Békés Megyei Népújság, 1967. október (22. évfolyam, 232-257. szám)

1967-10-27 / 254. szám

Világ proletárjai, egyesüljetckJ A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1967. OKTÓBER 27., PÉNTEK Ara 60 fillér XXII. ÉVFOLYAM, 254. SZÁM Megjelent atsz-törvény végrehajtási rendelete November 7 tiszteletére teljesítik éves tervüket Kimagasló eredmények a jubileumi munkaversenyben a Békéscsabai Hűtőházban — Forradalmi műszakkal készülnek az ünnepre A Nagy Októberi Szocialista I különösen a kazánház „Béke” Forradalom 50. évfordulójának szociaUsta brigádja tűnt ki. A tiszteletere egész évben munka­A mezőgazdasági és élelmezés­ügyi miniszter rendeletet adott ki a mezőgazdasági termelőszövetke­zetek szervezetének, működésének és gazdálkodásának szabályozásá­ról szóló törvény és az ehhez kapcsolódó kormányrendelet vég­rehajtására. A végrehajtási rendelet is kife­jezésre juttatja, hogy a szövetke­zetek vezetésében és egész mű­ködésében az eddiginél követke­zetesebben kell megvalósulnia a szövetkezeti demokrácia és a vál­lalatszerű gazdálkodás sajátos egységének Azt az alapelvet kö­vetve, hogy a tagság véleményét ki kell kérni a szövetkezetei érintő minden lényeges kérdésben, az új jogszabály a közgyűlés ki­zárólagos hatáskörét csak a leg­alapvetőbb kérdésekre tartja fenn, s megfelelő önállóságot biz­tosít a szövetkezet operatív veze­tő testületének, a vezetőségnek. A vezetőség dolgozza ki a belső szervezet kialakításaihoz szükséges részletszabályokat. Ugyanakkor a vezetőik köteleseik lesznek az ed­diginél rendszeresebben beszámol­ni munkájukról a tagságnak. A termelőszövetkezetek tevé­kenységi köre lényegesen kibő­vül. A végrehajtás! rendelet értelmé­ben termékeket feldolgozhatni ak, szolgáltatásokat, beszerzést és ér­tékesítést végezhetnek. A szövet­kezet a saját, illetve a tagok ház­táji szükségleteire, a kormány­rendelet előírásai szerint külső megrendelők részére is különösen a következő munkákat végezheti: gépek és eszközök javítása, talaj- előkészítés, talajjavítás, vetés, növényvédelem, vetőmagtisztítás, betakarítás, ültetvénytelepítés, építőanyagok kitermelése, talaj­javító anyagok előállítása, fafel­dolgozás, ipari, kézműipari ter­mékek előállítása, építőipari mun­kák végzése, szállítás, fuvarozás. Az élelmiszeripar körében feldol­gozhat a sajáit gazdaságából és a csak a kijelölt feldolgozó és fel­vásárló vállalatoknál értékesíthet a szövetkezet Ugyanezeknek a szerveknek, továbbá más mező- gazdasági termelőüzemnek és a fogyasztóknak saját szükségletük­re eladhat kenyérgabonát, ser­tést A bor közvetlen értékesíté­sének szabályait kulim rendelet állapítja meg. Nyers sertéshúst a szövetkezet — a tagok közötti szétosztás kivételével — nem hoz­hat forgalomba. A termelőszövetkezet üzemi te­vékenységének elő kell segítenie a nagyüzemi gazdálkodás fejlesz­tését, a természeti adottságok és a gazdasági erőforrások kihaszná­láséit, a tagok és a családtagok folyamatos foglalkoztatását, a népgazdaság szükségleteinek ki­elégítését, a gazdálkodás jövedel­mezőségét. A szövetkezet éves termelési és pénzügyi tervet készít, ézt azon­ban az eddigi gyakorlattól eltérő­en felsőbb fórumnak nem kell megerősítenie. Ez lehetővé teszi, hogy az