Békés Megyei Népújság, 1967. október (22. évfolyam, 232-257. szám)

1967-10-27 / 254. szám

M67. október 27, 4 Péntek A szocialista brigádmozgalom eredményeiről és a jövő évi költségvetésről tárgyalt a KISZ megyei végrehajtó bizottsága Békéscsabán tegnap ülést tar­tott a KISZ Békés megyei Végre­hajtó Bizottsága. Első napirendi pontként megvitatták a KISZ orosházi járási bizottságának ve­zető, irányító munkájáról szóló jelentést. November 30-ig a járási bizottság meghatározza azokat a tennivalókat, amelyeket az alap­szervezetek tagjainak, s a veze­tőségeknek a mozgalmi munka javítása, s a vezetőképzés terv­szerűbbé tétele érdekében meg kell oldani. Ugyanakkor fontos, hogy a megyei bizottság terme­lés-szervezési és nevelési osztálya a jövőben még fokozottabban tá­mogatást adjon. A vb tárgyalt a szocialista bri­gádmozgalom eredményeiről is. A megye mezőgazdasági üzemeiben az idén 1270, a gyárakban, s vál­lalatoknál 4232 kiszes vesz részt a Nagy Októberi Szocialista For­radalom 50. évfordulója tisztele­tére szervezett munkaversenyben. Vállalásaikat az értékelések sze­rint az év végéig teljesítik. Ezután a KISZ megyei, járási, városi bizottságainak, valamint az úttörő- és ifjúsági házak 1968. évi költségvetéseiről tárgyaltak. AURORA címen könyv készül a Kner Nyomda gyomai üzemében A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50 éves évfordulójá­nak tiszteletére Aurora címen könyv készül a Kner Nyomda gyomai üzemében. A Magvető Könyvkiadó Vállalat szovjet, bol­gár, csehszlovák, magyar, lengyel, német, jugoszláv, mongol költők a Nagy Októberi Szocialista For­radalmat megéneklő verseit gyűj­tötte össze, s jelenteti meg bib­liofil kiadásban a nagy ünnep al­kalmából. Az 514 oldalas könyv három színű: piros, bordó, barna, — ja­pán műbőrkötésben, minőségi ki­vitelben kerül a megrendelőhöz. Cs. P.-né Az egészség védelmében Vájtlédi Tisztában vagyok vele, hogy a vendég­látóipari dolgozók oktatásának témakö­rébe nem férnek bele nyelvészeti és stilisztikai stúdiu­mok. Az is biztos, hogy kiváló szakács vagy italkeverő lehet az, aki nincs tisztá­ban a magyar helyes­írás minden fortélyá­val. Ennek ellenére túlzás, hogy étlap­jaink, vendéglátóipari árajánlataink — többnyire — nélkü­lözik a helyesírás elemi iskolás színvo­nalát. Persze, előnye is van az ilyesminek. Ha egyik-másik hé­ten gyengébbek a Ludas Matyi tréfái, elég áttanulmányoz­ni néhány menükár­tyát, hogy az ember derűs perceket sze­rezzen magának. Mindenen túltesz azonban az Orosházi Szegfű eszpresszóban a hét végén tartott „bár-italok” bemuta­tójának itallapja. Nem sorolom fel az összes „italkülönle­gességet”, elég, ha az egyik nevezetes kok-' télt ide írom: „ V á j t- 1 é d i Nemcsak az íze, aromája finom, de ilyenforma írás­módja is meglepő kuriozitás. Szegény White Lady (fe­hér hölgy) bizonyára nagyon meglepődött, amikor orosházi ak­centusban látta ma­gát leírva. Szerepelt itt egy „Vájtili” ne­vezetű Ital is, azt azonban nemcsak mi, de még a felszolgáló sem tudta megmon­dani — mi fán te­rem. Hogy a másik véglet is képviselve legyen, láttunk egy „Bow-lé” kiírást is. Bizonyára a ma­gyar helyesírás sze­rint egyszerűen bó- 1 é -nak írandó inni­valóról van szó, mely egyébként — ha va­laki az eredeti angol írásmódhoz ragasz­kodik — így fest: bowl. Javaslatunk: ma­radjunk meg inkább a Puszta Koktél mellett és akkor nincs gond a helyes­írással! —aj— Vizhordás lajttal Szakácsnők: utcai ruhában — Fürdő helyett raktár — Ruhák a szegen Megyénkben 14 állami gaz­daság 44 üzemegysége