Békés Megyei Népújság, 1967. október (22. évfolyam, 232-257. szám)
1967-10-08 / 238. szám
Újkori földtulajdon Generációk hosszú sorának éjt is nappallá tevő küzdelmének, harcának legfőbb célja a kisebb- nagyobb vagyonka: néhány hold föld és egy kis hajlék megszerzése, birtoklása volt. Talán nem is gyártottak annyi papírt hazánkban, amelyre csupán a Békés megyei nincstelenek vagyonszerzési és Isisbirtokosainak va- gyonmegtartási küzdelmeit fel lehetne sorakoztatni, A szerzési vágynak, az életet jelentő ki- sebb-nagyobb földdarabkák megtartásának nemcsak a súlyos elnyomatás, az ismétlődő gazdasági válság, az éhbér eűttenébeni munkalehetőség hiánya, a nagy- birtokosok és a bankok telhetetlen cápagyomra volt a gátja. Ezenkívül jelentkezett a birtoklási jog megszerzésének, megtartásának sokféle változata: az ölre-, a vasvillára-, a késre- és a perremenés folytonossága. Irigység és ádáz gyűlölet foglalta el az emberek jó részének szívében a szülői, testvéri és a rokoni szeretet helyét. Jaj volt az örökhagyók, de az örökösök jó részének is. A kommunistáik jól ismerték a nincstelenek földéhségét, a ki- sebb-nagyobb birtokosok szenvedélyes ragaszkodását a tulajdonjog megtartásához. Időnként mégis türelmetlenség ragadtatott el bennünket a jót akarásban, abban a törekvésben, hogy a parasztság megszabaduljon a korábbi gazdálkodási forma ezernyi béklyóitól, a testi és szellemi rabságtól, a tudatukban fennen lobogó létbizonytalanságtól, az idős és aiggkortól való páni félelemtől. A parasztságnak ezekre az érzelmeire, az évszázad alatt megszokott módszerekhez, szokásokhoz való ragaszkodására apellálva hirdették a hívatlan prédikátorok, hogy sohasem kerülnek hazánk határaira a „Termelőszövetkezeti ország” feliratú táblák. Kikerültek a feliratok. A parasztság gondolkodásában, élet- szemléletében, az enyém helyett a miénk fogalom vallásában, a reméltnél is gyorsabb volt az átalakulás és nagyobb a változás. Az ellenségeink által várt kedvtelenség, bojkott és „világba bujdosás” helyett lüktető munkatempó alakult ki megyénk valamennyi régi és új termelő- szövetkezetében. A közös gazdálkodástól azelőtt idegenkedő sok száz és sok ezer dolgozó paraszt vallotta csakhamar és vallja ma is: bárcsak előbb hallgattunk volna mindnyájan a javunkat akaró biztató szóra. A közös akarat és szorgalom hatására évről évre növekedett a táblásí- tott földek terméshozama, az emberi erőt kímélő gépek száma, a mind nagyobb jövedelmet biztosító közös vagyon összege. A gondoskodás száz és száz jele adott meggyőzést, bizonyságot, hogy sokkalta nyugodtabb, gondtalanabb a parasztemberek idős kora, mint abban az időben, amikor a kis vagyonka ellenében biztosították a farkastörvények kapzsi neveltjei, az örökösök. Évezredek óta változtak a békési földek örököse: is. Nem kell különösebben bizonygatni, hogy hosszú történelmünk során még sohasem voltak olyan hozzáértő, vagyont gyarapítani és növekvő jólétet biztosítani tudó örökösei az itteni szántóföldeknek, mint amilyenek a termelőszövetkezetek. Erre bizonyság az is, hogy az ipari vidékekre költözött emberek is nyugodtan hagyták az új örökösökre a földjeiket. Látták, tudták, hogy évről évre javítják azok termést csökkentő hibáit: eltüntetik szikfoltjait, növelik táperejét és művelésének minőségét. — „Kell-e