Békés Megyei Népújság, 1967. november (22. évfolyam, 258-283. szám)
1967-11-19 / 274. szám
1967. november 19. 3 Vasárnap Valamennyi gazdasági vezető ismerje meg a termelésben elért eredményeket és a további célkitűzéseket Körösvidéki Mezőgazdasági Napok, 1967 — Ünnepélyes megnyitó szerdán, Békéscsabán Harmadízben vállalkozik a Magyar Agrártudományi. Egyesület Békés megyei Szervezete, a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Békés megyei Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Szakosztálya, a megyei tanács vb mezőgazdasági és élelmezésügyi osztálya, valamint a Magyar Hidrológiai Társaság .Békés megyei csoportja a Kőrősvidéki Mezőgazdasági Napok rendezésére. Erre az országos érdeklődés középpontjában álló tanácskozásra 1967. november 22-e és december 1 között kerül sor Békéscsabán. A korábbi Körösvidéki Mező- gazdasági Napok jelentős sikerrel jártak. Ráirányították a mezőgazdaságot irányító szervek és a munkában közvetlen részt vevő szakemberek figyelmét több olyan feladat megoldására, amelyek nélkülözhetetlenek a több- termeléshez. Már az első szakmai megbeszélés elé is olyan célt tűztek a rendező szervek, hogy valamennyi gazdasági vezető ismerje meg a termelésben elért eredményekét, az ezekhez vezető technológiai feladatokat és a termeléssel kapcsolatos további megyed célkitűzéseket. A második Körös- vidéki Mezőgazdasági Napok programja is hasonló célzattal készült. A harmadik Körösvidéki Mező- gazdasági Napok ünnepélyes megnyitóját november 22-én, szerdán délelőtt 10 órakor Békéscsabán, a Brigád 'moziban tartják. A gazdasági vezetőik nagygyűlésén dr. Gergely István, a mezőgazdasági tudományok kandidátusa, a mező- gazdasági és élelmezésügyi miniszter helyettese mond beszédet: A mezőgazdasági termelés technikai fejlesztésének közgazdasági vonatkozásai címmel. A nagygyűlés után a MEDOSZ Luther utcai nagytermében megnyitják a halászati eszközök kiállítását, melyet a Békés megyei Halászati Felügyelőség, a Biharugrai Halgazdaság, a gyomai Viharsarok Halászati Termelőszövetkezet és a Szarvasi Halkísérleti és Kutató Intézet rendez. A szakmai tanácskozásokat szekció ülésekre osztották be: Szerdán, az ünnepélyes megnyitó napján délután 2 órakor a TIT és az MTESZ-székházban belvízrendezési és öntözéses gazdálkodási megbeszélés lesz dr. Posgay Elemér, a szarvasi ÖRKI osztályvezetője, a mezőgazdasági tudományok kandidátusa vezetésével. Dr. Posgay Elemér az öntözéses gazdálkodás helyzete Békés megyében; Kienitz Gábor, a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet főmérnöke pedig Kutatásoka belvizek keletkezésének körülményeiről a Tiszántúlon címmel tart vitaindító előadást. Ugyancsak szerdán délután 2 órakor, a városi tanács nagytermében dr. Várnagy László egyetemi tanár, az állatorvostudományok kandidátusa az állategészségügyi igazgatás feladatai a brucellózis elleni védekezésben témával foglalkozik. A további napokon november 23-án, csütörtökön sertéshústermelési és halászati, pénteken zöldség termesztési, november 2 lián, kedden üzemszervezési és üzemfejlesztési, 29-én, szerdán kükoricatermesztési, december 1- én, pénteken pedig rgráxközgez- dasági megbeszélést rendeznek. A dolgozó o jövőkön sem fizethet többet eddigi utazási költségeinél Tájékoztató az 1968. január 1-én életbe lépő távolsági autóbusz-díjszabásról A Gazdasági Bizottság 37/1967. i utazók részére (hétvégi hazauta- (IX. 29.) számú határozata a mun-1 zás stb) új típusú időszakos bérkába járást szolgáló távolsági személyszállítási kedvezményeket rendezi. A távolsági (helyközi) autóbusz járatok