Békés Megyei Népújság, 1967. október (22. évfolyam, 232-257. szám)
1967-10-18 / 246. szám
ISC'}, október 18. 3 Szerda Látogat Búcsún, a legnagyobb családnál Tatán érdemes múltat idézni, jelent boncolgatni s a jövő tervei között tallózni Bucsán, melyet az első települések nyomaitól kezdve napjainkig, zömében mindig olyan emberek lakták, akik földműveléssel foglalkoztak. A napokban bekopogtattam Szöllősá Gábor tsz-elnök irodájába, hogy a község legnagyobb családjának, az Üj Barázda Tsz-nek mindennapi gondjairól, munkájáról érdeklődjem. , — Igen fiatalok vagyunk még — mondja az elnök —, hiszen még két esztendeje sincs annak a közgyűlésnek, mely határozatban mondta ki, hogy a községben működő három termelőszövetkezet egyesüljön. Sem elegendő takarmány, sem férőhely nem volt az állatállomány részére, azt lehet mondani, hogy egy-két elavult gazdasági épületet kivéve, a nulláról kellett a gazdasági élet szervezésénél kiindulni. Minden szempontból szigorú télnek néztünk elébe, az erőt a munka viteléhez a tavaszvárás ténye adta meg. Sajnos, nagyon csalódtunk az első közös tavaszban, hiszen 1800 ka- tasztrális hold termését tette tönkre a belvíz. A tervkiesés pótlására baromfi felnevelésére vállalkoztunk. Ennek köszönhető, hogy a tervezett 9 ezer forintos évi átlagjövedelmet 700 forinttal még sikerült túl is lépni. Nem nagy eredmény, de ha azt vesszük, hogy az egyesülés után bizonyítás ni is kellett, akkor óriási lélektani hatást lehet neki tulajdonítani. — Hogyan alakult az idei esztendő? * — Legfontosabb feladatunknak tekintettük, hogy 17 kilométeren csatornahálózatot építsünk. Ennek köszönhető, hogy az idén már csak 200 holdra tehető a belvíz sújtotta terület. — Milyen célt tűztek maguk elé a növénytermesztésben és az állattenyésztésben ? — A növénytermesztésben elsősorban a kenyérgabona termesztésére fordítottunk gondot, hiszen ehhez jók az adottságok. Az állat- tenyésztésben olyan állatok tenyésztésére törekedtünk, melyek felneveléséhez aránylag kevés kukorica kell, mert termesztése mindig gyengén sikerül ezen a vidéken, a juh-állományt 800-ról 2300-ra gyarapítottuk. A törzs- állományként jelentkező 270 szarvasmarha helyett most már 650-et mondhatunk magunkénak. Természetesen igyekszünk' a felszaporodott állatállománynak megfelelő férőhelyet is biztosítani. Építettünk már egy korszerű borjúnevelőt, növendékistállót, s hamarosan átadásra kerül, mintegy 2 millió forintos költséggel egy új, 100 férőhelyes tehéndstálió, melynek padlástere 30 vagon takarmány tárolására is alkalmas. — Milyen a munkaerőellátás? — I szövetkezetnek papíron csaknem 600 tagja van, de huzamosabb munkában csak 300 jöhet számításba. Ennek egyik oka, hogy igen sok idős tagunk van és aránylag kevés a fiatal. Az úgynevezett közép korosztályból pedig sokan a falun kívül vállalnak alkalmi munkát, amit annak jellegénél fogva természetesen jobban fizetnek. Ezt látva, létrehoztuk segédüzemünket, a park- és csatornaépítő részlegünket, melyben azok az emberek dolgoznak, akik eddig különböző tsz-ek alkamazásában álltaik az ország számos részén. — Ezt végső megoldásnak tekintik? — Természetesen nem, de | átmenetileg, a megerősödés időszakában