Békés Megyei Népújság, 1967. október (22. évfolyam, 232-257. szám)

1967-10-29 / 256. szám

Világ proletárjai, egyesüljetekI 1967. OKTÓBER 29., VASÄRNAP Ara 80 fillér I .......... X XII. ÉVFOLYAM, 256. SZÄM A tudomány és a mezőgazdaság Az utóbbi időszakban számos jelét tapasztalhattuk a tudomány és a nagyüzemi gazdálkodás ter­mékeny kapcsolatának. Néhány héttel ezelőtt a Magyar Tudo­mányos Akadémia Martonvásári Mezőgazdasági Kutató Intézeté­nek vezető kutatói kukorica­termesztési bemutatót rendeztek a békéscsabai Lenin Tsz-ben és a Felsőnyomási Állami Gazda­ságban. Ezekben az üzemekben az intézet munkatársai még a tavasszal közvetlen útmutatást adtak a kukorica-termesztési program megvalósításához. Az újszerű kapcsolat eredménnyel járt, mert már az idén Békés­csabán és Felsőnyomáson hol­dankét 48—53 mázsa szemes ter­mést takaríthattak be. A bemu­tató lényegében a tudományos intézet és a gyakorlati élet jó kapcsolatát prezentálta. De itt nemcsak erről volt szó, hanem arról is, hogy a kiváló minőségű Mv—590-es és -620-as hibrid ku­korica vetőmagjához, a nagyobb területen való termesztés céljá­ból, »miként juthatnának szövet­kezeteink. Azóta már megálla­podás jött létre. így jövőre már 30—35 ezer holdba vethetnek a tsz-ek nagy termőképességű, új­fajta kukoricát. A szövetkezetek vetőmagigénye ennél azonban jóval több. Csak hát ezekből a martonvásári egyszeres kérész- tezésű hibrid kukoricákból — a kísérlet kezdeti szakasza miatt — egyelőre nem juthat több ve­tőmag. Állami gazdaságaink, termelőszövetkezeteink vezetői tehát gyorsan felismerték az új kukoricafajtával járó gazdasági előnyöket. A kukoricatermesztés előbbi példája nem egyedi esete a me­zőgazdaság és a tudomány kap­csolatának. A Szarvasi ÖRKI kutatóinak erőfeszítése: új rizs­fajták nemesítése, elterjesztése, a legelőgazdálkodás továbbja- vítása elismerésne, követésre ta­lált mezőgazdsági üzemeinkben. Jó példáját adták ennek a min­talegelőkön elért eredmények és a Szarvasi Kísérleti Állami Gaz­daságban rendezett rizstermesz­tési bemutató is. A kutatóintézetek gyakorla­tias kapcsolatra törekednek a termelőüzemekkel. Ez jó dolog. A tudományban elért eredmé­nyek így közvetlen jutnak el a legilletékesebb helyre, válnak a többtermelés eszközeivé. Hozzá­segítenek a szemesabrak-hiány felszámolásához, a mezőgazda- sági jellegű árubehozatal csök­kentéséhez. Ösztönöznek a ter­melés helyi lehetőségeinek jó kihasználására örvendetes az is, hogy egyre több szövetkezet vállalkozik a termelés tudományos vívmá­nyainak megismerésére. Üzemi bemutató-telepeken keresik az új eljárások hasznosságát. Szük­ség van ezekre is, hiszen vala­mennyi tudományos igényű munka közelebb viszi az állami gazdaságok és a termelőszövet­kezetek vezetőit a termelés fo­lyamatainak megismeréséhez, a tapasztalatok alkotó alkalmazá­sához. Hogy a népgazdaság és a ter­melőüzem szemszögéből meny­nyire lehet hasznos egy-egy új elgondolás terjesztése, ma már ezt is alapos vizsgálat előzi meg. Ezt a gyakorlatot követte a Me­zőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium is, amikor búza- műtrágyázási kísérleteket szer­vezett az orosházi Űj Élet Tsz- ben. Szakembereink körében ugyanis elterjedt az a nézet, hogy a búza tavaszi fejtrágyá­zásának nincs különösebb je­lentősége, vagyis a nitrogénmű­trágyát vetés előtt, az alapmű­trágyával egy menetben is ki le­het szórni. A két éve tartó meg­figyelés eddig egyszer sem tá­masztotta alá ezt a nézetet, sőt megcáfolta. Az ilyen kezelésben részesített kísérleti terület hol­danként 2—4 mázsával termett kevesebb gabonát a kontroli- parcellánál. Ha megyénk vala­mennyi termelőszövetkezetében az űj módszert alapos vizsgálat nélkül alkalmazták volna, ak­kor 181 500 hold esetében igen jelentős bevételtől estek volna eL Az eddigi tapasztalatok alap­ján elmondhatjuk, hogy a jövő­ben mind nagyobb teret kap a tudomány a mezőgazdaságban. A gépesítés, a kemizálás, az új növény- és állatfajták terjeszté­sével növekszik a hozzáértés fontossága. A termőföld táp­anyag-ellátottságának rendsze­res, tudományos elemzése, a táp­anyag-összhang megteremtése már nem a távoli jövő, hanem a holnap feladatai közé kerül. Hasonlóan a közeli évek felada­tai közé sorolhatjuk a takar­mány fehérje- és keményítőér­ték arányában való etetésének szervezését a pazarlás elkerülése végett, továbbá a tájegységben legnagyobb hozammal termeszt­hető növényfajták kiválasztását, a takarmányt legjobban haszno­sító fajtán belüli állativadékok szaporítását. A gazdaságosságra törekvés január elsejétől fokozott értel­met és tartalmat kap az üzemek életében. Nem véletlen tehát, hogy a tudományos eredmények gyakorlati alkalmazásában élen­járó gazdaságaink sokoldalú előkészületeket tesznek az új termelési módszerek, növény- és állatfajták meghonosítására. Üzemi érdeket, népgazdasági ügyet szolgálnak, amikor a tár­sadalom számára fontos terme­léspolitikai célok kidolgozására, megvalósítására vállalkoznak. Ezt a tényt 1967 végén a szö­vetkezeti mozgalom kimagasló eredményeként értékelhetjük. Dupsi Károly Szovjet vendégek Békéscsabán, Csorváson és Nagyszénáson Tájékoztatón vettek részt a négy város kommunista pedagógusai A világnézeti nevelőmunkáról, a pedagógus pártszervezetek meg­növekedett szerepéről, az okta­tó-nevelő munka és a Kommu­nista Ifjúsági Szövetség segítésé­ről, valamint az új gazdaságirá­nyítási rendszer és a közoktatás kapcsolatáról, érintkezési pontjai­ról hallgattak- tájékoztató elő­adást Békéscsaba, Gyula, Oroshá­za és Szarvas kommunista' peda­gógusai tegnap délelőtt. Békés­csabán dr. Benczédi József, az Országos Oktatási Tanács titká­ra, Gyulán Molnár Gyula, a párt Központi Bizottságának munka­társa, Orosházán Kurucz Imre, a párt Központi Bizottságának osz­tályvezető-helyettese, Szarvason pedig Comidesz Mihály, a párt Központi Bizottságának munka­társa volt az előadó. A tájékoztatóik részletesen fog­lalkoztak az említett kérdésekkel, az eddigi tapasztalatokkal és megszabták a kommunista pe­dagógusok feladatait. A Hazafias Népfront és az MSZBT megyei elnökség vendé­geként a Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom 50. évfordulója alkalmából háromnapos látoga­tást tett megyénkben Valentyin Golubjev, a Szovjetunió magyar- országi nagykövetségének munka­társa és felesége, Lina Golubjeva, valamint Nikolaj Jugov, a Szov­jet Híradó főszerkesztő-helyette­se, a Novoszty sajtóhírügynökség budapesti irodájának helyettes vezetője. A vendégeik tiszteletére a Ha­zafias Népfront október 25-én délelőtt fogadást adott, majd út­juk programja nagyszénási láto­gatás volt. A községben elbeszél­gettek a tanács vezetőivel, meg­tekintették az új fürdőt, a szoci­ális otthont és ellátogattak a Dó­zsa Tsz-be, ahol. szüreten vettek részt. Este találkoztak a község idős munkásmozgalmi harcosai­val, veteránjaival. Október 26-án Csorvásra láto­gattak, ahol a községi pártbizott­ság vezetőivel és aktíváival talál­koztak, majd a Kossuth Tsz-ben megtekintették a szövetkezet gaz­daságát. Este a művelődési ház­ban és á könyvtárban jártak. A csorvásiakkal való találkozás al­kalmával olyan kívánság hang­zott el a községbeliek részéről, hogy segítsék egy szovjet község­gel való kapcsolat megteremté­sét Pénteken Békéscsabán, a Fegy­veres Erők Klubjában a megyei rendőrkapitányság által megren­dezett pártnapon vettek részt, délután pedig a VI-os számú általános iskola vendégei voltak, ahol részt vették az úttörők ál­tal szervezett ünnepségsorozat megnyitóján. Este az MSZMP I. kerületi székházában találkoztak a Hazafias Népfront és a mun­kásmozgalmi aktívák legjobbjai­val. Az ünnepi ülésen Vichnál Pál, az alapszervezet párttitkára mondott beszédet és köszöntötte a vendégeket, Valentyin Golub- jev pedig a nagykövetség munka­társai nevében köszöntötte a résztvevőket és magyarul mon­dott beszédében ismertette a Szovjetunió 50 éves fejlődését. Terven felül ötezer mázsa rizs a jubileum tiszteletére Túlteljesítette vállalását A Szarvasi Kísérleti Állami Gazdaságban kora tavasszal ke­rületenként tartottak termelési tanácskozásokat, megvitatták az 1967. évi tennivalókat. A IV. számú kákái kerület dolgozói a Nagy Októberi Szocialista Forra­dalom 50. évfordulójának tiszte­letére terven felül egymillió 270 ezer forint eredmény elérését vállalták. A rizstermesztők terven felül mintegy ezer mázsa termés el­érését tűzték célul s 906 holdon az új kákái rizsfajtákat vetették, az agrotechnikai, növényvédelmi, árasztási és betakarítási munká­kat egyaránt mintaszerűen szer­vezték meg. A rizsőrök valóban „őrködtek” afelett, hogy minden munkafolyamattal a legjobb idő­a Szarvasi Kísérleti Állami ben és legjobb minőségben elké­szüljenek. Október 23-én befejez­ték a rizs cséplését és kiderült, hogy a szarvasi rizstermesztés történetében páratlan eredménye­ket értek el: holdanként 20,3 mázsa termést takarítottak be, s a kiváló minőségű vízi gabonából terven felül ötezer mázsát adtak a népgazdaságnak. Ezért többek | között Taskó Imrét, Nagy Imrét, Kovács Mihályt, Poljak Györgyöt és Czerjak Pált illeti a dicséret. Sólyom János növénytermesztő brigádja szintén megkétszerezte 252 ezer forintos terven felüli vállalását. Az állattenyésztésben is szép eredmények születtek: a kacsa­telepen dolgozó kiszesek: Cse- lovszki Katalin, Holló Judit és j Gazdaság kákái kerülete társai, terven felül 300 mázsa kacsahúst adtak a népgazdaság­nak. Távirat Jelentjük, hogy a Nagy Októ­beri Szocialista Forradalom 50. évfordulójára tett vállalásunkat, a rizs aratását és cséplését 1950 katasztrális holdon, őszi vetésün­ket 6399 katasztrális holdon ok­tóber 27-én befejeztük. A Szarvasi Kísérleti ÁG -vezetősége. + Telefonon jelentették, hogy a szeghalmi járás mezőgazdasági üzemei száz százalékra teljesítet­ték kenyérgabona-vetési tervüket. Tíztagú kollektíva nyerte a Békés megyei Népújság őszi rejtvénypályázatának fődíját, a Nép­újság ajándékát, a 2 ezer forintos vásárlási utalványt. Képünkön a kollektíva három tagja és Zsíros Ilona, a nyertesek megbízottja átadja az utalványt Sziavik Lajosnak, a Körös Állami Aru­ház igazgatójának. Gratulálunk! Fotó: Demény /

Next

/
Thumbnails
Contents