Békés Megyei Népújság, 1967. október (22. évfolyam, 232-257. szám)

1967-10-17 / 245. szám

1967. október 17. 5 Kedd Az élet nem állt meg I Ki mit tud a Szovjetunióról? — Ünnepi taggyűlések — Irodalmi műsorok — Hálastaféta A szarvasi Járás fiataljainak programja az októberi évforduló tiszteletére Kiszaladt alólunk a tükörsi­ma aszfalt, nagyot zökkenve, jó­val lassabban halad a gépkocsi, mint ahogyan a KRESZ előírásai engednék. Gyomára érkeztünk. A gépkocsivezető óvatosan kerülgeti a macskaköves út buktatóit, nem hiányzik sem rugó-, sem tengely­törés. Vajon van még egy község a megyében, ahol a belterületen ilyen elhanyagolt úttesten közle­kednek? (Ezt nem nyomoztuk, de hamarosan kiderül, hogy ez sem szomorít] a sokáig a gépkocsive­zetőket.) A tanáccsal szemben ha­talmas épületen kőművesek dol­goznak. A mellette levő kis utcá­ban szintén építkezés nyomai, né­hány újszerű emeletes családi ház várja hamarosan a tulajdonosait Végefelé közeledik a hetipiac, né­hány árus — vagy tán vásárló — betér a modem presszóba egy ha­zaindulás előtti feketére. Azt lehetne mondani, hogy • egy szürke hétköznap Gyomén. De vajon szürke-e? Tizenöt hónappal ezelőtt elköltöztek a községből a járási intézmények, Gyoma járási székhelysége megszűnt. Mi tortáit azóta? Véglég eltűnt a várossá alakulás reménye? (Mert meg kell mondani, a gyomaiakban mindig élt egy halvány remény...) — Nem ért éppen váratlanul minket a járás megszűnése — mondja elgondolkodva Megyeri Sándor, a községi tanács elnöke, —, hiszen már ötvennégy óta va­júdott a kérdés. Amikor a múlt évben végül biztossá vált, sőt jú­nius végén bekövetkezett, sokak­ban mégis felmerült a kérdés: Most azután, hogy lesz tovább? Hát hogy lehetne? — mosolyodik el az elnök —, az élet nem áll meg Talán kissé messzebb kerül­tünk a várossá fejlődéstől, de egy­szer majd csak elérünk oda is. Meg kell mondani, hogy ötvenhétig, nem nagy fejlődésről tudunk számot adni. Sokat fejlőd­tek a községek, de a járási szék­hely valahogy mindig a háttérben maradt. Ötvenkilencben történt talán az első nagy lépés a tiszta­sági fürdő leiépítésével. Ugyaneb­ben az évben elsőnek épült a me­gyében nálunk a törpevízmű. Ki­lenc kilométeres vezetékhálózat­ról kapott és kap azóta is vizet a lakosság. Ha az igényeket nézzük, legalább huszonnyolc-harminc ki­lométer vezetékre lenne szük­ség. A jövő év feladatai közé tar­tozik a bővítés; jövőre már meg­kezdődnek a kutatófúrások, s amint elegendő vizünk lesz, gyors ütemben kezdődik meg az építés. — Ügy tudjuk, hogy a „járás" elköltözése után sok épület fel­szabadult... — Csak átmenetileg. A Magyar Nemzeti Bank épületében például már megkezdte a terme­lést a Szarvasi Vas, Fém Ktsz új részlege. Egyelőre negyvenen dol­goznak, de jövőre legalább száztíz gyomai talál itt munkalehetősé­get. A Kner Nyomda kapta a ka­tonai kiegészítő parancsnokság épületét. A járási tanács egyik Száz színházbérletet vásárolt a tsz Dombegyházán Az elmúlt színházi évadban a Békés megyei Jókai Színház egyet­len előadást sem tartott Domb­egyházán. A községi művelődési otthon vezetősége az idén felmér­te az igényeket, s az elmúlt év hiányát pótolva, hat előadásra kö­tött szerződést a Jókai Színházzal az idei évadban. A termelőszövet­kezet a tagok részére száz bérle­tet vásárolt, ezenkívül lehetővé tette, hogy egy-egy előadást ju­talomképpen még 30—40 tsz-dol- gozó megtekinthessen. épületében már tanul a mezőgaz­dasági szakközépiskola első