Békés Megyei Népújság, 1967. október (22. évfolyam, 232-257. szám)

1967-10-21 / 249. szám

1961. október 21. 5 Szombat filmművészet Patyomkin páncélos A jubileumi műsor fényes ese­ménye a húszas évek sízovjet filmművészete nagy reprezen­tánsa Eizenstedn Patyomkin páncélos című filmje. A film érdekes és Eizenstednre jellem­ző körülmények között született. A rendező megbízást kapott egy, az 1905-ös forradalom, emlékére összeállított forgatókönyv meg­filmesítésére. A terjedelmes kéz­irat tartalmazta az 1905-ös ese­mények minden fontosabb moz­zanatát, köztük a Patyomkin csatahajó legénységének felkelé­sét is. Eizenstein Ogyesszába utazott, és ott meglátta a kikötőd lépcsősort, mely a később elké­szült film leghatásosabb jelene­tének színhelye lett. A rendező döntött, a forgatókönyvnek alig másfél oldalnyi részletét filme- siti csak meg; és ez a részlet a Patyomkin felkeléséről szólt. Filmesztéták szerte a világon nagyra értékelik Eizenstedn Pa­tyomkin páncélos-át, helye vi­tathatatlanul a filmtörténet klasszikusai között van. A ren­dező megrázó erejű, elemi erő­vel ható képsorokban fejezi ki az 1905-ös polgári demokratikus forradalom drámai eseményeit, a hatalom és a tömegek iszonyú összetűzését. Eizenstein montázs­művészete, strukturális érzéke, a közeli képek és az áttűnések (akkor különösen forradalmi) alkalmazásával olyan filmnyel­vet teremtett, mely hatásából ma sem veszített A tájékozódni kívánó mozilá­togatót bizonyára az is érdekli, hogy Eizenstein a Patyomkin páncélos krónikáját öt, önálló j Tanácsa és az OSZSZK címmel ellátott felvonásra oszt- j sőbb Tanácsa együttes November 3-án ünnepi ülés lesz Moszkvában A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulója alkal­mából az SZKP Központi Bizott­sága, a Szovjetunió Legfelsőbb Legfeö.- ünnepi va filmesítette meg. Az első, az j ülést tart november 3-án Moszk­„Emberek és férgek”. Itt törté­nik meg a cselekmény expozíció­ja, megismerkedünk a csataha­jón uralkodó izgalommal, me­lyet a férges hús váltott ki. A második felvonás „Dráma a ha­jón”. A nsatróaok vonakodnak megenni a férges húst. Kitör a felkelés: leszámolnak a tisztek­kel. A harmadik felvonás: Egy halott bosszúért kiált.” A felke­lők tüntetése, könnyek a halot­takért Kitűzik a vörös zászlót. Negyedik felvonás: „Az ogyesz- szai kikötőlépcső”. Testvéri ba­rátság szövődik a szárazföldiek és a csatahajó legénysége között. Vérfürdő a kikötő lépcsőin. A csatahajó sortüze a vezérkar épületére. És végül az ötödik felvonás: „Találkozás a hajóraj­jal”. A feszült várakozás éjsza­kája után a találkozás, és a Pa­tyomkin páncélos diadalmasan keresztülhúz a hajóraj egységei között melyen a legénység vo­nakodik tüzet nyitni a felkelők­re... Csodálatos film! A jelzőt ma már nem kell indokolni sem, aki látja, elragadtatottan csak ezt mondhatja róla. A jubileumi felújítás ezért válik mindenütt a művészet ünnepévé is. Sass Ervin Ajándékműsor véradóknak Sikeres véradónapot tartottak Hünyán október 16-án. A kis te­lepülésen összesen nyolcvanhár­mán 25 liter vérrel járultak hozzá beteg embertársaik gyógyu­lásához. Áldozatkészségükért a helyi termelőszövetkezet uzson­nával látta vendégül őket. A me­gyei vérkonzerváló állomás pe­dig tervezi, hogy a közeljövőben ajándékműsort rendez a Balassi vagy más