Békés Megyei Népújság, 1967. november (22. évfolyam, 258-283. szám)

1967-11-19 / 274. szám

1967. november 19. 5 Vasárnap Alapelvek és tartalom Készül a kollektív szerződés a Mezőhegyesi Állami Gazdaságban HÓNAPOKKAL EZELŐTT az új Muriké Törvénykönyv ismere­tében arra kérték a Mezőhegy esi Állami Gazdaság vezetőit, hogy a többi állami gazdaságot megelőz­ve, hamarább lássanak hozzá az 1968-ra szóló kollektív szerződés készítéséhez. A felsőbb szervek arra voltak kíváncsiak, hogy a Munka Törvénykönyvben megha­tározott keret-rendeleteket az üzem sajátos helyzetének megfe­lelően milyen tartalommal töltik meg Mezőhegyesen. A kollektív szerződés készítésével kapcsolat­ban tehát szerencsés helyzetbe került a Mezőhegyesi Állami Gaz­daság. A munkában részt vevő bi­zottságok a jövő héten már kö­zös megbeszélést tartanak. Ekkor együttesen — kisebb termelési ta­nácskozásnak megfelelően — ta­nulmányozzák eddigi munkáju­kat. A-kollektív szerződés készítésé­nek figyelmet érdemlő módszeré­vel találkoztunk Mezőhegyesen. A gazdaság szakmai és politikai ve­zetése, még annak idején úgy ha­tározott, hogy a gazdaság érdekét egy állandó bizottság képviselje, amely a szerződés alapelveinek fo­galmazásától a befejezéséig kéz­ben tartja az ügyet. A szakszer­vezeti bizottság ugyanakkor té­makörökre osztotta a Munka Tör­vénykönyvet, s mindig azokat küldi az állandó bizottság tanács­kozásaira, akik az adott témát leg­jobban ismerik. A KIJELÖLT DOLGOZÓK első tanácskozásán meghatározták azokat az alapelveket, amelyeket munkájukban — az eddig szerzett jogoknak megfelelően — figye­lembe vesznek. Egyik ilyen alap­elvük: különös megbecsülésben, kell részesíteni azokat, akik ki­emelkedő munkájukkal, példamu­tató magatartásukkal, az állami gazdasághoz való hűségükkel elő­segítették a Mezőhegyesi Állami Gazdaság céljainak megvalósítá­sát Ebbe a témakörbe tartozik a kölcsönös megbecsülés is. Mező­hegyesen a Munka Törvénykönyv 26. paragrafusának 3. bekezdését, amely a rendkívül indokolt eset­ben való felmondással foglalko­zik, úgy értelmezték, hogy az ál­lami gazdaság nem mondhat fel annak a dolgozónak: Aki a termelésben élen Jir, Aki IS éve«, esetleg ennél hosszabb folyamatos munkakapcsolatban AU. Kiváló dolgozó Jelvénnyel, arany­koszorús szocialista brigádjelvénnyel vagy ennél magasabb kitüntetéssel rendelkezik. Akinek a IS éve* munkaviszony idején súlyosabb fegyelmi büntetése nem volt. Aki a társadalmi életben kima­gasló teljesítménnyel dolgozott, A szerződés-tervezetben biztosí­tott jogvédelem nem szorul külö­nösebb magyarázatra. A dolgozók valójában magas fokon érezhetik a megbecsülést. Az előbbiekhez hasonló módon szabályozzák a felmondási időt is. HARMINCÉVES MUNKAVI­SZONY felmondása után, a fel­mondási időt 10 hétre javasolják. Ha a gazdaság mond fel, akkor az érdekelt a munka végzése alól 30 napra mentesül. Erre az időre fi­zetést is kap. A rövidebb folyama­tos munkakapcsolattal rendelkező dolgozó felmondási idejét, a le­dolgozott évek arányában szabá­lyozzák, így a felmondási idő 15— 30 nap között változik. A gazda­ság vezetőinek tehát alaposan meg kell gondolniuk, hogy valamelyik állandó dolgozójuknak felmondja­nak, mert az erkölcsi kötelezett­ség mellett a tartósabb munkavi­szony megszakítása jelentős anya­gi hatással is jár. A