Békés Megyei Népújság, 1967. november (22. évfolyam, 258-283. szám)
1967-11-17 / 272. szám
1961. november 11, 3 Péntek Intézeti napok Békéscsabán Rekordidő alatt fejezik be az őszi munkákat a mezőkovácsházi IJj Alkotmány Tsz-ben Sok-sok érdekességről tett említést a mezőtkowácsházi Űj Alkotmány Tsz elnöke és í'őagronó- musa. Többek között a belvíz és az aszály ellenére Is elég jól alakuló jövedelemről, de kijelentették, hogy számokat csak a zárszámadáskor hajlandók majd közölni. Amint mondották, erre inem kell sokáig várni, mert a járásban is és a megyében is az elsők közt akarják elkészíteni, legalább január 10-ig. Ezt is kellemes volt hallgatni, de azt is, amit az őszi munkákról elmondtak. Az idén átlagosan 20,59 mázsa búzát takarítottak be, a belvíz helyenkénti pusztítása ellenére. Jövőre ennél is többet akarnak. Erre vall az, hogy az 1560 hold búzát október 25-ig elvetették. Egy része még ki sem kelt, amikor holdanként 35—40 kiló nitrogén-hatóanyagot szórtak ki rá fejtrágyának. Évek óta tartó kísérletek után döntöttek az ilyen korai fej trágyázás mellett. Próbálták már tavasszal, az első hó leesése után és úgy is, hogy vetés előtt adagolták ki a búzának szánt őszi műtrágyaadagot. Tapasztalataik szerint a vetés utáni kiszórás a legjobb. A korai vetést és a műtrágya időben történő adagolását azonban nem tartják a jó termés legfontosabb feltételeinek. Emellett igyekeztek a búza nagy részét kapás növények, főleg kukorica után vetni. Ezt a szándékukat nem az ősz, hanem még a tavasz folyamán határozták el, amikor is a kapás- növények talajába, főleg abba a 800 holdba, amelybe a korai Mar- tonvásári 48-as és 59-es kukorica került, holdanként 4—5 mázsa foszfortartalmú műtrágyát adagoltak. A kísérletek szerint a kukorica ennek a mennyiségnek csak mintegy 30—35 százalékát veszi fel, a többit az utána vetett kalászos növények hasznosítják. Ez sem első kísérlet már a szövetkezetben, s az sem, hogy a 97—99 százalék közti tisztaságú és csíraképességű Bezosztája—1- ből holdanként 200 kilót vetettek el. Egyrészt az ilyen vetőmag- adaggal indokolják az idei 20 mázsán felüli búzatermést. Hogyan tudták olyan gyorsain letakarítani 1000 holdról a kapás növényeket, hogy aztán meg tudták szántaná és bevetni október 25-ig? Erre a kérdésre az volt a válasz, hogy a kukorica jó része háztáji volt, s mindaddig leállítottak minden közös munkát, amíg ennek a betakarítása megtörtént. A töréssel párhuzamosan haladt a szár levágása, lehordása és a szántás is. A bevetésre kerülő közös kukori- caíöldről besilózták a szór jó részét, répafejjel és szelettel. A betakarítást két adapterrel felszerelt Nemcsak szalmával Egy jelentésből olvastam, hogy a mezőkovácsházi járásban a közösben megtermett szalmameny- nyiségnek csak 8,5 százalékát juttatták a háztáji állatállomány számára, holott az állatállomány 32,2 százaléka a háztáji gazdaságokban volt az elmúlt évben is. Ennek utánajárok — határoztam el, s találomra kiválasztottam a mezőkovácsházi járás egyik termelőszövetkezetét, a kaszaperi Lenin Tsz-t. Csakhamar kiderült, hogy náluk nem volt ilyen értelmű vizsgálat, de a szövetkezeti gazdák sem panaszkodnak amiatt, hogy háztáji állatállományuknak nincs elegendő alomszalmájuk. Ugyanis nemcsak szalmával lehet almozni, hanem összezúzott kukoricaszárral is. Ám ez nem vált divattá. Annyira nem, hogy a korábbi években nem egy ízben szinte lángolt a mezőkovácsházi járás jó néhány termelőszövetkezetének határa: égették a kintmaradt sok kukoricaszárat, mert útját állta a tavaszi szántásnak. Ha Megépült sej, a csatorna Csak Időnként telt meg vízzel, de akkor jó szélesen az az szárai ér, amely Kunágotától kezdve jó néhány mezőkovácsházi járási község határán keresztül kacskaringózik. Az utóbbi esztendőkben jelentkező nagyarányú belvíz késztette a mezőkovácsházi járás jó néhány termelőszövetkezetét arra, hogy együttesen belvízvédelmi társulást alakítson. A társulásba belépett a ref.-kovácsházi Dózsa is. A hatalmas célokat maga elé tűző társulás elsőnek a már említett száraz ér csatornázásához látott hozzá. Ebből a majdan 30 kilométer hosszú kigyózó csatornából már elkészült egy szakasz, többek között a ref.-kovácsházi Dózsa Tsz területén is mintegy hat kilométer hosszúságban. Elkészült, de a Dózsa Tsz-nek nincs köszöneté benne. Egyrészt azért, mert a szövetkezet határának északi részén jelentkezik leginkább a belvíz. Az idén any- nyira jelentkezett, hogy az állatállomány évi abrakszükségletének a felét, szám szerint 5 ezer mázsát vitt el. A szövetkezet egyezkedik a társulással, amely erre a belvízveszélyes területre is tervezett vízlevezető csatornát. Egyezkednek, de még nem jutottak megegyezésre, azért, mert a társulás nem a Dózsa Tsz és egy másik szövetkezetnek a határmezsgyéjén akarja meghúzni a csatornát, hanem a dolog könnyebbik oldalát nézve, a Dózsa Tsz egyik hatalmas tábláján, mitsem törődve azzal, hogy a négyzet alakú táblából aztán nehezen megmunkálható két háromszög alakú keletkezik. Mellesleg az elnök portáját is így szelték ketté egy csatornával... Egyszóval, ezen az újabb csatornán még egyezkednek. Azonban a szövetkezet határát hat kilométer hosszúságban átszelő csatorna négy átkelőhídjában már megegyeztek. Am az egyezséget és a négy átjáró tervrajzát rögzítő papír szerint még gyalogosan sem lehet átkelni a csatornán, nemhogy terménnyel megrakott fogatos és gépjárművekkel. Az átjárók hiányában az idén nagyon költségesen és sokkal több idővel tudta betakarítani a Dózsa Tsz többek között a csatornán túl levő 200 hold kukoricáját. Ugyanis, a járműveknek legalább öt kilométert kellett kerülniük a kukoricatábláig és vissza. Ezért mondják, hogy megépült sej, a csatorna, de nincs köszönet benne. —k. —i. SZK—4-es kombájnnal is gyorsították. Annyira haladtak a szántással, vetéssel, hogy 300 holdon a battonyai Petőfi Tsz-ben is készítettek vetőágyat a búza alá. Mindent összevetve november 14-én már csak 4—5 napra való cukorrépa beszállítása, 300 holdról a kukoricaszár lehordása és 2800 holdból 600 hold mélyszán- tanivaló volt. Hat saját DT-trak- torutklkal ezzel is végeznek, legkésőbb december 1-ig. Szó se róla, sokat jelentett a huzamos ideig tartó jó Idő, de az is, hogy a szövetkezet 12 szakembere teljes önállósággal és felelősséggel szervezte és irányította a rá bízott területen a munkákat. Jórészt ennek köszönhető, hogy a szövetkezet fennállása óta először fejezik be rekordidő alatt az összes őszi munkákat, úgy hogy közben 1000 holdat megtérítenek szerves tápanyaggal is. Kukk Imre annyira alomhiány lett volna, akkor minden bizonnyal nem ez lett volna a kukoricaszár sorsa. A kaszaperi Lenin Tsz-ben elmondták, hogy egyik-másik évben bizony a közös állatállománynak sem volt elegendő alomszalmája, többek között az idén is korábban fogyott el a kelleténél, de nem estek kétségbe, hanem pótolták tépett kukoricaszárral. Ennek ellenére a szalmakazlak maradványait odaadták azoknak a szövetkezeti gazdáknak, akiknek szükségük volt rá. Egyébként évekkel ezelőtt bevezetett szokás szerint minden szövetkezeti gazda öt mázsa szalmát