Békés Megyei Népújság, 1967. október (22. évfolyam, 232-257. szám)
1967-10-18 / 246. szám
WOT. október 18, 5 Szerda Húszéves találkozó a békéscsabai leánykollégiumban A szovjet biológia 50 éve A békéscsabai leánykollégium történetének egy nagyon kedves epizódja játszódott le: 1967. szeptember 30-án és október 1-én megrendeztük a húsz évvel ezelőtti alapító tagok, a régi kollégisták találkozóját. Az ország különböző tájairól érkeztek a vendégek. Igaz, nem is lehet őket vendégeknek nevezni, hiszen úgy jöttek ide, mintha haza jönnének. Ezt az is bizonyítja, hogy a 48 meghívott közül csak hat nem jött el. Az itt levők az érkezésnél nagy-nagy örömmel üdvözölték egymást. A mi számunkra megható volt nézni, hogyan kutatták a rég elfelejtett arcokon az ismerős vonásokat, és mennyire örültek, ha felismerték a régi barátot. Mi. mai kollégisták rövid műsorral kedveskedtünk nekjk. Irodalmi színpadunk és kamarakórusunk is fellépett. Nagyon kedves jelenet játszódott le ekkor: az ismert dallamokra valamennyien velünk együtt énekeltek. A műsor után vacsora következett. A megSikeres véradónap Szeghalmon Már a véradónap előtt a Vöröskereszt aktívái igen tevékenyen vettek részt a szervezésben és sokat tettek azért, hogy Szeghalmon sikeres legyen az október 12-én megrendezett véradónap. A munkában részt vettek a társadalmi és tömegszervezetek aktívái és vezetői is. A véradásra legtöbben a fogyasztási szövetkezet dolgozói közül jelentkeztek és jó példával jártak elöl a járási és községi tanács dolgozói, valamint a Szarvasi Vas- és Fémipari Ktsz kihelyezett tekercselőüzemének fiataljai. A község pedagógusai közül szintén sokan jelentkeztek a véradásra. Ezen a napon Szeghalmon ösz- szesen 178-an 56 liter vérrel járultak hozzá a megye vérellátásához s ezáltal sok beteg ember mielőbbi gyógyulásához. Az idén még a község termelőszövetkezetei is megrendezik az önálló véradónapot, mely Szeghalmon már hagyománnyá vált. A véradónapról rövid filmet is készítettek, melyet a későbbi időkben vetítenek majd le a Vö- röskereszt-alapszervezetekben. Vékony József TT vív Villamos kapcsolóberendezések, különféle elosztószekrények vasszerkezetének lemezlakatos munkáinak gyártására kapacitást keresünk ÉVM Villanyszerelőipari Vállalat Budapest, VII., Síp u. 23. 645 ■■mmpnn--UHUM »**rn> n b aa * m SS b * a s SS n rata o » * * » &.«ata »■ jí s? » » 3 * a bb2wő;3bh «aattaMöinaau«'40K* 'itisuDaa* »JJ h m £ a Sí* S 5 a <u u m * a n a e st a ta a r m « a « » * s * » • ■ * terített asztaloknál mindenki elmondta néhány szóval, hogy mi történt vele a 20 év alatt, mivel foglalkozik jelenleg. A kis elbeszéléseket hallva éreztük igazán, hogy mennyire büszkék lehetünk rájuk. Ök nagyon nehéz körülmények között tanultak, és mégis valamennyien megállták helyüket az életben. Van közöttük jogász, újságíró, tanár, diplomata, vegyész. Példát vehetünk róluk, és egy kicsit irigyelhetjük őket. Irigyelhetjük azért a lelkesedésért, ami még ma is bennünk ég, azért a szeretetért, amivel ragaszkodnak egymáshoz. Ugyanakkor egykori vidámságukat sem vesztették el, és talán ezért volt olyan meleg hangú ez a találkozó, mintha tegnap váltak volna el. Talán ezért is tudott a régi énekkar pillanatok alatt felállni, és négy szólamban énekelni, és ezért tudták ma is eltáncolni a csürdöngölőt. Másnap, a reggeli után végigjártuk a régi kollégiumi épületeket, és elmentünk a fiúkollégiumba. Útközben sokat beszélgettünk, és ők szívesen meséltek. A fiúkollégiumban ünnepélyes tanácsülés volt, amelyen megismerkedtek vendégeink a két kollégiumban végzett munkával. Ebéd után kezdődött a búcsúzás. Nekünk is megköszönték