hat­van diákja. Egy másik épületben az fmsz két és fél millió forintos költséggel korszerű lakberendezé­si áruházat nyit hamarosan. A já­rás megszűnése óta egymillió fo­rintot költöttünk a filmszínház felújítására, kövesutat építettünk a fürdőhöz 870 ezer forintos beruházással. — Hallottunk arról, hogy az ál­lomás melletti OTP-sorházak... Az elnök meg sem várja a kér­dést. — Igen. Itt bizonyos megtorpa­nás mutatkozott a járás megszű­nése után. Ma már mind a hat­van lakásban laknak és ugyanitt hamarosan megkezdődik újabb hatvan építése. Megnőtt a családi- ház-építkezők száma is. Az idén hatvan telket adtunk el, de en­nél jóval többre van szükség. A besenyszegi részen már megkez­dődtek a telekkialakítások, no­vember elején kapja meg értéke- sítére az OTP a száznyolcvan új telket. Biztos vagyok abban, hogy nem lesz sok gondja az eladással. — Aki a községbe érkezik, köny- nyen elharapja a nyelvét a rossz úton... — Nyugodtan mondhatom, hogy a község kezelésében levő utak portalanított burkolata biztonsá­gos közlekedési lehetőségeket nyújt. A KPM kezelésében levő főútvonal, mintegy öt kilométer­nyi szakasza viszont tényleg na­gyon korszerűtlen, elhanyagolt állapotban van. A tervek szerint a jövő évben kezdődik meg a teljes felújítása és ezzel egyidő- ben mintegy hárommillió költ­séggel fedett csatornát építünk az út teljes hosszában. — Milyen munkalehetőségek vannak és lesznek? — A már említett új ktsz-rész- leg mellett megkezdte a munkát az Orosházi Vasipari Vállalat gyo­mai részlege. Most ötvenen dol­goznak itt, de a tervek szerint jö­vőre kétszázhúszra fejlesztik a létszámot. Legalább ötszáz nőnek szeretnénk munkalehetőséget biz­tosítani, s már megkezdtük a tár­gyalásokat különböző kisipari ter­melőszövetkezetekkel. A Békés­csabai Férfifehérneműgyár január elsejétől kezdve kiterjeszti közsé­günkben a beldolgozó rendszert, ehhez két helyiséget biztosítunk részükre. Januártól kezdve leg­alább százötven-száznyolcvan be­dolgozót foglalkoztatnak majd. A Vincze-malom épületét is hajlan­dóak lennénk átadni valami könnyűipari üzem létesítésére. Az ezer négyzetméternyi területen a számításaink szerint legalább öt­hatszáz főt lehetne két műszak­ban foglalkoztatni itt. Az élet nem állt meg. Nem beszéltünk a bölcsőde, óvoda fejlesztéséről, a járdaépítésről, villanyról, az üzlethálózat fejlődé­séről és még nagyon sok minden­ről, ami bizonyítja ezt. Opauszky László PAR HÓNAPJA zártuk le a TIT rendezésében két esztendő sikeres nyelvművelő munkáját. Mosit lel­kes tanárok, hallgatók közremű­ködésével új évadot kezdünk. A szokástól eltérően, rövid beszámo­lómban ezúttal nem az előző év­folyam jeles munkásságát vagy hiányosságait méltatom. Erre épp­oly kevés itt a hely, mint felada­taink, célkitűzéseink részletesebb ismertetésére. Ügy gondolom, he­lyesebb, ha az országossá vált új nyelvtudományi reneszánsz at­moszférájának légkörében kísérem végig törekvéseinket, remélve, hogy a közeljövőben még alkalom és hely is kínálkozik munkánk konkrétabb megelevenítésére. Egyelőre minden sablonosságot kerülve, arra kívánok rámutatni, hogy feladataink sikeres megol­dása elválaszthatatlan a tudomá­nyok műhelyeitől, a nyelv kuta­tóinak áldozatos közreműködésé­től, a hivatása magaslatán álló oktatószemélyzet lelkes áldozat- vállalásától. Cseppet sem közöm­bös, s talán előbbiek mellett leg­alább olyan fontos az is, hogy miképpen rezonál erre a kérdésre maga a társadalom, amelynek a