együttes közreműkö­désével a hunyaiaknak. Csorváson előzetesen a tava­lyi eredményekért tartottak ajándékműsort az elmúlt héten. Ezen a Balassi-együttes lépett fél. A véradónapra október 25-én kerül sor. Október 30-án Gyomén és Dé- vaványán, 31-én pedig Kondoro­son lesz véradónap. Békéscsabán október 24-ével nagyszabású kampányt indítanak, melyben az összes nagyobb üzem és munka­hely dolgozói vesznek részt. El­sőnek a kosáripaxi vállalatnál Hétfőn estes Feleség férj nélkül Mozgalmas az élet az orosházi Petőfi Művelődési Házban. Az első kulturális hír arról szól, hogy hétfőn, október 23-án, este fél 8-kor ismét színházi előadás­ra kerül sor az Alföld-szállóépü­letében levő nagyteremben. A Békés megyei Jókai Színház tár­sulata ezúttal Bondy Endre: Fe­leség férj nélkül című 3 felvoná- sos zenés bohózatát mutatja be. Ebben az évadban ez lesz a má­sodik bérletes előadás, de mint az első alkalommal, a bérlettel nem rendelkezők is megtekinthe­tik a darabot. A következő információkat két új csoport alakulásáról kaptuk. Létrejött a művelődési ház • út­törő társastáncklubja. A másik hír egy matematikai szakkör megalakulásáról szól, amely ma kezdi működését. rendezik meg a helyszíni vér­adást. Ezt követően pedig több üzemben. A véradóhónap novem­ber végén fejeződik be. vában, a Kreml kongresszusi pa­lotájában. Mint hivatalosan kö2Üik, az erre vonatkozó határozatot az SZKP Központi Bizottsága és a két leg­felsőbb tanács elnöksége hozta. (MTI) Eddig 116 kép érkezett a Kulich Gyula emlékkiállításra Mint már lapunkban közöl­tük, megyénkben az idén ren­dezik meg másodszor a Kulich Gyula fotó-emlékkiállítást. A korábban kihirdetett pályázat határideje október 25. A me­gye amatőr fotósainak érdek­lődését bizonyítja, hogy már eddig is szép számmal küldték be munkáikat. Összesen 116 kép érkezett be. A legjobb fotókat értékes díjakkal jutal­mazzák, melyeket a megyei tanács művelődésügyi osztá­lya, a KISZ és a Balassi fotó­klub ajánlott fel. Az első he­lyezett megkapja a Kulich Gyula emlékplakettet is, me­lyet Mladonyiczki Béla szob­rászművész készített. A zsűri által elbírált leg­jobb képeket november 26-án Békéscsabán, a Munkácsy Mi­hály Múzeumban megnyíló ki­állításon mutatják be. Kedves, hasznos hétfő esték Eleken már mindenki tudja, hogy ősztől kezdve minden hétfő este az asszonyoké. Ilyenkor a ko­ra délutáni órákban megélénkül az otthonuk. Sürögnek-forognak, vacsorát készítenek, hogy a csa­lád ne szenvedjen hiányt és az­után jön a szépítkezés, öltözkö­dés. Az utcán összeverődnek, s ket- tesével-hármasával indulnak a művelődési otthon félé. Klubestre mennek... Hogy ott mit csinálnak? Kézimunkáznak, csevegnék, elő­adásokat hallgatnak és meg is vi­tatják. Nem félnek azt sem meg­mondani, ha valami nem tetszett. A klubnak még alig van múlt­ja — tavaly alakult —, de jövője igen. Szeretik az asszonyok, szí­vesen eljárnak ezekre az összejö­vetelekre. Az idén is már alig várják, hogy megkezdődjön s a hétfő esték ismét az övék legye­nek. Miért váriák oly nehezen? Mit nyújt nekik? — Nem hagytam ki egyetlen alkalmat sem, rendszeresen eljár­És akkor jött a Tenkes. Jött bizony. Ret­tenthetetlen bátor­sággal, éles pengé­vel hárított el egy rettenetesen nagy veszedelmet mindig szőrös képemről. Két hete már ennek, de mindig