Békés Megyei Népújság, 1967. október (22. évfolyam, 232-257. szám)

1967-10-28 / 255. szám

1967. OKTÓBER 28., SZOMBAT Ära 60 RHér XXII. ÉVFOLYAM, 255. SZÁM A készülődés sodrában Minden vállalatnál a reform szellemében készülnek már az 1968. évi tervek. A vállalatok most elpször szabják meg saját esztendős feladataikat önállóan, központi utasítások és utólagos jóváhagyási kötelezettség nélkül. Az önálló tervezőmunka kiindu­ló alapjául a népgazdasági igé­nyek: a felhasználó üzemele, a bel- és külkereskedelmi vállala­tok rendelései szolgálnak. A műszaki, gazdasági tevékenység célját — azt, hogy kinek és mit gyártsanak — helyileg a válla­latoknál pontosabban tudják fel­mérni, mint a központi tervek­ben. A cél eléréséhez szükséges eszközöket — a hogyant: a lét­számot, anyagot, berendezéseket stb — szintén hatékonyabban választhatják meg azok, akik fe­lelősek és egyben anyagilag ér­dekeltek is az eredményes mun­kában. Az új tervezés! rendszertől joggal várhatunk az eddiginél nagyobb tervszerűséget Egyrészt nagyobb szervezettséget a válla­laton belül, másrészt a vállalat­tal szembeni igények gyorsabb, rugalmasabb, magasabb színvo­nalú kielégítésére is számítha­tunk. A vállalati elhatározásokat és cselekvéseket természetesen behatárolják azok a rendelkezé­sek és közgazdasági szabályok, amelyekben tulajdonképpen a reform elvei konkretizálódtak. Mostanában sűrűn jelentek meg rendeletek, határozatok, sőt törvények is a reform szelle­mében. A vállalatok már isme­rik vagy a közeli napokban meg. ismerik a gazdálkodásnak mind­azokat a konkrét feltételeit, sza­bályait, amelyek alapján már számolhatnak, tervezhetnek, méghozzá meglehetősen nagy biztonsággal, mert közülük a legtöbb három évig érvényben marad A gazdaságirányítási rendszer reformja — bár a hivatalos pre­mier csak 1968. január elsejével veszi kezdetét — már napjaink­ban a határozat és jogalkotás köréből, a tanfolyamok és sze­mináriumok vitafórumaiból a gyakorlati végrehajtás színterére lépett. A készülő vállalati ter­vekben már nemcsak az új el­vek, hanem a konkrét közgazda- sági szabályok is testet öltenek. Mivel, mint minden elméletnek, a reform elveinek is a gyakor­lat az igazi próbája, nagy érdek­lődéssel figyeljük az új szellem­ben fogant első döntéseket és terveket. A vállalati döntések két közös jellemzője ismerhető fel mind erőteljesebben: egyrészt a népgaz dasági érdekek következetesebb védelme, érvényesülése; másrészt a távlatokban való, gondolkodás, az előrelátás. Ezekkel a jellem­vonásokkal találkozhatunk a be­ruházások körültekintő előkészí­tésekor, a kereskedelmi kapcso­latok formálásánál, a fejlesztési koncepciók kialakításában. Vi­tathatatlanul okosabbak is lettünk, hiszen a reform elvei új összefüggéseket tártak fel a vállalat és a népgazdaság kap­csolatában. A változások lénye­ges okát azonban mégsem isme­reteinkben, hanem gondolkodá­sunkat is meghatározó anyagi érdekviszonyaink újrarendezésé­ben találjuk. A vállalati és nép- gazdasági érdeket a reform kö­zelebb hozta egymáshoz. Kár volna persze tagadni, az új mechanizmus sem teremt idilli viszonyokat, az érdekek teljes és abszolút összhangja egyébként is megvalósíthatatlan illúzió. Ha a vállalat érdeke úgy kívánja, ma is változatlanul je­lentkeznek népgazdaságellenes törekvések. A szubvenció-igé­nyek, vagy a