különös megbecsülés témakö­rébe sorolták a jutalomszabadság megállapítását is. Ebben! állás­foglalásukat azonban már nem­egyszer felülvizsgálták. Jogosan, hiszen a jutalomszabadság meg­ítélésének fontos, sőt nélkülözhe­tetlen alapja a kellő anyagi fede­zet! Másrészt, azt is differenci­álni szükséges, hogy kiket illethet meg elsőbbség ilyen címen. Kétségtelen, hogy a 25 éves fo­lyamatos munkaviszony alkalmas lehet arra, hogy egy-egy dolgozó évi rendes szabadságán felül juta­lomban is részesüljön. Ugyanak­kor érdekeltté tették a jutalom­szabadság megszerzésében a trak­torosokat, az építészetben dolgozó­kat és az állandó növénytermesz­tő brigádok tagjait is. Erre az ér­dekeltségre különösképpen azért van szükség, mert ha a dolgozók idényben mennek szabadságra, akkor a termelés hátrányos hely­zetbe kerül. Viszont, ha az őszi betakarítás befejezése, illetve a tavaszi munkák elkezdése előtt élnek a törvényben biztosított jo­gukkal, akkor megilletheti őket a „napfény”-pótlék. JUTALOMSZABADSAGOT ja­vasolnak a Kiváló Dolgozó jelvénnyel, az aranykoszorús bri­gádjelvénnyel vagy az ennél ma­gasabb kitüntetéssel rendelkezők­nek, akárcsak az átlagon felüli teljesítménnyel dolgozóknak is. Ma azonban még vita tárgyát adja a kitüntetett dolgozók juta­lomszabadságának megítélése. Egyesek azt szeretnék, ha a ki­tüntetés megszerzésével a dolgozó minden évben azonos jutalomsza­badságot kaphatna, függetlenül a munkájában beállt változástól. Mások a kitüntetett dolgozóknak csak a kitüntetés évében javasol­nak ilyen szabadságot. Talán ez utóbbi ösztönzőbb lenne. Van azonban a jutalomszabad­ságnak egy olyan vetülete is, hogy nem tesznek különbséget a több­szörösen kitüntetett dolgozó és az egyszer kitüntetettek között. Ha szerzett jognak tekintjük a kitün­tetéssel kapott jutalomszabadsá­got, akkor a többszörösen kitün­tetett dolgozó hátrányosabb hely­zetben érezheti magát, mint az, aki csak egyszer kapott kitünte­tést. Ugyanis egyiknek sem java­solnak több szabadságot, mint a másiknak. Másrészt, ha figyelem­be vesszük azt, hogy Mezőhegye­sen 450-nél is több kitüntetett dol­gozik, akkor éves szinten a juta­lomszabadság, ha csak 2—3 napot veszünk alapul, 900 és 1350 mun­kanap között változhat. Vajon ezen a címen elbírja-e a gazdaság ezt a rendkívüli kiadást? Ügy gondoljuk, hogy a jelenlegi fogal­mazvány a továbbiakban is vita tárgyát képezi. Valószínű, hogy a kollektív szerződésről tanácskozó testület megtalálja majd annak módját, hogy a jutalomszabadság elve évenként ösztönözzön a mind jobb munkára. A KOLLEKTIV SZERZŐDÉS KÉSZÍTÉSÉVEL egyidőben kü­lön munkacsoport foglalkozik a gazdaság szervezeti és ügyrendi szabályzatának kiegészítésével. Ezt is a Munka Törvénykönyv­höz, illetve a kollektív szerződés­hez igazítják, összeállítják a bér­szabályzatot is. Ezen felül a mun­kavédelemmel kapcsolatos felada­tokat írásban rögzítik. Ezek lesz­nek az itteni kollekitívszerződés- tervezet mellékletei. Dupsi Károly Két hír Mezőkovácsházárol ...hogy kedden szívesen látott vendégek tartózkodtak a község­ben. A GELKA képviselői jöttek le megbeszélni a létesítendő ál­landó szerviz ügyét. A községi tanács az Alkotmány utcában tel­ket biztosít az építkezés céljára, amit a tavasszal szeretnének meg­kezdeni. A GELKA-képviselők elmondották, hogy