Békés Megyei Népújság, 1967. november (22. évfolyam, 258-283. szám)
1967-11-17 / 272. szám
W#7. november 17. 5 Péntek A nagy magyar zeneszerző 85. születésnapjára: Kodály Zoltán emlékérmék aranyból, ezüstből Nemrégiben elhunyt világhírű zeneszerzőnk, Kodály Zoltán születésének 85. évfordulójára — pénzügyminiszteri rendelet alapján — 500 és 1000 forintos arany-, valamint 25, 50, 100 forintos ezüst jubileumi emlékérmet bocsátanak ki Akár vásárolhat is vele A hír csak néhány napja látott napvilágot a Magyar Közlönyben, s máris az érdeklődők százai ostromolják a Magyar Nemzeti Bank illetékes osztályát: mikor jelenik meg az új jubileumi emlékérem a pénzforgalomban? A rendeletnek ugyanis van egy mondata, amely szerint a Kodály- emlékérmék pénznek, tehát fizetőeszköznek minősülnek. — Az érméket már nyomják az Állami Pénzverdében, és a napokban kerülnek forgalomba — is. Az, aki szerencsés birtokosa lesz valamelyik emlékérmének: akár vásárolhat is vele. A mester és a páva Hány darab Kodály-emlékérme készül? Aranyból (900 ezrelékes finomságú): ezer darab 500 forintos és ötszáz 1000 forintos címletet vernek. Súlyuk tekintélyes: az 1000 forintos 50 milliméteres átmérőjű érme, 84,104 grammot nyom, az 500 forintos 40 milliméter átmérőjű emlékérem pedig pontosan a felét. A 25 forintos ezüstérméből 15 ezer darab, az 50 forintos címletű emlékpénzből szántén 15 ezer darab készül, a 100 forintos ezüst Kodály-emlékéremből pedig 10 ezer darabot vernek. Az emlékérme tervezésére az idei nyáron pályázatot hirdettek. Az Iparművészeti Tanács és az felirattal. A hátlapon „Magyar Népköztársaság” köriratban egy páva áll — a zeneköltő egyik legismertebb művére, a Felszállott a pávára utal — alatta a címlet értékét jelző szám — tehát 1000, 500, 100, 50, 25 —, ez alatt „Forint” felirat és a gyártás éve: 1967. Első arany a „Zrínyi-ezres** Hogyan készülnek az emlékérmék? — Az Állami Pénzverdében ugyanaz az ötvösökből, műszakiakból, munkásokból álló gárda készíti, mint rendes „hétköznapi pénzeinket” — mondja Pálok Kálmán, a műszaki osztály vezetője. — A technikai előállítás bonyolult folyamat: a művész gipszmodellje alapján elkészítjük a speciális szerszámokat, lüszen Az érméket már készítik az Állami Pénzverdében: a napokban forgalomba kerülnek. hangzik a válasz. — Általában kétféle emlékérmét ismerünk: az egyik csupán emlékérem (ilyen volt a Bartók tiszteletére kibocsátott érme), a másik — művészi értéke mellett fizetőeszköz is egyben. Ez utóbbi kategóriába tartoznak a Kodály jubileumi érmék Állami Pénzverde képviselőiből alakult zsűri a beküldött munkák közül Kiss Nagy András szobrászművész érmetervét fogadta el. Valamennyi címlet azonos: az érmék első lapján Kodály Zoltán jellegzetes arcképe látható, körülötte Kodály Zoltán 1882—1967 Úgy ahogy mondja A Fradi—Zaragoza mérkőzésre a tömegen kívül még más is kíváncsi volt, a köd! Emiatt 28 percen át élvezhették a televíziót nézők Vit- ray Tamás hátát, premier plánban. Meg kell hagyni, az ismert sportriporter helytállt a pénzéért. Ilyesmiket konferált, de szakadatlanul: — A zajból, füttyből, trombiták, csengety- tyük hangjából arra következtetek, hogy tömegnyi néző szorong a lelátóidon. Sportinduló és tömeg-ováció! Ügy látszik, a játékvezetőhármas és a csapatok megjelentek a játékoskijáraton. Harsány hangokat