hallgatóság csak igen csekély szá­mát képezheti. A NYELV KUTATÓINAK fá­radozásaként 1948—5C-ben ren­A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulója tisz­teletére szombaton délelőtt Szarvason tartották a Ki mit tud a Szovjetunióról? vetélkedő járási döntőjét a békésszentandrási, a csabacsűdi, az endrődi, a gyomai és a kondorosi csapatok részvéte­lével. A járás kiszesei a közeljö­vőben ünnepi taggyűléseket ren­dezték meg Győrött az első nyelv­művelő ankétot, amelynek fő fel­adata a nyelvhelyesség normáinak összefogása volt. A csaknem 20 esztendős kezdeményezést hosz- szabb eszmélkedésd időszak kö­vette, mígnem 19őfi—57-ben a nyelvi eszközök és normák rend­szerezését tűzte napirendre a Magyar Tudományos Akadémia. Ettől az időtől fogva szinte meg­szakítás nélkül zajlottak le a hi­bás nyelvi jelenségeket kiküszö­bölő törekvések. Így került terí­tékre Pécsett 1959—60-ban a köz­napi publicisták botlásainak fel­mérése és orvoslása is. Lényegé­ben ez pedagógiai szemmel vizs­gálva fogalmazási feladat volt, amelynek sikeres megoldása után ismét a helyesírás kérdése lépett országosan előtérbe. E törekvések hatására született meg 1961-ben a Helyesírási Tanácsadó Szótár, öt esztendős vajúdás után kezdtek csak foglalkozni országosan a he­lyes kiejtéssel. Az 1966 őszén megrendezett Egri Nyelvtudomá­nyi Konferencia e tekintetben fordulópontot jelentett azzal, hogy a kutatómunka szerepét újra a helyes kiejtésre terelte. A helyesírási tevékenység je­lentőségének csökkentése nélkül most a helyes kiejtés igényeit vizsgáljuk meg pár pillanatra. Sajnos, az egri konferenciát meg­előzően e kérdésnek tudományos megvizsgálása, igényes összefogla­lása nem történt meg. A kiejtési versenyek is csak legújabban váltak országos méretűvé. Ezért sok körülményt kell újból meg­vizsgálni a hagyományos kérdés- felvetésekkel szemben. Köztudo­mású, hogy sok olyan szabályt hurcolunk magunkkal, amelyek olykor igazak, olykor nem. Ami­kor nem igazak, zavarják a helyes kiejtést és a hangok egységét is. A zárt e már tagja a köznyelvi kiejtésnek. Kodály Zoltán hívta fel erre Egerben a figyelmet Az ABC-be azonban mégse lenne he­A posta idei bélyegei közül néhány nemcsak a hazai, hanem a nemzetközi filatéliai életben is feltűnést keltett. Az év leg­szebb bélyegének kikiáltott — a májusi amszterdami bélyeg­világkiállításra kibocsátott — Amphilex—67. elnevezésű bé­lyeg például világsikert ara­tott. A negyedik negyedév főleg a jubileumi bélyeg kiadási idő­szaka. Nálunk még nem készült különlegesség lesz a Magyar Posta centenáriuma alkalmá­deznek, az Endrődi Cipész Ktsz- ben és a hunyai Hunyadi Terme­lőszövetkezetben irodalmi műsor­ral emlékeznek meg az évforduló­ról. Az október 31-én Békéscsa­bára érkező hálastafétára minden alapszervezet és úttörőcsapat dí­szes szalagot készít. Az évforduló alkalmából ifjúgárda szakasz ala­kul Kondoroson. A becézés fejlődése Amikor Nokedli Nándort imádott me­nyasszonya „Pintyő­kémnek” becézte, a csillagos égboltot érezte leereszkedni. Az imádott 18 éves, kék szemű, jelenleg platinaszőke, ham­vas bőrű kis ősziba­rack volt, huncut gödröcskékkel két orcáján. Szóval meg­lehetett érte őrülni. Legalábbis Nokedli Nándornak ez volt a legjózanabb érzése. Persze, hogy felesé­gül vette. Ekkor a „Kis Tubicám” bece­nevet kapta, amely­től földöntúli bol­dogsága révületbe merült, A mézeshetek alatt „Kis Mókuskám” lett, és bár semmi kedve nem volt ug­rándozni, a becézés nagyon