Békés Megyei Népújság, 1967. november (22. évfolyam, 258-283. szám)
1967-11-16 / 271. szám
1967. november 16. 5 Csütörtök Arbuzov-ősbemutató Békéscsabán A FIAM csupán kíváncsiságból feljegyezte vidéki útjaimat egy hónapon át, s összeadta, hogy hány kilométert mentem. Mit gondol, milyen szám jötlt ki? Nem találja el, és magam sfem hittem. Kétezer kilométer. Herczeg Ferenc, a TIT szeghalmi járási titkára mondja ezeket, nem panaszképpen, inkább tényként, s közben elgondolkozva mosolyog, mintha maga is csak most jönne rá, hogy ez évi 24 ezer kilométer. Egy kissé valószínűtlennek tűnik, de ha odaállunk a térkép elé és megnézzük, hogy Bucsa milyen messze van Biharugrától, vagy Ecsegfalva Körösnagyhar- sánytól, akkor már nem is csodálkozunk. Mind a négy község a szeghalmi járáshoz tartozik, csakhogy az egyik az északi, a másik a keleti csücskében. A távolság légvonalban is sok, és a valóságban...? — Nem is a távolság a baj — folytatja Herczeg Ferenc —, más járásban is van ilyen. De a közlekedés kriminális. Ha mondjuk: egy TIT-előadó B i h áru grán tart előadást este, akkor már délelőtt elindulhat, viszont, ha haza is akar utazni, azt csak másnap teheti meg. Ha pedig én akarom felkeresni valamelyik községben a különböző szervek vezetőit, akkor már előző nap vonatra kell ülnöm, hogy a távolabbi helyekre eljussak. S így megy ez szinte rendszeresen, ha csak nincs valami alkalmi gépkocsi.SZERENCSÉJÉRE ilyen alkalmi utazásban lehet része, hiszen a TIT járási titkára igen jó kapcsolatot tart a különböző járási szervekkel s így segítséget is kap munkájához. Másképp nem is érhetne el olyan eredményeket, mint amilyeneket elér. Pedagógusként kezdte a görbe- szigeti tanyavilágban. Onnan került Körösladányba, majd Szeghalomra!, a járási székhelyre. Amikor megkérdem, melyik pálya szebb: a gyerekek vagy a felnőttek ismereteinek bővítése, a válasz: mindkettő, mert tanítani nagyon szép. Itt is és ott is ez a lényeg. — A gyerekekkel nagyon jó volt, hálás hallgatók. De amikor a TIT járási vezetője lettem — mondja —, nagyon sok embert ismertem meg és rájöttem, hogy a felnőttekben is nagy az érdeklődés. Ezt vagyunk mi hivatva kielégíteni. Szép feladat, nagyon szeretem. A TIT előadásainak, rendezvényeinek látogatottsága is ezt az érdeklődést tükrözi. Az egészség- ügyi témáktól kezdve— általában ez a legkedveltebb — a csillagászatig, az űrhajózásig a legkülönbözőbb dolgokról hallhatnak előadásokat az emberek, s így minden réteg az érdeklődési körének megfelelően tájékozódhat. Az idén különösen gazdag a TIT programja, a különböző nehézségek ellenére. MINDEN KÖZSÉGBEN megszervezték a Szülők akadémiája című előadássorozatot, az állatte nyésztési és kertészeti szakcsoportok tagjai részére összesen nyolc községben szerveznek szakmai előadásokat. A tsz-ekben négy szakmunkásképzést előkészítő tanfolyamot szerveztek, ezek tematikája matematikai, fizikai, ké miai, biológiai általános ismere tek, valamint szaktárgyak. A KISZ-szel és a járás művelődési otthonaival szintén kötöttek szerződést különböző előadások megtartására. Mindent összevetve, eddig — a szervezés még tart — összesen 55 szervvel 335 előadásra kötnek szerződést a szeghalmi járásban. — Természetesen ezt csak úgy tudjuk • megoldani — folytatja Herczeg Ferenc —, ha a legjobb kapcsolatot teremtjük meg a különböző járási szervekkel, valamint megerősítjük a helyi csoportokat, melyekre akkor biztonságosan támaszkodhatunk. Éppen ezért arra törekszünk, hogy ezek minél önállóbbak, tevékenyebbek legyenek. Ehhez persze még hozzá kell tenni azt is, hogy olyan emberek nélkül, mint Herczeg Ferenc, aki talán alig ismeri a fáradtságot, és aki munkáját a legnagyobb odaadással, szívvel-lélekkel végzi, nem