Békés Megyei Népújság, 1967. október (22. évfolyam, 232-257. szám)
1967-10-06 / 236. szám
mi. október 0. 5 Péntek Egészségügyi szakaszok versenye a KISZ-táborban A Vöröskereszt szervezésében nagyszabású megyei versenyre kerül sor október 8-án, vasárnap -Békéscsabán, a KISZ-táborban. A megye városaiból és községeiből ösz- szesen mintegy 180 egészség- ügyi aktíva vesz részt a versenyen. A kétéves kiképzésen tanultakból vizsgáznak majd a szakaszok tagjai A hat legjobb eredményt elérő szakasz minden tagja jutalmat kap a verseny értékelése után. Naponta két maratoni Már szovjet földön a magyar szuperfutó Indulásáról beszámoltak a lapok, közvetítette a televízió. Érdeklődéssel figyeli mindenki a nagy vállalkozást, melynek során Sdhirilla György taxisofőr futva teszi meg a Budapest és Moszkva közötti 2226 kilométeres utat Kedd estig, a szupeimaratóni futás ötödik napján elérkezett a határra, s szerda reggel Záhonynál szovjet területre lépett A Központi Sajtószolgálat munkatársa a határállomáson kért interjút a hosszútávfutótól — akire egyáltalán nem iílik a híressé Fiatalok divatbemutatója a békéscsabai téglagyárban A békéscsabai téglagyár és a Körös Állami Áruház kiszesei évek óta közösen, rendezik kirándulásaikat, műsoros klubestjeiket A két alapiszervezet fiataljai október 21-én ismét együtt töltik szabad idejüket A téglagyár kultárotthenában divatbemutatót tartanak. A manekenek — az áruház kiszesei — as őszi, téli divatújdonsó gokat mutatják be. Ezután műsoros esten vesznek részt Emlékeztető Ha szeretném és használnám az idegen szavakat akkor a „Memento” címet adtam volna ezeknek a soroknak. De hát minek? Hiszen önök is, kedves ifjú barátaim, magyarul kérdezték egyenként és egymás után az önöket megfeddő idősebb emberektől: „Mit gondolnak, ki vagyok én?”. — Azt gondoljuk, amit látunk, hogy gyerkőcök — hangzott a válasz. Önök megsértődtek. Csak azt nem tudom miért? A tömör, sokatmondó magyaros „gyerkőc”' kifejezés nagyon jól jellemzi az önök se nem gyerek, se nem felnőtt, se nem érett, se nem éretlen korát Hiába akarják, úgysem tudják senki előtt egyelőre ennek az ellenkezőjét bizonyítaná. Fogadják ei, hogy munkájukban, viselkedésükben, főleg az idősebbeknek, a különböző tisztségviselőknek kijáró tiszteletadásban nagyon gyerkőcök még. Tanáraikat is, csak egymás között súgva nevezték „Kopi”-nak, „Matek”-nak, „Tör- ti”-nek és más egyebeknek. Miért képzelik, hogy most már, miután alig egy-másfél éve dolgoznak — helyesebben csak gyakorolnak, az élettel és a munkával ismerkednek —, hangosan, hányavetien, gúnynevekkel illethetik aiz idősebbeket még a szüleiket sem kivéve? „Gyepesek” — mondották eltávozásukkor a leckéztetés miatti felháborodásukban. Ezt a megjegyzést sokféleképpen lehet érteni. Önök félreérthetetlenül arra céloztak; a gyerkőcözők elemit is alig végzett emberek. Senkinek sincs a homlokára írva, hogy milyen iskolai bizonyít, vány birtokosa. Nincs is szükség ráírni. Kinek-kinek leolvassa végzettségét, műveltségét a ki- sebb-nagyobb közösség a magatartásáról és munkájáról. Azok az emberek, akiktől önök azt kérdezték: „mit gondolnak, kik vagyunk mi”? — vérrel és verítékkel írták azt az újkori történelmet, amit önök jól