jövedelemszabályo­zás feltételeinek megállapításá­nál például több vállalat laza, könnyen teljesíthető induló fel­tételek kiverekedésén szorgosko­dik. Már csak azért sem köszön­tének ránk idillikus napok 1968- cal, mert ezután is lesznek, sőt gyakoribbak lesznek az együtt­működő vállalatok közötti ér­dekellentétek. Az ilyen összecsa­pások is néha népgazdasági és társadalmi jelentőségüknél fogva túllépik a helyi kereteket, s ese­tenként szükségessé válhat a központi beavatkozás. Az érdek­ellentmondások azonban több­nyire a reform szellemében gaz­dasági eszközökkel meg is ol­dódnak. A kohászati vállalatok például 1968-ban — készülő terveik ta­núsága szerint csökkenteni kívánják kivitelüket, mivel az új árak a hazad igények kielégíté­sére jobban ösztönöznek, mint az exportra. Aligha kétséges, ez az ösztönzés fő irányát tekintve helyes. Célszerűbb zavartalanul ellátni anyaggal a hazai feldol­gozóipart, s a munkaigényes késztermékeket exportálni, mint közvetlenül a hengereltárut, amelyért ráadásul még keveseb­bet is kapunk a világpiacon, mint amennyibe kerül, s így az állam kénytelen szubvenciót fi­zetni. Az acélárukat exportáló külkereskedelmi vállalat viszont a népgazdaság fizetési mérlegére hivatkozva minden szinten az ésszerű, új hatás ellen az anyagexport növeléséért hada­kozik. Érthető, hogy a reform által is ösztönözni kívánt strukturális és egyéb változások a termelésben, a bel- és külkereskedelemben nem mennek végbe egyik napról a másikra. Szinte a legtöbb kez­deményezés — az eltérés a meg­szokott régitől — nemcsak a konzervatív gondolkodásmóddal ütközik, hanem bizonyos szer­vek, vállalatok anyagi érdekeivel is. Az a vállalat például, amely nem kap elég megrendelést, mert korszerűtlenül, drágán ter­med, a társadalom emberiességére apellál, s központi utasítást, dotációt reklamál akkor is, ha termelhetne az adott technikai feltételek mellett is olcsóbban, korszerűbben. Esetenként nyilvánvalóan szükség lesz közpon ti utasítások­ra, ha például az érvényes ál­lamközi szerződésekben vállalt kötelezettségek teljesítése forog kockán. Sor kerülhet néhol a közgazdasági szabályok egyes részleteinek módosítására is, a gyakorlat próbája alapján. Aligha nézhető tétlenül például, hogy a vállalatok közötti érdek- ellentétek igaztalanul oldódja­nak meg a népgazdaság kárára. A szocialista állam tulajdonosi helyzeténél fogva tehát a jövő­ben is utasíthatja vállalatait és egyéb más, közvetlen irányítási eszközökkel is élhet. E lehetősé­gekkel azonban nem szabad visszaélni, mert minden direkt beavatkozás — még ha egyéb­ként igaz népgazdasági érdeket szolgál is — egyben fékezi a re­form kezdeményezésére bátorító erejét. Kovács József Tanácskozik a Közalkalmazottak Szakszervezetének VI. kongresszusa A lakáshelyzetről és a téli ellátásról tárgyalt a Békéscsabai Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága A Közalkalmazottak Szakszer­vezetének VI. kongresszusa pén­teken megkezdte munkáját az új városháza dísztermében. Részt vett a tanácskozáson Fehér La­jos, az MSZMP Politikai Bizott­ságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese, Kisházi Ödön, az Elnöki Tanács helyettes elnöke, dr. Tímár Mátyás, a kormány el­nökhelyettese, Bénikéi András belügyminiszter, dr. Korom Mi­hály igazság ügy miniszter, Gál László, a SZOT titkára, dr. Szé­náéi Géza, a népköztársaság leg­főbb ügyésze, dr. Szálai József, a Legfelsőbb Bíróság elnöke; je­len voltak az országos főhatósá­gok más vezetői, a megyei és a megyei jogú városi tanácsok vb- elnökei, a társadalmi szervezetek képviselői. • A tanácskozást Huber Lajos, a Közalkalmazottak Szakszerve­zetének elnöke nyitotta meg, majd dr. Jókai Loránd főtitkár is­mertette a szakszervezet központi vezetőségének beszámolóját. Megnyílt a videofon-állomás A szaratovi interurbán központ­ban városi videofon-állomás nyílt. Az októberi forradalom előestéjén a Volga vidéki város lakói moszk­vai, leningrádi, kijevi, Ivovi, ka- záni és szverdlovszki rokonaikkal és ismerősekkel úgy beszélgethet­nek telefonon, hogy közben lát­ják is egymást. (MTI) ^ Tegnap, október 27-én ülést tartott a Békéscsabai Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága, melyen részt vett Such János elvtárs, az MSZMP békéscsabai bizottságának első titkára is. Uhlfár Mihály elvtárs elnökle­tével az első napirendi pontban a lakáshelyzetről tárgyalt a végrehajtó bizottság, melyhez a városi tanács igazgatási osz­tálya készített írásos beszámo­lót. A második napirendi pont­ban a kereskedelmi felügyelő jelentése alapján a lakosság té­li tüzelő-, gyümölcs- és zöld­ségellátását vitatták meg. Mindkét napirendi pontban megfelelő határozatokat hoz­tak. Az Orosházi Üveggyár Gagarin ifjúsági brigádja az 50. évforduló tiszteletére elkészítette az üvegcserépszállító berendezést 2100 óra társadalmi munkában Az üvegipari vállalat oros- tába. Az újítással az utóbbi házi gyárának ifjúsági brigádjai munkafolyamatot kiiktatták, közül a Gagarin nevét viselő Ezenkívül elkészítették a „H” kollektíva tagjai teljesítették betűnyomót, az egyszerű, de na- elsőnek az évforduló tiszteleté- Syon ötletes szerkezettel napon- re tett vállalásaikat. Kaluzsa ta ;f°-60 ezer üveSre kerül a Pál brigádvezető irányításával betű. határidő előtt elkészítették Ko- 1 A 14 tagú brigád tagjai az zák Gábor újítását: az üvegcse- idén eddig 2100 órát dolgoztak répszállító berendezést. ; társadalmi munkában: két tár­I suknak segítettek házépítésben, Korábban csillével hordták el oktatási intézmények részére a törött, repedt üvegeket s az játékokat, bemutató eszközöket tisztítás után került ismét a hu- állítottak elő. Szovjet bélyegek kiállítása az úttörőbázban Sok látogatója van Békés­csabán a Kállai Éva Üttörő- házban megrendezett szovjet bélyegek kiállításának. A me­gye ifjúsági bélyeggyűjtő szakkörei és az általános is­kolák úttörőcsapatai küldték el legszebb gyűjteményeiket. A kiállított tablókon a szovjet rakétakutatásról, az űrhajó­sokról, Leninről, a Szovjet­unió közlekedéséről, állatvi­lágáról, sportról, szovjet me­sékről és egyéb eseményekről összegyűjtött érdekes bélye­geket láthatunk. A beküldött munkák kö­zül Kiss Katalin biharugrai pajtás ügyes és ötletes össze­állítását, valamint Ancsin Pál békéscsabai úttörő vit­rinjét emelhetjük ki. A kiál­lított gyűjtemények között díjakat is osztottak szét. Az első díjat a csabacsűdi műve­lődési otthon bélyeggyűjtő szakköre nyerte Leninről és az űrkutatásról szóló bélye­geivel. A második helyezést a a békéscsabai VII-es számú általános iskola, a harmadik helyzést pedig a kunágotai általános iskola nyerte. Fotó: Demény

Next

/
Thumbnails
Contents