Békés Megyei Népújság, 1967. október (22. évfolyam, 232-257. szám)
1967-10-31 / 257. szám
IMI. október 31. 3 Kedd Az őszirózsák napja A magyar történelem egy érdekes, sajátos pillanatában forradalmi jelképpé tudott magasztosulni október virága, az őszirózsa. Igaz, a polgári forradalom jelképévé. De ez a polgári forradalom nem az égből hullt: 49 évvel ezelőtt — csaknem pontosan egy esztendővel Pétervár nagy forradalmi napjai után, Budapest népe megmozdult és egy lépést, óriási lépést tett a béke és a demokratikus fejlődés irányába: kivívta a polgári köztársaságot. Fennmaradt a távirat, amelyet a Népbiztosok Tanácsának nevében Vlagyimir Uljanov (Leni11) — így írta alá az üzene- tet az osztrák és a magyar néphez, a volt monarchia minden népéhez intézett. „Üdvözöljük a volt monarchia népeit a császári és királyi fekete-sárga bürokrácia alóli felszabadulásuk alkalmából. Mélységes meggyőződésünk, hogy Magyarország munkásai, katonái és parasztjai nem azért szabadították fel magukat a bécsi bürokrácia és a bécsi kapitalizmus hatalma alól, hogy a magyar földbirtokosoktól, bankároktól és tőkésektől hagyják magukat kizsákmányolni... Önök ráléptek a forradalom útjára, haladjanak bátran ezen az úton, a győzelem felé.” Ennek a nagy lépésnek emléke a történelemben jelkép szerint az őszirózsához, személyében Károlyi Mihályhoz, a magyar arisztokrácia legmesszebb tekintő, őszintén polgári forradalmat kívánó, bár korlátoktól sem mentes nagy politikusához fűződik. ö maga, utólag világosan mérte fel, miért rekedt meg: mert nem teremtett igazi nép- köztársaságot, nem elégítette ki a jogos kívánságokat, reményeket — amelyeknek létezését köszönhette. A szovjet földön írt távirat ugyanis szavahihetően tanúskodik a levitézlett uralkodó osztályok szándékairól: a magyar földbirtokosok, tőkések és bankárok a polgári demokrácia álruhájában akarták tovább folytatni a régi játszmát. De az az október — minden megmaradt dokumentum, emlékezés, pár soros vagy kötetnyi írás tanúsága szerint — nagy győzelmet, boldog felszabadulást jelentett. Október 31 azt jelentette, hogy a háború, amelybe a Habsburg-monarchia német orientációjú nagyhatalmi politikája sodorta az országot: egyúttal maga alá temette ezt a monarchiát, hogy Magyarország elszakadt Bécstől, hogy vége lett a feudális világnak, a nagybirtok megkövült rendjének. A történelem sajátos játéka, hogy erre a döntésre a pecsétet egy haladó, nagy műveltségű nagybirtokos ütötte rá, akinek emléke a mi szocialista társadalmunkban, a mai Magyar Népköztársaságban is él, érdemeit elismerjük, és megbecsüljük. Mintahogy megbecsültek és egyre több emlékezés fényében kapnak őszinte és reális megvilágítást az egyszerű emberek, munkások, parasztok, katonák, tisztviselők tettei, akik híven és őszintén szolgálták ezt a nagy előrelépést, akik letépték a K-betűt, Károly, ' az utolsó Habsburg-király monogramját sapkáikról és helyébe tűzték az őszi kertek virágát. Az az őszirózsa pár hónappal megelőzte az 1919-es vörös csillagot. A mostani ünnep is csak egy esztendővel előzi meg a Kommunisták Magyarországi Pártja megalakulásának félévszázados jubileumát. Az évfordulók sora így éri el az első világháborút, illetve a Nagy Októberi Forradalmat követő forradalmi hullám csúcspontjához, a Magyar Tanácsköztársasághoz. B. F. Toronydaru a TÜZÉP-telepen — MÜLTKOR MÉG INNEN VITTEM a hullámpalát — csodálkozik egy vidéki bácsika Békéscsabán, a Tanácsköztársaság útján. — Régen volt az, bátyám, — mondja mosolyogva egy nézelődő —, nem látja, hogy itt mi folyik? — Látom, látom — mormogja a bácsika s nem sajnálja az időt egy kis bámészkodásra. Kalapját magasra tolva, csodálja a toronydarut, amely tán pontosan azon a helyen áll, ahonnan néhány héttel ezelőtt a hullámpalát rakták kocsira. Vezényszó harsan, feszül a drótkötél, a darus centiméternyi pontossággal emeli be az épülő ház előregyártott elemeit. A Tanácsköztársaság útja — Kazinczy utca — Ör utca és VéBezárta kapuit az „EXPO 67” A kanadai világkiállítás, az „EXPO 67.” vasárnap bezárta kapuit. A záróünnepségen jelen volt Roland Michener kanadai főkormányzó, Lester Pearson miniszterelnök is. A nyitvatartás 185 napja alatt a kiállításnak több mint ötvenmillió látogatója volt. | Az 50 milliomodik néző a québeci Racine házaspár volt, akiket j azzal ajándékoztak meg, hogy 1970-ben ingyen utazhatnak a Japánban rendezendő legközelebbi világkiállításra. (MTI) csey utca által határolt területen 252 lakást építenek. Másfél— két-, két- és félszobás, teljesen összkomfortos, gázfűtéses lakások készülnek igen jó ütemben. A NÉGYEMELETES HAZAKBAN százharminc szövetkezeti, a többi pedig állami lakás lesz. Százhatvan boldog tulajdonos a i tervek szerint a jövő év júliusában, a többi pedig az év végén foglalhatja el új otthonát. A Tanácsköztársaság úti oldalon c-gy házban „csak” tizennyolc lakás lesz, a földszintjén hatszáz négyzetméteres ABC-áruház látja majd el a környék vásárlóit. Az építkezési program C-ütemét a Tanácsköztársaság útja — Tulipán utca — Szigligeti utca és a Vécsey utca által határolt területen valósítják meg. Az előbb említett építkezések után folyamatosan kezdődik itt a munka, amely jelentős lépésnek számít a tervben. A Tanácsköztársaság útja és Szigligeti utca sarkán egy huszonnégy lakásos ház földszintjén kap helyet az új GELKA-szerviz. Ugyanitt száz férőhelyes bölcső- | dét és egy szintén szá'z gyermek j befogadására alkalmas napközi otthonos óvodát létesítenek. A C-PROGRAM KIVITELI TERVEI már elkészültek, megkezdődött a helybiztosítás és a jövő év elején már ide is felvonulnak az építők. Opauszky László AZ AURORÁTÓL NAA/VW\AW\AAAAAAA/WAA/N/\AAAAAAAAi^^A^ A CSILLAGOKIG W^SA^VWWWWWWVWWVWWS/S/S/kAAA/VAA/WS/WW Az intervenció kiűzése után 10. 1920, Moszkva. Hosszú sorok állnak kenyérért. A fiatal szovjethatalom diadalmaskodott az intervenciósokon, a hős forradalmárok győztek a polgárháborúban, de most az éhséget, az ínséget kell legyőzniük! 1920-ra a mezőgazdaság termelése a cári Oroszországnak mindössze 64 százalékát érte el. Hiány volt kenyérben és más, nélkülözhetetlen élelmiszerekben. A városok munkásai éheztek. Sokan falura menekültek. Az ipari munlíások száma az első világháború előttinek mintegy felére csökkent. 11. Az ország gazdasága, ipara romokban hevert. Az intervenciósok és a fehérgárdisták tönk retették a közlekedést. Több mint 7000 hidat, ebből 3500 vas úti hidat felrobbantottak; több, mint 1700 kilométer vasúti vágányt romboltak szét. Vízzel árasztották el a legtöbb Donyec medenéei bányát, óriási károka okoztak a bakui olajvidéken, rengeteg gyárat leromboltak. Az ipari termelés a háború előttinek mintegy hetedére csökkent. 12. Az imperialisták, akik 1917 novemberében abban reménykedtek, hogy a szovjethatalom nem lesz hosszú életű, néhány hónap alatt magától összeomlik, majd 1918-ban fegyveres erővel próbálták megsemmisíteni, de véres fejjel kellett eltakarodniuk, most abban bíztak, hogy az ínség elvégzi a magáét. Tévedtek. Oroszország népe, munkás- osztálya, amely oly hősiesen harcolt a forradalom napjaiban, a polgárháború idején, éhezve, fázva, most szerszámmal teljesítette forradalmi kötelességét. A munkások, akik a munkanapokon felemelt munkaidőben dolgoztak, pihenőnapjukon is munkaruhába öltöztek. A világhírűvé, történelmivé vált kommunista szombatokon mutatták meg áldozatkészségüket. A népgazdaság helyreállításának időszaká ban nagyszerű eredmények születtek.