eddiginél nagyobb fe­lelősséggel, sajátosságaiknak a legmegfelelőbben tervezzenek. A törvény az eddigi feltételes megfogalmazás helyett most ha­tározottan előírja, hogy a szövetkezet köteles gondos­kodni tagjainak rendszeres, képzettségüknek megfelelő fog­lalkoztatásáról. Ha erre nincs mód, akkor a szö­vetkezetnek hozzá kell járulnia ahhoz, hogy a végrehajtási ren­deletben megjelölt esetekben, pél­dául a holtidényben, átmenetileg másutt vállalhasson munkát a szövetkezeti tag. Lényegesen kö­zelebb kerülnek a szövetkezeti tagság jogviszonyai a bérből és fizetésből élők jogaihoz. A ren­delkezések kimondják például, hogy a tsz-ekben is meg kell ál­lapítani a munkaidőt, s aki egész éven át folyamatosan dolgozik, an­nak a munkaviszonyban álló dol­gozókéval azonos mértékű fize­tett szabadság jár. Az állandó beosztásban dolgozó ta^ok részé­re hetenként egy pihenőnapot is biztosítani kell. A szövetkezet kö­teles megteremteni az egészséges és biztonságos munkakörülmé­nyeket. A kötelességüket teljesí­tő tagokról betegség vagy szülés esetén gondoskodni kell, az idős és más rászoruló tagokat szociá­lis segélyben részesíthetik stb. A háztáji gazdaságokra vonat­kozó szabályozásnál a leglényege­sebb változás az, hogy nem a családok, hanem a szö­vetkezet valamennyi tagja külön-külön jogot kap háztáji gazdaság fenntartására. A háztáji föld területe egyébként ugyanakkora, mint eddig, az ál­lattartás lehetősége is ugyanak­kora, bár a szövetkezetek az ál­lattartást illetően az eddiginél ru­galmasabban intézkedhetnek. A fegyelmi jogkört a vezető­ség nevében egy erre a célra ala­kítandó bizottság gyakorolja, a fe­gyelmi büntetések is lényegében azonosak az eddigiekkel. A kár­térítési felelősség megállapítása­kor a vétkesség elve alapján kell dönteni. A teljes tényleges kárért csak akkor lehet felelőssé tenni a tsz-tagot, ha azt szándékosan okozta. Ha a kár gondatlanságból ered, a kártérítés mértéke is kor­látozott. A közös gazdaság és a tagság közötti viták túlnyomó részében nem a közgyűlés, hanem a ve­zetőség bizottsága, vagy az üzemi vezető dönt, így a vitákat gyor­sabban, rugalmasabban meg le­het oldani. A döntések ellen ter­mészetesen fellebbezni lelhet. A vegyes rendelkezések intéz­kednek az új törvénynek megfe­lelő alapszabályok elkészítésének megszervezéséről és a tagok so­rából való törlést megelőző felül­vizsgálatok lebonyolításáról. A végrehajtási rendelet január 1-én lép hatályba. (MTI) versenyben dolgoztak a Békéscsa­bai Hűtőházban. Az egyes kollek­tívák munkabrigádokba tömörül­tek. Nyolc szocialista brigád a cím megőrzéséért, egy pedig a cím elnyeréséért versenyez. Vál­lalásaik között szerepelt: kilenc vagonnal növelik a belföldi érté­kesítést.. Célul tűzték továbbá a nyereség 15 százalékos növelését, a költségszint kétszázalékos csök­kentését. A munkaverseny eredményeit néhány nappal ezelőtt összegezte az üzem vezetősége. Erről dr. Medgyesi Dezső áruforgalmi osz­tályvezető, a hűtőház párttitkára elmondotta: a jubileumi verseny során kimagasló eredményeket értek el a hűtőház dolgozói. A belföldi értékesítést 23 vagon áru­ról 35 vagonra növelték a har­madik negyedév végéig. Ugyan­csak a harmadik negyedév végéig 23 százalékkal teljesítették