kap. Ezen felül mázsánként 30 forintért még egyszer vagy háromszor ennyit is vásárolhatnak azok, akik nagyobb háztáji állatállománnyal rendelkeznek. A kikötés csupán az, hogy a felgyülemlett szerves tápanyag mennyiséget mázsánként 3 forintért kötelesek átadni a közös gazdaságnak. Kaszaperen előreláthatólag az idén nem lesz alomszalma-hiány sem a közösben, sem a háztáji gazdaságokban. Annyira nem, hogy miután besilózták 13 ezer mázsányi kukoricaszárat, orkánnal széjjelfuvattak a földön mintegy 500 hold kukoricaszár termését. Ha már ott jártunk, egyúttal azt is megérdeklőd tűje, hogy rendelkezik-e elegendő szálas és abraktakarmánnyal a szövetkezet a közös állatállomány átteleltetéséhez? Az volt a válasz, hogy csupán a lucemaszénának vannak szűki- ben, de ezt pótolják fővetésű kukoricából és szárból készült mintegy 20 ezer mázsa silóval, amihez többek között 5 ezer mázsa répafejet és 12 ezer mázsa répaszeletet adagoltak. A továbbiakban elmondták azt is, hogy ez az első olyan esztendejük, amikor nem mutatkozik abraktakarmány-hi- ány. Más években két-háromezer mázsát voltak kénytelenek vásárolni. Az elegendő természetesen nem jelenti a bőséget, annál is inkább, mert árpából csak 15, kukoricából pedig csövesen csak 25 mázsát tudtak betakarítani holdanként a nagyarányú belvíz-, aszály- és jégkár miatt. Egyszóval több abrak is elkelne, hiszen elég nagyszámú törzsállatállománnyal rendelkeznek. Többek között a háromezer tojótyúk mellett most háromezer pulykát is meghagynak törzsállománynak. Emellett év végéig 18 ezer árucsibét, 1800 hízott sertést és 102 hízott marhát akarnak értékesíteni. K. I. A 611. számú Békéscsabi Ipari Szakmunkásképző-Iskolában november 17-től 20-ig — az idén először — intézeti napokat rendeznek. Ma délelőtt az ÉVM Békés megyei Állami Építőipari Vállalat tanácstermében az intézet tanárai, a gyárak, üzemek műszaki vezetői, s oktatási felelősei közös nevelési értekezletet tartanak. A referátum előadója Korányi Mátyás igazgatóhelyettes. A résztvevők a szakmunkásképzés hatékonyságának és a pedagógiai folyamatok hatásfokának növeléséTelevíziők November közepétől december közepéig, vagyis egy hónapon át a televíziók parádéját rendezik meg békésesabán a villamossági és műszaki boltban. Ebből az alkalomból bemutatásra kerülnek mindazok a készülékek, melyek jelenleg hazánkban forgalomban vannak, s megvásárolhatók. Tízféle típusban a nagykép- csöves készülékek és két típusban a kisképcsöves készülékek, köztük a minivizor. Első ízben kerül közönség elé az Orion gyár legújabb, legmodernebb készüléke, az ORION 1651-es kétnormás készülék, s így a már ugyancsak közkedvelt Stár készülék A sahkadi Leóin Tsz gépcsoportvezetője a minap összegezte az őszi betakarításban, szántásban, vetésben elért eredményeket. Kutatta a nagyarányú változás okát, amely az idei munkaszervezés javára billentette a mérleget. A munka most kétségtelenül jobban, szervezettebben ment, mint a korábbi években bármikor. Vésztőn az Aranykalász Tsz-ben is azért haladt olyan jól az őszi mező- gazdasági munka, mert a szervezettség itt is magas fokú volt. A betakarításban és az őszi vetésben foglalkoztatott embereket anyagiakkal is ösztönözték a jobb munkára. De vajon csak az anyagi ösztönzésnek tudha- tók be a jó eredmények? Kétségtelen, a jó eredmények összefüggésben állnak az anyagi ösztönzés minden eddiginél szélesebb alkalmazásával. De vajon a munkateljesítményekért kifizetett összeg egymagában véve kielégíti-e a dolgozók igényét? Vésztő és Sarkad két mostoha adottságú, gyenge eredménnyel gazdálkodó szövetkezetében többek között megfigyelhették azt, hogy az anyagi érdekeltség érvényesítése hogyan hat a dolgozó emberre. A megfigyelés vegyes eredményt tárt fel. A szövetkezeti gazdák és alkalmazottak egy részét kielégítette a prémiumfizetési jegyzék aláírása, vagyis a becsületes munkáért járó megkülönböztetett összeg puszta felvétele is. Másoknak viszont ez nem volt elegendő. Néhányan szóvá is tették, hogy ők ennél az aktusnál valamivel többet vártak és várnak azoktól, akik üzemen belül meghirdették a prémium elnyerésének feltételeit Mint ahogyan az üzemegység vagy a brigád megbeszélésén nyilvánosan határozták meg a munkaversenyt, a prémiumfeltételek teljesítését, a dolgozók egy része éppen ezért az értékelést is hasonló fokon várta és várja. ről tárgyalnak. Este a Kállai Éva Űttörőházban az ipari tanulók az általános iskolák végzős diákjai számára minta-klubfoglalkozást rendeznek. Holnap a megyeszékhely nyolcadikosai megtekintik az intézetet és a kiállítást, melyen tankönyveket, dolgozatokat, s vizsgamunkákat mutatnak be. Az utolsó nap programjában 20-án a társadalmi szervek képviselőinek látogatása szerepel. Ekkor Tóth Pál igazgató ad tájékoztatást a szakmunkásképzés helyzetéről és feladatairól. parádéja mellé újabb kétnormás készülék csatlakozik, melynek lényege az, hogy megfelelő terjedési viszonyok között jól vehető a ju- goszláv-adás képben és hangban. Azt is megtudtuk a bolt vezetőjétől, hogy a bemutatóra jól felkészültek, valamennyi típusból nagy készlettel rendelkeznek s így a vásárlók bármelyik készüléket megkaphatják. A műszaki bolt vezetősége továbbra is gondoskodik a megfelelő szaktanácsadásról, s ami nem mellékes, a vásárolt gép ingyenes házhoz szállításáról s az üzletben vásárolt antenna díjtalan felszereléséről. H. F. Sarkadon a vetésben dolgozó brigád munkáját naponta kísérték figyelemmel. Minden alkalommal összevetették teljesítményüket a kampánytervvel. Az átlagon felüli munkát elismerték, a gyengébb teljesítményekre pedig magyarázatot kértek. Nem véletlen tehát, hogy itt nap mint nap újabb, az előző műszaknál jobb eredménnyel dolgoztak. Az elismerő szónak, a munkában élenjárók megnevezésének embert formáló hatása van. Kérdés, hogy mezőgazdasági üzemeinkben kellően használják-e ki az egységes parasztosztály formálásának ezt az egyik, nem éppen lebecsülendő eszközét? Az élet számtalan lehetőséget kínál az ember tudatának formálására, a szocialista gondolkodás fejlesztésére. Mondhatnánk azt is, hogy e lehetőségek jó felhasználása elsősorban a vezetők és az irányításban foglalkoztatott dolgozók feladata. Ezt a funkciót leggyakrabban azoknak kellene gyakorolniuk a mezőgazdasági üzemekben is, akik munkacsoportonként felelősek bizonyos feladat teljesítéséért. Gyakran mégis elmarad egy- egy átlagon felüli eredmény elemzése azzal, hogy nincsen rá idő. Viszont lehetséges, hogy az elismerő szó újabb teljesítményre ösztönöz, másokban pedig gondolatot ébreszt a munka intenzitásának növelésére, a kereset gyarapítására. Ha Vésztőn és Sarkadon a munka dandárjában ereje volt az elismerő szónak, akkor ez máshol is hasonlóan juthatott vagy juthat kifejezésre, ösztönözhet jobb helytállásra. Következésként: az anyagi ösztönzéssel egyidejűleg az eddigieknél bátrabban, átfogóbban és differenciáltan kellene alkalmazni valamennyi mező- gazdasági üzemben is az erkölcsi megbecsülést elismerést, az új típusú ember formálásának egyik lényeges eszközét. Dupsi Károly Nem minden a péns Mit figyeltek meg Vésztőn és Sarkadon
