Békés Megyei Népújság, 1967. november (22. évfolyam, 258-283. szám)
1967-11-02 / 259. szám
1961. november 2. 5 Csütörtök a mmmmiíMimM Fiafalok stúdiója Akinek e hét keddiének délelőttjén módjában volt a készülék mellett ülni és kedvelője a költészetről szóló műsoroknak, nem bánta meg ezt a kis időtöltést. A Kispesti Irodalmi Klub költői kerültek bemutatásra bőbeszédűség nélküli, szerény és éppen ezért hatásos módon. A kispesti Vörös Csillag Művelődési Házban két esztendeje működik a költők klubja A látszólag rövid idő tulajdonképpen hosszú, hiszen, mint a közvetítés során kiderült, a fővárosban rajta kívül alig akad klub, melynek tagjai kizárólag versírók. Irodalmi alkotóműhely ez, melynek tagjai többségükben pályakezdő fiatalok. Csak néhány veterán számba menő akad köztük, korra azonban még fiatal, mint például az irodalmi folyóiratokból és köteteiből ismert Ténagy Sándor, akinek már az írás a kenyere, de klubtársaihoz hasonlóan, ő is üzemi munkásként kezdett írni. Miként a Csernus Mariann, Pálos György és Tarsoly Elemér által híven tolmácsolt köljteményeik bizonyították, ezeknek a fiataloknak az élet az életelemük, legfőbb témájuk; nem járnak fellegekben és hallgatóikat mégis a költészet magas régióiba emelték. A közvetítés során választ kaphattunk arra, hogy mire is jó I tulajdonképpen egy ilyen kis közösség. Mivel nagyrészt nyilvá- nosságra vágyó publikálatlan tehetségekről van szó, a klub számukra az alkotás iskolája, ahol véleményeik, gondolataik összecsaphatnak a közös asztal körüli friss alkotóhevület légkörében, s a szenvedélyesség és józan tisztánlátás egészséges kapcsolatán át mind alkamasabbá válnak a nyilvánosság elé tárható alkotásra. A Békés megyei Népújsághoz folyamatosan érkező versek bizo- I nyitják, hogy a költői ambíció szűkebb hazánk fiatalságát is fűti. Nem egy közülük biztató tehetség, sőt akad, akinek már jelentek meg versei, önkéntelenül adódik a kérdés: nem lenne-e hasznos dolog, ha megyénkben is akadna művelődési ház, melyben a kispestihez hasonlóan, költőket, poéta-)elölteket egybegyüjtö klub alakulna? Két célt szolgálna egyszerre: a valóban tehetségeseket segítené, a dilettánsokkal pedig megértetné, hogy egyébként drága idejüket a maguk és a nyilvánosság számára hasznosabban tölthetnék el, teszem azt sportolással vagy bélyeggyűjtéssel. H. R. A Madách Színház Szombaton lesz a „Ki mit tud a Szovjetunióról?” vetélkedő megyei döntője Békéscsabán Megyénk KISZ-alapszervezeteiben az elmúlt .hetekben rendezték meg a Ki mit tud a Szovjetunióról? vetélkedő helyi versenyeit; a legjobb csapatok a járási és a megyei elődöntőkön adtak számot tudásukról. A fináléra november 4-én este 7 órakor Békéscsabán a Jókai Színházban kerül sor, Orosháza, a szeghalmi járás, az orosházi határőrség és a békéscsabai honvédség 3—á tagú csapatának részvételével. A döntő 12 tagja egyénileg versenyez, a győztesek értékes jutalmat kapnak. A vetélkedőn közreműködnek: Mikes Ibolya, az Országos Filharmónia szólistája, Sebestyén Sándor, az Állami Operaház tagja, Stefanik Irén, Lestyán Katalin, Dánffy Sándor, Gálfy László, Körösztös István, Kardos Gábor, Pákozdy János és Székely Tamás, a Jókai Színház művészei, valamint a Sigma-zenekar Kaposváry Jenő vezetésével. A zsűri elnöke Petrovszki István, a megyei pártbizottság osztályvezetője, tagjai: Bencsik Ilona, Szabad Lívia, Sass Ervin, Csende Béla, Daniss Győző és Kovács Gyula. A vetélkedőt Máté Lajos és Szemenkár Mátyás rendezi. vendégszerepel Sarkadon Számtalan szakkör, változatos előadások a művelődési otthonban Az ősz kezdetével megélénkült az élet a sarkadi Arany János Művelődési Otthonban. Az utóbbi hetekben egymást követték a különböző rendezvények. Háromszáz résztvevővel megtartották az ifjú zenebarátok idei első hangversenyét és a Békés megyei Jókai Színház első bérletes előadását is. A TIT-tel és a fogyasztási szövetkezettel közösen műszaki bemutatót tartottak a legújabb villamossági berendezésekről, háztartási gépekről. Lezajlott a Ki mit tud a Szovjetunióról? vetélkedő és a Nagy Októberi Szocialista Forradalom tiszteletére két hétig tartó kiállítást is rendeztek. Tímár Imre, a művelődési otthon fiatal igazgatója elmondotta, hogy a siker az előzetes felmérésnek köszönhető. A nyáron ugyanis nem pihentek: háromezer kérdőívet juttattak el a különböző munkahelyekre, címekre, s ezeken ismertették a művelődési otthon idei változatos programját és kikérték az emberek véleményét, hogy kit mi érdekel. Az összegyűjtött