díjszabását 1968. január 1-től érintő fontosabb módosítások, hogy megszűnik a dolgozók igazolványa és hetijegye, helyette havi, illetve félhavi bérletjegyet rendszeresítenek. Megszűnik továbbá a dolgozók időszakos bérletjegye és a nem rendszeresen Ifjú kazánkészítők Gyomén A% új szakmáért meg kell fíxetni a tandíjat — Gyártmányuk keresett cikk a világpiacon nak. Közülük négyen érettségiztek. Kulik István társai nevében is beszél: — Igyekszünk jól elsajátítani a fogásokat, segítenek az oktatók, Az idegen számára fülsiketítő a Talán így nekünk olcsóbb lesz a zaj. Esztergák, prések, reszelők, tandíj. Hol a munkások teremtő kezében okos formát ölt, domborul a fém” Az idézet Soós Zoltán Goromba kovácsok című versciklusából való, s a folytatás: „Ki hű hozzá, csodáit néki tárja.” Önkéntelenül is ezek a gondolatok jutnak eszembe, amikor már mintegy másfél órája figyelem és Kovács József fiatal technikus társaságában ismerkedem az Orosházi Vas- és Kályhaipari Vállalat új, gyomai telepén dolgozók munkáiéval. Mindössze néhány hónappal ezelőtt kezdődött a termelés. Pon-t tosabban a szakemberek és a vezetők ismerkedése, barátkozása az új gyártmánnyal — és egymással.* A prototípus után jelenleg nullszériában készítik a 60 ezer cal/óra teljesítményű, melegvízfűtésre alkalmas gáztüzelésű kazánokat. Év végéig a tervek szerint százat adnak át az első megrendelőnek a Bács-Kiskun— Szolnok megyei Vas-, Műszaki Nagykereskedelmi Vállalatnak. ,Az új gyártmány születésénél tizenöten bábáskodtak, ma harmincketten dolgoznak itt. Több, mint húszán a fiatal korosztályhoz tartoznak. 0 pasztáit igényességgel állították össze a Lenini zászlók alatt c. reprezentatív kiállítást. H osszasan kellene írni, ha a teljességre törekedve tennénk említést megyénk dolgozóinak, fiataljainak és úttörőinek a jubileumot megelőző tevékenységéről, ünnepi megmozdulásairól, de ez szinte lehetetlen. Az ünnepnapok elmúltak, de tovább él mindannyiunkban a jubileum emléke. A szép ünnepségek, megemlékezések, a legjobbak kitüntetései még, még sokáig lelkesítő erővel maradnak meg emlékeinkben. A jubileumi év rendezvényei, akciói érzékelhetően növelték az egyszerű emberek politijcai aktivitását, amely mindenekelőtt a termelőmunka sikereiben öltött testet. Erre ma nagy szükség van. Az új gazdaságirányítási rendszer bevezetése — amely a szocialista építésünk gyorsítását hivatott szolgálni — parancsolóan megköveteli az ötéves tervben előírt, ez évre eső feladataink sikeres valóra váltását. A jubileumra kibontakozott szó- . cialista munkaverseny áz év hátralevő részében még továbbá nagyszerű eredményeket produkálhat, ha a munkásemberek alkotó kedvükhöz további bátorítást, biztatást, lelkesítést kapnak vezetőiktől és egymástól. Az egyéni ambíciókból összetevődő kollektív alkotókészséget a következőkben sehol nem nélkülözhetjük. A szocializmus teljes felépítése egyetemes nemzeti érdek és ez az egyes ember számára azt jelenti, hogy nemcsak joga, de kötelessége is törődni, beleszólni nap mint nap a közös ügyekbe, segíteni a helyes döntések kialakítását, aktívan részt venni azok megvalósításában. A személyes aktivitásnak tehát, amely most kibontakozott, állandósulnia kell, mert egyszerűen nélkülözhetetlen. Nem utolsósorban az ünnepségsorozat méltó koronája az lesz, ha közeli közös céljaink, terveink mindannyiunk örömére valóra válnak. A Nagy Október 50. évfordulója sok szép jubileum nyitánya is volt. A jövő év őszén ünnepeljük a Kommunisták Magyar- országi Pártja megalakulásának fél évszázados évfordulóját. Azt a pártot ünnepeljük, amelyért az elnyomatás szörnyű évei alatt oly sok nagyszerű ember áldozta életét, és amely végül is elvezette népünket a jelenig. 