tápláltan, jól öltözötten, gond nélkül tanultak az iskolapadban. Ott voltak a Tanácsköztársaság megteremtéséért vívott • harcban, s csaknem életüket vették a Horthy-fasizmus hóhérai, börtönei Mégis, mintha mi sem történt volna velük frissen, lankadatlanul álltak az újkori történelem kovácsai: a romok éltakarítói, a földosztók, az új gyárak, a gépállomások, a paraszti felemelkedést jelentő termelőszövetkezetek alkotód közé. A sok harcot megvívott, sok eredményes munkát felmutatni tudó emberek nem kérkednek. Nem kérdezik unos-untálán azt, hogy kicsodák ők? Pedig százszorosán több joguk volna hozzá, mint önöknek, ifjú barátaim. Nekik, a harctól, a munkától, a nép javát szolgálni látszó legnagyobb áldozattól sem visszariadó idős embereknek köszönhetik önök és sokan mások azt, hogy különböző képzettséget nyújtó közép- és felsőbb iskolákban tanulhattak vagy tanulhatnak. Az érettségi bizonyítvány vagy a különböző oklevél megszerzése, dicséretre, elismerésre méltó törekvés eredménye De se egyik, se másik birtoklása nem jogosít fel senkit a kérkedésre, a ki vagyok, mi vagyok? — mellverege- tésre Először is a bizonyítványt vagy bármilyen magasabb képzettséget tanúsító oklevelet, annak a cáfolattan bölcs tanácsnak a kíséretében kapták meg, hogy amit addig tanultak, az csak alap, bevezető a sok helytállást, munkát és gyakorlati tudást igénylő élethez. Másodszor pedig, amit tanultak, azok nem az égből pottyant megnyilatkozások, hanem őseink, elődeink munkájának, küzdelmének betűbe öntött gyümölcsei. Önök a sok mindent követelő életnek még alig lépték át a küszöbét. Túlságosan korai még azt kérdezni: ki vagyok?, s mások tudását lefitymálni, kétes értékűnek nézni. Önök még semmit sem bizonyítottak azon kívül, hogy megtanulták mindazt a sok fáradságnak, harcnak, küzdelemnek, kísérletezésnek és gyakorlatnak az elméleti összefoglalóját, ami, népünk régebbi és új keletű történelmét, kultúráját és tudományát képezi. Ha tudásukat jól hasznosítják, akkor nem is kell kérdezzék senkitől, hogy kicsodák önök?, mert hangos szóval hirdeti majd a társadalom az ország és a világ előtt. Kukk Imre vált film címe: A hosszútávfutó magányossága, ö nem magányos — hiszen egy sportorvoson kívül nemzetközi versenybíró is kísérj — 350 kilométer megtétele után elmondhatom — közölte orvosa, dr. Prónai László —, hogy Sdhirilla kondíciója kitűnő. A második és a harmadik nap volt a legnehezebb. Szervezetének ekkor kellett megszoknia ezt az óriási megterhelést. — Orvosi szempontból mihez lehet hasonlítani ezt a vállalkozást? — Sdhirilla naponta 70 kilométert tesz meg. Reggel hét óra körül indul, lefut 35 kilométert, aztán 9—4 órát pihen, s csak ezután futja tovább útját. Ez csaknem azt jelenti, hogy ő folyamatosan, naponta kétszer lefutja a maratoni futás távját. Sportorvosi tapasztalatomból azonban tudom, hogy a maratoni futók egy- egy verseny után 3—4 napos ápolásra szorulnak, míg visszanyerik kondíciójukat... ' — Ez a több ezer kilométeres te hány kilót vesz el majd a futótól? — Mi 8—10 kilós súlycsökkentésre számítunk. Eddig azonban nem fogyott egy dekát sem. — Mi a kísérő orvos feladata? — Elsősorban természetesen arra kell ügyelni, hogy szevezete ne szenvedjen káros