hallok. Ja, igen; a közönség üdvözlése. Éles sípszó! Bizonyára megkezdődött a mérkőzés, de ez még nem százszázalékos! Orrom előtt a ködből, labdát űző zöld- fehér játékos bukkan elő, nyomában egy spanyollal. Nem hinném, hogy ketten, szórakozásból rohangálnának. Ezek szerint mégiscsak megkezdődött! Nemsokára a Holdra repülünk, de ezzel a nyavalyás kis köddel ma még képtelenek vagyunk megbirkózni. Fedett pálya kellene. Mintha sűrűbb lenne ez a tejfehér veszedelem... Legalább a mikrofonig láthatnék. Másnap a rádió közölte, hogy a meccs alatt a közvélemény sűrűn betelefonálgatott a stúdióba, hogy javaslatokat tegyen a köd eloszlatására. íme néhány ezek közül: — Hatalmas ventillátorokkal fújassák el a pályáról a ködöt. A két kapu közti területet öntsék le benzinnel, lobbantsák lángra, s a hőség majd megteszi a mdgáét! Felgyújtás előtt a játékosokat küldjék le a pályáról! A bíró maga döntsön sorsáról. Sietve csatlakozom a köd ellen küzdők táborához, hiszen jöhet még ilyen idő más mérkőzésekre is! Tehát! 1. Mártogus- sák a labdát és a játékosokat világító festékbe. 2. Fordítsák a pályát a föld felé, és a köd lehull róla. 3. A nézőközönség vezényszóra szippantsa be a ködöt. Igaz, hogy a fejekbe húzódik, de hazamenet kiszellőztethető. 4. Az MLSZ sorsdöntő mérkőzések idejére rendeletileg tiltsa ki a ködöt Budapestről. 5. Maradhat a köd, de infravörös kamerákat állítsanak fel, hogy legalább mi, tv- nézök láthassunk valamit. 6. Ha egyik javaslatom sem válna be. azt a csapatot hirdessék ki győztesnek, amelyiknek a pályájára a köd ereszkedik. Mesterséges ködösítés esetén diszkvalifikálás! (ötleteimért járó újítási pénzeket fordítsa a szövetség ködgyertyák vásárlására.)- tj minden pénzérméhez külön szerszámozás kell. Az emlékérméket I persze nagyobb gonddal készít- | jük, a legapróbb hiba sem ronthatja a szép,, művészi, nemes fémpénzek arculatát. Mivel ezeket kis szériában gyártjuk, előállításuk nagyon költséges. Az emlékérmeket az Állami Pénzverdében a jóváhagyott minta átadásától számítva általában háromnégy hónap alatt állítjuk elő. Számos emlékpénz hagyta el már a pénzverdét az utóbbi két évtizedben: 1948-ban a Petőfi ötforintos, majd a Kossuth, Táncsics, Széchenyi és Zrínyi ötforintosok. Egyébként a Zrínyi-em- lékpénz volt az, amely először készült aranyból is, ezerforintos címletekben. A Kodály Zoltán emlékérmék méltó képviselői lesznek a magyar jubileumi pénzérmék nemzetközi hírű sorozatának. Lukács Teréz Mező k ovácsházá n hallottuk ...hogy az Alkotmány és Dózsa György utca kereszteződésénél tízmunkahelyes központi orvosi rendelőt építenek. A kiviteli tervek elkészültek, jövőre kezdik az építkezést és hatvankilencben adják át rendeltetésének az új egészség- ügyi intézményt. * ...hogy a Mezőkovócsházi Építőipari Ktsz megkezdte a felvonulást egy újabb tizenkét lakásos OTP-ház építéséhez. Az Alkotmány utcai lakóházba a tervek szerint a jövő év szeptemberében költözhetnek be a tulajdonosok. Négy országon át ® Hajósélet, szép élet Tengeri utazásokról, kikötőkről, hajósokról szóló diákköri olvasmányok, filmek elevenednek fel az ember képzeletében, amikor előkészületeket tesz arBányai József, kapitány. ra, hogy végighajózzon a Duna közel másfél ezer kilométeres szakaszán, Dunaújvárostól a szovjet Róni kikötőjéig. Végül elérkezik a várva várt nap, s a sok előkészített útiholmiból csak a legszükségesebb kerül a bőröndbe — s irány: Dunaújváros. A szárazföldi ember számára mar a kikötő puszta látványa is élményt jelent. Lenyűgöző, ahogyan a régi községet, Dunapentelét elhagyva, egy dombhajlat mögül hirtelen előtűnik a dunaújvárosi kikötő. A magasan kiépített parton daruk, markolók dolgoznak, a part mellett rakodó, vagy rakodásra váró uszályok, különböző nemzetiségű vontatóhajók horgonyoznak. Az egyik uszály oldalához simulva áll a MAHART „Paks” nevű motorosa, amelyet hosszú útjára mi is elkísérünk. A hajóra lépéstől — szaknyelven szólva a behajózástól —, kezdve percnyi pontosságra meghatározva alakul a napirend. Ennek betartása a hajón tartózkodó valamennyi személy számára — legyen az kapitány, kormányos, matróz vagy éppen „civil” utas — egyaránt kőtelező. Az első kellemes meglepetés akkor éri az embert, amikor belép a számára kijelölt kabinba. Kényelmes fekhely, szekrény, íróasztal, rádió, asztali és olvasólámpa, beépített mosdó, szőnyeg, képek a falon — a berendezés. A két kis kerek kajütablakon az elvonuló tájban is gyönyörködhet a szoba lakója. Ilyen környezetben kellemesen érezheti magát bárki. Már az első percekben megragadja az embert az az összehangoltság, ahogyan ez a 16 ember dolgozik. A nagy sürgés- forgás, a lázas készülődés közepette is mindenki tudja, hol a helye, mi a kötelessége. A parancsnok és a másodkapitány irányítja a munkálatokat, a két kormányos is a helyén van már, a kezelő még egyszer megnézi, hogy a hajóra, a személyzetre és rakományra vonatkozó okmányok rendben vannak-e, a gépészek a gépházban ismételten átvizsgálják a motorokat, az üzemanyagtartályokat, a botbman vagy vitorlás az uszályok felkapcsolásának műveletét készíti elő, a matrózok pedig az indulási parancsra várnak, hogy azután felhúzzák a horgonyt, eloldják a köteleket. Amikor minden készen álr, felhangzik Bányai József parancsnok utasítása, megkezdődhet a manőver, az uszályok összekapcsolása, majd vontatókötélre vétele. Ez már nem a kikötőben, hanem a Dunán történik, ahol az üres és áruval teli hatalmas alkotmányok sorakoznak. Alig fél órába kerül, míg a teljes vonta (vontatvány) kialakul, s a kapitányi álláson a gépházba szóló vezénylőkar „teljes erővel előre” állásba kerül. A két, egyenként 400 lóerős motor megteszi a magáét, a hat uszály — benne több mint 400 vagon áruval — először lomhán, maid egyre jobban felgyorsulva hasítja a vizet. Gyorsan távolodnak a kikötő épületei, egyre kisebbek lesznek a parton integető hozzátartozók: feleségek, gyerekek körvonalai, majd pedig Dunaújváros sokemeletes házai is már inkább csak sejlenek az egyre távolodó hajóról. Megkezdődött a hosszú út, ettől kezdve a hajón nincs vasárnap vagy hétköznap, éjszaka vagy nappal, csak szigorúan megtartott, órákra beosztott szolgálati rend. „Hajósélet, szép élet” — írtuk a címben. Ezrek és ezrek képzeletében — különösen a romantikát, a változatosságot kedvelő fiatalabb korosztályok tagjaiban — él a vágy, hogy egyszer ők is vízre szálljanak, ők is eljussanak idegen országokba, távoli kikötőkbe. Egyelőre érjék be kedves olvasóink e rövid kis riportsorozattal, mely a Paks motoros útján kalauzolja önöket végig a Duna középső és alsó szakaszán. Papp János Következik: Történelmi várak, városok mentén.