hálásan dob­ban meg a szívem, amikor hallom a rá­dióban, hogy a ked­ves hangú slágeréne- kesnövendék a hős Tenkest emlegeti. Régmúlt idők hős ka­pitányát idézve, a róla szóló slágert dúdolgatva, fél kéz­zel szorítom azt az éles pengét reggelen­te, amivel... no, de ne vágjunk elébe a dolgoknak. Két héttel ezelőtt váratlanul felmondta a szolgálatot villany­borotvám, amellyel minden reggel sikere­sen gyalultam a ké­pem. No, most mi lesz? Üldögéljek reg­gelente a borbélynál? Ehhez nincs türel­mem. Növesszek sza­kállt, mint némely ifjú, aki ezzel akarja férfiasságát messziről hirdetni? Rövid egynapos töprengés után, ami­kor már fegyelmivel fenyegettek az ápo- latlanságom miatt s többen megkérdezték, honnan szabadultam, megszületett a döntő elhatározás: önke­zemmel vetek véget az ápolatlanságnak, s varázsolom simára az arcom. Tanácsot kértem a trafikos nénitől, mi­lyen pengét ajánl? Szakértő szemmel mért végig: — Ritka erős sza­kállt hord, penge le­gyen, amelyik leka­szálja. De sose búsul­jon. Itt a Tenkes, majd az leviszi. Már ezt is megszé- dítette Tenkes — gondoltam magam­ban — biztos végig­nézte a tévé soroza­tát, s szorgalmasan hallgatja a rádió slá­gereit. — Két forint negy­ven — nyomta ke­zembe a kék papírba csomagolt pengét a nénike. — Ahál — gondol­tam magamban. — Itt is találkozni lehet a burkolt áremelés­sel. A Figaró kettő­harminc volt, s bi­zony a minősége sok­szor nem ért har­minc fillért sem. Most az okosok kitaláltak egy új nevet a pengé­nek, s kihozták tíz fillérrel drágábban. Ezen tűnődve szap­panoztam még aznap este a képemet. Na­gyot fohászkodva lát­tam neki a nyúzás- nak, lelki szemeim­mel már láttam ma­gam sok sebből vérző arccal... A Tenkes azonban nagyon szé­pen, fájdalommente­sen megszabadított a szakállamtól. Jó, jó — morogtam magam­ban —, de mi lesz holnap? Ugyanez lett. Sőt! Pontosan tized­szer dúdolgatom a slágert s egyre na­gyobb örömet találok ebben a reggeli mű­veletben. Végre! Végre! A tiszteletre méltó ma­gyar borotvapenge­ipar remeket alkotott. A Tenkes beváltotta a hozzá fűzött remé­nyeket. Egye kutya! Visszavonom a bur­kolt áremeléssel kap­csolatos gyanúsítá­saim. Vidáman borot­válkozom a hős kapi­tánnyal, s arra gon­dolok, mit vesztettek a nők, hogy nem le­hetnek részesei ennek a mennyei élvezet­nek. És arra gondolok — szegény humoris­ták! Elvesztettek egy céltáblát. Mert a Ten- kessel nem lehet tré­fálni. Megborotválja még a humoristákat tam. Ügy éreztem, ezek csakis a mi estéink, ahol egymás között vagyunk és egy kicsit megszaba­dulunk a napi munka gondjaitól. Annyi hasznos dologról beszélget­tünk, és olyan előadásokat hall­hattunk, amelyekből sokat tanul­hat az ember. Ízléses öltözködés szép otthon, divat, gyermekneve­lés, kit ne érdekelne ez a téma?... S bár a baronyfinevelés inkább a tsz-asszonyok érdeklődési köréhez tartozik, én is meghallgattam, ér­dekelt. Ami pedig az egészségügyi előadást illeti, az meg éppen szak­mába vágó volt — így vélekedik Szilágyi Mihályné bölcsődei gon­dozónő. — Otthonosan éreztük magun­kat és mégsem otthon — nyilat­kozik özv. Kurtucz Gergelyné. — Jó volt, hogy körülültük az asz­talokat, kézimunkáztunk és hall­gattuk az előadást vagy éppen fil­met néztünk. Nekem minden este sokat nyújtott, szerettem eljárni. Különösen tetszett, hogy a filmek az előadás témájához kapcsolód­tak. Mindig adott valami újat minden este. Érdekes volt példá­ul a divatbemutató és az idén jó lenne egy kozmetikai bemutatót is rendezni... A divatbemutatót sokan emlí­tik. Milyen is volt? — Hát azt kérem, nem lehet elfelejteni — mondja Bíró Ká- rolyné. — Az ötlet nagyon jó volt. A ruházati kisáruház adta a kel­lékeket — szebbnél szebb gyer­mek- és felnőttruhákat — mi pe­dig a manekeneket. Volt is nagy készülődés és izgalom, képzel­heti! A fodrásznő nem győzte a frizurákat, mert szépségverseny is volt ám a fiatalok között. A kisgyerekektől kezdve minden kor­osztály bemutatta, milyen ruhát illik viselni. Még az idősebb asz- szonyok is beöltöztek maneken- nek, hogy szemléltetőbb legyen a bemutató. Érdekes volt és tanul­ságos. Kalász Erzsébet könyvtáros, a nőtanács kultúrfelelőse a népsze­rűség titkát — egy-egy estére 60 —80 asszony és lány is eljárt — abban látja, hogy a nők megta­lálták az érdeklődési körüknek megfelelő témákat. Akik az iro­dalmat kedvelik, azok gyönyör­ködhettek Csernus Marianne elő­adói estjében, akiket az ízléses öltözködés, azok arról hallhattak, akiket pedig a kertészkedés vagy a mezőgazdaság valamely más ága, azok árra az előadásra jöttek el. Egyébként az volt a tapaszta­lat, hogy mindenki mindent meg­hallgatott. — Persze a siker titka1— mond­ja a könyvtáros — főleg abban rejlik, hogy közvéleménykutatást tartottunk. Kérdőíveket juttat­tunk el az asszonyokhoz, melyen ismertettük az elképzelésünket és a válaszok alapján állítottuk össze a klub vezetőségével, vala­mint Nyisztor György, művelő­dési otthon igazgató segítségével a programot. A klubról Nyisztor György így nyilatkozik: — Nagyon népszerű és ennek örülünk. Csupán az a baj, hogy ke­vés a kötetlen beszélgetéseken alapuló este, amely a klubjelleget jobban tükrözné. Persze ez egye­lőre nem is baj, hiszen az asszo­nyok ezt igénylik, s ha nem lenne minden alkalommal előadás, talán el sem jönnének. — Nagy örömmel vállaltam á“ klub vezetését — mondja Kemény Józsefné —, mert el akartuk érni azt a célt, hogy közelebb hozzuk egymáshoz az asszonyokat. Ez si­került. Pedagógusok, fiatal lányok is részt vesznek a foglalkozásain­kon. De ennél tovább jutottunk, mert a tsz-asszonyok is — akiket korábban nehéz volt összehozni — gyakori vendégek. Elértük azt is, hogy a munkát a tsz-ben együtt vállalják, sőt szocialista címért küzdő brigádokat alakítottak. Eh­hez hozzájárultak a nyári hóna­pokban rendezett kirándulások, most is az a tervünk, hogy a me­gye üzemeivel, nevezetességeivel tovább ismerkedünk. A kedves hétfő estéken sok-sok hasznos ötlet születik... Nagyon jó, hogy mindig azt való­sítják meg, ami számukra a leg­érdekesebb. Talán ezért is kedve­lik az eleki asszonyok a klubeste­ket, de hogy még színesebbé, vál­tozatosabbá és hangulatosabbá tehessék, nem ártana egy kis ta­pasztalatcserére más klubokhoz is ellátogatni. Kasnyik Judit A BÉKÉS MEGYEI VlZ- ÉS CSATORNAMŰ VÄLLALAT (Békéscsaba, Alsókörös sor 2. sz.) felvételre keres kub kosokat, kőműves segédmunkásokat és kőműves szakmunkásokat Békés megyei változó munkahelyekre. Fizetés megegyezés szerint. Kiküldetési és szállásköltséget térítünk. Jelent­kezés mindennap a vállalat munkaügyi osztályán. 106965 w SS”*'

Next

/
Thumbnails
Contents