Békés Megyei Népújság, 1967. október (22. évfolyam, 232-257. szám)

1967-10-03 / 233. szám

tt*6T október 3. 3 Kedd SZÉGYEN Jól szerepelt a labtlarúgé- válogatott a németek ellen. A 3:l-es győzelemnek örült min­denki, aki csak valamennyire is kedveli ezt a népszerű sport­ágat Hogy a mérkőzés hogyan függ össze az utasokkal, arra az alábbi példa ad választ. A GA 89—71-es rendszámú autóbusszal az IBUSZ szerve­zésében az építők egy csoportja utazott Békéscsabáról Budapest­re, hogy megtekinthesse a mér­kőzést. A különautóbusz utasai már odamenet sem viselkedtek éppenséggel kulturált módon, de amit visszafelé jövet produ­káltak, az viszont felülmúlt minden elképzelést. Szudár Lajos és Szaszák Má­tyás gépkocsivezetők évek óta lelkiismeretesen dolgoznak az AKÖV-nél. Számos dicséret, ok­levél és kitüntetés is bizonyítja ezt, s most felháborodottan ír­ták szerkesztőségünknek cím­zett levelükben, hogy az autó­buszon, amit ők vezettek, a cso­port tagjai milyen viselkedést tanúsítottak. A panasz igazságá­ról meggyőződtünk, mert meg­néztük az autóbusz belsejét, amelyet a két gépkocsivezető akkor még nem takarított ki. A látvány megdöbbentő volt. A padlón szanaszét dobált üres sörös- és borosüvegek, cigaret- tás dobozok, csikkek és ételma­radékok. Az ülések és ablakok piszkosak, s ráadásul az egyik függönyt cigarettával kiégették. A két gépkocsivezető már évek óta jár különautóbusszal turista- utakra, de még egy alkalommal sem tapasztalt ilyet. Kocsijuk­ra mindketten nagyon vigyáz­nak, tisztán tartják, éppen ezért féltik is. Amikor e magatartást kifogásolták, az IBUSZ csoport- vezetője még őket utasította rendre. A két ember felháborodása jogos. Nem tudjuk, hol tartóz­kodnak pillanatnyilag a külön- busz szerdai utasai. De ha más­nap megnézték volna a kocsit, amit szemétdombnak használ­tak, józan fejjel bizonyára pi­rultak volna, mint ahogyan mi is szégyenkeztünk helyettük a két becsületes, munkáját szere­tő ember előtt. (Kasnyik) kerültek — elindultak haza, az illegális frontra, vállalva a kín­zást, gyakran a halált is. Kon­centrációs táborok várták őket, rendőrségi zárkák, hadbíróságok, „csendőr-specialisták”. Csoportosan indultak haza a magyar forradalmárok. Tudunk arról, hogy egy alkalommal há­romezres csoport kelt útra, egy másik, hatezer internacionalistá­ból álló „expedíció” személyi ok­mányai nemrég kerültek elő egy szovjet archívumból. Nehéz volt az út hazafelé. László Aladár vörösparancsnok például, aki Irkusztkban, a Távol- Keleten és Jakutföldön vezette a vöröskatonákat, kisgyermekével és feleségével — Jakutföld első női rendőrével — együtt tért ha­za. Hadapród-őrmesterként vonult be az első világháborúban, és konspirációs okokból úgy érkezett vissza szülőföldjére, mint tiszt, akit letartóztatott magyar kom­munistákért cserébe küldött Szov- jet-Oroszország. A rendőrség a „családias hazatérése” ellenére pár nap múlva lefogta és hosszú évekre elítélte — felségárulásért. Vállalva a verést A hazatérőket figyelték: már a határon lesték minden mozdu­latukat, később pedig, még azok is, akik elkerülték az internáió- tábort és a börtönt — rendőrségi megfigyelés alatt álltak. De je­lentős részük mégis bekapcsoló­dott a politikai mun,kába. A szak- szervezetekben lettek hangadók, a szociáldemokrata párt balszár­nyát képviselték — mert kezdet­ben nem tudták megtalálni a kapcsolatot az illegális kommu­Elkészült az üzemanyagtároló Kaszaperen — Olcsóbban kapnak üzemanyagot, mint eddig — A kaszaperi Lenin Tsz-ben el­készült az új üzemanyagtároló. Egy 25 köbméteres vastartályt he­lyeztek