vélemények alapján az igényeket figyelembe véve állították össze a végleges programot. Eszerint 100 különböző ismeretterjesztő előadást tartanak az érdeklődésnek megfelelő témákkal. A közvéleménykutatás ■során jutottak arra a megállapításra is, hogy analfabéta-tanfo- lyamot is kell szervezniük. Ennek vezetését Nagy Mihályné pedagógus vállalta. Tervezik egy kertészeti, szakkör létrehozását, és az alakuló ülésre meghívják azokat, akik a véleménykérő lapon ilyen igényüket jelentették be. A gépjavító állomás dolgozói részére gépészeti, illetve villamossági szakkört, ezenkívül galambtenyésztő, modellező, képzőművészeti, sakk, eszperantó, a nők részére pedig sütő- i'őző és szabó-varró szakkört szerveznek. A kiállítások közül említésre méltó, melyet november 7-én j nyitnak, és amelyen helyi anyagokból — fotó, írásos dokumentációk— mutatják be a Szovjetunió fejlődését, illetve a felszabadulás sarkadi eseményeit. A művelődési otthon programjának egyik érdekessége az úgynevezett kombinált-bérlet, vagyis az ŐRI és a Jókai Színház előadásaira együttesen adtak ki bérletet, így az érdeklődők nemcsak a Jókai Színház 6 előadásátláthatják, hanem ezenkívül négy egyéb rendezvényt is. November 7-én például a Madách Színház művészei mutatják be Jókai nagy regényének színpadi változatát, Az aranyembert. ■ K. J. A tizenkettedik óra A nézőtéren csak a rendező, Miszlay István. A színpadon Arbuzov: A tizenkettedik óra című tragikomédiájának négy szereplője: Tóth Gabi, Kovács Lajos, Schwetz András és Szabó Éva. Még a részpróbáknál tartanak, de már formálódik az előadás, melynek jelentősegét az is emeli, hogy magyarországi ősbemutató és a Nagy Október ünnepének díszelőadása lesz. A színpadi fény már idézi az egyetlen éjszaka történetét, amikor mindenkinek számot kell vetnie életével, s nincs ember, aki elzárkózhatna az önvizsgálat elől; amikor a történelem aktív erőként munkál és szól bele az emberek életébe. A próba szünetében a rendező szívesen és néhány pillanat múlva szenvedélyesen beszél a feladatról, a darabról, a szerzőről, és munkatársairól. — Alekszej Arbuzov nem ismeretlen a magyar közönség előtt, FIGYELEM! Vállalatok, termelőszövetkezetek, állami gazdaságok, ktsz-ek! A CSEPEL AUTÓGYÁR 1967. szeptember 10-től kezdődően elfekvő készleteiből (kereskedelmi áruk saját termék regie anyagból) e'árusítást rendez Budapest, XIII., Béke tér 9 sz. alatt szombat kivételével mindennap délelőtt 9—13 óráig. Telefon: 409—912, 409—913, 409—914. x különben is az egyik legsikeresebb szovjet szerző. Sok színház játszotta már darabjai közül a Tányát, az Irkutszki történetet, és most, A tizenkettedik óra hazai ősbemutatója itt lesz, Békéscsabán. — Miért választottuk ezt? Azt hiszem nem ünnepelhetnénk méltóbban a Nagy Október jubileumát. Arbuzov műve a forradalom adta nagy lehetőségek továbbfejlesztését, az 1928-as időszak harcait eleveníti fel; a színpadon az új világ kezdete és a letűnő vége jelenik meg, egy íróilag és történelmi hűségben pompásan és igazan megkomponált nagy drámai összecsapásban. Jó szerepek, izgalmas színészi feladatok! A szereposzt ás a társulat lehetőségeit maximálisan kihasználja, ebben határozottan bízok. A színházban most minden próba művészi műhelymunka, nem üres frázis, hogy a legtöbben valóságos irodalmitörténelmi tanulmányokat folytattak, Ehrenburg és más írók műveiből ismerkedtek a NEP-kor- szak jellemzőivel, az 1928-as év küzdelmeivel. Még van néhány perc és ez éppen elegendő arra, hogy elmondja: A tizenkettedik óra Arbuzov főműve, az író tíz esztendeig írta és Csehov, Gorkij írásművészetének, drámaíród nagyságának inspiráló hatását hordozza. A szerző életteli drámai helyzeteket teremtett, színpadi érzéke bámulatos. — A szereposzlásból: a gyárost F. Nagy Imre alakítja, Anna a leánya Tóth Gabi lesz, Ulibisev, Anna férje Schwetz András. Be- zencsuk, fiatal építészmérnök Kovács Lajos, Karetnyikov, a tehetséges, de züllött költő Szoboszlai Sándor, Katyenka, a gyáros cselédlánya Szabó Éva és a többiek: Körösztös István, Szentirmay Éva, Pákozdy János, Cseresznyés Rózsa. — Első találkozásunk a közönséggel november 6-án, az ünneFoto: Uenicii) pély után. Szeretnénk, ha a kö zönségnek is, és nekünk is nag; élményt hozna Arbuzov tragiko médiájának első magyarország bemutatója. , A próba folytatódik. A színpa dón (képünkön is ez a jelene látható) Katyenka és Karetnyi kov. A rendéző figyel, számár most már csak a színpad világ él. S Arbuzov hősei életre kelnek. Sass Ervin