lehetne jó eredményeket elérni. Kasnyik Judit Uj gyártásszeryezési és programozási előadássorozat fejeződött be a Kner Nyomdában (Tudósítónktól) Egy évvel ezelőtt új gyártás- szervezési és programozási tevékenység kialakítása kezdődött meg Békéscsabán a Kner Nyomdában. Ezt a — nyomdaiparon belül egységes — tevékenységet segíti elő az az előadássorozat, mely a napokban fejeződött be Bállá Endrének, a budapesti Kossuth Nyomda gyártásszervezőjének előadásával. lapunkban használaton kívüli állóeszközeit, elfekvő készleteit, gyártmányait, kapacitáskeresletét, kínálatát, s minden egyéb adás-vételét. Mellékletünket díjmentesen megküldjük az ország összes számottevő üzemének, vállalatának, tsz-ének, gépjavító állomásának és ktsz-ének. Ez évben utoljára november végén jelenik meg külön- számunk. A hirdetési felület biztosítása végett megrendelésüket legkésőbb november 25-ig kérjük megküldeni. Ügyintézőnk a lapkiadónál: VAS TIBOR A Magyar Hirdetőnél: BARÁTH LÁSZLÓ BÉKÉS MEGYEI LAPKIADÓ VÁLLALAT Békéscsaba, Tanácsköztársaság útja 5. Telefon: 11—021, 11—051 Magyar Hirdető Békéscsabai Kirendeltsége. Telefon: 11—235. Az előadó hangsúlyozta: — Az új gazdasági mechanizmus célja növelni a vállalatok önállóságát, ehhez azonban az szükséges, hogy minden gazdasági egység munkája szervezettebb és jövedelmezőbb legyen. Ennek eléréséhez új módon kell dolgozni, ami korszerűbb vállalati mechanizmust igényel. Megszűnik a vállalatok irányításának tervlebontásos rendszere, ez a vállalattól körültekintőbb tervezési munkát igényel az eddiginél. A jó tervkészítés az alapja annak, hogy a vállalat a piaci igényt tekintetbe véve, rugalmasan tudjon alkalmazkodni a kialakult külső és belső feltételekhez. A korszerű információs rendszer kiépítése is elengedhetetlen. Az új gazdasági mechanizmus korszerű vállalati mechanizmust feltételez, melynek alapja az új szervezési forma. A gyártáselőkészítés három területe: a konstrukció kialakítása, a technológia meghatározása, a gyártásszervezés előkészítése és a programozás megfelelő összhangjának megteremtése a termelőtevékenységet lényegesen eredményesebbé teszi. Az előadássorozatot decemberben egy konzultáció követi, ahol az új gyártásszervezéssel kapcsolatban összegyűlt kérdésekre kapnak választ az érdekeltek. Cs. P.-né Ha közelíteni akarunk Arbuzov A tizenkettedik óra című drámájához, ehhez elsősorban az író ismerete szükséges. Nem magyarázatként, hogy miért írta, amit írt, nem is azért, hogy a hogyanokra választ kapjunk; egyszerűen arról van szó, hogy Arbuzov írói magatartása és drámáinak belső energiái azonosak. Régen ezt úgy fogalmazták: szavait a szíve vérével írta. Ha azonban lenyesegetjük .a meghatározás _értéktartással a békéscsabai előadás egész atmoszférája; Miszlay István, a színház főrendezője remekül épít Arbuzovra, a dráma írójára, és félreérthetetlenül kitapintható kiindulópontja: mindkét oldalon emberek állnak. Különböző emberek: burzsoák, napiapók, kiégett, talajtvesztett művészek, élvhajhász szépasszonyok; naiv, becsületes, ingadozó vagy megfontolatlanul és üresen lelkes fiatalok, romlatlan, tiszta embeSzabó Éva és Szoboszlay Sán dor a dráma egyik jelenetében. zelgős hajtásait, az igazi Alekszej Arbuzovra bukkanhatunk. Nagyon jó, hogy az előadás műsorfüzetében szót kap az író, ás a vele ismerkedő nézőnek elmondhatja, mit tart a drámaírásról, a művészetről. Elég, ha csak egyetlen mondatát idézzük: „ ... a túlságosan rózsás szemlélet ugyanolyan romboló hatást gyakorolhat a művészetre, mint a túlságosan sötét.” S mivel a művészet az emberért van, nem bonyolult a következtetés, hogy a lakkos-rózsaszín irodalom, művészet az ember belső világát rombolja, azt igyekszik az embertől idegen egyszerűsítésekkel sematizálni, sőt, ezen túl, olyan embert kimunkálni, aki csak tapsolni és rajongani tud, aki a bálványimádásig alázza magát, akinek nincs önálló véleménye, mert vakon és problémátlanul él a világban. Nos, Arbuzov ezekre a veszedelmekre A tizenkettedik órában is rávilágít. A dráma konstrukciója kitűnő színpadi szerzőre vall, belső ereje, tartalmi kibontakoztatása pedig szívével és agyával marxista művészre. A szerző ebben a darabjában — melyet élete fő művének szánt — széles skálában vonultatja fel az emberi tartások sorát, jellemei a kor orosz valóságából léptek át a színpadra, és ott öntörvényeik szerint gondolkoznak, élnek és cselekednek tovább, mindenki pontosan úgy, és csak úgy, ahogyan az elindított drámai szituációban lehet. Már az első mondataiból döbbent erővel érződik, hogy nemcsak ismeri, hanem élte azt az időt, amelyben hőseinek szembe kellett nézniük az élettel, egész addigi életükkel, és nem lérhettek ki a választás elől. Sem azok, akik felett elzúgott a történelem, akik egy egész elmúlt világgal tűnnek a semmibe, de azok sem, akik a hajnallal jöttek, akik egy új világot akarnak építeni. Mindenkinek döntenie kell arról, hogy merre és hogyan megy tovább, és velük-álta- luk dönt az író is. Döntése félreérthetetlen : nem vár diadalút, örökös fény és ragyogás azokra, akik alapjaiban akarják megrengetni a világot, munka és küzdelem vár, és nehezen kivívott győzelem, mind több győzelem önmaguk felett is, és az eltűnő világ számtalan tovább élő árnya felett, míg végül eljön az igazság teljes aranykora. Ezt sugározza lebilincselő mérrek. akik így vagy úgy, de a hajnal küldöttei, ha nem is mindig tudják még, csak érzik, mit kell tenniük. Nem lehet kikerülni a sztereotip meghatározást, de jelenetről jelenetre egyre világosabbá válik, hogy Miszlay a nagyszerűen bonyolult élet egyszerű alapfázisait, a születés, a fejlődés és az elmúlás mélységesen emberi szimbólumait ragadta meg, és ebben a folyamatban félreérthetetlen hangsúlyt adott a történelemnek, melyben az új születése és a régi orosz valóság elmúlása szükségszerű találkozópont. A zárójelenet lenyűgöző haláltáncában, a gyertyák lángjának lobbanásá- ban éri el rendezése a csúcsot, az élmény magával ragad, és megráz. Az előadás szereplői szinte kivétel nélkül művészetük legjavát adják; a játékstílus precíz egysége nemcsak rendezői érdem. Nagy alakítások sora jelentkezik. A Karetnyikovot alakító Szoboszlay Sándor fölényesen uralja a figurát, sok jó alakítása után ez már egy újabb állomásnak tűnik. Schwetz András Ivan Ulibisevje is a tehetség és a művészet jelenlétének varázsa, ugyanez mondható el Szabó Éváról, ritkán hallani ennyi őszinte hangot, és látni ennyi tisztán ragyogó emberi szépséget ezen a színpadon. A gyáros egyszerűsítésekre hajlítható szerepét F. Nagy Imre sokoldalúan bontotta ki, Tóth Gabriella a gyároslány, Anna alakítója egy szélsőségek között, önmaga helyét végleg elveszítő asz- szonyt kelt életre tehetségesen, tudatos színészi eszközökkel. A figura emberi lényegét ragadta meg Körösztös István (tetszett ugyanebben a szerepben később Cserényi Béla is) és Szentirmay Éva. Bezencsuk alakítója, Kovács Lajos szintén jól érzi, hogy a „maximalista”, a túl-lelkes, és hurrá-optimista fiatal mérnök alakjában az író az eljövendő hibák előhírnökét is a színpadra küldi, kár, hogy kissé túl is ját- sza ezt. Különösen modoros beszédtechnikája zavar. A jó szereposztás egy-egy jól felépített alakítást ad még Cseresznyés Rózsa, Pákozdy János (Szvigyerszkij jellemével az író kicsit adós maradt, a színész sokat adott hozzá!), Sós László és Szerencsi Hugó által. Suki Antal csehovi ihletésű díszletterve méltó keretet adott a nem mindennapi előadáshoz. Sasé Ervin