el a gépműhely kertjében s ezt felszerelték azokkal a tar­tozékokkal, melyek szükségesek az üzemanyagkészletét. Ezeket 2 járművek üzemanyaggal való fel­töltéséhez. Eddig hordókban tárolták a tsz üzemanyagkészletét. Ezeken 2 —3 naponként töltötték fel az ÄFOR orosházi telepén. Most, hogy elkészült az új üzemanyag- tároló, az ÁFOfR-ral kötött szer­ződés alapján a tsz-t kiszolgálják és a telephelyre szállítják az üzemanyagot. Érdekessége ennek a szerződésnek, hogy a szövetke­zetre nézve rendkívül kedvező, mert az ÁFOR a Kaszaperre szállított üzemanyagért kilónként tíz fillérrel kevesebbet számláz, mint annak idején, amikor a szö­vetkezetiek maguk fuvarozták Orosházáról Kaszaperre az üzem­anyagot. így hát a ciszterna be­építése, a kilónkénti tíz fillérek­ből rövidesen megtérül. Az üzemanyagtárolót a Mező- berényi Gépjavító Állomás készí­tette. A műszaki átvétel szeptem­ber 29-én délelőtt volt. A létesít­mény összesen 135 ezer fo­rintjába került a tsz-nek, mivel a tsz építőbrigádja a kőműves- és a kubikosmunkát alvállalkozói mi­nőségben megcsinálta. Terven felül 3 millió forint értékű szőnyeg készül belföldre A Békéscsabai Szőnyeg- és Takácsáru Háziipari Szövetkezet az éves belföldi tervét szőnyegből már szeptember 2-án teljesítette. Ezt részben szervezési intézke­déssel, másrészt pedig túlmunká­val érte el, amit elősegített a jó anyagellátás. Az év hátralevő időszakában így előreláthatólag 3 millió forint értékű szőnyeggel teljesíti túl a belföldi tervét. A szövetkezet egyidejűleg a külkereskedelemmel kötött szer­ződésének is eleget tesz. Időará­nyosan több mint másfél millió forinttal teljesíti túl a tervét és így az év végéig 27 millió forint értékű szőnyeget ad át exportra. Érdemes megjegyezni még, hogy a belföldi többlettermelés jelentős részben Békés megye üzleteibe kerül. A szövetkezet meglepetést is tartogat: jövőre új, tartós, tet­szetős és olcsó szőnyegeket is átad a kereskedelemnek. A külföld imádata, avagy mit tudnak a martonvásáríak ? Kiváló a vizsgaeredmény Békéscsaba és Telekgerendás határában Képzőművészeti kamarakiállítás a TIT művész-klubjában Képzőművészeti kamarakiállí- tás nyílik a TIT művésziklubjának rendezésében Békéscsabán, októ­ber 2-án este fél nyolckor. A ki­állításon Mokos Józisef és Rom­vári Etelka alkotásait mutatják be. Megnyitót Koszta Rozália fes­tőművész, a klub művészeti szak­osztályának vezetőségi tagja mnod. Az új évadban ez lesz a művészMub első rendezvénye. A TIT Jogtudományi Szakosz­tálya Békéscsabán az MSZMP vá­rosi bizottságával egyetértésben az 1967—68-as évadban segítséget kíván nyújtani a vállalatvezetők­nek és dolgozóknak a gazdasági nista párttal. De amikor meg­szervezték az MSZMP-t, tömege­sen beálltak soraikba. Azok pedig, akik — a terror, az üldöztetések miatt — nem tud­tak közelkerülni a kommunisták illegális sejtjeihez, családi, ba­ráti körben formálták a gondola­tokat; ott hasznositották azt, amit a pártiskolákon tanultak. Itt egé­szültek ki az új tapasztalatokkal a szaratovi pártiskola vizsgatéte­lei, itt formálódott az a progresz- szív közvélemény, amely az el­lenforradalmi terror és Uszító propaganda ellenére is kialakítot­ta a maga politikai, erkölcsi nor­máit, s ezeknek sarkalatos alap­tétele volt a forradalmi megoldá­sok igenlése — a gyökeres vál­tozások helyeslése, támogatása. Ismét a politika színpadán Az idő nem váltotta be a Har­madik Internacionálé vezetőinek reményeit: az oroszországi párt­ós katonaiskolákon felkészült for­radalmárok nem tudták győze­lemre vinni harcukat. Erre csak a felszabadulás után