ezt a találkozót, de azt hiszem, mi többet köszönhetünk nekik. Azt, hogy elbeszéléseikből megismerhettük a régi kollégiumot, a felszabadulást követő éveket az egykori diák szemével. Azóta több mint két hét telt el, de mi még ma is sokat gondolunk rájuk, a találkozóra. Hosszas munka előzte meg azt a két napot, de megérte! Nagy lelkesedéssel kutattuk fel a régi címeket, és ismerkedtünk elődeinkkel a megsár- guít napos-beszámolókból, önéletrajzokból, és a két nap alatt személyesen is. Kozma Katalin, a Kullch Gyula Leány- kollégium tanácstitkára A jelenkor szembeötlő voná- sa a tudományok gyors fejlődése. A szocializmus feltételei között a tudomány nemcsak az emberi munka jellegét változtatta meg, hanem egyszersmind az ember egész anyagi és szellemi életformáját is alakítja. Ezek a mondatok a Szovjetunió Kommunista Pártjának XXIII. kongresz- szusán hangzottak el. Mindenkit érdekel, hogy a szovjet tudomány hogyan fejlődött ilyen óriás lépésekkel? Mi biztosítja a szovjet tudósok diadalát a világűrben, hogy mi az alapja a bdológában és más tudományágakban elért sikereknek? Tudott az, hogy az 1917- es forradalom előtti Oroszország gazdasági és kulturális téren a világ egyik legelmaradottabb állam volt. Az alsó- és felsőfokú tanintézetek száma igen csekély volt. Nem is szólva a tudományos kutatóintézetekről. A meglevő intézetekben a kutatómunkához a legalapvetőbb feltételeket is sokkal kevésbé biztosították, mint a fejlettebb országokban. Pedig az orosz nép mindig gazdag volt kiváló tehetségű emberekben. Világszerte ismertek Lomonoszov, Popov, Mengyelejev, Kovalevsz- kij, Lebegyev, Pavlov tudósok nevei. Zsenialitásuknak köszönhették, hogy olyan mostoha körülmények között is nevük világszerte ismertté válhatott. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom, melynek 50. évfordulóját ebben az évben ünnepeljük, új feltételeket ' teremtett a tudomány gyors fejlesztéséhez. Napjainkban a Szovjetunióban a tudomány a legfontosabb állami ügy. A tudomány olyan társadalomban fejlődik, ahol a termelőerők növekedését többé nem korlátozzák az egyéni érdekek. Lenin szavaival: a tudomány minden vívmánya össznépi vívmány- nyá vált és az emberi értelem sohasem lesz az elnyomás eszköze, a kizsákmányolás eszköze. A technika és a természettudományok gyors fejlődése lehetővé tette a biológia gyors ütemű fejlődését is. Általában elmondhatjuk, hogy mind nagyobb figyelmet tulajdonítanak a biológiai folyamatok tanulmányozására molekuláris és sejtszinten. A megfigyelési módszerekről egyre inkább az aktív kísérletekre tér- [ Az orvostudomány sem maradt Beszédünk, írásunk Testvérek között is 4500” V Az egyik pedagógiai folyóiratban olvastuk, hogy Szarvason „az egész város tanul, az óvódásoktól a diplomásokig”. Sokszor bizony még a szakmabeliek is helytelenül írják: óvódás, óvoda. Minthogy e szavak második magánhangzója nem az -ó képző (mint pl. a kisdedóvó, óvónő második ó-ja), hanem a rövid -o- kö'tőhangzó, mely az óv- igető és a -da képző közé ékelődött, a helyes alakok: óvoda, óvodás. (Hasonlóképp Írandó: varroda. Ellenben hosszú ó-t kívánnak a következők: varrógép, varrónő stb. Természetesen hosszú a bölcsőde második magánhangzója is, mert e szavunkban nem a bölcs, hanem a bölcső az alapszó.) Felsorolja az említett folyóirat, hogy hányán tanulnak Szarvas városában felső-, .középes alapfokon. Idézzük a felsorolásnak különféle számadatokat követő utolsó mondatait: „Az általános iskolák alsó tagozatán 1016, a felső tagozatán 1331 tanulót tartanak nyilván, az önálló zeneiskolában pedig 256 gyereket.) Testvérek között is 4500.” A befejező, rövid mondat két szempontból is hibás. Egyrészt homályos az értelme a szóhiányote miatt. Helyesebb volna a következő, teljesebb alakban. „Ez testvérek között is 4500 tanuló.” Másrészt helytelen itt a testvérek között is kifejezés; ezt ugyanis számnévvel kapcsolatban csak akkor használhatjuk, ha valamilyen értékmegállapításról vagy — jelzésről van szó, pl.: o könyvszekrény testvérek között is megér 4500 forintot. (Azaz: testvérek közötti, méltányos áron számítva.) Egy város tanulóinak összességéről nem nyilatkozhatunk így: „Testvérek között is 4500”; a mondatot másképp kellett volna fogalmazni: „Ez összesen, mintegy (vagy: körülbelül, hozzávetőleg) 4500 tanuló.” A testvérek között is kifejezés tehát csak bizonyos megkötöttséggel használható, mert ma is benne érezzük a testvériesség fogalmi jegyét. Dr. Pásztor Emil nek át. A biológia az alapvető felfedezések küszöbén áll, amelyek elősegítik majd a természet felmérhetetlen gazdagságának az ember szolgálatába állítását. D otanika terén elért eredméu nyeik világviszonylatban jelentősek. A kutatók egész sora dolgozik alapvető vagy már rész- problémák megoldásán. így: Ju- binen — aki a levelek őszi színeződésének az okát, Krasznovszkij a fény akkumulációjának folyamatát, Henckel a növények szárazságtűrését, Csajlahján a gibbe- rellinek szerepét a virágzási periódusban kutatják. Prjanyisnyi- kov mutatta ki először, hogy a nitrogén megkötéséhez az aszpa- rigin aminósavra van szüksége a növényeknek. Nem maradhat ki a botanikusok névsorából Liszenkó akadémikus, akinek nevéhez a fejlődés szakaszosságáról szóló elmélet fűződik. A fajról szóló zavaros elmélete mellett ez ma is helytálló. A nagy, gyakorlati szakember: Micsurin munkássága külön fejezete a szovjet botanikának. A szovjet botanikusok egy csoportja a szovjet flóra begyűjtésével és rendszerezésével foglalkozik. Nevüket kitörölhetetlenül felírták* a szisztematikus botanikusok közé — Komarov, Siskin és Bobrov 17 és fél ezer növényfajt írtaik le a „Flóra CCCP 2-ben.” Jelentős lépést tettek a fehérjék és f érmén tumok tulajdonságainak feltárásában is. Megemlítem Ivanov munkásságát, aki a glikolízis során keletkezett foszfátészterekkel kísérletezett. Palla- din a biológiai oxidációs folyamatok mechanizmusát tisztázta. Engelhardt és Ljubimova szovjet tudósok tisztázták az izomösszehúzódás mechanizmusát. Felfedezték a miozin-fehérjét, amely az izmok motorikus működéseit valósítja meg. Lényegében ez adta a kezdő lökést Szent-Györgyi Albertnak is a hasonló kutatásaihoz. Bjeloszerszkij munkái újból megerősítették a szerves világ egységének elméletét, mely szerint a növényi és az állati sejt nukleinsavainak vegyi szerkezete azonos felépítésű. A szovjet tudósok jelentős fi- gyeimet szentelnek az élet lehetséges keletkezési útjainak megindokiására. Már 1924-ben Oparin megszövegezte ezt az eredeti elméletet, melyet azóta már részleteiben tovább tökéletesített. Az öröklődés anyagi hordozóinak a rendkívül bonyolult szerkezetű nukleinsavak (DNS—RNS) kutatása terén a személyi kultusz helytelen hatása miatt lemaradtak, és csak a legutóbbi időben értek el sikereket a molekuláris biológia területén. A zoológusok különös figyelmet fordítanak a gazdasági állatok továbbnemesítésére. Hozzájárultak a parazitológia fejlesztéséhez. Az egész világ elismerését nyerték el Pavlovszkij tanulmányai, mely a vérszívó rovarok által “terjesztett betegségekre vonatkoztak. Világviszonylatban talán a legkimagaslóbb eredményt a neuro- fiziológia területén érték el. E tudományág megalapozója Szecse- nov, az „orosz fiziológia atyja”. Először írta le a központi ideg- rendszer gátlási folyamatait. Pavlov a nagyagy kérgével kapcsolatos kutatásai ma már világszerte ismertek és helytállóak. A reflexekről szóló elképzelései az 1966. évi moszkvai Nemzetközi Pszichológiai Kongresszus vitája után is alapjaiban helytállóak. A BÉKÉSCSABAI GÉPJAVÍTÓ ÁLLOMÁS FELVESZ esztergályos, lakatos, motorszerelő szak- és segédmunkásokat FIZETÉS MEGEGYEZÉS SZERINT. 