Békés Megyei Népújság, 1967. október (22. évfolyam, 232-257. szám)

1967-10-08 / 238. szám

1§67. október 8. 3 Vasárnap Forradalmi hónap kezdődött az Orosházi Mezőgazdasági Gépjavító Á llomáson A Minisztertanács és k SZOT Vörös Vándorzászlajával többszö­rösen kitüntetett Orosházi Mező- gazdasági Gépjavító Állomáson „Forradalmi Hónap” kezdődött a Nagy Októberi Szocialista Forra­dalom 50. évfordulójának tisztele­tére. A cél: elsősorban a kukorica­adapterek gyártásának meggyor­sítása, a gazdasági tevékenység elősegítése. Az adapterek gyár­tása új feladatként jelentkezett ugyanis 1967-ben s a kollektíva vállalta: a tervezett 150 helyett 215-öt gyártanak a mezőgazdaság megsegítésére ebben az esztendő­ben. A „Forradalmi Hónap” első napjaiban tartották meg a kom­munisták társadalmi műszakját. Hetven párttag dolgozott nyolc órát a műhelyben. Ott volt és egész műszakban lakatosmunkát végzett például Szabó Ferenc fő­mérnök, Méhes Bálint főművezető pedig esztergálással segítette a kollektíva munkáját. A gépjavító állomás pártalap- szervezete vörös selyem vándor­zászlóval jutalmazza a forradalmi' munkaversenyben legjobban sze­replő brigádot. Egyébként a Nagy Október je­lentőségét kásgyűléseken, képes­híradón, előadássorozaton ismer­tetik s ünnepi termelési tanács­kozást tartanak november 6-án, a „Forradalmi Hónap” végén, ami­kor értékelik: melyik brigád mi­lyen eredményeket produkált a jubileumi versenyben. —a— Terven felül félmillió forintot hoz a kertészet — Zöldell a téli spenót, sóska, szegfű a tótkomlóst Viharsarok Tsz hajtatóhásában Kinn a mezőn minden az ősz­re emlékeztet, a tótkomlósi Vihar­sarok Tsz hajtatóházában azon­A% olvasó írja: Sürgős választ kérünk Szíves segítséget kérek ahhoz — írja Csányi Pál tanácstag Bé­késcsabáról —, hogy sürgős vá­laszt kapjunk az alábbiakra: A vasútállomással szembeni közraktár területén levő nyitott szín alatt sok száz mázsa búzát tárolnak ömlesztve és szabadon, az abból lakmározó milliónyi ve­réb és galamb örömére. Megjegy­zem, hogy az <• elmúlt évben és egész télen ugyanott és hasonló körülmények között tengerit tá­roltak. A jó termés ellenére sem hisszük, hogy annyi búzánk len­ne, hogy a madarak bőséges, kor­látlan táplálását is vállalhatnánk állami készletből. Vagy nem így van?!... Csányi Pál kérdéseinek ezúton helyt adtunk, s mi is kíváncsian várjuk a választ. ban tavasziasan üdezöld a friss vetésű spenót, sóska, bimbózik az óriás virágú szegfű. Az eredmé­nyekről és a téli tervekről a kö­vetkezőket mondotta el Gráf An­tal főkertész: — Ebben az esztendőben — vö­röshagyma nélkül — félmillió fo­rintot hoz a kertészetünk terven felül. A tervünk 5 millió 800 ezer forint volt, tehát sokat kellett ter­melnünk ahhoz, hogy ezt túlszár­nyaljuk. De elmondhatom, sike­rült. Csupán a hajtatóházban négyzetméterenként csaknem 270 forint lesz az évi bevétel. Ez országos szinten jó eredmény. Jól fizettek a szabadföldi zöldségfé­lék is. — A hajtatóház folyamatos ki­használása érdekében újabb nö­vényeket vetettünk. Most már megtanultuk azt is: nem mind­egy, mit termelünk a téli hóna­pokra. Nem az a lényeg, hogy ne maradjon parlagon a terület, ha­nem az is, hogy mit tudunk elad­ni és mennyiért. Már szépen zöl­dell a spenót és a sóska, amit té­len értékesítünk. éppen Zalában ül vonatra vasár­nap. Tavaly még a Szocialista bri­gád címet is megkapták... Rozi meg állandóan azzal jön, hogy hagyjam ott őket. Menjek vissza a tehenek mellé, én, a kő­műves szakmunkás? Görnyedjek ismét a fejőszéken s mérgelődjek a többiekkel a brigádvezető mi­att? No — igaz, már azóta fejő- gépekkel fejnek, de mindegy, csak nem kőművesmunka az. Hogy a brigádvezető a magtáros cimborá­jával együtt lebukott? Hát igaz, csak kiderült a távozása után egy év múlva, hogy ők ketten nyakló nélkül herdálták a közöst, enged­ték le a torkukon az ellopott ga­bona árát. Üzentek akkor, hogy menjen vissza — de nem hall­gatott rájuk. Akkor már lelki szemeivel látta a szakmunkás­bizonyítványt... Ez a mostani üzenet egészen más volt. Ma délelőtt az elnök hi­vatta, az a Berki Jóska bácsi, aki az ő kilépése idején még brigád­vezető volt. Mert ami igaz, az igaz, a felesége sokat mesél min­dig a megváltozott életükről. Az új vezetőség okos intézkedéseiről, a közös vagyon, gyarapodásáról. Ha Rozi nem erősödik, nem megy­ei Berkiékhez. De elment. Ott ült már vagy félórája, kós­tolgatták a gazda háztáji borát, de csak nem indult meg a beszél­getés úgy, ahogyan Mihály szeret­te volna. Kíváncsi volt ám min­den ellenkezése dacára, vajon mit akar tőle az elnök. „Azóta” nem sokat találkoztak, az elnökválasz­tás óta meg nem is látták egy­mást. — Nem unod még a várost? — kezdett célozgatni az elnök. — Jó ott nekem^ — vágott visz- sza a kérdezett — becsülettel dol­gozom, s ha szólok, hallgatnak rám. Az elnök elengedte füle mellett a célzást. Töltött a poharokba. — No, használjuk egészséggel — nyújtotta koccintásra, majd bajszát törölve, megszólalt. — Idefigyelj, te Mihály! Mon­dunk mi neked valamit. Felejtsük el a múltat, beszéljünk a jövőről. Mindnyájan tudjuk, hogy annak idején neked volt igazad. De ak­kor nem lehetett szólni, nem vol­tak tények, a két cimbora igen jól összejátszott. Ez azonban már a múlté, megkapták a büntetésü­ket. Rád meg szükség van a gaz­daságban. — Jöjjek vissza fejőnek? Vagy tán egyenesen brigádvezetőnek? Ne is agitáljon Jóska bátyám, nagyon jó nekem ott, ahol vagyok a szakmában... — Lassabban atyafi — intette le az elnök —, majd bolondok lennénk más beosztást adni egy jó kőművesnek, amikor pont er­re van szükségünk. Beszélsz csak előre anélkül, hogy tudnád, miről van szó. Hát idefigyelj! Elhatá­roztuk, hogy megalakítjuk a tsz építőbrigádját. Először magunk­nak és a tagoknak építünk, de ha úgy adódik, még másutt is válla­lunk munkát. A vezetőség már döntött ebben, most kezdjük a brigád szervezését. Ügy gondol­tuk, te éppen alkalmas lennél bri­gádvezetőnek. Tudsz bánni az em­berekkel is, meg azután a szak­mát is érted... Nagyobb megbecsülést a személyzeti m - nah Ä drága, öreg Salamon Béla egyik emlékezetes alakítá­sában hatalmas könyvvel a hóna alatt jelent meg a színen. A kö­tetre öklömnyi betűkkel volt rá­írva: „Materializmus és empiriok- riticizmus”. Szereplőtársa rémül­ten kérdezte: mióta foglalkozik ilyen tudományos dolgokkal, hon­nan ismeri mi az az empiriokriti- cizmus? „Isten mentsen kedves­kém, hogy én tudnám mi fán te­rem az efféle — tiltakozott Béla bácsi. — „Csak azért hoztam ma­gammal a könyvet — biztos, ami biztos —, mert behívattak káde- rezésre." A Vidám Színpad műsorának nagy sikerű jelenete volt a „Ká- derezés” — valamikor az ötvenes években. Azóta sok minden meg­változott, s a személyzeti munka torzulásai, túlkapásai — melye­ket a szóban forgó jelenet karikí- rozott — úgyszólván teljesen megszűntek. Napjainkban intéz­ményeinknél, vállalatainknál, a gazdaságokban a személyzeti és kádermunkát korszerű szemlélet jellemzi. A párt káderpoliti­kái elveinek figyelembevételével, többnyire arra törekednek, hogy mindenütt a „megfelelő ember” jusson a megfelelő helyre. A Békés megyei pártbizottság legutóbbi ülésén ezekről a kérdésekről volt szó. A jelentés­ből és az azt követő vitából azon­ban kitűnt, hogy a helyes elvek, zömében megfelelő gyakorlat, a kétségtelen fejlődés ellenére, a személyzeti munka értelmezésé­ben hiányosságok is tapasztalha­tók. Melyek ezek? Sok helyütt egy-egy új ember munkába állí­tásakor, vezető posztok betölté­sekor nem kérik ki a vezető testü­let véleményét, nem tartanak ér­demi vitát a döntés felett. Hely­telen, hogy nem állítanak több jelöltet egymás mellé, az illetők képességeit, tudását, jellembeli tulajdonságait nem mérlegelik objektív alapossággal, hanem vita nélkül elfogadják a legmagasabb vezető egyéni véleményét. Termé­szetesen bizonyos politikai és em­beri bátorság is szükséges ahhoz, hogy a szubjektív jelenségek el­len fellépjünk, s az egyéni érde­kek, esetleges baráti összefonó­dások, vagy egyszerűen csak té­ves ítéletek helyett érvényt sze­rezzünk a párt káderpolitikai el­veinek. A hármas követelményre gondolunk, mely a Békés me­gyei pártbizottság jelentésében így szerepel: „Minden vezető beosztásba olyanok kerüljenek, akiknek marxista felkészültsége, szakmai és általános műveltsége biztosítja a párt, a munkásosztály vezető szerepének további növe­lését. Akiknek erkölcsi magatar­tása, magánélete példás, az em­berekhez való viszonya jó.” A meghatározásból kitűnik, hogy a követelmények magasak és sokrétűek. Ezeknek az elvek­nek eleget tenni csak akkor le­het, ha a káder-kiválasztás nem korlátozódik szűk körre, a veze­tők bátran építenek a fejlődő- képes fiatalokra, ha kutatják a vezetésre alkalmas fizikai dol­gozók előléptetésének lehetősé­geit. Mindennek persze feltétele a tervszerű nevelőmunka, meg­Növeli a termelést a MEGYEVILL A Békés megyei Villanyszere­lési Vállalat központjában hama­rosan átadják rendeltetésének az új szociális épületet, melyben öltözőt, fürdőt, irodahelyiséget, kultúrtermet és kazánházat ala­Mihály talán már nem is hal­lotta a többit. Egy pillanatra na­gyot fordult vele a szoba. Haza­jönni! Minden este otthon aludni. Rozika főztjét dicsérni... kítottak ki. A létesítmény mint­egy 240 ezer forint költséggel — nagyrészt saját beruházási alap­ból — épült. A régi kultúrtermet műhelynek és anyagraktárnak alakítják át. Az új műhelyben a termelés meg­kétszereződik majd. Olyan cikke­felelő foglalkozás az „utánpótlás­sal”, adott esetben a káderek gondjaival való törődés, védel­mük a rosszindulatú intrikáktól, rágalmaktól. H ogy a személyzeti munkát, megillető rangjára emeljük, ahhoz elengedhetetlen ennek a te­vékenységnek az eddiginél foko­zottabb párt-ellenőrzése. Valljuk be, sok helyütt — bár a párt ká­derpolitikai elveit igyekszenek szem előtt tartani — a következő generáció felkészítésére, az „utó- ( dók” nevelésére tervszerű, tudo­mányos alapossággal végzett munkát nem folytatnak. Egyes helyeken a vállalati igazgatók, az intézmények vezetői nem so­kat adnak a személyzeti osztályok munkájára, nem igénylik tapasz­talataikat, csupán adminisztratív szerepet szánnak nekik. Adat­gyűjtés, a szakoktatás megszer­vezése, statisztikák készítése a személyzetis munkaköre. Másutt a káderek írásbeli minősítése nem rendszeres, vagy az anyagok őszintesége, tárgyilagossága ki­fogásolható. Az értékelés aszerint készül, hogy leváltani vagy elő­léptetni kívánják-e az illetőt. Az is igaz, hogy a személyzeti appa­rátus egy részénél az igényesebb, tervszerűbb munka feltételei hiá­nyoznak. Mozgalmi tapasztalatuk kevés, felkészültségük néhol ala­csony. Akad rá példa, hogy mert derék ember .valaki, szociális meggondolásokból került a sze­mélyzeti munka egyik-másik fe­lelős és ritka emberisimeretet igénylő posztjára. Ilyenkor fordulhat elő, hogy a vállalat kulcspozícióiba nem a legrátermettebbek, a politikai, szakmai és erkölcsi szempontból egyaránt legalkalmasabbak kerül­nek, hanem valamelyik vezető bi­zalmasai, esetleg rokonai. Hogy az ilyen elvtelen gyakorlatnak milyen súlyos következményei lehetnek egy-egy vállalat életé­ben, azt nem is kell ecsetelni. A megoldás, a káder- és sze­mélyzeti nyilvántartás egyszerű­sítésével egyidejűleg, a munka tartalmi, érdemi színvonalának két állítanak elő, amelyeket a i növelése. A pb beszámolója vállalat használ fel a szerelési munkákhoz, mint különböző mé­retű és elosztású kapcsolószekré­nyeket, elosztótáblákat, villany­— Gyere haza, Mihály - hal-, berendezéseket oszloDra szerel_ lotta valahonnan távolról az el-1 ÜPff, _? Í nők hangját —, biztosan elenged­nek, ha megmondod, hogy nekünk szükségünk van rád... És most utazik a munkahelyé­re. Búcsút venni? Elszakadni a brigádtól? Kóróditól, a brigádve­zetőtől, Orbántól, akivel egymás mellett van az ágyuk? Horváttól, a toronydaru kezelőjétől, aki mindenből tréfát csinál?... Rozika sírva borult a nyakába, hető sík- és kereszttartókat, eső­védő lemezeket, földelőrudakat. Készülnek érintésvédelmi beren­dezések is, amelyeket eddig nagy­részt máshonnan szerzett be a vállalat. Már most kisebb mennyiségben megrendelésre is készül úgyneve­zett felvonulási nyílttéri kapcso­lószekrény, ami Pflaum Antal amikor nagy könyörgésre elmond- műszaki vezető konstrukciója. Ez ta, hogy miért hivatta az elnök. .... , . A gyerekek vidáman táncoltak j lrant lgen nagy az er(äeklodes, örömükben a hír hallatán. Csak mert használatával a baleseti ve­ő volt morcos. Nem tudott dön­teni. És most sem tud. Pedig már közeledik a főváros. Közeledik a reggel és ő odaáll a mesterhez, az építésvezetőhöz: — Köszönöm a jóságukat, na­gyon jó volt itt, de engedjenek el... Morvái építésvezető nem lepő­dött meg a kérés hallatára. — Tudunk róla. A tsz már a múlt héten levélben megkérdezett bennünket. Válaszoltunk is nekik, megírtuk, hogy maga egyike a | legjobb kőműveseknek és nagyon I sajnálnánk, ha el kellene válnunk. J De elengedjük. Tudjuk, hogy nemcsak a közös gazdaságnak — a családnak is szüksége van ma­gára... Opauszky László szély teljesen kiküszöbölődik. Be­vezeti a vállalat a motortekercse­lést is. EVM BETONBLEMGY ÁRTÓ VÁL­LALAT Budapesti Betonárugyára, Budapest XXI., Rákóczi Ferenc u. 289. sz. (Csepel) azonnali belépéssel, jó kereseti lehetőséggel felvesz mozaiklap- és betonelemgyártő munkára férfi • és női segéd­munkásokat, A bérezés teljesítménybérben tör­ténik, 100 százalékos normakitel­jesítése esetén 8,50—12,— Ft/ó alap­bér. Munkásszállást és napi egy­szeri meleg étkezést térítés ellené­ben biztosítunk. Felvételre jelent­kezés a gyár munkaügyi csoport­jánál. ' 2892 hívja rá a figyelmet, hogy a párt választott testületéi és alapszer­vei, a hozzájuk tartozó területek káder- és személyzeti munkáját értékeljék rendszeresen, az állami és gazdasági vezetőket ezekről a kérdésekről időnként számoltas­sák be. Végül a személyzeti appa­rátust — ahol szükséges — kép­zett, széles látókörű emberekkel erősítsék meg. S ok szó esik a küszöbön álló gazdaságiftnyítási reform­ról. A legszebb célokat is — a gazdasági életben és másutt — emberek munkája valósítja meg, a legragyogóbb perspektívát is a mindennapi gyakorlat varázsolja anyagi valósággá. Céljaink eléré­sének nélkülözhetetlen feltétele, hogy a személyzeti munka fejlőd­jék, s megkapja a fontosságát megillető megbecsülést. Vajda János A BÉKÉSCSABAI KNER NYOMDA azonnali felvételre keres gyakorlattal rendelkező szakképzett lakatost Jelentkezni Kner Nyomda Békéscsaba, 629 Lenin út 9

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents