Békés Megyei Népújság, 1967. október (22. évfolyam, 232-257. szám)
1967-10-28 / 255. szám
1967. OKTÓBER 28., SZOMBAT Ära 60 RHér XXII. ÉVFOLYAM, 255. SZÁM A készülődés sodrában Minden vállalatnál a reform szellemében készülnek már az 1968. évi tervek. A vállalatok most elpször szabják meg saját esztendős feladataikat önállóan, központi utasítások és utólagos jóváhagyási kötelezettség nélkül. Az önálló tervezőmunka kiinduló alapjául a népgazdasági igények: a felhasználó üzemele, a bel- és külkereskedelmi vállalatok rendelései szolgálnak. A műszaki, gazdasági tevékenység célját — azt, hogy kinek és mit gyártsanak — helyileg a vállalatoknál pontosabban tudják felmérni, mint a központi tervekben. A cél eléréséhez szükséges eszközöket — a hogyant: a létszámot, anyagot, berendezéseket stb — szintén hatékonyabban választhatják meg azok, akik felelősek és egyben anyagilag érdekeltek is az eredményes munkában. Az új tervezés! rendszertől joggal várhatunk az eddiginél nagyobb tervszerűséget Egyrészt nagyobb szervezettséget a vállalaton belül, másrészt a vállalattal szembeni igények gyorsabb, rugalmasabb, magasabb színvonalú kielégítésére is számíthatunk. A vállalati elhatározásokat és cselekvéseket természetesen behatárolják azok a rendelkezések és közgazdasági szabályok, amelyekben tulajdonképpen a reform elvei konkretizálódtak. Mostanában sűrűn jelentek meg rendeletek, határozatok, sőt törvények is a reform szellemében. A vállalatok már ismerik vagy a közeli napokban meg. ismerik a gazdálkodásnak mindazokat a konkrét feltételeit, szabályait, amelyek alapján már számolhatnak, tervezhetnek, méghozzá meglehetősen nagy biztonsággal, mert közülük a legtöbb három évig érvényben marad A gazdaságirányítási rendszer reformja — bár a hivatalos premier csak 1968. január elsejével veszi kezdetét — már napjainkban a határozat és jogalkotás köréből, a tanfolyamok és szemináriumok vitafórumaiból a gyakorlati végrehajtás színterére lépett. A készülő vállalati tervekben már nemcsak az új elvek, hanem a konkrét közgazda- sági szabályok is testet öltenek. Mivel, mint minden elméletnek, a reform elveinek is a gyakorlat az igazi próbája, nagy érdeklődéssel figyeljük az új szellemben fogant első döntéseket és terveket. A vállalati döntések két közös jellemzője ismerhető fel mind erőteljesebben: egyrészt a népgaz dasági érdekek következetesebb védelme, érvényesülése; másrészt a távlatokban való, gondolkodás, az előrelátás. Ezekkel a jellemvonásokkal találkozhatunk a beruházások körültekintő előkészítésekor, a kereskedelmi kapcsolatok formálásánál, a fejlesztési koncepciók kialakításában. Vitathatatlanul okosabbak is lettünk, hiszen a reform elvei új összefüggéseket tártak fel a vállalat és a népgazdaság kapcsolatában. A változások lényeges okát azonban mégsem ismereteinkben, hanem gondolkodásunkat is meghatározó anyagi érdekviszonyaink újrarendezésében találjuk. A vállalati és nép- gazdasági érdeket a reform közelebb hozta egymáshoz. Kár volna persze tagadni, az új mechanizmus sem teremt idilli viszonyokat, az érdekek teljes és abszolút összhangja egyébként is megvalósíthatatlan illúzió. Ha a vállalat érdeke úgy kívánja, ma is változatlanul jelentkeznek népgazdaságellenes törekvések. A szubvenció-igények, vagy a jövedelemszabályozás feltételeinek megállapításánál például több vállalat laza, könnyen teljesíthető induló feltételek kiverekedésén szorgoskodik. Már csak azért sem köszöntének ránk idillikus napok 1968- cal, mert ezután is lesznek, sőt gyakoribbak lesznek az együttműködő vállalatok közötti érdekellentétek. Az ilyen összecsapások is néha népgazdasági és társadalmi jelentőségüknél fogva túllépik a helyi kereteket, s esetenként szükségessé válhat a központi beavatkozás. Az érdekellentmondások azonban többnyire a reform szellemében gazdasági eszközökkel meg is oldódnak. A kohászati vállalatok például 1968-ban — készülő terveik tanúsága szerint csökkenteni kívánják kivitelüket, mivel az új árak a hazad igények kielégítésére jobban ösztönöznek, mint az exportra. Aligha kétséges, ez az ösztönzés fő irányát tekintve helyes. Célszerűbb zavartalanul ellátni anyaggal a hazai feldolgozóipart, s a munkaigényes késztermékeket exportálni, mint közvetlenül a hengereltárut, amelyért ráadásul még kevesebbet is kapunk a világpiacon, mint amennyibe kerül, s így az állam kénytelen szubvenciót fizetni. Az acélárukat exportáló külkereskedelmi vállalat viszont a népgazdaság fizetési mérlegére hivatkozva minden szinten az ésszerű, új hatás ellen az anyagexport növeléséért hadakozik. Érthető, hogy a reform által is ösztönözni kívánt strukturális és egyéb változások a termelésben, a bel- és külkereskedelemben nem mennek végbe egyik napról a másikra. Szinte a legtöbb kezdeményezés — az eltérés a megszokott régitől — nemcsak a konzervatív gondolkodásmóddal ütközik, hanem bizonyos szervek, vállalatok