változásokat. Én ügyelek az étkezésére, reggelire például 4—5 lágy tojásteszik meg, de legalább ilyen fontos, hogy „k arban tartsuk” önbizalmát, hiszen ez a válalkozás lelkileg legalább annyira erőpróba, mint fizikailag. Gépkocsinkkal állandóan mellett vagyunk, s versenybíró kollégámmal szórakoztatjuk, vicceket mesélünk, hogy egy pillanatra se érezze magát egyediül. — Hogy érzi magút? — tettük fel ezután a kérdést, magának Schirilla Györgynek. — Kitűnően — erősíti meg orvosa szavait — Ügy érzem, már teljesen belerázódtam az iramba, s rendkívül jólesik az is, hogy amerre csak elhaladok, mindenütt név szerint üdvözölnek az országút szélén kísérő érdeklődők. — Mióta készül erre az útra? — Tulajdonképpen 1952 óta. Rendszeresen vezetem edzésnaplómat, így pontosan megmondhatom: 15 év alatt 75 ezer 600 kilométert futottam edzéseim során. — Volt-e eddig valami kellemetlen élménye? — Igen. A meleg A melegben nehezebben futok. A második és harmadik napon 8—10 liter folyadékot is megittam. — Milyen hőmérsékletnél fut a legszívesebben? — 0 és mínusz 10 fok között. — Mi volt a legkellemsebb élménye? — Kenderesen szinte az egész falu kijött a fogadásomra. Egyébként eddig legalább ötszáz fotót készítettek rólam. Ahogy elhaladnak mellettem gépkocsik, legtöbbjük megáll, s mindjárt előkerül a fényképezőgép. — Futás közben képes arra, hogy figyelje a tájat? — Persze, ezért is lesz ez gyönyörű utazás nekem. Még sohasem jártam a Szovjetunióban. Záhonyiak, határőrök, kiszis- ták, újságírók intettek neki búcsút, kívántak jó utat, amikor nyolc órakor felemelkedett a sorompó, s átlépte az országhatárt. Még 1876 kilométer van előtte. Benedek B. István Ülést tartott az Interparlamentáris Unió Magyar Csoportjának vezetősége Csütörtökön az Országházban ülést tartott az Interparlamentáris Unió Magyar Csoportjának vezetősége. Barcs Sándor elnök tájékoztatást adott az unió genfi tanácsüléséről és a magyar delegáció munkájáról. A vezetőség a tájékoztatót jóváhagyólag tudomásul vette. Megvitatta a tanácsülésből adódó feladatokat és a tagozatok tevékenységét, majd egyéb ügyeket tárgyalt. (MTI) Tv-előzetes Tegnap és holnap (Csütörtök, 19.40). Dokumentumfilm. Az Alföldön általában még mindig az a szólás járja, hogy az asszonynak a férfi kiszolgálása a feladata. A műsor készítői ebből indultak ki és filmjükben azt kutatják, hogy megállja-e a helyét ez napjainkban? A megkérdezett asszonyok között találunk hetvenéves öregasszonyt, negyven körüli nőt és tizenéves lányt is. Három generáció életében, gondolkodásában keresték a közös és eltérő vonásokat, és a sok száz megkérdezett válasza alapján képet kaphat a néző is: mi változott meg a vidéki asszonyok életében, és mi az, aminek még ezután kell megváltoznia. Dr. Schlüter (Csütörtök, 20.20). ötrészes, magyarul beszélő NDK tv-film I. részének közvetítése. A Német Demokratikus Köztársaság televíziója drámai osztályának eddigi legnagyobb szabású vállalkozása ez a film. Talán — hangvétele és a benne megnyilvánuló politikum alapján — a Lelkiismeret lázadásához áll a legközelebb a hazánkban bemutatott NDK-pro- dukciók közül. Nem bűnügyi történetről van szó. Egy fiatal, tehetséges és ambiciózus vegyészmérnök a főszereplő, az ó