Békés Megyei Népújság, 1967. október (22. évfolyam, 232-257. szám)
1967-10-12 / 241. szám
Vállalati vizsgadrukk A vállalati atmoszférában szinte premier előtti izgalom vibrál ezekben a hetekben, hónapokban. Ahogyan közeledünk az új gazdaságirányítási rendszer januári nyitányához, úgy fokozódik ez'a vizsgafeszülts éghez hasonló hangulat, mindenekelőtt természetesen a vállalati vezetők körében. Tanulságos lehet áttekinteni e sajátos vizsgadrukk néhány okát, társadalmi, gazdasági tényezőjét. Ha szabad folytatni hasonlatunkat, elsőként arra a bizottságra kell utalni, amely két legfontosabb „tantárgyból” bírálja majd el a vizsgázó vállalatokat, elsősorban vezetőiket. A társadalom — mert természetesen ez lesz az a bizonyos vizsgabizottság — egyrészt azzal a várakozással mérlegeli majd a vállalatok munkáját, hogy gazdálkodásukkal mennyiben elégítették ki a szükségleteket, milyen például a boltok áruellátása az adott termékekből — másrészt: a társadalom dolgozó emberekből áll, akik azt is elvárják, hogy munkahelyük vezetői, megfelelő vállalati nyereséget elérve, gondoskodjanak a törvényes keretek között elérhető magas jövedelmükről. Ha megpróbáljuk a lényeget sűrítő alapfogalmakra egyszerűsíteni az iménti hosszú mondatot, kiderül, hogy a fogyasztásról és a termelésről, á gazdálkodás e két legfontosabb kategóriájáról van szó. De még egy következtetés adódik az előbbi meghatározásból — az, hogy januártól a társadalmi „vizsgabizottság” immár a vállalatoktól kéri számon olyan termelési és fogyasztási feladatok teljesítését, amelyek felelőseit eddig szánté kivétel nélkül a népgazdaság irányításának központi régióiban sejtette. Voltaképp ez a gazdasági reform legfontosabb, minden mást összegezve kifejező aiapelve, egyszersmind: ez a vállalati vizsgadrukk fő oka is! Érdemes elvi szempontból áttekinteni a gondolatmenetet, amely a vállalati vezetőket ezzel összefüggésben — teljesen indokoltan — foglalkoztatja. Köztudomású, hogy a reform a döntési hatáskörök és ezzel: a felelősség merőben új „térképét”, rajzolja fel a gazdasági életben. Magyarán: az állami irányítás is, a vállalat is azért vállal felelősséget a jövőben, amiért megalapozottan vállalhat, amihez tehát rendelkezésére állnak a szükséges információk és döntési lehetőségek. Ez pedig, némi egyszerűsítéssel szólva, azt jelenti, hogy az állam ezután nem vállalja minden gyárrészleg vagy boltvezető felelősségét, rossz munkájának •■etleges morális és anyagi fcö- ^■■Nsnényeit. Eddig ugyanis — jócskán tapasztalhattuk mindannyian —, ha valamilyen árucikk hiányzott a boltból, ha netán egy hét múlva levált a cipő talpa, a közvélemény jobbára nem a boltvezető hibás rendelési módszerét vagy a cipőgyár rossz munkáját bírálta, hanem általában a cipőtermelést. A jövőben azonban mind határozottabb körvonalakkal kirajzolódnak — a közvélemény számára érzékelhetően is — a gazdálkodás tényleges felelősségi körvonalai; a társadalmi „ítéletet”, tehát a vállalat aligha utasíthatja majd egy lépcsőfokkal „feljebb”, a minisztérium, az irányitó hatóság morális számlájára. Mindez önmagában véve is elegendő ok arra, hogy vállalati körökben kialakuljon az a bizonyos premierhangulat. Nemkevésbé lényeges változás azonban, hogy — mint említettük — a vállalat vezetőitől (és nem központi rendeletektől) várják majd a dolgozók a jövedelmek emelkedését is. Eddig a vállalatoknak lényegében nem volt jövedelemelosztási hatáskörük, ezután azonban nem hivatkozhatnak külső okokra, ha gazdálkodási gyengeségeik miatt nem alakul kielégítően a vállalati nyereség. Valóban, a nyereség szintje — esetleg a veszteségesség — olyan egyszerűen leosvasható műszerré válik, amely nemcsak a vállalat „felső” elbírálását könnyíti, de a házon belüli dolgozók számára is bizonyítványt állít ki a gazdálkodás eredményességéről, következéskép: jövedelmi szintjük tényleges meghatározó okairól. Mindehhez járul az is, hogy a reform startpontjától számítva lényegében új helyzet kezdődik a vállalatok eddig kialakult értékrendjében. A „címkéket”, amelyek egy-egy vállalatra eddigi tevékenységük alapján jobbára „félhivatalosan” kerültek, most általában újra írják. Talán nem árt összegezésként megjegyeznünk, hogy a vállalati vizsgafeszültség nem egyszerűen érzelmi tényező, hanem hatása a felkészülés konkrét eredményeiben is tükröződik. Tömegével említhetnénk a kitűnő vállalati kezdeményezéseket — öntevékenyen, mindenféle szabálytól, előírástól függetlenül formálódnak ezekben a hetekben a gazdálkodás új módszerei, szervezeti keretei. Közvetlen kapcsolatok épülnek ki az ipar és a kereskedelem között, iparvállalati piackutató munka folyik, rendre-sorra készülnek a vállalati felmérések: mit és hogyan gyártsanak majd jövőre, s ennek megfelelően veszik fel már az 1968-ra szóló megrendeléseket is. Tábori András fi magyar párt- és kormányküldöttség a baráti Csehszlovákiában Látogatás a Skoda-gyárban Antonin Novotny, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság ehiökc. a Csehszlovák Kommunist.’ Párt Központi Bizottságának első titkára a prágai várban fogadta a Kádár János elvtárs vezetésével baráti látogatásra érkezett jnagyar párt- és kormányküldöttséget. A képen jobbról Novotny elvtárs, mellette Kádár János és Fock Jenő. Telefotó — MTI Külföldi Képszolgálat. Prága Szerdán reggel — a magyar párt- és kormányküldöttség — élén Kádár Jánossal a Mladai Bo- leslavban levő Skoda autógyárba látogatott el. Delegációnkat elkísérte Antonin Novotny, valamint több más csehszlovák állami és pártvezető. A Prágától Mlada Bo- leslavig vezető mintegy 50 kilométeres útvonalon tízezrek köszöntötték szeretettel küldöttségünket. Sok helyen magyar és cseh nyelvű feliratok éltették a két nép testvéri megbonthatatlan barátságát. Az Európa-szerte ismert autógyár ünnepi díszbe öltözve várta a magyar vendégedet A gyár új részlegének bejáratánál virággal, szíves szóval fogadták a küldöttség tagjait Jozef Simon igazgató adott szakszerű tájékoztatást arról, hogyan formálódik az egy helyről, lyukszalagrendszerrel irányított, 10 kilométer hosszúságú futószalagon a Skoda, amíg „saját lábán” kikerül a szállítóhelyre. Az üzemlátogatás során a házigazdák | nem kis büszkeséggel adtak számot eredményeikről, terveikről: a gyáróriásban naponta 380 személygépkocsi készül el: a Skoda nemcsak Csehszlovákiában népszerű, ezt bizonyítja, hogy a gyár termékeinek 50 százalékát exportálja. A további elképzelések szerint az üzem modernizálásával egyidejűleg új típusok kifejlesztését is megkezdik. Szerepel a tervek között egy 1500 köbcentiméteres kocsi is. Ennek sorozatgyártására előreláthatóan 1970-ben kerül sor. A mintegy 14 000 dolgozót foglalkoztató gyárban mindenütt szívből jövő barátsággal köszöntötték Kádár Jánost, a küldöttség tagjait és a csehszlovák államférfiakat. A gépsorok mellett sűrűn hangzott el a taps és az „at zije” (éljen) kiáltás. A látogatás végén a magyar küldöttség aktívaértekezleten találkozott a gyár vezetőivel, kiváló dolgozóival. A közvetlen hangulatú összejövetelen a gyáriak részletesen beszámoltak munkájukról, majd ajándékokkal kedveskedtek a vendégeknek. A figyelmességért Kádár János mondott köszönetét. Hangoztatta, hogy a küldöttség tagjai e látogatás során is rendkívül kedvező benyomásokat szereztek. — Minket nagyon érdekelnek az önök tapasztalatai — folytatta —, hiszen a gyár már az új vezetési rendszerrel dolgozik. Annak az általános, jó együttműködésnek keretében, ami Csehszlovákia és hazánk között kialakult és amely széles területű kapcsolatot jelent, adva van a lehetőség arra, hogy az önök tapasztalatait jobban megismerjük és a gyakorlatban is hasznosítsuk. — Amint önök is tudják, a szocializmus hívei vagyunk. Ügy véljük: ahhoz, hogy szocialista ügyünk erősödjék és fejlődjék, az országon belül a párt, a munkás- osztály vezetése, szilárd hatalma és vasszorgalmú munka kell. Nem kevésbé fontos azonban az is, hogy a szocializmust építő népek nemzetközileg is szorosan és hatékonyan együttműködjenek. Küldöttségünk jelenlegi csehszlovákiai látogatásának minden órája meggyőzött minket arról, hogy az önök hazájában eleven, céltudatos és lendületes szocialista építő munka folyik. A fogadtatás, amelyben minket részesítettek, azt bizonyítja, hogy a magyar—csehszlovák barátság és általában az internacionalizmus szelleme mélyen él a Csehszlovák Szocialista Köztársaságban. Ez örömmel tölt el minket és önöktől is azzal a meggyőződéssel búcsúzunk, hogy I igaz barátok között jártunk. Kádár János szavait a csehszlovák és a magyar nép barátságának éltetésével fejezte be. (MTI) Gáspár Sándor látogatása Békés megyében Gáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a SZOT főtitkára tegnap, szerdán délelőtt Békés megyébe látogatott. Megérkezése után az MSZMP megyei bizottságának székhazában tanácskozott a megye párt-, állami és szakszervezeti vezetőivel. Délután a Szakszervezetek Megyei Tanácsának székhazában akti- vaértekezletcn tájékoztatta a megye párt- tanácsi, gazdasági és szakszervezeti vezetőit a belpolitikai és a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseiről.