dolgozik. Az utóbbi években sokat tettek azért, hogy a város és a falu közötti különbség azon a téren is csökkenjen: az ipari üzemek és a mezőgazdaság dolgozóinak munkakörülményei között minél kisebb legyein az eltérés. Vala­mikor a földműves ember még csak nem is álmodhatott üzemi konyháról, korszerű tisztasági fürdőről stb. Az étkezdét leg­jobb esetben is a kisebbik lány által a határba hozott lebbencs- leves jelentette, a munkásszál­lást pedig valami fészer, ahol felszórtak némi szalmát Mind­erre csak az idősebb generáció emlékszik. Ma már a szociális intézmények nélkül elképzelhe­tetlen egy-egy munkahely, az állami gazdaságok körzetei, üzemegységei. Sőt, nemcsak az ilyen intézmények megléte az elengedhetetlen, de egyáltalán nem mindegy, a dolgozó embe­rek számára nem közömbös, hogy milyen feltételek közepet­te, milyen körülményeket bizto­sítva ebédelhetnek, pihenhet­nek a munkásszálláson vagy tisz­tálkodhatnak. A megyénk állami gazdaságai­nak munkavédelmét megvitató legutóbbi tanácskozáson megál­lapították: a szocialista, létesítmé­nyek nagyon sokat fejlődtek, magasabb színvonalon szolgálják a dolgozókat, mint néhány évvel ezelőtt, s zömében kielégítik a megkívánt egészségügyi feltétele­ket. Az ellenőrző egészségügyi hatóságok azonban sok helyen találnak még elhanyagolt állapo­tokat, gondozatlan munkásszál­lásokat, kifogásolni valót az üze­mi konyhák rendjében. Egy-két példát kívánunk bemutatni a legutóbbi ellenőrzés megállapítá­saiból — okulás végett. Szép fejlődésről tanús­kodik, hogy valamennyi helyen már állandó jellegű az üzemi konyha. Általában megfelelő az ételkészítés technológiája és többnyire kellő gondot fordíta­nak a mosogatásra, az edények tisztántartására. Sok helyütt azonban a mosogatásnál kihagy­ják a fertőtlenítő fázist. A hűtőkamrák vagy nagyobb mé­retű hűtőszekrények mellett ke­vés helyen biztosítanak kisebb hűtőszekrényt a szakosított táro­lásra. A konyhák ivóvízellátása általában megoldott, de a Halas­pusztai Állami Gazdaságban (ahol 220 emberre főznek) lajt­tal hordják a vizet. A vegyes tüzelésű tűzhelyek­nél többnyire nincs zárt láda a tüzelőanyagoknak. Az edények részére is sok helyütt hiányzik zárt szekrény. A konyhai dolgo­zók utcai ruhában vagy színes köpenyben dolgoznak, például a Szőlős; Állami Gazdaságban, a Bánkűti ÁG lökösházi üzem­egységében. A szemét- és a mosléktárolás is több kívánni­valót hagy hátra egyik-másik üzemi konyhánál. A vizsgálatok felfedtek hiányosságokat a tisz­taság körül az Orosházi Tangaz­daságnál, Zsadár.yban, Lökös- házán (utóbbi konyhán az ét­kezéshez poharat nem adnak), ugyanakkor megállapították, hogy például a Gyulai Állami Gazdaság üzemi konyhája példá­san tiszta, rendben tartott. A Nagykunsági Állami Gazdaságban például — bár tiszta, rendben tartott a mun­kásszállás — a szállásihoz tarto­zó fürdőt raktározásra használ­ják. Az, hogy az egyik szállá­son kellemes körülmény, ren­dezettség és tisztaság uralkodik, a másikon pedig . minden pisz­kos és elhanyagolt, természete­sen nemcsak a gazdaságok ve­zetőitől, a szociális intézmények felügyeletével megbízottaktól függ, hanem — nagymértékben — maguktól a dolgozóktól is. Mégis helyes lenne, ha a ked­vező tapasztalatokat átvennék olyan helyen, ahol akad még javítanivaló. Egy állami gazda­ságon belül is lenne példa ilyesmire. A Felsőnyomási Ál­lami Gazdaság központi telepén az állandó munkásszállás nagyon tiszta és rendes. A petőfipusz- tai idényszállás azonban a me­gye legrendetlenebb munkásszál­lásainak egyike. Szennyes