feltétlen szükségesnek tartjuk. Végső célunk az, hogy anyagi erőink fejlődését látva, ezek az emberek saját maguktól jöjjenek rá, hogy a termelőszövetkezetben is lehet boldogulni. Örömmel mondhatom, hogy ezeknek a száma egyre több, s ha gazdasági terveinket az időjárás valóra engedi váltani, nem fogunk munkaerőhiánnyal küzdeni. Bízom abban — s ez elsősorban a tagok további munkájának záloga —, hogy hamarosan eljön az az idő, amikor a bucsai ember munkája után a termelőszövetkezetben is megtalálja számítását. Szilárd Adóm Egy kis közösség nagy tervei A múlt év augusztusában tizenöten határoztak úgy Békéscsabán, hogy a szövetkezet égisze alatt baromfitenyésztő szakcsoportot alakítanak. A két héttel ezelőtt megtartott ünnepélyes taggyűlésen már 50-en vettek részt, mert időközben ennyire növekedett a csoport tagilétszáma. Ma már 75 ezer forint részjegy alappal rendelkezik a szakcsoport, a közös alapon 37 ezer forintot tartanak nyilván. Ezek az ezrek azonban csak a gyorsan megszilárdult kis közösség belső életét jelzik. Sokkal többet mond a külső szemlélőnek az, hogy egyéves működésük alatt a csoport tagjai 220 ezer tojást adtak át a Békéscsaba és Vidéke Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezetnek értékesítésre. Ez 1,36 forint darabonkénti árat szá- | molva 300 ezer forintot hozott a I szakcsoportnak. Ezenkívül további 197 ezer tojást adtak keltetésre, amely — figyelembe véve a 2,10 forintos darabonkénti árat — Felnőtt a brigád Lányokból fiatalasszonyok és szakmunkások — Csepel helyett TEXTIMA — Naponta 400 férfiinget készítenek — 337 ezer forint túlteljesítés Éppen három évvel ezelőtt ismerkedtem meg a Szarvasi Ruházati Ktsz ifjúsági brigádjának tagjaival, amikor munkájukról, vállalásaikról beszámolt a rádió és a televízió is. Nem csináltak ők semmi különöset. Csupán tizenegy hónap alatt olyannyira elsajátították a szakmát, hogy plusz-teljesítményükkel csökkenteni tudták a szövetkezet termelési tervében mutatkozó lemaradást. Azóta nem találkoztunk. o Most ismerősként fogadnak. — Sok minden megváltozott — mondja Janurik Anna meós, az alapszervezet KISZ-titkára, és a neonfényes munkaterembe invitál. Űj, parkettás, világos helyiségben dolgoznak. Modern gépek zakatolnak. Az arcok ismerősek. — A lányokból menyasszonyok, fiatalasszonyok és szakmunkások lettek — magyarázza nevetve Hu- szárik Györgyné (három éve Kom- lóvszky Zsuzsanna néven írtunk róla), a harminctagú kollektíva vezetője. Legtöbben férjhez mentünk, néhányan meg a közeljövőben mondják ki az igent. Ez is változás! Vagy nem? Persze, más is történt. A lányok jobban megtanulták a szakmát, az akkori 250 —270 helyett ma már 400 férfiinget készítünk naponta. — örülünk a TEXTIMÁK-nak, mert a Csepelekkel sosem tudtunk volna ennyit exportra termelni — szól közbe Valastyán Lászlóné — És néhány új munkamódszer segített, például a kézelő és a vállrész varrásnál — fűzi hozzá az előtte dolgozó asszony. Molnár Pálné, a ktsz munkaügyise mondja: — Az idén a tervek szerint belföldön 29, a szocialista és a nyugati államokban összesen 49 millió forint értékű árut adunk át partnereinknek. o A BAROMFIIPARI ORSZÁGOS VÁLLALAT BÉKÉSCSABAI GYÁREGYSÉGE (BARNEVÁL) az őszi idényre férfi és női munkaerőt vesz fel Bérezés: férfiaknál 6—8 Ft-ig, nőknél 6—7 Ft-ig, teljesítménybérben. Munkásszállást havi 15,— Ft-ért biztosítunk. Ebéd 4,50 Ft-ért biztosított Orvosa vizsgálat kötelező. Részletes felvilágosítást a gyáregység munkaügyi osztálya ad. 106691 Miközben beszélgetünk, halkan zúgnak a varrógépek, a fiatalasz- szonyok és a lányok keze gyorsan jár. Óramű pontossággal adják egymásnak a szovjet megrendelésre készülő Satana típusú ingeket: oldalazásra, aljaszegésre, vasalásra és még ki tudja, hány műveleten megy keresztül a munkadarab, amíg a meóshoz kerül. — Néhányan elvégezték a meó-tanfolyamot, talán ennek is köszönhető, hogy alig kapunk visszárut, majdnem selejtmente- sen dolgozunk — folytatja a KISZ-titkár, aki mindig szigorúan bírálja a termékeket. — Meg aztán kevesebb a pénz, ha kifogásolható a minőség — kapcsolódik a beszélgetésbe Hárskúti Pálné. — Mennyi a fizetésük? — Ha jól hajtunk, 1600—1700 forintot borítékolnak havonta. A brigádvezetőnő korábban elhangzott figyelmeztetéseit megszívlelték. Jobban kihasználják a munkaidőt, kevesebbet cigarettáznak, tudják, ha nem ezt teszik, csökken a keresetük. Szeptemberben 23 ezer inget készítettek, tervüket 104 százalékra teljesítették. akik mindössze néhány hónapja dolgoznak itt. Közöttük Németh Ilona a legszorgalmasabb. — Nincs reszortom, ennek előnye, hogy a gallérozástól a pántkészítésig valamennyi műveletet jól elsajátíthatom — válaszol kissé illetődötten. Jól érzem magam, segítenék a lányok s a fiatalasszonyok. o A Szarvasi Ruházati Ktsz-ben a Tyereskova nevét viselő ifjúsági brigád tagjai három évvel ezelőtt nagyszerű eredményeikkel hívták magukra a figyelmet. Az elmúlt. . . , ........................ .. e sztendők során tetteikkel újra: tefcet jelent, feltétlenül említésre további 414 ezer forint bevételt eredményezett. E közösség megszilárdulására jellemző, hogy vásároltak négy tízezres keltetőgépet is. Igaz, hogy az idén még nem tudták teljes mértékben kihasználni, azonban a bérkeltetés 40 ezer forint újabb eredmény- növekedést jelentett a közös kasszába. A kikeltetett 160 ezer csirke Békéscsabán és környékén, valamint Battonyán, Dombegyházán és Nyíregyházán került felnevelésre, jutott el a fogyasztókhoz vagy éppen továbbtenyésztésre. A szakcsoport egyéves működését mindennél legjobban fémjelzi az a 160 ezer forint működési eredmény, ami a szeptember 28-i taggyűlést követően került felosztásra, aszerint, hogy ki milyen arányban járult hozzá a leadott tojásmennyiséggel a gazdálkodási eredmény növeléséhez. Ez esetben .minden száz forint termelési érték után tíz forint egyéni részesedés illette meg a tagokat. De, amint. Slimbarszki Tamástól, a csoport elnökétől hallottam, egy év múlva még kedvezőbbnek ígérkezik az egyéni részesedés. A szeptember 28-i taggyűlésen ugyanis nemcsak a maguk mögött hagyott hónapok elért eredményeit összegezték. Jelentős helyet foglalt el e kis közösség tanácskozásán a hogyan tovább gondolatának gyakorlati megfogalmazása. Számolva azzal, hogy jelenleg 9000 jó hozamú tyúkkal rendelkezik a tagság, úgy határoztak, hogy december végéig az idén már leadott 417 ezer áru- és