Békés Megyei Népújság, 1967. november (22. évfolyam, 258-283. szám)

1967-11-19 / 274. szám

1967. november 19. 3 Vasárnap Valamennyi gazdasági vezető ismerje meg a termelésben elért eredményeket és a további célkitűzéseket Körösvidéki Mezőgazdasági Napok, 1967 — Ünnepélyes megnyitó szerdán, Békéscsabán Harmadízben vállalkozik a Ma­gyar Agrártudományi. Egyesület Békés megyei Szervezete, a Tu­dományos Ismeretterjesztő Társu­lat Békés megyei Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Szakosztálya, a megyei tanács vb mezőgazdasági és élelmezésügyi osztálya, vala­mint a Magyar Hidrológiai Tár­saság .Békés megyei csoportja a Kőrősvidéki Mezőgazdasági Na­pok rendezésére. Erre az országos érdeklődés középpontjában álló tanácskozásra 1967. november 22-e és december 1 között kerül sor Békéscsabán. A korábbi Körösvidéki Mező- gazdasági Napok jelentős siker­rel jártak. Ráirányították a me­zőgazdaságot irányító szervek és a munkában közvetlen részt ve­vő szakemberek figyelmét több olyan feladat megoldására, ame­lyek nélkülözhetetlenek a több- termeléshez. Már az első szakmai megbeszélés elé is olyan célt tűz­tek a rendező szervek, hogy va­lamennyi gazdasági vezető ismer­je meg a termelésben elért ered­ményekét, az ezekhez vezető tech­nológiai feladatokat és a terme­léssel kapcsolatos további megyed célkitűzéseket. A második Körös- vidéki Mezőgazdasági Napok programja is hasonló célzattal készült. A harmadik Körösvidéki Mező- gazdasági Napok ünnepélyes meg­nyitóját november 22-én, szerdán délelőtt 10 órakor Békéscsabán, a Brigád 'moziban tartják. A gazda­sági vezetőik nagygyűlésén dr. Gergely István, a mezőgazdasági tudományok kandidátusa, a mező- gazdasági és élelmezésügyi mi­niszter helyettese mond beszédet: A mezőgazdasági termelés tech­nikai fejlesztésének közgazdasági vonatkozásai címmel. A nagygyű­lés után a MEDOSZ Luther utcai nagytermében megnyitják a halá­szati eszközök kiállítását, melyet a Békés megyei Halászati Fel­ügyelőség, a Biharugrai Halgaz­daság, a gyomai Viharsarok Ha­lászati Termelőszövetkezet és a Szarvasi Halkísérleti és Kutató Intézet rendez. A szakmai tanácskozásokat szekció ülésekre osztották be: Szerdán, az ünnepélyes megnyitó napján délután 2 órakor a TIT és az MTESZ-székházban belvízren­dezési és öntözéses gazdálkodási megbeszélés lesz dr. Posgay Ele­mér, a szarvasi ÖRKI osztályve­zetője, a mezőgazdasági tudomá­nyok kandidátusa vezetésével. Dr. Posgay Elemér az öntözéses gaz­dálkodás helyzete Békés megyé­ben; Kienitz Gábor, a Vízgazdál­kodási Tudományos Kutató Inté­zet főmérnöke pedig Kutatásoka belvizek keletkezésének körülmé­nyeiről a Tiszántúlon címmel tart vitaindító előadást. Ugyancsak szerdán délután 2 órakor, a vá­rosi tanács nagytermében dr. Vár­nagy László egyetemi tanár, az állatorvostudományok kandidátu­sa az állategészségügyi igazgatás feladatai a brucellózis elleni vé­dekezésben témával foglalkozik. A további napokon november 23-án, csütörtökön sertéshúster­melési és halászati, pénteken zöldség termesztési, november 2 li­án, kedden üzemszervezési és üzemfejlesztési, 29-én, szerdán kükoricatermesztési, december 1- én, pénteken pedig rgráxközgez- dasági megbeszélést rendeznek. A dolgozó o jövőkön sem fizethet többet eddigi utazási költségeinél Tájékoztató az 1968. január 1-én életbe lépő távolsági autóbusz-díjszabásról A Gazdasági Bizottság 37/1967. i utazók részére (hétvégi hazauta- (IX. 29.) számú határozata a mun-1 zás stb) új típusú időszakos bér­kába járást szolgáló távolsági sze­mélyszállítási kedvezményeket rendezi. A távolsági (helyközi) autóbusz járatok díjszabását 1968. január 1-től érintő fontosabb módosítá­sok, hogy megszűnik a dolgozók igazolványa és hetijegye, helyette havi, illetve félhavi bérletjegyet rendszeresítenek. Megszűnik to­vábbá a dolgozók időszakos bér­letjegye és a nem rendszeresen Ifjú kazánkészítők Gyomén A% új szakmáért meg kell fíxetni a tandíjat — Gyártmányuk keresett cikk a világpiacon nak. Közülük négyen érettségiz­tek. Kulik István társai nevében is beszél: — Igyekszünk jól elsajátítani a fogásokat, segítenek az oktatók, Az idegen számára fülsiketítő a Talán így nekünk olcsóbb lesz a zaj. Esztergák, prések, reszelők, tandíj. Hol a munkások teremtő kezében okos formát ölt, domborul a fém” Az idézet Soós Zoltán Goromba kovácsok című versciklusából való, s a folytatás: „Ki hű hozzá, csodáit néki tárja.” Önkéntelenül is ezek a gondolatok jutnak eszembe, amikor már mintegy másfél órája figyelem és Kovács József fiatal technikus társaságá­ban ismerkedem az Orosházi Vas- és Kályhaipari Vállalat új, gyomai telepén dolgozók munká­iéval. Mindössze néhány hónappal ezelőtt kezdődött a termelés. Pon-t tosabban a szakemberek és a ve­zetők ismerkedése, barátkozása az új gyártmánnyal — és egymás­sal.* A prototípus után jelenleg nullszériában készítik a 60 ezer cal/óra teljesítményű, melegvíz­fűtésre alkalmas gáztüzelésű ka­zánokat. Év végéig a tervek sze­rint százat adnak át az első meg­rendelőnek a Bács-Kiskun— Szolnok megyei Vas-, Műszaki Nagykereskedelmi Vállalatnak. ,Az új gyártmány születésénél tizenöten bábáskodtak, ma har­mincketten dolgoznak itt. Több, mint húszán a fiatal korosztály­hoz tartoznak. 0 pasztáit igényességgel állították össze a Lenini zászlók alatt c. reprezentatív kiállítást. H osszasan kellene írni, ha a teljességre törekedve ten­nénk említést megyénk dolgozói­nak, fiataljainak és úttörőinek a jubileumot megelőző tevékenysé­géről, ünnepi megmozdulásairól, de ez szinte lehetetlen. Az ünnepnapok elmúltak, de tovább él mindannyiunkban a ju­bileum emléke. A szép ünnep­ségek, megemlékezések, a leg­jobbak kitüntetései még, még so­káig lelkesítő erővel maradnak meg emlékeinkben. A jubileumi év rendezvényei, akciói érzékel­hetően növelték az egyszerű em­berek politijcai aktivitását, amely mindenekelőtt a termelőmunka sikereiben öltött testet. Erre ma nagy szükség van. Az új gazda­ságirányítási rendszer bevezetése — amely a szocialista építésünk gyorsítását hivatott szolgálni — parancsolóan megköveteli az öt­éves tervben előírt, ez évre eső fel­adataink sikeres valóra váltását. A jubileumra kibontakozott szó- . cialista munkaverseny áz év hát­ralevő részében még továbbá nagyszerű eredményeket produ­kálhat, ha a munkásemberek al­kotó kedvükhöz további bátorí­tást, biztatást, lelkesítést kapnak vezetőiktől és egymástól. Az egyéni ambíciókból összetevődő kollektív alkotókészséget a kö­vetkezőkben sehol nem nélkülöz­hetjük. A szocializmus teljes fel­építése egyetemes nemzeti érdek és ez az egyes ember számára azt jelenti, hogy nemcsak joga, de kötelessége is törődni, bele­szólni nap mint nap a közös ügyekbe, segíteni a helyes dön­tések kialakítását, aktívan részt venni azok megvalósításában. A személyes aktivitásnak tehát, amely most kibontakozott, állan­dósulnia kell, mert egyszerűen nélkülözhetetlen. Nem utolsósor­ban az ünnepségsorozat méltó ko­ronája az lesz, ha közeli közös céljaink, terveink mindannyiunk örömére valóra válnak. A Nagy Október 50. évfordu­lója sok szép jubileum nyitánya is volt. A jövő év őszén ünne­peljük a Kommunisták Magyar- országi Pártja megalakulásának fél évszázados évfordulóját. Azt a pártot ünnepeljük, amelyért az elnyomatás szörnyű évei alatt oly sok nagyszerű ember áldoz­ta életét, és amely végül is elve­zette népünket a jelenig. 1969- ben ismét 50. évfordulóra emlé­kezünk, a Magyar Tanácsköztár­saság győzelmére, dicső napjaira, az első magyar proletárállamra, majd 1970-ben hazánk felszaba­dulásának 25. évfordulója zárja a magyar nép nagy sorsfordulóra való emlékezések sorát. Ü nnepnapok után vagyunk, de tovább él berniünk és egyre inkább élni fog a Nagy Október emléke, mert az, hogy ünnepet ültünk és ünnepekre készülhetünk az 50 évvel ezelőtti petrográdi eseményeknek köszön­hető. Soha nem felejthetjük eL vésők, kalapácsok hol halkuló, hol erősödő csengő-bongó hangja, csattogása, zakatolása szinte ze­névé ötvöződik, a munka ritmu­sát adja. Az ívhegesztők kékes lángját közelről csak védőszem­üvegen keresztül lehet nézni. — A meglevő berendezéseken kí­vül szükségünk lenne marógépx*e, lemezvágó körollóra, elektromos targoncára és még néhány he- gesztő-apparátra — mondja Ko­vács József. — Az említett fel­szerelések üzembe állítása azért lenne fontos, mert a technológiai eljárásokat meg tudnánk hatá­rozni, s akkor a jelenlegi órabér helyett teljesítménybérben dol­gozhatnánk. Tóth Vince gépszerelő a kazá­nok műszereit állítja be. Dolgozik, s közben beszél. Nem arról, amit csinál. — Most első a termelés, bele kell rázódnunk a „melóba”, de hasznos lenne, ha megalakítanánk az üzemi KISZ-alapszervezetet. Legtöbben itt lakunk helyben, eleven, vonzó programot tudnánk biztosítani. E hónap végéig megalakul a pártcsoport, majd rövidesen az ifjúsági szövetség helyi szervezete. 0 Az októberi évforduló alkalmá­ból Baráth Károly brigádja célul tűzte, a szocialista cím elnyerését. A nyolctagú kollektíva a Novem­ber 7-e nevet viseli. — Korábban nagyon izzadság szagú volt a munkánk, erőlköd­tünk, velünk együtt nyögtek szerszámaink is — magyarázza Baráth Károly, aki az idősebb „szakik” közé tartozik. — Új cél­szerszámok kellenének. De csak akkor várhatunk valamit, ha adunk is. Elhatároztuk: kezdetle­ges eszközökkel is jót produká­lunk. Ez azonban csak úgy lehet­séges, ha összetartunk, segítünk egymásnak. Vállalásaink? Telje­sítjük az idei termelési tervet, selejtmentesen dolgozunk, s szak­mai továbbképzésen veszünk részt. Más. Minden reggel megbe­széljük a napi tennivalókat, s az ipari tanulókat a gyakorlaton kí­vül elméleti oktatásban részesít­jük. Valamennyien jó szakemberek, mégis nehéz volt megtanulni a gáztüzelésű kazánok készítését. Az új szakmáért mindig meg kell fizetni a tandíjat. Nemcsak az idősebbeknek, az ipari tanulóknak is. Hatan van­0 A kazántartozékok hőközlő ele­mei katonás rendben sorakoznak a műhelycsarnokban. — A Békés megyei Vegyesipari Vállalat még nem készítette el a raktárhelyiséget és így nincs hol tárolni gyártmányainkat — jegy­zi meg Kovács József. — S amikor szállítaniuk kell? — Tízesével adjuk át a kazáno­kat a megrendelőnek. Egyébként a vegyesipari vállalat feladata lesz, a szociális létesítmények felépí­tése is. Az ifjú munkások is tudják, üzemük most alakul, fejlődik. Te­le vannak gondokkal, problémák­kal, de mint mondták: megoldják. Bizakodnak. Jövőre ezer gáztüze­lésű kazánt akarnak készíteni, annál is inkább, mert keresett cikk a világpiacon. Amikor néhány hónapja itt el­kezdődött a munka, kevesebb volt a berendezés, halkabban zúg­tak a gépek. Az akkor született ötletek, ha lassan is, de megvaló­sulnak. Már tudják mit és hogyan kell csinálni. A költő sza­vai szerint: „Aztán a gépek kezesebbek lettek, Szelídültek a zajok, A napok megszokottá váltak, Bátrabbakká a kamaszok” Dékány Sándor letjegy adható ki. A felsorolt bér­letjegyek használatára bárki jogo­sult, ha már rendelkezik a ne­vére kiállított „Igazolólap”-pal. Az ’’Igazolólap” kiváltásához nem kell munkaadói igazolás. A GB határozata értelmében a havi, félhavi és időszakos bérlet­jegy díjszabási ára és a megszűnő bérletjegyek ára (gz az összeg, amit a dolgozó utazásáért eddig fizetett) közötti különbözet a munkaadót terheli. A dolgozó to­vábbra sem fizethet többet eddigi utazási költségeinél. Mindazokat az utasokat, akik a távolsági (helyközi) autóbuszjára­tokon az új mintájú bérletjeggyel utaznak, „Igazolólap”-pal kell ellátni, mely egyénileg igényelhe­tő az AKÖV bérletpénztárainál, ahol ilyen nincs, ott a járat jegy­kezelőjétől. Postai úton nem igé­nyelhető. Igényléskor a bérlet- pénztár vagy a jegykezelő úgyne­vezett igénylőlapot bocsát — díj­talanul — az utas rendelkezésére. Az utas által kiállított igénylőlap­hoz mellékelni kell 1 Ft kiállítási díjat és az igazolvány-tokért 2 forintot. Továbbá ■ megcímzett és bélyeggel ellátott válaszborítékot, majd az „Igazolólap” kiállítása végett az igénylőlapot mellékle­teivel együtt át kell adni a bér­letpénztárnak, illetve a kalauznak Az „Igazolólap”-ok kiállítása no­vember 20-tól, hétfőtől kezdődik Békéscsabán, Orosházán, Gyulán és Szarvason. Az érvényesített „Igazolólap”-ot a válaszboríték­ban postán küldik el. Helyes, ha a dolgozók a későbbi torlódás el­kerülése végett az „Igazolólap”- ot már most igénylik. Az új típusú bérletjegyek két­féle módon lesznek vásárolhatók. Az egyik, amikor a munkaadó vá­sárolja meg és látja el dolgozóját a bérletjeggyel, majd munkabéré­ből a dolgozó által térítendő ösz- szeget levonja. A másik, amikor a munkaadó a dolgozó részére elő­re kifizeti azt az összeget, amely őt terheli és a dolgozó maga vá­sárolja meg bérletjegyét. Azt, hogy milyen formában tör­ténik a bérletjegyek vásárlása, mindenkor a munkaadó határozza meg. Ezzel kapcsolatban a 8. AKÖV november 24-én, pénteken megyei értekezletet tart, melyre a nagyobb létszámot foglalkoztató üzemek képviselőit hívja meg. A teljes áru menetdíjaknál, va­lamint a tanulók bérletjegyeinél nincs változás. Szabó Laws a 8. AKÖV személyforgalmi osztályának vezetője As úton túl, az más Üzemanyagot sze­rettem volna vételez­ni pénteken, késő es­te az ÁFOR új töltő- állomásán, Békéscsa­bán. A vasúti felüljá­róról jövet a menet­irány szerinti jobb oldalon levő kútnál megálltam. — Arolt és benzint kérek. — Arolunk sajnos nincs, de tessék mi­nőségit venni, az is jól megteszi.’ — És a túlsó olda­lon van-e Arol? A leány lábujj- hegyre áll, s kémleli a túlsó oldalt: Ügy látom, nekik van. A másik oldalon valójában lehetett Arolt kapni s annak rendje, módja sze­rint ki is szolgáltak. Ott mindjárt kombi- nálgatni kezdtem: amikor ezt a töltő- állomást készítették, csak egyik oldalra építették be a cisz­ternákat. Az út in­nenső oldalára hosz- szú csövön vezették át az üzemanyagot, vagyis egyfajta üzemanyagot mind­két oldalon azonos ciszternából nyernek. Egyik oldalon mégis lehet a benzinhez olajat kapni, a mási­kon pedig nem. Mi­ért? Hát az úton túli ÁFOR-részleg hová, kihez tartozik? Vagy a Bartók Béla úti új töltőtelep nem alkot szerves egységet? Az egy ciszternából való árusítás nem ezt je­lenti? A vevő nem tud­hatja, hogy az út két oldalának ilyesfajta megkülönböztetésé mennyiben viszi előbbre az üzem­anyagellátást. De az is lehet, hogy egyesek szerint a jelenlegi megoldás a legkor­szerűbb kereskedelem változata? Ki tudja, hogy egy cég húsz méterrel errébb vagy árvább miért nem ké­pes az ellátást egy­formán jól szervez­ni? Ennek megállapí­tása — gondolom — nem a vevő feladata. —sík.

Next

/
Thumbnails
Contents