben többen élnek majd a jogszabály adta lehetőséggel, s ennek következtében a végleges nyugdíjmegállapítási eljárás során lényegesen rövidebb idő alatt tudjuk megállapítani a dolgozókat megillető nyugdíjakat A hajós „hétköznapok” látszólagos egyhangúsága nyomban eltűnik, ha kikötő közeledik. Igaz, hogy a hajósok többségének csak sokszor bejárt utcákat, tereket jelent egy-egy Duna menti város, mégis leplezhe- tetlen izgalommal várja mindenki, hogy partra léphessen. Az otthonhoz való közelebb kerülést is jelenti a kikötő, ugyanis minden nagyobb városban van a MAHART-nak ügySzegvári Ferenc másodkapitány. nöksége, s az iroda vezetője nemcsak a hivatalos formaságokat intézi. Nála vehetők át a várva várt otthonról érkezett levelek, újságok, folyóiratok (a legfrissebb is legalább egy hetes!) —, melyek egyszerre idevarázsolják a száz meg száz kilométerre levő családot, otthont, hazát. Milyen mohó izgalommal olvassa — egymás után többször is — a levél minden egyes sorát az, akinek most érkezett postája, akinek pedig ezúttal egy sem jutott, az legalább a legfontosabb hazai eseményeket igyekszik végigkísérni az újságok cikkei nyomán. Egy-egy kikötőben legfeljebb néhány óráig tartózkodik a hajó. Ez idő alatt — aki nincs éppen szolgálatban — a hajósok bevásárolnak, sétálgatnak a városban, a hajón maradók pe#ft> :: ...........y.v.-. ... ... ..y.w.w...... dig gondoskodnak a fogyóban levő ivóvíz-, esetleg üzemanyag- készletek feltöltéséről. (Szinte el sem hinné az ember, mennyit fogyaszt olajból a két motor. Giugiuban pl. nem kevesebb, mint négy vagon!! üzemanyagot nyelt el a Paks feneketlennek tűnő tartálya.) Szemmel láthatóan más az egyes kikötők arculata. Ahogyan fogynak a kilométerek, s közeledünk a tengerhez, úgy növekednek a méretek is. A belg- Vádi, orsovaó, turnu-severini vagy a lomi kikötő forgalma, méretei jóval kisebbek, mint pl. a Giugiuban vagy Ruszéban látottak. Az „igazi” kikötök persze a Duna tengeri szakaszánál kezdődnek. Braila az első olyan állomás, ahová már feljönnek a kisebb tengeri hajók is. Itt már jóval nagyobb raktárak, dokkok találhatók, egy csapásra megnő a parton sorakozó daruk száma is, fürge kis boxerek (kikötői vontatóhajók) cikáznak a hatalmas hajótestek között. S ez csak a kezdet, hiszen 20 km-rel lejjebb levő Ga- lac kikötője minden tekintetben túlnő a brailain. Ezen a szakaszon már gyakran találkoztunk a legkülönbözőbb zászlók alatt közlekedő több ezer tonnás hajókkal is. (Volt köztük angol, szovjet, egyiptomi, görög, sőt még panamai is.) Éppen egy hét telt el a dunaújvárosi indulás óta, amikor kikötöttünk a végcélt jelentő Ré- ni szovjet kikötőben — amely a legnagyobb volt valamennyi eddig látott közül. A parton sorakozó két tucatnyi daru szinte megállás nélkül dolgozik, üríti és rakodja a tengeri hajókat s a dunai uszályokat. — A mi rakományunkat is gyorsan „kezelésbe vették”, s az ügynökségen közölték hajónk parancsnokával, hogy másnap délután már indulnunk kell visszafelé. Mire elég egy nap? Éppen csali arra, hogy az ember este megtekintse a tengerészek klubját, s hogy másnap délelőtt szárnyas hajón „átruccanjon” a közeli Izmailba. Délre már össze is állították az uszályokat, s gyors útlevól- és vámvizsgálat után irány Dunaújváros! Ezzel elérkezett a búcsú órája, mivel e sorok írója a fölfelé különösen lassú hajó helyett inkább a vonatot, Ül. a repülőgépet választotta. Nehéz szívvel váltam el a hosszú út folyamán megismert és megkedvelt hajósbarátaimtól, a Paks motoros személyi állományától, akikben hivatásukat szerető, nagyszerű embereket ismertem meg. I Búcsúzóul hosszan zúgott a hajó kürtje, melyet már a partról hallgatva tekintettem az egyre távolodó hajó után. Dunai tájak, kikötők, kedves hajósbarátaim — a mielőbbi viszontlátásra! (VÉGE) Papp János Juhász István Hirdesse lapunkban használaton kívüli állóeszközeit, elfekvő készleteit, gyártmányait, kapac.itáskeresletét, kínálatát, s minden egyéb adás-vételét. » Mellékletünket díjmentesen megküldjük az ország összes számottevő üzemének, vállalatának, tsz-ének, gépjavító állomásának és ktsz-ének. Ez évben utoljára november végén jelenik meg külön- számunk. A hirdetési felület biztosítása végett megrendelésüket legkésőbb november 30-ig kérjük megküldeni. Ügyintézőnk a lapkiadónál: VAS TIBOR A Magyar Hirdetőnél: BARÁTH LÁSZLÓ BÉKÉS MEGYEI LAPKIADÓ VALT.ALAT Békéscsaba, Tanácsköztársaság útja 5. Telefon: 11—021, 11—051 Magyar Hirdető Békéscsabai Kirendeltsége. Telefon: 11—235. A galaci kikötő főépülete.