106927 el a többi biológiai tudományágtól. Teljesen felszámolták a cári Oroszország betegségeit, a pestist, a kolerát, a himlőt és a maláriát. Olyan vírusos megbetegedést küzdöttek le, mint a járványos gyermekbénulás. Csökkent a tbc-s betegek száma. Ez összefügg a szovjet nép életszínvonalának és jólétének emelkedésével. Szovjet orvosok végeztek először a szemen szaruhártya-átültetést Filatov professzor vezetésével. lVTagy gondot fordít a szovjet ’ állam a tudományos munkával foglalkozó káderek differenciált képzésére. A tudományos munkatársak száma évről évre növekedik. Jelenleg a Szovjetunióban dolgozik a világ tudományos dolgozóinak egynegyede. Szám szerint 600 000 fő. (Hazánkban az UNESCO adatai szerint ez a szám 110 fő.) A tudósok képzésére az ország területén nagyszámú tudományos központok létesültek, melyek gazdag hagyományokkal rendelkeznek és világszerte ismertek. A leghíresebbek Moszkvában és Leningrádban találhatók. A lendngrádi Komarov-intézetet úgy ismerjük, mint a szovjet botanika fellegvárát. Fjodorov, Bobrov és Iljin tudósok vezetésével az intézet 24 osztályán botanikai problémákkal foglalkoznak. A Vavilov-intézet tudósad nemesítették ki a Bezosztája I. búzát, amely azóta már világsikert futott be. A Pavlov-intézet 300 kutatója folytatja a névadó tudós munkáját. A szovjet tudomány sikerei és békés célkitűzései biztató távlatot nyitnak meg a tudományos együttműködés számára. A Szovjetunió tudósainak nemzetközi együttműködése hozzájárulást jelent a világ tudományának fejlesztésében. Busa László ' gimn. tanár, a TIT Békés megyei bioi. szakoszt. elnökh. Divatos ruházati cikkek, divatos slágerek « így hirdetik a plakátok a Békés megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat és a DÉLTEX zenés divatbemutatóját. Békéscsabán október 23-án, hétfőn a Jókai Színházban kerül sor a ruha- és slágerparádéra. Boszák Pál áruforgalmi előadó elmondotta, hogy az őszi, téli divatújdonságokat mutatják majd be. A manökenek felvonultatják a télikabát-kollekció legszebb darabjait, teddiber bundákat, és a már közkedvelt laminált divatkabátokat. Feltehetően, nagy érdeklődésre tart majd számot a hölgyek körében, a kis szériában gyártott, exkluzív ruházati cikkek bemutatása.’ A legújabb kötött- és divatáruk is a közönség elé kerülnek, a kiegészítő „tartozékokkal”: cipővel, kalappal, táskával együtt. A bemutatott ruházati cikkeket, divatárukat az érdeklődők megvásárolhatják a vállalat üzleteiben. A műsor jó szórakozást ígér. Neves fővárosi művészek lépnek fel: Mátrai Zsuzsa, Korda György táncdalénekes és Hofi Géza paro- dista. A zenét a népszerű SZIG- MA-együttes szolgáltatja. A konferanszié és divattolmács szerepére Molnár Margit, a televízió közkedvelt riportere vállalkozott. Feltehetően a közönség nagy örömére és érdeklődésére szolgál majd, hogy a divatparádét a megye egyéb helységeiben is bemutatják. így október 24-én Gyulán, november 2-án Orosházán, 3-án Békésen, 4-én pedig Szarvason kaphatnak iwlítőt az érdeklődők a legújabb ruházati divatújdonságokból. A divatos slágerekről és a jó szórakozásról Koncz Zsuzsa, Németh József, Mikes Éva és Nagy Kati gondoskodik a Pan- nónia-együttes közreműködésével. A konferanszié, Molnár Margit mellett, Halmai Gábor lesz. —őr.