1969- ben ismét 50. évfordulóra emlékezünk, a Magyar Tanácsköztársaság győzelmére, dicső napjaira, az első magyar proletárállamra, majd 1970-ben hazánk felszabadulásának 25. évfordulója zárja a magyar nép nagy sorsfordulóra való emlékezések sorát. Ü nnepnapok után vagyunk, de tovább él berniünk és egyre inkább élni fog a Nagy Október emléke, mert az, hogy ünnepet ültünk és ünnepekre készülhetünk az 50 évvel ezelőtti petrográdi eseményeknek köszönhető. Soha nem felejthetjük eL vésők, kalapácsok hol halkuló, hol erősödő csengő-bongó hangja, csattogása, zakatolása szinte zenévé ötvöződik, a munka ritmusát adja. Az ívhegesztők kékes lángját közelről csak védőszemüvegen keresztül lehet nézni. — A meglevő berendezéseken kívül szükségünk lenne marógépx*e, lemezvágó körollóra, elektromos targoncára és még néhány he- gesztő-apparátra — mondja Kovács József. — Az említett felszerelések üzembe állítása azért lenne fontos, mert a technológiai eljárásokat meg tudnánk határozni, s akkor a jelenlegi órabér helyett teljesítménybérben dolgozhatnánk. Tóth Vince gépszerelő a kazánok műszereit állítja be. Dolgozik, s közben beszél. Nem arról, amit csinál. — Most első a termelés, bele kell rázódnunk a „melóba”, de hasznos lenne, ha megalakítanánk az üzemi KISZ-alapszervezetet. Legtöbben itt lakunk helyben, eleven, vonzó programot tudnánk biztosítani. E hónap végéig megalakul a pártcsoport, majd rövidesen az ifjúsági szövetség helyi szervezete. 0 Az októberi évforduló alkalmából Baráth Károly brigádja célul tűzte, a szocialista cím elnyerését. A nyolctagú kollektíva a November 7-e nevet viseli. — Korábban nagyon izzadság szagú volt a munkánk, erőlködtünk, velünk együtt nyögtek szerszámaink is — magyarázza Baráth Károly, aki az idősebb „szakik” közé tartozik. — Új célszerszámok kellenének. De csak akkor várhatunk valamit, ha adunk is. Elhatároztuk: kezdetleges eszközökkel is jót produkálunk. Ez azonban csak úgy lehetséges, ha összetartunk, segítünk egymásnak. Vállalásaink? Teljesítjük az idei termelési tervet, selejtmentesen dolgozunk, s szakmai továbbképzésen veszünk részt. Más. Minden reggel megbeszéljük a napi tennivalókat, s az ipari tanulókat a gyakorlaton kívül elméleti oktatásban részesítjük. Valamennyien jó szakemberek, mégis nehéz volt megtanulni a gáztüzelésű kazánok készítését. Az új szakmáért mindig meg kell fizetni a tandíjat. Nemcsak az idősebbeknek, az ipari tanulóknak is. Hatan van0 A kazántartozékok hőközlő elemei katonás rendben sorakoznak a műhelycsarnokban. — A Békés megyei Vegyesipari Vállalat még nem készítette el a raktárhelyiséget és így nincs hol tárolni gyártmányainkat — jegyzi meg Kovács József. — S amikor szállítaniuk kell? — Tízesével adjuk át a kazánokat a megrendelőnek. Egyébként a vegyesipari vállalat feladata lesz, a szociális létesítmények felépítése is. Az ifjú munkások is tudják, üzemük most alakul, fejlődik. Tele vannak gondokkal, problémákkal, de mint mondták: megoldják. Bizakodnak. Jövőre ezer gáztüzelésű kazánt akarnak készíteni, annál is inkább, mert keresett cikk a világpiacon. Amikor néhány hónapja itt elkezdődött a munka, kevesebb volt a berendezés, halkabban zúgtak a gépek. Az akkor született ötletek, ha lassan is, de megvalósulnak. Már tudják mit és hogyan kell csinálni. A költő szavai szerint: „Aztán a gépek kezesebbek lettek, Szelídültek a zajok, A napok megszokottá váltak, Bátrabbakká a kamaszok” Dékány Sándor letjegy adható ki. A felsorolt