Békés Megyei Népújság, 1967. október (22. évfolyam, 232-257. szám)
1967-10-26 / 253. szám
IMI. október 26. Csütörtök Nemcsak a lakosság, a tanács érdeke is a gyorsabb ügyintézés — Érdekes napirendi pont szerepelt a legutóbbi végrehajtó bizottsági ülésünkön — mondja Tóth Károly, a dobozi községi tanács titkára. — Egy előterjesztés került megvitatásra arról, hogy a tanács szakigazgatási szerveinek a működését hogyan lehetne ésszerűbbé, gyorsabbá tenni. Természetesen az új gazdasági mechanizmus irányelvei alapján tárgyaltuk ezt, és ismételten megállapításra került, hogy van ésszerűsíteni valónk bőven. Nagyon nehezíti > például a munkánkat a postai díjátalány kérdése. A jelenlegi rend alapján meg kell vermünk a bélyegeket, azokat címletek szerint nyilvántartani s mindennap kimutatást vezetni arról, hogy milyen bélyeget használtunk fel. A posta jelenleg nem vállalja, hogy bevezeti részünkre a díjátalányos postázást. Reméljük, sikerül majd ezt megvalósítani, s akkor a tanács egyik dolgozója sokkal hasznosabb munkát tud végezni, mint a bélyegek számolgatása. Szó esett az ülésen arról is, hogy jelentősen meg lehetne könnyíteni a járlatkezelést, ha a tulajdonos saját maga állítaná ki. Természetesen a tanács ellenőrTöfeb mint 85 ezer orvos Az ország egészségügyi ellátását biztosító személyzet száma 1966 végén meghaladta a 85 ezret — közli a Központi Statisztikai Hivatal, összegezve Magyar- ország egészségügyi helyzetéről készült felmérésének tapasztalatait. Különösen örvendetes az orvosok számának gyarapodása: 1955-ben 14 ezren, 1966-ban már- több mint’ húszezren.. dolgoztak a különböző kórházakban, rendelőkben, szanatóriumokban es intézetekben. Így tízezer lakosra — országos átlagban — 19,8 orvos jut, 26 százalékkal több, mint 1960-ban, és 38 százalékkal több, mint 1955-ben. Legtöbben — csaknem nyolcezren — Budapesten élnek, majd sorrendben Szeged, Pécs, Miskolc és Debrecen következik. Az elmúlt év végén már az orvosoknak több mint hatvan százaléka rendelkezett valamilyen szakorvosi képesítéssel. (MTI) zese nem szűnne meg, de így sokkal gyorsabbá válna a járlat- levelekkel kapcsolatos ügyintézés. Igen helyes az, hogy csak a tanács közreműködésével lehet tartási szerződéseket kötni. Az azonban már nem, hogy igen sok a papírmunka ezekkel az ügyekkel kapcsolatban. Beszéltünk a bontási és építési engedélyek kiadásának egyszerűsítési lehetőségeiről és még sok másról, amit a következő hetekben dolgozunk ki, s terjesztjük a felettes hatósághoz. Reméljük, hogy a javaslatok alapján kidolgozott új ügyrend majd nemcsak a lakosság, hanem a tanácsapparátus munkáját is gyorsabbá és könnyebbé teszi. O. L. Mezőgazdasági szakmunkásképzés megyénkben Az utóbbi években a meg}'« tanács végrehajtó bizottsága, a hatatlanok azoktól az erőfeszítésektől, melyeket a termelőszövetMezőgazdasági és Élelmezésügyi kezetek tettek a műszaki színvo- Minisztérium jelentős anyagiakat nal növelésére, fordított a mezőgazdasági szak- Közös gazdaságainkban évről munkásképzés szervezésére. Bé- évre növekszik a foglalkoztatott kés megyének érdeke fűződik eh- szakmunkások száma, örvende- hez a törekvéshez, hiszen a ies> hogy falun ma már nemcsak Körösök környékén, a Csanádi a gépész, a kovács, a bognár szá- löszháton magas színvonalú me- szakmának, hanem a szarvas- zőgazdasági termesztést folytat- marha__ a „ juh_ & nak. Az ország el eflmiszerellata- üaromfitenyésztés, továbbá saban a többi megyehez kepest Békés évtizedek óta élenjár. Különösen a termelőszövetkezetek szervezésének befejezése után, gazdasági szilárdulás időszaká- ^ jS tanúsítja: hogy egyre több készülnek az életre. Az or. zág 39 ban születtek kimagasló eredmé- növénytermesztő gépészt, növény- nyék. Ezek lényegében elválaszt- védő szakmunkást, öntözéses termesztésben járatos dolgozót küldenek a különböző tanfolyamokra, hogy onnan visszatérve nagyobb eredménnyel dolgozhassanak. A mezőgazdasági szakmunkás- képzés szervezése megyénkben lépést tartott az élet követelményeivel. Ez abból is megállapítható, hogy néhány esztendő alatt országosan 60 szakmunkásképző iskolát hozlak létre, s ezekből öt Békés megyében létesült. Szaka