anyagi érdekeivel is. Az a vállalat például, amely nem kap elég megrendelést, mert korszerűtlenül, drágán termed, a társadalom emberiességére apellál, s központi utasítást, dotációt reklamál akkor is, ha termelhetne az adott technikai feltételek mellett is olcsóbban, korszerűbben. Esetenként nyilvánvalóan szükség lesz közpon ti utasításokra, ha például az érvényes államközi szerződésekben vállalt kötelezettségek teljesítése forog kockán. Sor kerülhet néhol a közgazdasági szabályok egyes részleteinek módosítására is, a gyakorlat próbája alapján. Aligha nézhető tétlenül például, hogy a vállalatok közötti érdek- ellentétek igaztalanul oldódjanak meg a népgazdaság kárára. A szocialista állam tulajdonosi helyzeténél fogva tehát a jövőben is utasíthatja vállalatait és egyéb más, közvetlen irányítási eszközökkel is élhet. E lehetőségekkel azonban nem szabad visszaélni, mert minden direkt beavatkozás — még ha egyébként igaz népgazdasági érdeket szolgál is — egyben fékezi a reform kezdeményezésére bátorító erejét. Kovács József Tanácskozik a Közalkalmazottak Szakszervezetének VI. kongresszusa A lakáshelyzetről és a téli ellátásról tárgyalt a Békéscsabai Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága A Közalkalmazottak Szakszervezetének VI. kongresszusa pénteken megkezdte munkáját az új városháza dísztermében. Részt vett a tanácskozáson Fehér Lajos, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese, Kisházi Ödön, az Elnöki Tanács helyettes elnöke, dr. Tímár Mátyás, a kormány elnökhelyettese, Bénikéi András belügyminiszter, dr. Korom Mihály igazság ügy miniszter, Gál László, a SZOT titkára, dr. Szénáéi Géza, a népköztársaság legfőbb ügyésze, dr. Szálai József, a Legfelsőbb Bíróság elnöke; jelen voltak az országos főhatóságok más vezetői, a megyei és a megyei jogú városi tanácsok vb- elnökei, a társadalmi szervezetek képviselői. • A tanácskozást Huber Lajos, a Közalkalmazottak Szakszervezetének elnöke nyitotta meg, majd dr. Jókai Loránd főtitkár ismertette a szakszervezet központi vezetőségének beszámolóját. Megnyílt a videofon-állomás A szaratovi interurbán központban városi videofon-állomás nyílt. Az októberi forradalom előestéjén a Volga vidéki város lakói moszkvai, leningrádi, kijevi, Ivovi, ka- záni és szverdlovszki rokonaikkal és ismerősekkel úgy beszélgethetnek telefonon, hogy közben látják is egymást. (MTI) ^ Tegnap, október 27-én ülést tartott a Békéscsabai Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága, melyen részt vett Such János elvtárs, az MSZMP békéscsabai bizottságának első titkára is. Uhlfár Mihály elvtárs elnökletével az első napirendi pontban a lakáshelyzetről tárgyalt a végrehajtó bizottság, melyhez a városi tanács igazgatási osztálya készített írásos beszámolót. A második napirendi pontban a kereskedelmi felügyelő jelentése alapján a lakosság téli tüzelő-, gyümölcs- és zöldségellátását vitatták meg. Mindkét napirendi pontban megfelelő határozatokat hoztak. Az Orosházi Üveggyár Gagarin ifjúsági brigádja az 50. évforduló tiszteletére elkészítette az üvegcserépszállító berendezést 2100 óra társadalmi munkában Az üvegipari vállalat oros- tába. Az újítással az utóbbi házi gyárának ifjúsági brigádjai munkafolyamatot kiiktatták, közül a Gagarin nevét viselő Ezenkívül elkészítették a „H” kollektíva tagjai teljesítették betűnyomót, az egyszerű, de na- elsőnek az évforduló tiszteleté- Syon ötletes szerkezettel napon- re tett vállalásaikat. Kaluzsa ta ;f°-60 ezer üveSre kerül a Pál brigádvezető irányításával betű. határidő előtt elkészítették Ko- 1 A 14 tagú brigád tagjai az zák Gábor újítását: az üvegcse- idén eddig 2100 órát dolgoztak répszállító berendezést. ; társadalmi munkában: két tárI suknak segítettek házépítésben, Korábban csillével hordták el oktatási intézmények részére a törött, repedt üvegeket s az játékokat, bemutató eszközöket tisztítás után került ismét a hu- állítottak elő. Szovjet bélyegek kiállítása az úttörőbázban Sok látogatója van Békéscsabán a Kállai Éva Üttörő- házban megrendezett szovjet bélyegek kiállításának. A megye ifjúsági bélyeggyűjtő szakkörei és az általános iskolák úttörőcsapatai küldték el legszebb gyűjteményeiket. A kiállított tablókon a szovjet rakétakutatásról, az űrhajósokról, Leninről, a Szovjetunió közlekedéséről, állatvilágáról, sportról, szovjet mesékről és egyéb eseményekről összegyűjtött érdekes bélyegeket láthatunk. A beküldött munkák közül Kiss Katalin biharugrai pajtás ügyes és ötletes összeállítását, valamint Ancsin Pál békéscsabai úttörő vitrinjét emelhetjük ki. A kiállított gyűjtemények között díjakat is osztottak szét. Az első díjat a csabacsűdi művelődési otthon bélyeggyűjtő szakköre nyerte Leninről és az űrkutatásról szóló bélyegeivel. A második helyezést a a békéscsabai VII-es számú általános iskola, a harmadik helyzést pedig a kunágotai általános iskola nyerte. Fotó: Demény