nyílt ismét lehetőség. És a munkásosztály legjobbjai — akik az oroszországi vöröscsapatok offenzívái közben, már évtizedekkel azelőtt tanulták a forradalmat s azok, akik később az illegalitás éveiben az ellen- forradalmi terroruralom alatt kapcsolódtak be a munkába, s azok, akik csak a felszabadulás után álltak az új világ katonái közé — együtt, közösen, munkát ás felelősséget megosztva éltek a nagy történelmi lehetőségekkel. Már azt hittük, hogy az évekkel ezelőtt világszínvonalat elért mar- tonvásári hibrid kukorica fajták előállítása megrekedt. A közter­mesztésben ugyanis évek óta nem találkoztunk újabb fajtákkal. Idő­közben csaknem egy tucat nagy terméshozamú külföldi kukorica került kipróbálásra a tsz-ekben és az állami gazdaságokban. Ta­valy és azelőtt valóságos dicshim­nuszt zengtek a külföldről szár­mazó hibrid kukoricák mellett. Az idén a Magyar Tudományos Akadémia Martonvásári Mező- gazdasági Kutató Intézete fajta­összehasonlítási célra vetőmagot irányítás új rendszerével kapcso­latos jogi kérdések megismerésé­hez. E célból rendezi meg a 3 éves jogi szabadegyetemet, mely­nek előadásai az üzemek, vállala­tok osztály- és csoportvezetői elő­adók, művezetők, szakszervezeti vezetők és más beosztású dolgo­zók veh -tnek részt. Az előadáso­kat Békéscsabán, a Balassi Bálint Művelődési Otthonban tartják, melyeken bírók ügyészek, és más jogi szakemberek tájékoztatják a hallgatókat. Az első előadás no­vember 13-án du. 5 órakor kez­dődik, s dr. Túrák Vince ügyész az új Munka Törvénykönyvről tart előadást. A szabadegyetem időszaka alatt többek között az üzemi balesetek­ből eredő jogi ügyekről, a polgári perről, az újítás és találmány be­adásával, illetve elbírálásával kapcsolatos jogi kérdésekről, a társadalmi tulajdon védelméről, valamint a munkaügyi döntőbi­zottságok tevékenységéről hallhat­nak előadásokat a résztvevők. A szabadegyetem 1968. április 1-ig tart és 10 előadásból áll. A mezőberényi I-es számú tég- , lagyárban évek óta megoldásra | váró feladat volt a szárítás minő- I ségének a javítása, valamint a | szárítóberendezés .és a kemence kapacitásának a növelése. Ezek megvalósítására Lányi Frigyes, a Békés megyei Tégla- és Cserép­ipari Vállalat főmérnöke Köti Imre főtechnológussal átalakítást hajtott végre. A kemencében fel­szabaduló hő így most felhasznál­ható a nyersáru szárításához, egy­úttal pedig kiküszöbölődött a füstgázzal való szárítás, ami idő előtt tönkretette volna a mint­egy két és fél millió forint értékű szári tpkocsikat. A vállalat műszaki megoldás­ban való közreműködésért 5000— I adott több tsz-nek és állami gaz­daságnak. Így a békéscsabai Le­nin, a tótkomlósi Haladás és *a kevermesi Lenin Tsz-ben, topáb­bá a Felsőnyomási Állami Gaz­daságban új hibrid kukorica faj­tákkal ismerkedhettek meg. A Martonvásári—590-es és 620-as egyszeres keresztezésből származó i hibrid kukorica kiválóra vizsgá­zott a külföldi: a jugoszláv és az USA fajták mellett. Erről bizo­nyosodhattak meg a szeptember 28-án Békéscsabán és Telekge­rendáson rendezett országos be­mutató résztvevői is. A békéscsabai Lenin Tsz 1200 hold kukoricavetéséből 700 holdba új, eddig ismeretlen fajtát vetet­tek. Ebből a Martonvásári—590-es 460 holdon átlagosan 48 mázsa szemtermést hozott. A fajtaössze­hasonlító kísérletben, a 40 holdba vetett Martonvásári—620-as hib­rid viszont holdanként 50—51 má­zsa szemes hozammal tűnt ki. Ha visszapillantunk a kukoricater­mesztésben megtett alig egy évti­zedes múltra, akkor elmondhatjuk, hogy az Mv—620-as fajta elterjesz­tésével lehetőség nyílik az eddigi