egy egész sor olyan speciális szakma, ami a növénytermesztésből adó- munkásképző iskoláink többségét, dik. Ezek becsülete az utóbbi a férőhelyeket, megyénk fiataljai a időben jelentősen növekedett. Ezt foglalják le, akik három éven át Meggyorsult a sarkadkeresztúri Egyetértés Tsz fejlődése Csak kevés állatállományt tudott tartani a sarkadkeresztúri Egyetértés Tsz az elmúlt években, s azokat is széjjelszórt, kisebb- nagyobb szükségépületekben. Lényegében tavaly láttak hozzá nagyobb erővel az állattenyésztési telepek kialakításához. Az elmúlt években épült két 100 férőhelyes tehénistálló mellé az idén egy 30 férőhelyes elletőistálló is épül s a terv az, hogy 1970-ig újabb két 100 férőhelyes istállót építenek. Az idén az országúihoz közel levő, egyik alig valamire használható legelőterületükön kezdték meg a sertéstelep kialakítását. Befejezéshez közeledik a 30 férőhelyes fiaztató és a kocaszállás, továbbá egy 600 férőhelyes hizlalda és egy központi ta- karmányos. A sertéstelep közelében épül fel egy korszerű gépműhely. Ezt most alapozzák, s igencsak jövőre készül el egy újabb 30 férőhelyes fiaztatóval és kocaszállással, továbbá egy újabb 600 férőhelyes hizlaldával együtt. Nagy szükség van az új épületekre, mert például a kocaállományt a tavalyi százról 180-ra emelték, s az elmúlt három év alatt 400-ról 800-ra növekedett az anyajuhok száma. A szarvasmarha-állomány is eléri már az 500-at, s még továbbra is növelni akarják. Ehhez alapot jelent az, hogy szántóföldjeikből eddig 1200 holdat digóztattak, 2 ezer holdat pedig kémiailag javítottak meg. Az idén újabb 215 holdat digóz- tatnak meg. A javított szántóföldeken három-négy mázsával növekedett a gabona- és az abrak- takarmány-termés, a javított ősgyep fűtermése pedig megkétszereződött. Képünk a sertéstelep három új épületéről készült Fotó: Demény hitvallásra akarjuk elhívni a dolgozó és a háború igáját viselő Budapestet” — szólt a november 25-i városligeti Iparcsarnokban tartandó gyűlés felhívása. S a Népszava a gyűlés után így számol be: „A rendőrség és a belügyminiszter ... nem tudták megakadályozni, hogy a főváros és a környék munkásseregei ne olvadjanak egyetlen hatalmas tömegbe, amely elárasztotta a körutakat és az Andrássy utat... A menetben százezernél több munkás vett részt... A házak ablaksorait és a járdákat a nézők nagy tömegei lepték el és fehér meg vörös kendők lobogtatásával köszöntötték a béke harcosait.. És ezen a napon, ezen a gyűlésen hangzott el a tömegből: „Általános sztrájkot!” „A magyar proletárság tanuljon az orosztól!” A gyűlés szónoka, Bokányi Dezső javasolta: „Meg kell alakítani mindenütt a kézi- és fejmunkások tanácsát ebben az országban ...” Nemcsak a főváros népe mozdult meg. Tüntetések, gyűlések voltak Kisterenyén, Nagykanizsán, Győrött, Miskolcon, tüntettek a vasutasok, a Diósgyőri Vasgyár vezetősége karhatalmat kért a munkások f elvonulásának megakadályozására. A Galilei Kör békelevelező-lapok at küldött az országgyűlési képviselőknek, ezzel a felhívással: „A háború után nem kérdik öntől, hogy volt-e a fronton, de megkérdik öntől, hogy mit tett a békéért? Mit felel majd erre?” S idézzünk a levelezőlap szövegéből: „Állandó békét akarunk ... Akarjuk a népek békeszövetségét, amely az államok között felmerülő minden konfliktust hatályos nemzetközi jogi szervezet hatáskörébe utal. A békeszövetséghez tartozó államok kötelesek megvalósítani a férfiak és nők egyenjogúságán alapuló demokráciát, a teljes parlamentarizmust és a külügyek demokratikus ellenőrzését.” Termékeny talajra talált a háború alatt a békéért harcoló Forradalmi Szocialistáknak 1917 decemberében a magyar katonákhoz intézett röplapja is: „Testvéreink, eszméljetek! Az orosz katonák is rájöttek arra, hogy a föld, amelyet meg kell hódítaniuk, a saját országukban van, hogy az ellenség, amellyel ha kell, fegyverrel is szembeszállnak — a földes grófok és iparbárók élősdi csapata, amely a különböző nemzetiségű Földtelen Jánosokat és Nincstelen Pétereket egymásra uszítja, nehogy az igazi ellenséget felismerve, ellenük forduljanak.” S még egy dokumentum, minden kommentár nélkül — egy katonának 1917 novemberében a bukovinai orosz fronton írt leveléből: „Még mámorosak voltunk a hirtelen ránk robbanó orosz változások bombaszerű hírétől... Mikor ma délelőtt ránk szakadt az újabb meglepetésszerű hír: balra tőlünk a pécsi hatosok, meg amo- dább a honvédek már barátkoznak az oroszokkal. Hogy történhetett ily gyorsan a barátkozás? Nagyon egyszerű. A kíváncsiság mozgásba hozta a fiúkat innen is, túlnan is. Kandi fejek ütődnek ki a lövészárokból... Hosszú, várakozásteljes, aggodalmas percek. Mi fog történni? ... Vajon fog- nakre lőni rájuk? Észrevették és nem lőttek. Egyenként, egymás után, azután csapatosan másznak ki az árokból. És integetnek ... Egy pillanatnyi tétovázás. Mintha egymás leikébe akarnának belepillantani .... És megindulnak egymás felé. Innen is, túlnan is... A szorongás már oszladozik a lelkekből. És egy mámoros nagy érzés lopózik helyébe: az egyetemes emberszeretet meleg villamosárama fut keresztül az legeken.” Havas Zsuzsa Új típusú kapcsolatok a szövetkezeti iparban A kisipari szövetkezetek új gazdálkodási módszereiről és az ennek megfelelő újszerű kapcsolatok kialakításáról Kelenhegyi Emil, az OKISZ elnökhelyettese az MTI munkatársának adott nyilatkozatában többek között hangsúlyozta: — A szövetkezeti iparban is alapvető változás, hogy néhány eddig központilag szabályozott és a termékforgalmazással összefüggő döntés a szövetkezetek hatáskörébe kerül. A jogszabályok adta keretek között a szövetkezetek a jövőben maguk dönthetnek a foglalkoztatott létszámról, a műszaki fejlesztésről és a beruházásokról. Annak érdekében, hogy a termékforgalmazás új rendjében a kisipari szövetkezeteket sajátos helyzetük, a széttagoltság, a kisebb sorozatú termelés, a széles áruösszetétel és más tényezők — miatt — ne érjék hátrányok, az OKISZ vezetősége célszerűnek tartja a termékek értékesítését előmozdító közös vállalkozások létrehozását. ezer fiatal szakmunkástanulójából csaknem 1200 Békés megyei. Ha az arányt vizsgáljuk, megállapíthatjuk, hogy a megyék és a megyei jogú városok között menynyire élenjár Békés megye a mezőgazdasági szakmára nevelésben. Ezekkel az eredményekkel magyarázható, hogy csupán az utóbbi esztendőkben a mezőgazdasági szakmunkásképzés színvonalának növelésére, a tanulással foglalkozó fiatalok környezetének csinosítására tízmillió forintnál is többet költöttünk, részben a megyei költségvetésből, részben pedig a minisztérium dotációjából. Intézeteinkben főként azokat a szakmákat tanítják, amelyek Békés megye mezőgazdaságában a nagyobb hányadát adják. Ilyen a növény- termesztő gépész, a szarvasmarha-, a sertés-, a baromfi- és a juhtenyésztő, a zöldségkertész, a növényvédő és így tovább, legalább nyolc-tizenkét szakma ösz- •zesen. Azok a fiatalok, akik kikerültek szakmunkás-bizonyítvánnyal a kezükben, jól megállják helyüket a termelőszövetkezetekben. Ez egyenes következménye annak, hogy valamennyi intézetünkben szakmunkásainkat az életben adódó szakmai feladatok megoldására készítik fel. Néhány nappal ezelőtt Budapesten, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumban dr. Szűcs Kálmán szakoktatási főosztályvezető méltatta a tárca törekvéseit a mezőgazdasági és élelmezésügyi szakmunkások képzésére. Az országos számok és a megyében elért eredmények egybevetésekor jóleső érzéssel tapasztaltuk: nincs mit szégyenkeznünk a mezőgazdasági szakmunkásképzés szervezésében. Békés megye eredményei figyelemre méltóak. A jövőben fokozottan vetődik fel mezőgazdasági üzemeinkben a szakmunka fontossága. A gazdasági önállóság növekedésével egyre jobban előtérbe kerül a felelősség is. önállóan, felelősség- teljesen pedig csak azok a szövetkezeti gazdák tudnak dolgozni, akik egy adott szakmában feladataikat a termelés első lépésétől a befejezési szakaszig ismerik. Hogy e követelménynek mindjobban megfeleljenek, a mezőgazdasági kormányzat és a megyei tanács végrehajtó bizottsága újabb lépéseket tesz a szakmunkásképzés színvonalának növelésére. Ezért tárgyalnak már a gyomai iskola bővítéséről, a békési szakmunkástanuló-intézet továbbfejlesztéséről és a k étegyházi iskola rekonstrukciós tervéből adódó további feladatok megoldásáról. *. rt.
