Békés Megyei Népújság, 1967. október (22. évfolyam, 232-257. szám)

1967-10-28 / 255. szám

1967. október 28. 5 Szombat a mmmmiimwM' Hangverseny az ENSZ napjára Huszonkét esztendeje annak, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezetének alapokmánya életbe lépett. Népköz ti rsasi- ságunk 1955 óta tagja a világ­szervezetnek, melynek munká­jában mindenkor tevékenyen és kezdeményezzen vettünk részt. A 22. évforduló tiszteletére e hét keddjén interkontinentális világműsort sugárzott a Magyar Rádió, a budapesti adásba kap­csolva Genfet és New Yorkot. Hangverseny az ENSZ napjá­ra című összeállítást a helyszí­nek számának megfelelően há­rom részből állt. Elsőnek Buda­pestről a Zeneakadémia jelent­kezett ezzel, a magyar rádió- hallgatók számára még szokat­lan, de érdekes bevezetéssel: „Itt az Egyesült Nemzetek Szerve­zete. Hangversenyközvetítésre kerül sor Budapestről...” Ez­után a bemondó méltatta az eseményt, majd magyar, fran­cia, orosz és angol nyelven kö­zölték, hogy az első rész adása hazánk fővárosából, a Zene­akadémiáról történik, Kodály: Gálán tai táncok és Bartók: Cantata profana című zeneal­kotása kerül a mikrofon elé, a Magyar Rádió és Televízió Szim­fonikus Zenekarának előadásá­ban, Ferencsik János vezényle­tével, Réti József és Faragó András és az MRT énekkara közreműködésével. Mindazok, akik ez alkalom­mal a készülék előtt ültek, vagy a helyszínen, az újjávará­zsolt zeneakadémiai nagy elő­adóteremben foglaltak helyet, egyaránt felejthetetlen élmény­ben részesülhettek. Hasonló él­ményt jelentett a genfi közve­títés, Chopin örökzöld e-moll zongoraversenye az Ernest An- sermet vezényelte Suisse Ro- mande zenekar és Nikita Ma- galoff zongoraművész tolmácso­lásában. A New Yorkból sugár­zott harmadik rész keretében, Beethoven: Karfantázia című szerzeményének nagyszerű élet­re keltésével a Bécsi Szimfoni­kus Zenekar (vezényelte: Wolf­gang Sawallisch), Jorge Bólét, zongoraművész és a Rutgers University énekkara remekelt. A műsor megkezdése előtt U Thant, az ENSZ főtitkára méltatta a világszervezet tevé­kenységét, őszintén rámutatva mindarra, ami még fékezi an­nak érdemleges munkáját. A készüléket elzárva vagy más műsorra állítva arra gon­dolt a rádióhallgatóknak bizo­nyára nagy többsége, hogy a kultúra, a művészet jegyében, a technika segítségével milyen meghitt baráti közelségbe hoz­hatók földrészek, és milyen jó lenne, ha ez már mindenben így történhetne.- €j ­Statisztikai könyvszemle Egészségügyi helyzet, 1966 A közlemény az egészségügyi szervezet és ellátás fejlődésével, a lakosság egészségi helyzetének alakulásával foglalkozik. Ismerteti az orvos, ápoló és egyéb egészségügyi személyzettel való ellátottság alakulását. Fog­lalkozik a gyógyító-megelőző szolgálat: szakorvosi rendelőinté­zetek, fekvőbetegellátó intézetek, tbc, onkológiai, ideg- és nemibe- beteggondozó intézetek, továbbá az anya- és csecsemővédelem te­vékenységével a közegészségügyi­járványügyi helyzettel. A 150 oldalas közlemény szö­veges részét számos, több évti­zedre visszatekintő, terület, kor és nem szerinti részletező tábla egészíti ki. Többek között az or- vosellátottság, körzeti orvosi el­látottság, a gümőkór és rosszindu­latú daganatos megbetegedések, a csecsemőhalandóság (az újszülötti és a késői cseosemőhalandóság) megyénkénti és ezen belül tele­pülésjelleg szerinti részletezésben. A táblázatos részt nemzetközi összehasonlító adatokat tartalma­zó táblák egészítik ki; az orvos­ellátottság, gyógyintézeti ágyellá­tottság, élve születések és halálo­zások, csecsemőhalandóság, tbc- és rákhalandóság országonkénti alakulása. Munkaerőhelyzet megyék szerint 1949-1966 A 128 oldalas kiadvány adatai alapján nyomon követhető, hogy a termelőerők munkaerőn kívüli részének területi elhelyezkedése, illetve annak változása hogyan alakította a munkaerő területi el­helyezkedését. Megállapítható to­vábbá, hogy az egyes megyék, területek között egyrészt milyen mértékű volt a népesség áttele- pülése, másrészt hogyan alakult 1966-ban a megyén belüli és a megyék közötti munkaerőmozgás. A kiadvány kb. 40 oldalon ke­resztül szöveges elemzést ad a népesség foglalkoztatottsági vi­szonyairól, majd a táblázatos anyagokban az egyes megyékre vonatkozóan részletes és bőséges számanyagot tartalmaz. Az ada­tok zömmel az 1966. január 1-i eszmei időpontra vonatkoznak, de tartalmazza a kiadvány az 1949 és 1960. január 1-1 időpont­ra már korábban összeállított me­gyei munkaerőmérlegek adatait is. Gazdag program a gyomai Hiúsági Házban A gyomai Ifjúsági Házban a belső tatarozási munkák befeje­zése után kezdődik az őszi-téli évad, amelynek programját mór összeállították. A gépjavító állo­más, a nyomda, a földművesszö­vetkezet és az iparitanuló-iskola kiszesei, valamint a gimnázium fotószakkörének tagjai itt ren­dezik összejöveteleiket. A tervek szerint a téli hóna­pokban. a klubfoglalkozások ke­retében vetélkedőket éts zenés, táncos estéket szerveznek. KlSZ-propaiandislak értekezlete Békéscsabán Az 1967—68-as KlSZ-oktatá- I si év előkészületeiről tanács­I koztak tegnap Békéscsabán a járási-városi alapszervezetek propagandistái a világgazdasá­gi s az agrárpolitikai kör veze­tői. A megjelenteknek Fabulya Balázs, a KISZ megyei bizott­ságának nevelési osztályvezető­je tartott tájékoztatót. Olvasónk írja: Szín iá (szó csoportalakul üomhegvhőzán Szerkesztőségünknek küldött levelében Sztán György, a domb- egyházi Petőfi Termelőszövetke­zet KISZ-titkára arról tudósít, hogy néhány nappal ezelőtt a há­rom dombegyházi ifjúsági alap­szervezet vezetői közös kultúrbi- zottságot alakítottak, ök gondos­kodnak a fiatalok szabad idejének hasznos eltöltéséről, vetélkedőket és klubesteket rendeznek. Már megszervezték a színjátszó cso­portot, amely műsorát mind a há­rom községben a téli hónapoKban mutatja be. Nemcsak kalácsot sütnek TV poros, buktatókkal teli dű- tőúton lassan halad a gépkocsi. A távoli akácos felé igyekszünk, ahol csupán egy kimagasló ké­mény jelzi: itt laknak is. A falu szélétől nincs messze, de az iskolától bizony távol van a tanya, ahol Bagyinka Pálné, az iskolai szülői munkaközösség elnöke lakik. Szerencsénk van, otthon találjuk. Energikus, hatá­rozott mozgású asszony fogad. Olyan, akiről az első pillanatban látszik, hogy mindig tudja mit, miért tesz. Az szm-elnöki tisztet is azért vállalta, mert: „ennyit meg kell tenni a közösségért, ha ez néha áldozattal is jár”. — Ilyenkor semmiség bejutni a faluba — mondja Bagyinkáné—, az út elég jó. Reggelenként a mo­torkerékpárral tejet viszek be, s így módom van beszélgetni a szü­lőkkel is. Ha pedig értekezletre vagy más hivatalos megbeszélésre megyek, itt a Moszkvics 400-as, azzal megyek. — Meg is mutatja spoilt mqmi ? í. Az igazgató hivatta Ábel fő­osztályvezetőt. ö jött, kopogott és leült. Az igazgató hátba ve­regette. — Kérlek szépen öregem, csak azért kérettelek, egy öröm­hírt szeretnék közölni veled. Hatnapos tanácskozáson szeret­ném, ha te képviselnéd a válla­latot, hiszen... — Örülök, hogy rám gondol­tál, igazán megtisztelő, de most az év vági hajrában hat nap munkakiesés... — Nyolc, mert oda is... — Biztosíthatlak, hogy Grabu- lák osztályvezető éppen úgy, mint én, képes a vállalatot... — Nézd, nem bánom, de akit választottatok, küldjétek fel hoz­zám megbeszélésre. 2. Grabulák osztályvezető jön. Kopog és leül. — Nézd öregem, bár rám gon­dolt először az öreg, én azonban javasoltam, említve a képessé­geidet, hogy inkább te képviseld a vállalatot egy nyolcnapos ta­nácskozáson, addig én viszem az ügyeket. Ugye, te éppen most fejezted be az esti egyetemet, ragyogó alkalom, hogy bizonyíts. — Igazán hálás vagyok, hogy éppen rám... — Ugyan, hagyd, semmi az egész, én csak... —. ... de most, amikor szoron­gatnak a szállítási határidők, csak nem hagyhatom magára az osztályt, amikor neked amúgy is oly sok felelősségteljes felada­tod van, igazán nem kívánha­tom, hogy afféle részletkérdések vegyék el az energiádat. De majd intézkedem, legyél nyu­godt Gräber csoportv^ető ép­pen úgy megfelelő ember, mint én. — Nem bánom, de akit válasz­tottatok, küldjétek fel az öreg­hez. 3. Gräber jön, kopog. —A, kedves Gräber kartárs. Jó, hogy visszajött a szabadsá­gáról, kipihente magát? — Természetesen, osztályveze­tő kartárs. Csak nincs valami baj? — Baj, nevetnem kell. Éppen ellenkezőleg. A fölső vezetés, de elárulhatom magának, hogy én is külön javasoltam, nyolcnapos tanácskozáson ön képviselje a vállalatot. Jóllehet, ezt a meg­tiszteltetést először nekem szánták. No, örül? — Hááát, hogyne! Hogyne örülnék. Ezt a váratlan megtisz­teltetést... Hm... Csak hát az anyagnorma-listát akkor ugye, ki fogja elkészíteni? És mi lesz a közös prémiummal, ha én nyolc napon át ülésezek, vala­mi mitudoménmilyen témáról. Nem osztályvezető kartárs, ezt az én lelkiismeretem nem enged­heti meg, de biztosítom, megta­lálom a legmegfelelőbb embert. 4. Rohonczi Benő gyakornok ko­pog be. Nincs hátbaveregetés, nincs cigaretta. Gráber szigorú, hivatalos: — Ügy döntöttünk, hogy ön képviseli a vállalatot egy nyolc­napos értekezleten. Vegye meg­tiszteltetésnek. Most menjen az igazgató elvtárshoz, a részlete­ket ott tudja meg. 5. Rohonczi ment. „Nyolc nap ide, vagy oda, igazán mindegy”. Az igazgató szívélyes, mindent elmond. Sok sikert. Ajtó előtt Ábel, Grabulák és Gráber elégedetten mosolyog­nak. Rohonczi felhevülten tárja ki az ajtót. Boldog. — Köszönöm önöknek. Itt az­tán igazán helyet adnak a fia­taloknak. Ígérem, méltó leszek ehhez a bizalomhoz. Hétfőn in­dulok. — Miért, hol lesz a nyolcna­pos tanácskozás? — Csak hatnapos, mert egy nap oda, egy nap vissza az út, még repülőgéppel is elég mesz- sze van Párizs. Regős István | a színben ponyvával letakar; gép- j kocsit. — Amikor viszont bejön | az esőzés és leesik' a hó, el va­gyunk zárva a világtól, s az em­ber viszont meggondolja mikor, | miért indul útnak. Nem könnyű ilyen körülmé­nyek között egy szülői munkakö­zösséget irányítani. Bagyinkáné vállalja ezt a nehézséget-is. Okos asszony. Jel látja mi a feladata. Ez kiderül a beszélgetésünk alatt. Elmondja: TIT-előadásokat, szü­lők akadémiáját szerveztek és be­szél a családlátogatásokon szer­zett tapasztalatokról is. Tagja a család- és gyermekvédelmi bizott­ságnak. Tapasztalataik alapján tanulópárokat szerveztek az isko­lában a gyengébbek segítésére, s beszélgettek a hátrányos helyzetű gyermekek szüleivel is. Az ered­mény? Az elmúlt tanévben egyet­len egy bukott tanuló sem volt. Bagyinkáné a legnagyobb dol­goktól a legkisebbig mindenre figyel. Azt is meglátta — s az idén határozott célja minden fó­rumon ahová elérhet, szót emelni érte —, hogy az egészséges élet­módra való neveléshez feltétlen szükséges bevezetni a vizet az is­kolába. A kút ott van szemben, csak a vezeték kell és persze pénz is. Az ilyen asszonyokra szokták azt mondani: bár csak sok lenne belőlük, akkor jobban menne minden. Azért is választották meg már másodszor az szmk elnöké­vé. Csakhogy... Épp€ en maga mondja, hogy a szülőket Sarkadkeresztúron nehéz összehozni. Nem érti miért. Sok oka lehet ennek. Többek között az is, hogy éppen az elnök él tá­vol a falutól, s nehezen elérhető szülőknek, pedagógusoknak egy­aránt. Pedig mint közéleti ember állandóan ott kell, hogy legyen a szülők és pedagógusok között összekötő kapocsként. Es, ha már j eleve fennáll ilyen objektív ne- > hézség, bármennyire megvan ben­ne a jószándék, a terveket nem mindig sikerül véghezvinni. Ez a hátrány bizony érződik, de azért vannak eredményeik is. Hogyan dolgozott a szülői mun­kaközösség tavaly? Czégény Dénesné választmányi tag, négy gyermek édesanyja er­ről így nyilatkozik: — Sikerült jó kapcsolatot kiala­kítani a pedagógusok és szülők között — mondja. — Ha az igaz­gató vagy valamelyik nevelő meg­kér bennünket valamire, összejö­vünk és megcsináljuk. Hogy mit? Hát... ami jön. Mikulás-csomago­kat, előadásokat, és szervezzük a szülők akadémiáját is. Én család- látogatáson még nem voltam. Tudja nem akarok senkitől rosz- szat kapni. Ezért. Azt mondják: na, ez is azért jött, hogy kritizál­jon, azután elmondja az egész falúnak, mit látott. Olyan esetet is hallottam, hogy Kisnyéken a pe­dagógust és a szülői munkaközös­ség egyik tagját valósággal kiza­varták az udvarból. Hát én ebből nem kérek! Az előadásokra annál szíveseb­ben eljárok. Különösen tetszett Csausz Vilmos sarkad! igazgató előadása. Csak az volt a baj, hogy a kultúrházat — ahol tar­tották — nem lehet jól befűteni és fáztunk. így aztán azon sem csodálkozhattunk, hogy a másik előadásra már közel sem jöttek el annyian. Most úgy hallom, vál­toztatnak ezen, s az iskolában lesznek megtartva. Novak Ernő, az általános iskola igazgatója: — Sajnos, az elmúlt években a pedagógusok között nagy volt a fluktuáció. így érthető, hogy a szülők részéről nem volt meg a bizalom és a munkaközösségnek sokkal nehezebb volt a dolga. Ma már más a helyzet. Nincs külö­nösebb baj a szülői munkaközös­séggel. Jó néhányan aktívan, szívvel és lélekkel segítik a munkánkat, az iskola és a család kapcsolatának elmélyítését. Ezt elősegítik azok az előadások is, melyeiket a TIT-tel közösen szer­veznek. Általában 50—60, sőt több szülő is részt vesz ezeken. Persze volt olyan is — és igen rossz ha­tással —, hogy a vidéki előadó nem jött el. Az idén megpróbálko­zunk helyi előadókkal. A sajtó, rádió és televízió hatása érződik nálunk is. Olvas­sák, hallgatják a nevelési tárgyú előadásokat, s a szülök egy része, mondhatnánk úgy is, meglepő pedagógiai műveltséggel rendel­kezik. Ezt kell figyelembe venni a munkaközösségeknek is, hiszen ma már nem elégedhetünk meg azzal s a jövőben el is kell térnünk ettől —, hogy a szülőd munkaközösségek tevékenysége csupán abból álljon, hogy kará­csonyra csomagot készítsenek a gyerekeknek vagy pedig a gyer­meknapra kalácsot süssenek. * A folyamat az igényesebb munka irányába ebben a kis községben is elindult, és kisebb- nagyobb zökkenőktől eltekintve azon az úton van, hogy a szülői munkaközösségek az iskolában nélkülözhetetlen politikai ténye­zőkké váljanak. Kasnyik Judit KERESSE FEL A GYOMAI FÖLD MOV ESSZÖ VETKEZET KÖTÖTT-. DIVA T-. CIPŐBŐLTJÁT \ AHOL BŐSÉGES ÁRUVÁLASZTÉK VÁRJA KEDVES VÁSÁRLÓIT. ÜJ IGÉNYEK! ŰJ ÁRUK! Oj KISZOLGÁLÁSI FORMA! 672

Next

/
Thumbnails
Contents