életét kíséri végig a film a harmincas évek fasizálódó Németországától napjainkig. Az NDK-ban példátlan közönségsikert aratott ez a film, a nézők tömegével reagáltak rá levélben, és a kritikák is elismerően szóltak róla, egyikük a „napjaink Faustja” megtisztelő jelzővel illette. És ez nem véletlen, hiszen dr. Schlüter életútjában sokak életútja, hasonló sorsa megtalálható. Úton (Vasárnap, 20.20). Tv-film. Az izgalmas, mai tárgyú történetet Cserhalmi Imre írta, és Zsurzs Éva készítette el a darab tv-film- változatát. A film megtörtént esetet dolgoz fel: egy vidékre küldött igazgató modernizálni akarja az üzem elavult termelési módszerét, ám ez — részben az ő magatartása, az emberekkel való bánásmódja, részben pedig a dolgozóknak a régihez, a megszokotthoz való ragaszkodása folytán — nem jár sikerrel. Igen érdekes tapasztalatokat eredményezett, hogy a filmet levetítették több üzem dolgozói előtt, akik igen aktívan reagáltak a látottakra, véleményeikből, vitáikból egyértelműen megítélhető a történetnek a való életben gyökerező volta, realitása. A hozzászólók saját üzemük hasonló példáival igyekeztek választ keresni arra, hogy miképpen lehetne megoldani az ilyen és ehhez hasonló gondokat. Elkészült az állami mezőgazdasági üzemek első új kollektív szerződése Az országgyűlés múlt heti ülésén elfogadta az új Munka Törvénykönyvét. A Mezőgazdasági, Erdészeti és Vízügyi Dolgozók Szakszervezetének megbízásából a Devecseri Állami Gazdaságban elkészült az előírásainak megfelelő kollektív szerződés mintapéldánya. Ezt az első, mezőgazda| Tapasztalatcsere-bemutató a békéscsabai víztorony építésénél Hírt adtunk arról néhány héttel ezelőtt, hogy megkezdték Békéscsabán a kétezer köbméteres víztorony építését. Beszámoltunk arról is, hogy új módszerű építkezés lesz itt, amely méltán számot tarthat a szakemberek érdeklődésére. Szerdán délután a Beruházási Iroda és az ÉTÉ szervezésében mintegy 25 építési műszaki szakember látogatott el az építkezéshez Papp Jánosnak, a Beruházási Iroda főmérnökének vezetésével. Érdeklődéssel szemlélték a cölöpverő gép munkáját, és sok kérdést tettek fel a működésével kapcsolatban. A bemutató után rövid megbeszélést tartottak, s megállapították, az új módszerű építés igen eredményesnek mutatkozik, beváltja a hozzá fűzött reményeket. sági üzemben készült új kollektív szerződést tanulmányozás céljából az összes állami mezőgazda- sági üzemek megkapják. Előkészítésében, megszövegezésében a gazdaság szinte minden dolgozója részt vett. Az új kollektív szerződés fokozott kedvezményekben részesíti a törzsgárdát, tehát azokat a dolgozókat, akik több mint tíz éve folyamatos munkaviszonyban állnak. Előírásai szerint őket 10 százalékkal több nyereségrészesedés illeti meg. A törzsgárdához sorolták azokat is, akik az elmúlt években háromszor nyerték el a „Kiváló dolgozó” jelvényt. Az új kollektív szerződés előírja, hogy ha a terhesség már megállapítható, a dolgozó nőket nem szabad elbocsátani. Korlátozza a tanulmányi szabadságot oly formában, hogy csak annak biztosítja, akinek a munkaköre megkívánja a magasabb iskolai végzettséget. Fokozott mértékben — szabadsággal és anyagiakkal — jutalmazza a kiugró egyéni teljesítményeket (MTI)