bérletjegyek használatára bárki jogosult, ha már rendelkezik a nevére kiállított „Igazolólap”-pal. Az ’’Igazolólap” kiváltásához nem kell munkaadói igazolás. A GB határozata értelmében a havi, félhavi és időszakos bérletjegy díjszabási ára és a megszűnő bérletjegyek ára (gz az összeg, amit a dolgozó utazásáért eddig fizetett) közötti különbözet a munkaadót terheli. A dolgozó továbbra sem fizethet többet eddigi utazási költségeinél. Mindazokat az utasokat, akik a távolsági (helyközi) autóbuszjáratokon az új mintájú bérletjeggyel utaznak, „Igazolólap”-pal kell ellátni, mely egyénileg igényelhető az AKÖV bérletpénztárainál, ahol ilyen nincs, ott a járat jegykezelőjétől. Postai úton nem igényelhető. Igényléskor a bérlet- pénztár vagy a jegykezelő úgynevezett igénylőlapot bocsát — díjtalanul — az utas rendelkezésére. Az utas által kiállított igénylőlaphoz mellékelni kell 1 Ft kiállítási díjat és az igazolvány-tokért 2 forintot. Továbbá ■ megcímzett és bélyeggel ellátott válaszborítékot, majd az „Igazolólap” kiállítása végett az igénylőlapot mellékleteivel együtt át kell adni a bérletpénztárnak, illetve a kalauznak Az „Igazolólap”-ok kiállítása november 20-tól, hétfőtől kezdődik Békéscsabán, Orosházán, Gyulán és Szarvason. Az érvényesített „Igazolólap”-ot a válaszborítékban postán küldik el. Helyes, ha a dolgozók a későbbi torlódás elkerülése végett az „Igazolólap”- ot már most igénylik. Az új típusú bérletjegyek kétféle módon lesznek vásárolhatók. Az egyik, amikor a munkaadó vásárolja meg és látja el dolgozóját a bérletjeggyel, majd munkabéréből a dolgozó által térítendő ösz- szeget levonja. A másik, amikor a munkaadó a dolgozó részére előre kifizeti azt az összeget, amely őt terheli és a dolgozó maga vásárolja meg bérletjegyét. Azt, hogy milyen formában történik a bérletjegyek vásárlása, mindenkor a munkaadó határozza meg. Ezzel kapcsolatban a 8. AKÖV november 24-én, pénteken megyei értekezletet tart, melyre a nagyobb létszámot foglalkoztató üzemek képviselőit hívja meg. A teljes áru menetdíjaknál, valamint a tanulók bérletjegyeinél nincs változás. Szabó Laws a 8. AKÖV személyforgalmi osztályának vezetője As úton túl, az más Üzemanyagot szerettem volna vételezni pénteken, késő este az ÁFOR új töltő- állomásán, Békéscsabán. A vasúti felüljáróról jövet a menetirány szerinti jobb oldalon levő kútnál megálltam. — Arolt és benzint kérek. — Arolunk sajnos nincs, de tessék minőségit venni, az is jól megteszi.’ — És a túlsó oldalon van-e Arol? A leány lábujj- hegyre áll, s kémleli a túlsó oldalt: Ügy látom, nekik van. A másik oldalon valójában lehetett Arolt kapni s annak rendje, módja szerint ki is szolgáltak. Ott mindjárt kombi- nálgatni kezdtem: amikor ezt a töltő- állomást készítették, csak egyik oldalra építették be a ciszternákat. Az út innenső oldalára hosz- szú csövön vezették át az üzemanyagot, vagyis egyfajta üzemanyagot mindkét oldalon azonos ciszternából nyernek. Egyik oldalon mégis lehet a benzinhez olajat kapni, a másikon pedig nem. Miért? Hát az úton túli ÁFOR-részleg hová, kihez tartozik? Vagy a Bartók Béla úti új töltőtelep nem alkot szerves egységet? Az egy ciszternából való árusítás nem ezt jelenti? A vevő nem tudhatja, hogy az út két oldalának ilyesfajta megkülönböztetésé mennyiben viszi előbbre az üzemanyagellátást. De az is lehet, hogy egyesek szerint a jelenlegi megoldás a legkorszerűbb kereskedelem változata? Ki tudja, hogy egy cég húsz méterrel errébb vagy árvább miért nem képes az ellátást egyformán jól szervezni? Ennek megállapítása — gondolom — nem a vevő feladata. —sík.