egyáltalán nekünk a régen elhagyott föld?” —■ kérdezgették mind többen az utóbbi években. E kérdésre válaszolva, s nem véletlenül született a föld- tulajdon rendezését napirendre tűző új törvény, az, hogy jó kezekben tartója, a közös gazdaság megvásárolhatja. Nem kényszer és nem sürgős sem az eladónak, sem a vásárlónak. Dolgozó parasztságunk megváltozott életszemléletét, magas öntudatát isimerve állítjuk, hogy minden bizonnyal hamarabb nyugvópontra kerül a tulajdonjog rendezése, mint ahogyan azt reméltük. Az évek, évtizedek múlásával szaporodik az örökösök száma, úgyannyira elaprózódik a közös gazdaságokba bevitt föld, hogy a végén már nem ér annyit, mint amennyibe nyiván tartása, jogi viszonyainak -tisztázása kerül. Emellett felmerül a kérdés: vajon a holnapi és holnapután!, különböző szakmunkás-bizonyítványt, oklevelet, diplomát szerző fiatalok igényt tartanak-e majd a néhány négyszögölre, egy-két hokira csappant örökségekre? Már a mai fiatalok is szívesebben fogadják az öröklendő föld pénzben! ellenértékét, mert nemcsak a modem hírközlőeszközökkel, háztartási gépekkel felszerelt lakás az igényük a családalapítás küszöbe előtt, vagy azon túl, hanem az or- szág-világjárás divatos kelléke: a személygépkocsi is. Ez alól nem kivételek a termelőszövetkezeti gazdáknak azok a fiai és lányai- sem, akik a gazdálkodást választották élethivatásuknak. Számukra már elképzelhetetlenek az egykori tulajdonformák. Megütközéssel és hitetlenkedéssel vegyes érzelmekkel hallgatják, hogy távolabbi és közeli elődeik mennyit rettegtek hosszabb- rövidebb életükben a végrehajtótól, a banktól, a mindent felfalni igyekvő nagybirtokosoktól, s hogy mennyit pereskedtek egymással, szüleikkel és testvéreikkel. A jelenlegi és az utánuk következő ifjú generációk nem ragaszkodnak az egykor sok vér és veríték árán kialakult tulajdonviszonyokhoz. ők visszavonhatatlanul a nagyüzemi gazdálkodás, a minden ember boldogulását egyformán egyengető, elősegítő szocializmus hívei. A régi keserves hagyományoktól való mentességük, csiszolt értelmük és közösségi érzelmük helyesli, hogy a földek a közös gazdaságok tulajdonába kerüljenek, mert eddigi gazdálkodásukkal is bizonyították: nemcsak a mostani, hanem újabb generációk hosszú sorának is képesek jólétet biztosítani. Kukk Imre Kovács elvtárs javaslatát az értekezlet résztvevői társaik nevében is elfogadták. Kardos Ernő, a gyár főmérnöke felszólalásában elismeréssel beszélt a dolgozók eddigi szorgalmas munkájáról. Kérte, továbbra is gondosan ügyeljenek a minőségre és felhívta a figyelmet a szállítás ütemének meggyorsítására. A gyár idei eredménye alapján megteremtődSzovjet írók Budapesten Hattagú szovjet íródelegáció érkezik a napokban Budapestre a Lenin-díjas Csingiz Ajtmatov vezetésével. A vendégek részt vesznek azon a nagyszabású irodalmi esten, amelyet a „Viharmadár dala” címmel október 17-én a Zeneakadémia nagytermében rendez a Magyar írók Szövetsége és a Magyar—Szovjet Baráti Társaság. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulójához kapcsolódó kulturális program eseményeként kerül sor a szovjet írók, költők műveiből összeállított műsorra. „TANKOLÁS” AZ UTOLSO FORDULÖ ELŐTT. Fotó: Demény Gyula Napirenden: A november 7-i ünnepségek békéscsabai eseményei Díszünnepség a Jókai Színházban — Koszorúzások— Kiállítások — Fáklyás felvonulás Megyei tanácselnökök értekezlete Dr. Dallos Ferencnek, a Minisztertanács Tanácsszervek Osztálya vezetőjének elnökletével pénteken és szombaton értekezletet tartottak a Parlamentben, a fővárosi, a megyei és a megyei jogú városi tanácsok végrehajtó bizottságainak elnökei. Párdi Imre, az Országos Tervhivatal elnöke a gazdaságirányítási rendszer reformjával kapcsolatos kérdésekről tervezési és egyéb feladatokról tájékoztatta a megjelenteket, majd Vályi Péter pénzügyminiszter ismertette a tanácsok költségvetési gazdálkodásának új elveit és feladatait. Az értekezlet második készében Czinege Lajos vezérezredes, honvédelmi miniszter a polgári védelem országos parancsnoka tartott tájékoztatót az „általános katonapolitikai helyzet”-ről. A Békéscsabai Konzervgyárban I október 6-án értekezletet tartót- | tak, melyen a vállalat reszortfelelősei, a párt-, a KlSZ-vezető- ség tagjai, szakszervezeti aktivisták, szocialista brigádvezetők vettek részt. Kovács János, a párt csúcsvezetőségének titkára tartott rövid tájékoztatót. Elmondta többek között, hogy a gyár az első negyedévi tervét 24, a harmadikat pedig 4 millió forinttal teljesítette túl, s a hátralevő időszakban még 33 millió forint termelési értéket kell elérnie, hogy az 1967. évi 325 milliós tervét teljesítse. A hátralevő időszakban körtebefőtt, paprikasaláta, zakuszka készül, hagymát, fűszer- és paradicsom- paprikát szárítanak és természetesen folytatódik a tésztagyártás. Megvan a lehetőség arra, hogy a gyár az éves tervét értékben november 7-re teljesítse, s év végéig jelentős túlteljesítésre is lehetőség nyílik. Az MSZMP Békéscsabai Városi Bizottsága keddi ülésén elfogadta a november 7-i ünnepségek és az azzal összefüggő rendezvények programját, amelyről tegnap tárgyalt az előkészítő bizottság. Valamennyi alapszervezetben októberben és novemberben taggyűléseken emlékeznek meg az évfordulóról. Számos helyen kiállítást rendeznek. Az érdeklődők a nyomda, a pamutszövő és a konzervgyár tablóit a IV. kerületi pártházban, a Nagy Októberi hét a feltétele az Élüzem cím elnyerésének. A dolgozók azt is célul tűzték, hogy november 7-re teljesítik a Szovjetunió 1827 vagonos exporttervét és év végéig még 400 vagon többletet indítanak útnak. Szocialista Forradalom képekben című dokumentációs kiállítás anyagát pedig november 5-től a Munkácsy Mihály Múzeumban tekinthetik meg. November 6-án délelőtt a fel- szabadulási emlékműnél és a szovjet hősök ternetőjében koszorúkat helyeznek el a város dolgozói és a társadalmi szervek vezetői. A díszünnepséget este a Jókai Színházban tartják, amelyen többek között részt vesznek a hazánkban ideiglenesen tartózkodó szovjet csapatok képviselői, a munkásmozgalom veteránjai, s azok a dolgozók, akik az évforduló tiszteletére szervezett munkaversenyben kiváló eredményeket értek el. Az ünnepség után a színház művészei bemutatják Arbuzov: A 12. óra című művét. Másnap zenés ébresztő köszönti a megyeszékhely lakóit, délelőtt a tanácsháza előtt térzenét ad a honvédség zenekara. A KISZ-fia- talok a kora esti órákban fáklyás felvonulást é$ tűzijátékot rendeznek. (d. s.) OOOOOOOOeOOOOOOOOOOOUOOOOUOOOOOOOpoOUOOQOQOOQOOOOO A Békéscsabai Konzervgyár dolgozói vállalták: november 7-re teljesítik éves tervüket