ágy­nemű, vakolata hullott fal, a szoba közepén „parkírozó” mo­torkerékpár jellemzi. Az sem egészen érthető, miért van, hogy a lökösházi kerületben például az öltözőszekrények helyett a falra akasztva „tárolják” a ru­haneműket. Az ételmaradékokat pedig bent a szobában. Mind­ezen egy kis gondossággal, fe­gyelmezettséggel — és főként gyakoribb és szigorúbb ellenőr­zésekkel — segíteni lehetne. Mintahogy van példa rá, miképp igyekeznek elérni, hogv a sza­badban végzett fáradságos mun­ka után, kellemes, tiszta, egész­séges körülmények között pihen­hessenek a dolgozó emberek. A Dombegyházi Állami Gazdaság­ban például csizmamosót helyez­tek el a munkásszállás előtt — a belső tisztaság védelméért. Kisiskolás tétel, hogy a tisztaság fél egészség. Ma már azonban — jóllehet a szigorúan vett egészségügyi követelmények többé-kevésbé biztosítottak — az emberek igényei a rend, a kel­lemes környezet iránt nagy mér­tékben megnőttek. S az a né­hány ember, aki nem képes sa­ját környezetében tisztaságot tartani, biztos változtatna maga­tartásán, ha brigádtársai, az igé­nyesebb munkatársak — vagy ha szükséges, a vezetők — tü­relemmel, barátságos szóval, de határozottan figyelmeztetnék. Vajda János A címből is kiderülhet már: nincs itt szó véres tragédiáról. Rómeót se Rómeónak hívják, így tehát Juliskának se kel­lene felsóhajtania: ,,Ö, Rómeó, miért vagy te Rómeó...” Meg nem is ismerik ezt a történetet még, lévén az általános iskola hallgatói mindket­ten, s annak sem a leg­felsőbb osztályába jár­nak. Am valahol a dol­gok mélyén mégis a halhatatlan dráma, az öröklődött és átörökített gyűlölet motívumát le­het felfedezni apró kis történetükben. Miattuk és nem a szülők miatt kerülöm ki a neveket, még a község nevét is, s hogy papírra vetem e sorokat, annak inkább csak az a célja, hogy sok-sok néven nevezhető községünkben is élnek Capulettek és Monta- guek, azaz, hogy Ková­csok, Kissek, avagy Na­gyok. Történt, hogy 1-ben is- kolai előadásra készül­tek és hogyan is lehetne meg egy ilyen kis elő­adás népi tánc nélkül. A népi tánchoz pedig elen­gedhetetlen kellék a kis csizmás „férfi" és part­nere, a „menyecske": Ezért szólt a tanító néni a kis Pistának, azaz, hogy Rómeónak és ter­mészetesen Juliskának is, hogy együtt ropják majd a táncot a közön- ■ ség és a maguk örömó- , re, s természetesen a Hódít a korszerű technológia Gyártmánybemutató, hegesztési verseny Gyulán Sablonos dolog lenne a gazda- valóságos forradalomról beszél- sági mechanizmusunk reformjára hetünk. A GTE Békés megyei hivatkozni és azzal indokolni, szervezete az új eljárások nép- hogy erre a nagy jelentőségű he- szerűsítésére versenyre hívta ösz- gesztővensenyre három budapesti sze a Tiszántúl legjobb szakem- nagyvállalat is bejelentette rész- bereit. Ehhez a versenyhez kap- vételét, mert hiszen az Anód csolódik az a bemutató, amelyen Gyár, a VTLLÉRT és a Csepeli valóban a legmodernebb hegesz- Elektródagyár már évek óta ha- tfberendezésekben gyönyörköd- sonló propaganda-körutakat szer- *e Sn '«M* b£ v« mmt amilyen október 27-en mutatásra kerüinek az egyenirá- y an veszi kezdetet. Mégis nyitásnak egyéb eszközei is, mint meg kell találnunk az összefüg- például a legkorszerűbb akkuimu- gést, amely az új gazdaságirányí- látortöltő-berendezés, a különbö- tási rendszer bevezetését szóró- zó garázsipari berendezések stb. san egybeköti az új technológia A bemutató során a Csepel propagálásával. Fémmű Elektródagyárának és az Maga a hegesztés tradicionális Ánód Gyár szakemberei techni- múnkafolyamat. Az elmúlt évek hai szolgálatot tartanak és min- azonban az elektromos hegesztés- c*en felvilágosítást megadnak, ami ben annyi újat produkáltak, hogy a hegesztés-technológiával kap­csolatban a megjelenteket érdek­li. A legkorszerűbb hegesztési technológia ismeretterjesztésére filmvetítésre is sor kerül, ame­lyen bemutatják a British Oxigén Company védőgázas hegesztőbe­rendezésével történő munkafolya­matot. Ami talán szokatlannak tűnik az érdeklődők előtt, a bemutatott készülékek nemcsak megtekint­hetők, hanem meg is vásárolha­tók. A VILLÉRT, amely a bemu­tató szervezésében tetemes részt vállal, vevőszolgálatot tart és bár­mely készülékre rendelést vesz fel igen rövid szállítási határidő igazolásával. A VBKM 2. számú Anód Gyá­rának központja, ismerve a he­gesztőverseny nagy jelentőségét, külön díjként egy háztartási grillsütőt, egy elektromos fűtő­kályhát és eszpresszógépet tűz ki azoknak a versenyzőknek, akik a legszebb és minőségileg a leg­jobb teljesítményt nyújtják. Azon­kívül a GTE több mint kétezer forint értékű jutalomtárgyat oszt ki a legjobbak között. A bemu­tató rendezősége joggal reméli, hogy célkitűzései a Békés megyei műszaki dolgozók körében meg­értésre találnak és ezzel a kiál­lítással is hozzájárulhat a vidék műszaki színvonalának emelésé­hez. H. J. Rómeó és Juliska szülők büszkeségére... —* Ha megtudom, hogy azzal a kölyökkel mersz táncolni, szétverem a fejed —• ezt a lány szü­lei közölték Juliskával, de hasonló és korántsem irodalmi megfogalma­zásban intették a gyű­lölet gondos ápolására az általános iskolás Ró­meót is. Mert a szülők harago­sak. Gyűlölik egymást. £vek óta nem köszön­nek egymásnak, ha szólnak egymásról, mon­dani csak rosszat tud­nak, s ha tehetnének egymásért valamit, hát legszívesebben a házat döntenék haragosuk fe­jére. Hogy miért e ha­rag, miért e gyűlölet? Talán egy kihágott gyümölcsfáért a mezs­gyeszélen annak ide­jén; talán annyi négy­szögölért, amennyit minden ember megkap­hat halála után; talán csak egy régi ostoba pletyka, szófia beszéd miatt... Talán . .. ta­lán . .. talán .. . Mert most már maguk sem tudják, maguk is elfe­lejtették, miért e gyűlö­let. A gyümölcsfa, ha miatta a harag, már csak férges gyümölcsöt teremne, a néhány négy­szögölt már találni sem lehet a nagy táblákra fordított, egyre gazda­gabban termő határban, ha érte gyűlölték volna meg egymást, s ha a pletyka miatt, annak terjesztője talán maga is elfelejtette, vagy meg is halt régen. De mindegy: a harag tart! S nem is lenne ez még egymagában baj. Illetőleg még nem is ez lenne a nagyobb baj. Utóvégre oktondi fel­nőtteknek joguk van szívükben gyűlöletet táplálni másokkal szem­ben, még ha okát sem tudják adni. De tiszta szívű kis emberekből Rómeót és Júliát nevel­ni ■—* hát ahhoz már nincs joguk. Gyerme­kek leikébe ültetni az oktalan és megmagya­rázhatatlan gyűlölet magját — akárhogy for­gatom — lélekmérgezés. I-ben sokan tudják, hogy a két gyermek szülei gyűlölik egymást, azt is, hogy emiatt nem táncolhatott együtt a ,,népi együttesben” a két gyerek, sőt talán még azt is tudják, hogy e harag olyan, mint a bé­kalencse: nyálkásan úszik a viz színén, de gyökereik, azok nin­csenek. Mondom, sokan tudják, de még senki sem szólt ezért, kérdez­vén: miért vagytok ti egyáltalán haragosok? Most még csak Rómeó ás Juliska. De néhány év múlva lehet, hogy Rómeó és Júlia. Gyurkó Géza AZ ORSZÁGOS SERTÉSHIZLALÓ VÁLLALAT (békéscsabai) I-es és Il-es számú telepe segédmunkásokat és eíelöket vesz fel. 134021

Next

/
Thumbnails
Contents