terméshozam — a 20—22 mázsás megyei átlag — megkétszerezésé­re. Amennyiben az új hibrid ku­korica vetőmagjának beszerzését siker koronázza, úgy már jövőre is lehetséges a helyenként tapasz­talható szemesabrak-hiány meg­szüntetése. Ha ehhez hozzászá­mítjuk még azt is, hogy 1967-ben csaknem háromhónapos kánikulá­ban született a rekordtermés Bé­késcsaba, Tótkomlós, Kevermes és Telekgerendás határában, akkor valamennyi üzemben igen nagy bizalommal és bizakodással fo­gadhatják az új hazai kukorica­fajtákat! Az új hazai kukoricafajták 5000 forint jutalomban részesítet­te a két mérnököt. Lányi Frigyes és Kóti Imre ugyanennek a feladatnak a jobb megoldására egy másik újítási ja­vaslatot is kidolgozott, aminek lényege: az agyag 40—60 fokra való felmelegítése közvetlenül a sajtolás előtt. A szárítócsator­nában tehát már az előmelegített nyers tégla kerül, ami 15—20 szá­zalékkal meggyorsítja a folyama­tot és szinte teljesen kiküszöböli a nyersszárítóból eredő selejtet. Előzetes számítások szerint ezzel az eljárással évi másfél millió fo­rint megtakarítás érhető el. Az újítás megvalósítására jövő­re kerül sor. Hároméves jogi szabadegyetem a TIT-szervezetben Krajczár Imre Két mérnök újítása a mezőberényi I-es számú téglagyárban gyors ütemű elterjesztése min­denekelőtt üzemi és népgazdasági érdek. Üzemi érdek többek között azért is, hogy az időközben szé­pen gyarapodó szövetkezeti állat- állomány termelékenységének színvonala — számban és minő­ségben — tovább növekedhessen, vagyis biztonságossá válhasson az új fajták termesztésével az az üzemi cél, hogy az állatállomány növelése, a hústermelés fokozása takarmány hiánya miatt ne szen­vedjen csorbát. E cél valóra vál­tása összefüggésben áll az üze­mek bevételeinek fokozásával, a személyes jövedelmek alakulásá­val. A kukoricatermesztés színvona­lának továbbnövelése népgazda­sági érdek azért is, hogy a ter­mesztés lehetőségeinek jobb ki­használásával az ország szemes­abrakból is önellátó lehessen! Ne kelljen külkereskedelmi szerve­inknek drága pénzen takarmányt importálniuk. Érdekes lehet másoknak Is, hogy az új hibrid kukorica fajták elterjesztésében milyen jelentős szerepet vállalt a Magyar Tudo­mányos Akadémia Martonvásári Mezőgazdasági Kutató Intézete. Ha megemlítjük, hogy a szept. 28-i fajtakísérieti bemutatóra Bé­kés megyébe utazott a kutatóinté­zet élgárdája dr. Biacsi Imre igazgatóhelyettes vezetésével, ér­zékelhetjük, hogy e fontos takar­mánynövény termesztése, az új fajták elterjesztése mennyire a kutató és gyakorlati munka kö­zéppontjába került. Hogy ez mennyire így van, ta­núsítják a következők is: Békés­csabán, Telekgerendáson, Tót­komlóson és Kevermesen a Ma­gyar Tudományos Akadémia Martonvásári Mezőgazdasági Ku­tató Intézetének nagy felkészültsé­gű munkatársai az üzemek veze­tőivel együttesen állították össze az 590-es, a 620-as és a fajtakísér­letbe vont többi kukorica agro­technikai előírását. Az együttmű­ködés eredményét a bemutató va­lamennyi résztvevője láthatta, csodálhatta. így szeptember 28-án Békéscsabán és Telekgerendáson nemcsak a kutatók, a tudományok doktorai és kandidátusai vizsgáz­tak feladatuk helyes és jó értel­mezéséből, hanem a mezőgazda- sági üzemek szakmai, politikai vezetői is. Azok, akik eredménye­sen készítették fel és értették meg a kukoricatermesztés valamennyi résztvevőiével — a gépesítésben és a növénytermesztési brigádok­ban dolgozókkal egyaránt — a tu­dományos igénnyel összeállítóit agrotechnikai eljárások fontossá­gát, megvalósítását, hasznosságát. Dupsi Károly

Next

/
Thumbnails
Contents