tenyésztojá- son kívül még 433 ezret adnak át a fogyasztási és értékesítő szövetkezetnek. Ez egyébként azt jelenti, hogy az idén kereken 850 ezer tojást ad a népgazdaságnak e kis közösség, ami meghaladja például Bucsa vagy Békéssámson egész évi tojástermelését. Ezen túlmenően, ugyancsak december végéig 7700 hízott libának a leadására is szerződést kötött a csoport a szövetkezettel. Ez az új ágazat másfél millió forint termelési éro A szövetkezeten belül szervezett versenyben az ifjúsági brigád a harmadik helyen áll. Szeretnének előbbre lépni. — Elhatároztuk, hogy elnyerjük a szocialista címet — mondja Hu- szárikné. — Az idén a tervezettnél 5 ezer inggel többet adunk át a megrendelőknek, ez 337 ezer forint pluszt jelent a szövetkezetnek. Ha valamelyikünknek a reszortjában nincs munkája, segítünk a másiknak. Részt veszünk a kultúrmunkában, az évforduló tiszteletére irodalmi műsort rendezünk, kézilabdásaink a megyei bajnokságon játszanak. Nemcsak a „veterán brigádta- gokkal’’ találkoztam ezen az őszi délutánon, hanem azokkal is, és újra bizonyítottak, és bizonyítanak. Felnőttek — korban munkában egyaránt. Dékány Sándor méltó azonban a jövő évre tervezett másfél millió tojás, ami csaknem kétszerese lesz az ideinek. Balkus Imre Huszonötezerre növeli törzsliba-állományát, megduplázztt a keltetőgépek számát az orosházi Új Élet Tsz Hazánk legnagyobb törzsliba- tenyésztő termelőszövetkezetében, az orosházi Üj Elet Tsz-ben 1961- ben rendkívül primitív körülmények között kezdték meg a libatenyésztést. A kiváló rajnai és magyar ludak elhagyott ólakiban, fészerekben kaptak „szállást”, mégis megkezdődött a legkiválóbb egyedek kiválogatása, a keresztezés, a nagyüzemi tenyésztés. Az utóbbi években már igen komoly eredményeket hozott a libatenyésztés. 1967-ben például [ gyöngyöst egymillió körül keltethetnek. A takarmánytermesztést természetesen a nagyarányú vízi szárnyas és baromfitenyésztésnek vétlenül exportáltak Jugoszláviá- | megfelelően alakítják ki. ba, de a hazai kisliba- és tojásértékesítés, a toll szintén magas jövedelmet hozott. A szövetkezet vezetői a jó eredmények láttán elhatározták: vízi szárnyas, gyöngyös és tyúktörzs tenyésztésre specializálják a kollektív gazdaságot. Törzslibából például 25 ezer lesz, gyöngyösből és tyúkból 5000—ÜOOO. A keltetőgépek számát megduplázzák s jövőre már libát, csirkét, 36 géppel saját keltetőállomást rendeztek be. A keltetésből mintegy tízezer-ötszáz kislibát közMiiyen minőségű vetőmagul vásárolhat a vevő? Újszerű kirakatot állítóttak [ össze az fmsz békéscsabai vetőmagboltjában. Több termelő, közöttük a kondorosi Dolgozók, a j dobozi Petőfi Tsz és Zahorán György békéscsabai házikert-tu- lajdonos az üzletben vásárolt vetőmagból nevelt igen értékes növényeket. Ezekből igen ízléses j kirakatot állított össze Arató László dekoratőr. Ez a kirakat, amint Bottá Mihályné üzletvezető is említette — kicsiben — méltó folytatása a házikert termékbemutatónak, amely megyénkben osztatlan sikert aratott. A közszemlére tett virágfajták, káposztafélék, paprikák, téli retek és még több növény méltán tanúsítja: az fmsz vetőmagboltja fajtaazonos, kiváló minőségű (magot ad a vásárióknak. I