jólesett neki. Házassági évfordu­lójuk előtt egy ma­szek divatszűcs her­melinbundát kínáló kirakata előtt min­den célzás nélkül kérdezte hitvese: — Mivel lep meg engem a „Kis Ku- tyulim”? Amikor aztán tényleg meglepte egy kis rózsaszínű ka­lappal, neje csak ennyit mondott: — Óh, te „Szegény Kis Ürge” — aztán szó nélkül becserélte a kalapot egy pár- dúcbör-ka cagúnyra, de férjének csak a különbözetet kellett viselni. Már ötéves háza­sok voltak, amikor neje egy emlékezete­sen szép napon így fogadta: — „Szürke Kis Veréb” vagy te, fi­acskám, a Semmihá- zyné éppen ma újsá­golta, hogy a férje annyi prémiumot ka­pott az idén, hogy autót vettek, neked meg még csak rolle­rod sincs... Amikor meg azon panaszkodott, hogy Furdancs kartársa megrágalmazta a Fő­nök előtt, neje meg­vető hanghordozással mondta: — Te „Jámbor Birka”, te mindent eltűrsz... És a becézés szín­vonala az idők mú­lásával párhuzamo­san süllyedt. Amikor unokatestvére, Ho­kedli Ödön névnap­járól kicsit kapato­sán ment haza, neje így fogadta: — Te „Részeg Disznó”, aludj a konyhában. Tetemes összeget áldozott a totó—lottó­ra, eredmény semmi. Neje ezt a tényt így kommentálta: — Egy ilyen „Nagy Ökör” ne fogjon sem­mihez... OKI írjunk helyesen, beszéljünk szépen magyarul! — Bevezető a TIT magyar nyelvtanfolyamainak működéséhez — Jubileumi bélyegek lyes beiktatni, mert több vidéken nincs történelmi talaja. (Pl. a mi vidékünkön sem!) Döntő azonban, hogy a kiejtésben legyen meg, kü­lönben a helysírás nem megfelelő és biztos. Az is fontos, hogy a regionális köznyélvek felmérése minél előbb megtörténjék, mert e nélkül nem lehet a helyes kiejtés kérdését előbbre vinni. RÉSZLETESEN kellene arról szólni, hogy a nemrég megjelent Helyes kiejtés, szép magyar be­széd című 277 oldalas kézikönyv milyen szilárd kiindulási alapot, biztonságérzetet jelent majd az igényesebb közönség számára, így a tanfolyamainkat vezető tanárok és hallgatók részére is. Készül már a Magyar Kiejtés Kéziköny­ve, amelynek megszerkesztése és megírása még sok időt, munkát követel a kutatóktól, a szakembe­rektől és a nagyközönségtől egyaránt. Hosszadalmas, követke­zetes, tudományos szintű felméré­seket kell még végezni országosan ennek elkészítése előtt. BEVEZETŐBEN említettem, hogy a nyelv kutatóinak szerepét kívá­nom kidomborítani, elsősorban a tanfolyami munkánk szempontjá­ból. Az oktatási gyakorlatot most háttérbe helyeztem, a társadalmi igényességre, annak összefüggé­seire is csak éppen hivatkoztam. Végül arra még jut itt hely, hogy a TIT nyelvi csoportja nevében megköszönjem a tanfolyamveze­tők jó munkáját, kiemelve a gyu­lai, kétegyházi, méhkeréki, mező- gyáni, szarvasi, endrődi, szeghal­mi és körösladányi eredményeket. Ismertetőmmel nem propagandát akartam verni... Erre egyre keve­sebb szükség lesz már, mert Békés megyében is közügy lett a szép, helyes magyar beszéd, az anya­nyelv kristálytisztaságának védel­me. Dr. Irányi István a TIT irodalmi és nyelvi szakosztályának vezetőségi tagja. bői kiadandó bélyegblokk, ame­lyet mélynyomás és domborí­tott arany-fólianyomás kombi­nációjával gyártanak. Kodály Zoltán emlékét a Légrády Sándor festménye alapján ké­szülő művészportré bélyegen örökíti meg a posta. Ugyancsak Légrády Sándor festette a no­vember 7-re megjelenő három értékből álló bélyegsorozat ké­peit. Az idei évre még a harmadik festménysorozat kiadását is ter­vezi a posta. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents