Békés Megyei Népújság, 1967. október (22. évfolyam, 232-257. szám)

1967-10-10 / 239. szám

1967. október 10. 4 Kedd Ismerkedjünk ax új törvényekkel A szövetkezeti földtulajdon kialakulása í. A z országgyűlés szeptemberi ülésszakán törvényt alko­tott a földtulajdon és a föld- használat továbbfejlesztéséről Ez a törvény az új termelőszö­vetkezeti törvénnyel együtt ki­fejezi mindazt a változást, amely hazánk mezőgazdaságá­ban az utóbbi években végbe­ment. De nemcsak a jelenlegi helyzetet rögzíti a törvény, ha­nem meghatározza azokat a rendezési elveket is, amelyeket a gyakorlat a jövőben hosszabb időn át követhet. A termelőszövetkezetek jelen­leg több mint nyolcmillió ka­taszteri holdon gazdálkodnak. Viszont szövetkezeti tulajdon­ban aránylag kevés föld van. A földek nagyobb részén a tsz-eket csupán használati jog illeti meg. Hozzávetőleges adatok szerint a termelőszövetkezetek által használt földek 37 százaléka van a tsz-tagok tulajdonában, 01 százaléka a tagok házastársának vagy idÖ6 családtagjának tulaj­donát képezi, 22 százaléka az ál­lam, 20 százaléka pedig a ter­melőszövetkezettel tagsági vi­szonyban nem álló más szemé­lyek tulajdona. Az előbbi adatok bizonyítják, hogy a földek tulajdonviszonya és használata között bizonyos ellentmondások vannak: a tu­lajdonosok egyre csökkenő há­nyada tartozik a termelőszövet­kezethez, vagyis ahhoz a gazda­sági egységhez, amely tulajdon­képpen a földet, mint alapvető termelőeszközt, használja. E lsődleges módja a terme­lőszövetkezeti földtulaj­don keletkezésének a kívülállók földjeinek megváltása. Erről in­tézkedik a földtörvény 3. és 4. paragrafusa. A törvény úgy in­tézkedik, hogy a kívülállók tu­lajdonában levő olyan földek, amelyek a termelőszövetkezet használatában vannak, megvál­tás ellenében — a Miniszterta­nács által megállapított időben — termelőszövetkezeti tulajdon­ba kerülnek, kivéve, ha a tulaj­donost a megállapított időpon­tig termelőszövetkezetbe tagként felveszik. A törvény a végre­hajtás során tehát módot nyújt a szövetkezeteken kívülálló tu­lajdonosoknak arra, hogy dönt­senek: vagy belépnek a földjü­ket használó termelőszövetke­zetbe és akkor tulajdonukat to­vábbra is megtarthatják, vagy pedig a meghatározott megvál­tási ár ellenében földtulajdonu­kat átadják a termelőszövetke­zetnek. Termelőszövetkezeti tulajdon­ba kerül megváltás ellenében a tsz használatában levő olyan föld is, amelynek tulajdonosa a törvény hatályba lépése után vá­lik kívülállóvá; továbbá az a föld is, amelyet kívülálló örököl és a Minisztertanács által meg­állapított időn belül nem válik termelőszövetkezeti taggá; vala­mint azok a földek is, amelyek kívülállók tulajdonaként bevi­teli kötelezettség alapján a tör­vény hatályba lépése után kerül­nek termelőszövetkezeti haszná­latba. T ermészetes, hogy a meg­váltási ár megállapítása­kor figyelembe veszik a földek minőségét, a rajta levő ültet­vény értékét. Vagyis szőlők, gyümölcsösök esetében maga­sabb megváltási ár illeti meg a kívülálló tulajdonost, mint pél­dául a szántóföldért. A szövetkezeti földtulajdon kialakulásának másik formája az állami földterületek átenge­dése a szövetkezeteknek. A tör­vény 7. paragrafusa arról intéz­kedik, hogy a termelőszövetke­zet a használatában levő állami földek és erdők tulajdonjogát a Minisztertanács által megállapí­tott feltételekkel megszerezheti. A 8. paragrafus pedig kimondja, hogy termelőszövetkezeti tulaj­donba kerülnek térítés nélkül a külterületen, a zártkertben és a belterületen egyaránt a legelte­tési bizottságok kezeléséből a tsz-efc használatába adott ingat­lanok és vagyontárgyak, továbbá a jogszabályban meghatározott egyes megszűnt szervezetek tu­lajdonában és a termelőszövet­kezet használatában levő ingat­lanok és vagyontárgyak, vala­mint a földalapi juttatásiként vagy egyéb címen a termelőszö­vetkezet ingyenes és határidő nélküli használatába adott in­gatlanok és vagyontárgyak. Nem érinti a törvény a ter­melőszövetkezeti tagok tulajdo­nában levő földek tulajdonjo­gát. Tehát a termelőszövetkeze­tek tagjai továbbra is tulajdo­nosai maradnak az általuk be­vitt földnek és a közös haszná­latban levő földjük után föld­járadékot élveznek. De lehetővé teszi a törvény, hogy a tsz-tag földtulajdonosok földjüket a szövetkezetnek átadják. Ugyan­így intézkedik a törvény arról is, hogy magántulajdonban levő, de beviteli kötelezettség alá nem eső földek is felajánlhatok a ter­melőszövetkezetek részére. A termelőszövetkezeti föld­tulajdon kialakulása nem egyik napról vagy évről a má­sikra lezajló, hanem hosszú fo­lyamat A most megalkotott tör­vény egyik jellemző vonása ép­pen az, hogy szocialista fejlődé­sünkhöz igazodva, hosszabb idő­re meghatározza és összhangba hozza a föld tulajdonjogát a föld használatával. H. L. (Folytatjuk) Megvendégelte idős tagjait a békési Október 6 Tsz Rövidesen megnyílik a község nyugdíjasainak klubja Mint már évek óta mindig, az idén is megvendégelte, s meleg szavak kíséretében megjutalmazta a békési Október 6 Tsz azokat az idős nyugdíjas tagokat, akik még mindig részt kérnek a közös mun­kából, a gazdálkodás irányításá­ból. C. Balogh János még mindig kiskerébpárral jár ki a határba, Dús Gábor 350 munkaegységet gyűjtött össze eddig a kertészet­ben. Földesi Gábor még mindig fürgén javítja a szövetkezet 116 lovának hámjait. S így. sorolhat­nánk még többeket. A dicséretből és a jutalmazásból jutott az idős asszonyoknak is, köztük Cs. Ko­vács Mihálynénak, Apáti Gábor- nénak és Nagy Istvánnénak. Az ünnepi beszédet és a juta­lomosztást a kosári pari vállalat színjátszó együttesének' műsora, majd közös ebéd követte. Háló István, a szövetkezet nyugdíjasa bejelentette, hogy Békésen, a Csabai úton rövidesen megnyílik a nyugdíjasok klubja, televízióval, biliárdasztallal és különböző tár-, sasjátékokkal. Nap mint nap jól fűtött helyiség várja az időt jól eltölteni akaró nyugdíjasokat. Kulturális vetélkedőket és sportversenyeket rendeznek a mezőhegyest fiatalok A Mezőhegyes! Állami Gazda­ság kiszesei a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom 50. évfordu­lója tiszteletére ezekben a hetek­ben kulturális vetélkedőket és sportversenyeket rendeznek. Az elődöntőket alapszervezétenként tartják, a döntőkre az ünnepet megelőző napokban kerül sor. A fiatalok verseket, táncdalokat ad­nak elő; összemérik tudásukat a szellemi öttusa, a kispályás fut­ball- és a női kézilabda-csapatok. A szakszervezeti oktatási évad küszöbén TÁRSADALMI FEJLŐDÉSÜNK jelenlegi szakaszában a gazdasági feladatok megoldása mellett je­lentősen előtérbe kerültek a szo­cialista nevelés tennivalói. A szakszervezeti mozgalom felada­tát képezi a tagság, a dolgozók, a emberek bátran politizálnak* őszintén elmondják véleményü­ket a különböző kérdésekről és igénylik a tájékoztatást. így fog formálódni tudatuk, így alakul akarati, cselekvési egységük. A tudatosság magasabb fokára jut­bérből és fizetésből élők nevelése, va nemcsak végrehajtói, hanem meggyőzése. alkotói is lesznek a politikának, a Az eszmei, politikai nevelést, munkának, felvilágosítást és meggyőzést — Az új oktatási évad kezdetén amit az osztályharc egyik fő meg kell győzni valamennyi rész­frontjának tekintünk — a propa- vevőt, hogy a dolgozók politikai gandamunka sokféle és igen gaz- tájékoztatása ma már társadalmi dag eszközeivel juttatjuk el a dói- szükséglet. gőzökhöz. Ezt a célt szolgálták az Az oktatási évadra a szervezési elmúlt években a szakszervezeti munkák befejeződtek, több mint politikai iskolák is. Az elmúlt öt nyolcezer dolgozó kapcsolódik be év alatt — 1962-től — 15 ezer ezen oktatási formába. Ez a lét­dolgozó vett részt a szakszervezeti politikai iskolák első és második évfolyamain. A politikai iskolák résztvevői közül, akik szervezet­ten ezen az oktatási formán kezd­tek él politikai, gazdasági isme­reteik bővítését, ma már több ezren a magasabb követelmé­nyekkel járó pártoktatásd formá­kon képezik magukat tovább, egy részük pedig az állami okta­tásban gazdagítja politikai, szak­mai ismereteit. A SZOT ELNÖKSÉGÉNEK szám a számok tükrében is ko­moly hadsereg, de még tudato- sabbá, alkotóképesebbé válik, ha állandóan javítjuk politikai, vi­lágnézeti nevelését Ezért most már a tartalmi jegyeknek kell előtérbe kerülni. Ez a feladat a propagandistákra vár elsősorban, ök — mintegy négyszázan — fá­radoznak elsősorban azért, hogy a marxista—leninista eszmék to­vább terjedjenek, egyre szélesebb körbe diadalmaskodjanak. AZ Ö FELVILÁGOSÍTÓ SZA­HATÄROZATA értelmében az új VÜK nyomán ismerik megadol­oktatási évben a szakszervezeti tagság a „Társadalmunk időszerű kérdései” tanfolyamok keretében kap tájékoztatást a politikai, gaz­daságpolitikai kérdésekről. A tan­folyam anyagát a szocializmus építésének soron levő feladatai, a bel- és külpolitikád kérdések és az ezekkel összefüggő szakszerve­zeti termivalák képezik. Célja ezen új oktatási formá­nak az, hogy a szakszervezeti ta­gok marxista világnézetét, szocia­lista tudatának fejlesztését és szocialista erkölcsének terjeszté­gozök a történelmileg változó vi­lágot és törekednek az adott le­hetőségeknek megfelelően az ese­mények befolyásolására, a szo­cialista világ elősegítésére. A pro­pagandisták munkáját az oktatási éven át segíteni kell a szakszer­vezeti bizottságoknak. Az előadá­sok a helyi összefüggések isme­rete nélkül kevésbé vezetnek eredményre. Ezért tekintsék a szakszervezeti bizottságok olyan fontos aktivistáknak a propagan­distákat, amilyen fontos szerepet töltenek be a párt politikájának továbbításában, magyarázásában* sét szolgálja. Célja a rendszeres tájékoztatás a társadalmi és gaz- a dolgozók meggyőződésének ala- dasági élet fejlődésével kapcsola- kítasaban. tos időszerű kérdésekről. Olyan Igényeljék a szakszervezeti bi­Í Dau- es a női Keznaoaa-csapawic. . , . _ , „ _ ® , A győztesek értékes tárgyjutalom- légkört kell teremteni ezeken a zottsagok es a propagandisták a ban részesülnek. I tanfolyamokon, amelyeken az pártalapszervezetek elvi és gya­korlati útmutatásait. Szélesedjék — Tisztelt bírósági Mint keresetemben is kifejtettem: válni kívá­nok feleségemtől. Az ok, hogy nejem teljesen el- hidegült tőlem... Nem, nincsenek konkrét bizo­nyítékaim, de ezt az ember megérzi, kár, hogy a tisztelt bíróság nő, így nehezebben ér­ti meg a szempontjai­mat. Tízéves házasok va­gyunk. Ennyi telt el, megértésben, szeretet- ben, boldogságban. A dolog körülbelül egy éve kezdődött... Elöljáróban azonban el kell mondanom, hogy imádom a csirkecom­bot. Mikor elvettem El­virát, anyám elmondta ■ ezt neki. Akkor az ál­nők lesütötte a szemét és áhítatosan rebegte, hogy ez direkt szeren­cse, mert ő ki nem áll­hatja a csirkének a combját, csak a hátát, meg legfeljebb a szár­nyát tudja megenni. Akkor éreztem, minket az isten is egymásnak teremtett éppen olyan, mint az anyám. Minden vasárnap csir­két vágtunk. Nekem jutott a két combja és a melle, ő ette a hátát, szárnyát és az aprólék­ját. Sosem szóltam ér­te: hadd egye, ha egy­szer azt szereti. Az em­ber tisztelje a házas­társa ízlését, még akkor is, ha nem egyezik az övével. Egy évvel ezelőtt tör­tént. Későn mentem haza, a vacsorám az asztalon ■volt. Én sosem kíván­tam tőle, hogy megvár­jon a vacsorával. Olyan enyhe szalon­Válóok mólém volt, de azt azért észrevettem, hogy a csirkepörköltben nincs comb, nincs mellehúsa. Egy hatalmas csontos hát és két szárnya úsz­kált a piros szaftban. Már akkor sejtettem, hogy ez nyílt támadás. De az is eszembe ju­tott aznap, hogy egy­szer ő is meglcóstolhat­ja a combot is... Bár az egyiket azért meghagy­hatta volna. Nem va­gyok önző, tessék elhin­ni. Ha odaáll elém és azt mondja: — Te, Jenő, én is megszerettem a combot* ezentúl egyik legyen a tiéd, a másik az enyém... Hát, tessék el­hinni, beleegyezem, el­végre emberek vagyunk, nem igaz? De így? Se szó, se be­széd! i Másnap ezért nem tet­tem szemrehányást. Egy hétig nem szóltam hoz­zá. A következő vasár­nap megint csirke volt. Ezúttal rizsesen. Imá­dom. A rizsbe borsót ke­ver a feleségem meg húst... Természetesen mindig két combot rej­tett el a rizsben. Izgal­mas művelet nekiállni a rizshegynek és kibá­nyászni belőle a combo­kat. Ezen az estén me­gint kicsit későn men­tem haza. A vacsora a szokott helyén. Nagy ku­pac rizs, benne zöld borsószemek... Látvány­nak is szép. Nekiülök, eszem lefe­lé a rizst, eszem, eszem. Előjön egy szárnya, az­tán a másik, aztán a püspökfalatja... De comb sehol. Érthető, tisztelt bíró­ság, hogy ekkor már megfogalmazódott ben­nem a gyanú: ennek a nőnek van valakije. An­nak adja a combokat. Csak erre gondolhatok kérem, miután ő az én szegény anyámnak is megvallotta, hogy ki nem állhatja a csirke combját. Igen! Csakis a szeretőjének adja eze­ket a finom falatokat... Ekkor már nem lep­leztem a sértettségemet. Egy hűtlen asszony ne várjon jó szót az em­bertől. Én nem vagyok naiv, kérem. Tudom, minden szerelemnek vé­ge szakad egyszer, ne­kem is voltak botlása­im, kérem... Na de ez több a soknál. Ez nyílt kihívás, durva árulás, még szerencse, hogy szegény édesanyám nem érte meg.„ Azután nagyon rosz- szul éltünk. Sosem em­legettem neki a csirke­combokat. Többször sü­tött rántott csirkét, és újra nekem adta a combokat. Ekkor azon­ban én már óriási ön­uralommal, eltoltam magam elől és azt mondtam: — Add a szeretőd­nek! Képzeljék el. Megját­szotta, hogy sír. A comb ott állt napokig az asz­talon. Azt hitte, ezzel eltereli a figyelmet. Igen... Megismerked­tem Alizzal. Kedves öz­vegyasszony. Hiába, az embernek hiányzik a gyengédség. Ö mindig nekem adta a csirke combját, mert ő is olyan, mint az én sze­gény jó édesanyám, is­ten nyugossza, ö is csak azt a jó csontos hátát szerette leszopogatni... Ennyit tudok előadni, tisztelt bíróság, és ké­rem a válás kimondá­sát, annál is inkább, mert Atízkám anyai örömöknek néz elébe... Ekkor a bíróság az asszonynak adta meg a szót: — Én nem tudok mit mondani... Én... Tetszik tudni, hiszen a tisztelt bírónő is nő... Ez abban az időben volt, amikor csak azt a mirelit fa­gyasztott csirkeaprólé­kot lehetett kapni... Ősz Ferenc ezzel az oktatási formával is a marxizmus—leninizmus hatóköre* erősödjék a dolgozók szocialista tudata és szocialista erkölcse. MA, AMIKOR BÉKÉSCSABÁN a téglagyári művelődési otthon­ban összeülnek tanácskozásra a szakszervezeti propagandisták, az lebegjen előttük, amit a IX. párt- kongresszus jelmondata fogalma­zott meg: Tovább a lenini úton. Bányai Béla, az SZMT Kultúr., Agit.-Prop* Bizottság vezetője Operáció döfi van — látni fogják a tv-ben! A Polish Weekly karika/túráj a A Mezőhegyesi Állami Gazdaság elad üzemképes, jó állapotban levő SZK—3-as kombájnokat és KB—2-es csötöröket. Cím j Mezőhegyesi Állami Gazdaság, Mezőhegyes. ____ 624

Next

/
Thumbnails
Contents