a négymunka­helyes új szerviz kiviteli terve még az idén elkészül s minden jel arra mutat, hogy a jövő év köze­pétől a község- és járásbeliek már az új szervizbe vihetik nemcsak rádió- és tv-készülékeiket, hanem minden elektromos háztartási kis­gépüket is. ...hogy elkészült a községi tisz­tasági és strandfürdő építkezés el­ső ütemének kiviteli terve. A tél | folyamán a községi tanács felmé- jri, megszervezi a társadalmi se­gítséget s tavasszal, amint az idő engedi, megkezdődik a három és fél millió forintot igénylő beruhá­zás megvalósítása. Az első ütem­ben egy 33x20 méteres termálme­dencét, egy 20x20-as gyermek- lubickolót, egy 200 személyes vállfás öltözőt építenek, valamint elkészül a fürdő központi épülete, amelyben orvosi rendelő, pénztár és raktár kap helyet. Pályakezdő orvosok Pár perce még ünnepélye­sen -komoly tekintettel állt a kol­légák között, úgy mondta a köz- szolgálati eskü szövegét. Én, dr. Csirik Mária esküszöm, hogy a Magyar Népköztársaság­hoz, annak népéhez és alkotmá­nyához mindig hű leszek... Köte­lességeimet lelkiismeretesen és a nép érdekeinek szolgálatában teljesítem.” Sötét kosztümjében, arcán az ünnepi pillanatok meghittségének Visszfényével egy kedves, komoly fiatal lány ül előttem. Dr. Csirik Mária az idén fejezte be tanul­mányait a szegedi egyetemen, s egy hónapja kezdte el hivatásá­nak gyakorlását, gyógyító mun­káját a Gyulai Megyei Kórház­ban. Az orvosok ez általános érték­ítélet szerint megbecsült helyet foglalnak el társadalmunkban. Ahogy a romantikus regények hőse a gróf volt, vagy a nemes kapitány, a mostani tv-játékok, színdarabok központi figurája — sokszor — a népszerű doktor, vagy a nagy tekintélyű orvospro­fesszor. A legbecsvágyóbb kis­fiútól, amikor megkérdezik, mi leszel, ha nagy leszel — érdeklő­désétől függően — vagy azt vá­laszolja: focista; vagy pedig, hogy orvos. — Hogyan lett orvos? — Ezt ne írja: közhely. Amióta az eszem tudom, mindig orvos szerettem volna lenni, semmi KÉSZÁGVNEMŰ — KEVESEBB GOND! ITT AZ IDEJE! Egészítse ki hí ám/zó ági/nemű kész letét! Kiváló minőségű anyagokból készült sima. mintás és hímzett kivitelben, minden igényt kielégítő választékot talál a szaküzletekben. Fehér és színes párna Pannónia-páirna Damaszt-páirna Lepedő 3 részes Pamnóma-garn itúra 3 részes Damaszit-gamitúra 4 részes fehér hímzett giam. 4 részes hímzett, modern, mintás, Agatha-garmtúra 43,— Ft 35,— Ft-tól 78, — Ft 79, — Ft-tól 276,60 Ft 357,— Ft-tól 425,40 Ft 381,50 Ft Vásároljon kószágyneműt! 4177 más. Szinte természetes volt, hogy idáig jutottam. — Képzelem, most boldog... — Hogy érti? — Teljesült, amit mindig is akart. — Nem egészen. Gyermekgyó­gyász szerettem volna lenni és most a tüdő-osztályon kezdtem szakorvosi gyakorlatomat. Azt kérdi, beletörődtem-e, hogy így alakult? Jobban érezném magam, ha sikerülne megvalósítani ere­deti vágyamat. — Milyennek tartja új környe­zetét, a várost? Elgondolkozva végigsimítja homlokát. — Egy hónap alatt keveset le­het megismerni. Persze azért nem könnyű... Eddig Szegeden éltem, ott volt a baráti köröm, ott a szülői ház. Egyelőre az osztály munkájába akarok miinél jobban beilleszkedni és rengeteg gyakor­lati ismeretet kell még megtanul­nom. — A kollégák? — Nagyon sokat köszönhetek nekik. Számtalanszor átsegítettek egy-egy „holtponton”. Jó érzés visszaemlékezni: mikor először jöttem bemutatkozni, az orvosok, ápolónők, asszisztenseik nagyon kedvesen fogadtak. Az ő segítsé­gükkel úgy gondolom, sokat fej­lődhetek szakmailag. És ez most a legfőbb célom. Az ember élete nemcsak a hi­vatás. A doktornő, ha leveszi a fehér köpenyt — kedves, csinos, fiatal lány. Szegeden élt eddig és a diákélet nemcsak tanulás­ból áll... — Nem hiányzik kissé a ki- kapcsolódás, a szórakozás? — Nem kicsit, nagyon hiány­zik. Főként a megszokott baráti kör. Szerencsére: eddig annyi volt a munkám, hogy jóformán időm sem volt ilyesmin tűnődni. «• « Az orvosok között is talán | a legirigyeltebbek a nőgyógyá- | szók. Dr. Kövesdi György mint I pályakezdő nőgyógyász szintén | egy hónapja dolgozik a gyulai kórházban. Magas, jó külsejű, elegáns fia­talember, Vajon mennyire vonzó az élete egy fiatal nőgyógyász­nak? Kérdezzük meg a legilleté­kesebbet. — Általában hatkor kelek, hogy reggel héttől elláthassam a mun­kát az osztályon. Többnyire este hétre-nyolcra végzek, ha nem va­gyok ügyeletes. Amióta már tud­nak használni a műtéteknél, sok­szor éjszaka is dolgozom. Tegnap éjjel kettőkor szólt a telefon: sür­gős műtét. Alighogy befejeztük, újabb beteg érkezett. Észre sem vettem — eltelt az éjszaka. — Miért választotta ezt a sza­kot? — Eredetileg sebész szerettem volna lenni. Aztán úgy gondol­tam, hogy mégis jobban megfe­lelne a nőgyógyászat. — Talán anyagilag? — Nézze, egy befutott se­bész többet keres. Lehetek őszin­te? Az ifjúsági válogatottban vívtam, s van. egy komoly hob­bym is a festészet. Arra számí­tottam, mint nőgyógyász nem le­szek annyira lefoglalva, s marad időm, hogy ezeknek a szenvedé­lyeknek is hódolhassak. Persze nem maradt. — S miért tartja vonzónak ezt a hivatást? — Mindig is manuális szakmát szerettem volna, ami kézügyessé­get kíván. Ott voltam egy eset­nél: elhalt magzatot kellett — az anya megmentése érdekében mi­nél előbb — a világra segíteni. Akkor láttam igazolva: ez nekem való munka. Gydrs elhatározó- készség, ügyesség, jó kondíció kell hozzá. S úgy nézem, látom mindig a beteget, mint munkám élő tárgyát, valakit, aki gyógyu­lásra vár. A beszélgetés a hivatásról ha­marosan más témára terelődik, személyes kérdésekre. A fiatal nőgyógyász a feleségéről beszél. — Első éves egyetemista voltam, amikor megismerkedtünk. Egy csoportban tanultunk, nagyon so­kat segítettünk egymásnak. Mennyi ideje? Másfél éve vagyok házas. A fizetésem? Havi 1300 forint. A feleségem is hasonlóan keres, s fiatal házasok vagyunk, most kezdjük berendezni az éle­tünket. Perspektíváink? Becsüle­tesen akarok érvényesülni a pá­lyán. * * * Vonzó hivatás, érdekes emberek. Az életük mégsem tü­körsima. Az egyetemi vizsgák után még százszor és ezerszer kell vizsgát tenniük az Élet kér­lelhetetlen vizsgabizottsága előtt. Álhatatosságból, hivatástudatból, emberségből. Vajda János Értesítjük kedves fogyasztóin­kat, hogy 1967. november 24-éln 07 órától 16 óráig Áramszünetet tartunk Békéscsabán, az V. kerületben, a Kertész u., Kolozsvári u., Tompa u„ Zsigtnond u„ Fürjes u., Fürje- si-dülő, szegedi vasút által bezárt területen, A villamos berendezések a kikap­csolás ideje alatt is FESZÜLTSÉG ALATT levőnek tekintendők. DÄV Békéscsabai Üzletigazgatósága 131342

Next

/
Thumbnails
Contents