túl nyereségvállalásukat. A költség- szintet pedig a vállalt két száza­lékkal szemben hárommal csök­kentették. Nőtt a munka terme­lékenysége, jobb munkaszerve­zéssel törekedtek a rendelkezé­sükre álló nyersanyag kihaszná­lására.. A hűtőház dolgozód igyekeztek jól kihasználni a rendelkezésükre álló gépeket, felszereléseket. A Floó Freeze (folyamatos gyorsfa­gyasztó) kapacitásának kihaszná­lásában 10 százalékos eredmény- javulást vártak, ezzel szemben 41 százalékot értek el. összesen 382 nyersárut előkészítő szocialista brigádok is jól dolgoztak. Ennek köszönhető, hogy a Békéscsabai Hűtőház november 7 tiszteletére teljesíti éves tervelőirányzatát s 585 vagon feldolgozott mirelit­árut ad a népgazdaságnak. Az üzemben most, a jubileumi évforduló előtt forradalmi műsza­kokat tartanak, hogy két hét alatt 60 vagon árut dolgozhassa­nak fel. Az évforduló előestéjén ünnepi termelési tanácskozásra hívják össze a dolgozókat. Ekkor értékelik eredményeiket, megju­talmazzák az éves terv teljesíté­sében élenjáró brigádokat és meg­határozzák további tennivalóikat. A Békéscsabai Hűtőház december 31-ig terven felül 50—60 vagon zöldségkockát készít, főként ex­portrendelésre. Dr. Ajtai Miklós látogatása az IPARTERV-ben Dr. Ajtai Miklós, a Minisz­tertanács elnökhelyettese csü­törtökön látogatást tett az Ipari és Mezőgazdasági Épü­lettervező Vállalatnál. Meg­tekintette az IPARTERV műtermeit, megismerkedett az intézet munkájával az új gazdasági mechanizmus fel­adatairól beszélgetett a ter­vezőmérnökökkel. (MTI) vagon gyorsfagyasztott árut állí- 1963. tottak elő ezzel a felszereléssel. A jubileumi munkaversenyben tagok háztáji gazdaságából szár­mazó termékeiket Ha a tevékeny­ség kizárólag vagy túlnyomóan külső megrendelők szükségletei­nek kielégítésére irányul, ideért­ve az állandó árusítóhely, ven­déglátóipari üzem létesítését stb., úgy külön engedélyt kell kéirni. Bérmunkában végezhet füstölést, szappanfőzést, pálinkafőzést, bor- palackozást, darálást, hántolást, sütést, savanyítást. Saját üzemé­ben hizlalt sertést saját elárusí- tólhelye részére feldolgozhat. A szarvasmarha és a borjú levágá­sának és feldolgozásának rendjét külön jogszabály állapítja meg. Ugyancsak külön jogszabály ren­delkezik majd a szeszfőzésről. A szövetkezet a saját és a tag­jai háztáji gazdaságából szár­mazó termékeket bizonyos ki­vételektől eltekintve közvetlen termelői értékesítés útján for­galomba hozhatja. Néhány terméket — dohányt, fű- szerpaprikát, gyapjút, vágómar­hát, vágóborjút, nyers marha-, borjú-, juh-, kecske- és lóbőrt — Fogadás az osztrák nagykövetségen Dr Kurt Enderl, az Oszt­rák Köztársaság budapesti nagykövete Ausztria nemzeti ünnepe alkalmából csütörtö­kön fogadást adott a nagy- követségen. Megjelent a fo­gadáson Fock Jenő, a Mi­nisztertanács elnöke, Péter János külügyminiszter, Bíró József külkereskedelmi mi­niszter, Csanádi György köz­lekedés- és postaügyi mi­niszter, Beresztóczky Miklós, az országgyűlés alelnöke, va­lamint a társadalmi, gazda­sági és kulturális élet szá­mos más ismert személyisé­ge. Ott volt a fogadáson a Budapesten akkreditált dip­lomáciai képviseletek több vezetője és tagja. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents