Békés Megyei Népújság, 1967. szeptember (22. évfolyam, 206-231. szám)
1967-09-13 / 216. szám
1967. szeptember 13. 5 \ Szerda Napirenden: Népművelés a külterületen Több figyelmet, lelkiismeretessé get követel az állategészségügy Füzesgyarmaton is Sokakat érintő napirendet tűzött csütörtöki ülésére a Vésztői Községi Tanács Végrehajtó Bizottsága. Az ülésen megtárgyalják Kiss József művelődési otthon igazgatónak a jelentését, amelyben arról számol be, hogy a külterületen élő vésztőieknek milyen a kulturális ellátottsága. A jelentés elsősorban arról számol be, hogy a község határában egyre kisebb a tanyavilág és. a tanyaközpontokban köny- nyebben élhetnek a kulturális lehetőségekkel az ott lakók. Kót- pusztáról jó a közlekedés Vésztő és Körösújfalu felé, a fiatalok általában bejárnak szórakozni. Hatvankflenc rádió mellett kilenc televíziós készülék segít a művelődésben, de huszonhat napilapot és nyolcvan más újságot járatnak a pusztán élők. Nagy hiányosság, hogy postai vonatkozásban Körösújfaluhoz tartoznak és ez akadályozza a saj tóellátásukat. A Mágor, Pányátí, Ükmösi részen a gépállomás kultúrtermét használják ebédlőnek, a színpadot beépítették és a környék la- j kossága lassan kiszorul onnan. A televízió sokszor üzemképtelen. A jelentés végül egy rövid statisztikát ismertet, amely szerint a külterületeken élők közül, három-négy lakosra jut egy rádió, harmincnyolc lakosra egy televízió, tizenegy emberre egy napilap, két főre pedig egy hetilap vagy folyóirat. A határozati • javaslatban szerepel többek között egy íjészle- tes terv kidolgozása is, amelyet végrehajtva a művelődési otthon és a községi könyvtár nagyobb segítséget nyújt a tanyai, illetve külterületi lakosság kulturális I igényeinek kielégítésében. Az eddigi jelek szerint véglegesen felszámolták a füzesgyarmati termelőszövetkezetek a gümőkórt szarvasmarha-tenyészetükben. Úgy látszik, hogy a háztáji gazdaságok is mind nagyobb gondot fordítanak erre. Lényegében már az ő szarvasmarha-állatállományuk is gümőkórmentes. A sertésál] omány egészségvédelme is kifogástalannak mondható. Az időszerű védőoltásokat szinte kivétel nélkül megadják. A baromfiállomány egészségvédelmére azonban még nem fordítanak megfelelő gondot a háztáji gazdaságok. Az állatorvosok védőoltásokkal és ismeretterjesztő előadásokkal is igyekeznek elejét venni a járványnak. Az ilyen természetű előadások iránt azonban elég kicsi az érdeklődés, júliusban is mindössze 140-e.i hallgatták meg. Az ismeret hiányában és a gondatlanság következtében aztán terjed a baromfikolera. Vannak, akik a beteg állatokat is kiengedig az utcára. Olyanok is akadnak, akik eltitkolják, hogy baromfiállományuk járványos betegségben szenved. Ennél nagyobb hiba az, hogy az elhullt baromfi egy részét az utcai árokba dobálják, vagy házalóknak ajándékozzák. Ezek a jelenségek több figyelmet, s nagyobb szigort igényelnek a hatóságok, több lelkiismeretességet a háztáji gazdaságok részéről. Borbiró Lajos Füzesgyarmat Készülnek a „Ki mit tud?" vetélkedőkre Tarka virágmező 4 Flóra éló' reklámja Bilik. iilÍPíi! Dobozon Jó eredményeket hozott a tanulóév a Petőfi Tsz-ben — A KISZ, a Művelődésügyi Minisztérium és a Magyar Televízió a IX. Világifjúsági Találkozó tiszteletére ismét megrendezi a „Ki mit tud?” vetélkedőt. Ezt megelőzően a KISZ-alapszervezetekben, művelődési otthonokban „Ki mit tud?” esteket rendeznek, majd sor kerül a városi, járási és megyei döntőkre is. A KISZ Békés megyei Bizottsága már a felhívás megjelenése előtt közös megbeszélést tartott a megyei tanács művelődésügyi oszálya, az SZMT és a MÉSZÖV képviselőivel és elkészítette az erre vonatkozó tervet Eszerint a KISZ-alapszervezetekben november 1 és december 31-e között rendezik meg a vetélkedőket, melyeken a népdaltól kezdve a bűvészeiig, a népi tánctól a balettig minden művészeti ágban részt vehetnek a fiatalok. Természetesen csakis 14-től 26 éves korig. A legjobbak eljutnak a járási és városi vetélkedőkre, majd 1968 márciusában sor kerül a megyei elődöntőkre. Ezeket Békésen, Gyulán, Csorváson és Szarvason tartják meg. A békési elődöntőn a békési, szeghalmi és gyulai járás legjobbjai vehetnek részt, Gyulán a gyulai városi és a békéscsabai vetélkedők győztesei, | Csorváson az orosházi, szarvasi és mezőkovácsházi járás, Szarvason j pedig az orosházi és a szarvasi városi vetélkedő legjobbjai. A megyei döntőt 1968. április 4-én délelőtt tartják Békéscsabán a Jókai Színházban, este pedig ugyanott rendezik meg a gálaestet. A megyei legjobbak országos selejtezőre kapnak meghívást, majd 1968. április 21 és június 15-e között kerülnek megrendezésre a televízió nyilvános adásában az elődöntők és középdöntők. Az országos döntőt 1968. június 30-ig tartják meg, melyet a televízió szintén közvetít. Az alapszervi vetélkedők legjobbjait a rendező szervek jutalomban részesítik. A megyei döntőn részt vevők jelvényt és emléklapot kapnak jutalmul, az országos döntőn a legjobb eredményt elérőknek pedig a KISZ Központi Bizottsága helyet biztosít a Szófiában megrendezésre kerülő IX. Világifjúsági Találkozóra utazók között. Ezenkívül az országos versenyek legeredményesebb résztvevői értékes jutalmakban részesülnek és külföldi társasutazásokon vehetnek majd részt. rtmmMMWHtWWWtWMtMtWWHWMMMWWWMMMMM1 négy ember. Az osztó vitte a prímet, neki valahogy nagyon a hegyiben volt ez a Kugyelák, amiért ellopta annak a szegény Boros Gyurinak a biciklijét. Pedig az most vette, akárcsak a fiának az elnök. Azóta egyikőjük jobban pucolta, tisztította, mint a másik, hogy ragyogjon, még ha a közvilágítást is felhők árnyékolnák. A másik három már meg akarta kezdeni a játékot, oldalba is lökték volna egymást, de féltek attól, hogy lehurrogják őket. Az osztó már ott tartott, hogy ismeri ő ezeket, úgymond, vigyázni kell velük. Azt hiszik, nekik mindent lehet. Tóni bácsi végül is megunta: — Hagyd már el, osszál. Még egy negyedórát játszhatunk. Addig nyerhetek annyit, hogy befizessek egy Fiátra. A többiek nevettek a Fiáton, de az öreg nem törődött velük, kivette a kártyát az osztó kezéből, s maga látott hozzá, hogy tíz-tíz' lapot adjon mindenkinek. Igaz, így neki nem jutott, de legalább ment a játék. * Hajnalban esős, őszbe hajló időben eljött az elnök a csúnya nevű vendéghez, bár a név neki egyáltalán nem tűnt fel. Ki törődik vele. Lényeg az, hogy látszik rajta: érti a dolgát. Amint belépett az utcaajtón, meglátta a kerékpárt. De hiszen ez nem is az övé. Közelebb lép: Hát ez tényleg a Boros Gyurié. Hogy kerülhet az a Gyuri ilyenkor ide? Nézi, nézi, és valami furcsa gyanú ébred benne. Bekopogtat. — Itt van a Boros Gyuri? — Nem is volt — kapja a vá-' laszt. — Hát a kerékpár? — Miféle kerékpár? — Kint a folyosón... — Amivel hazajöttem, amit kölcsön adott... — Ezt? — Ezt — válaszol a vendég, miközben odakeverednek a biciklihez. Hű, a mindenitl... * A négy kártyapartner másnap is együtt utazik. Megint az osztó kezében van a kártya. A többiek nevetnek, élükön Tóni bá’-val, aki mesél: — Hát aztán mentek a cukrászdához, és látják, ott áll magában a kerékpár, mossa az eső. Ez bizony, az elnöké. A nagy sötétben összecserélték a két új biciklit, s így Boros Gyuri hiába kereste a sajátját. Nem volt ott semmiféle lopás... No, játsszunk! — Mi van, hát miért nem osztasz?... Vitaszek Zoltán Az új gazdasági mechanizmus szinte parancsolóan írja elő a termelőknek: adj ‘minőségileg jobbat, választékban gazdagabbat! Ez a tény késztette elgondolásra a híres virágmagterme- lőket és a kutatókat, s így született meg egy új vállalkozás, a sokak számára még ismeretlen Flóra. A Kertészeti Kutató Intézet, a budapesti Sasad Tsz, a dobozi Petőfi Tsz alakította s később csatlakozott a Hermes Általános Fogyasztási és Értékesítési Szövetkezet. „Flóra — egyesülés! Szövetkezetek közötti vállalkozás a hazai virágmagigény teljes kielégítésére. Társulás a védjegy és a minőség miatt...” így fogalmazta meg tömören a Flóra jelentőségét dr. Kovács Zoltán, az agrár- tudományok kandidátusa, a Kertészeti Kutató Intézet tudományos osztályvezetője. Hazánk számos termelőszövetkezetében foglalkoznak virág- magtermeléssel. Hogy jutott el a társulásig a dobozi Petőfi Tsz, mi a szerepe a közös vállalkozásban? Kertész Sándornak, a dobozi Petőfi Tsz virágmagter- melő specialistájának tettük fel a fenti kérdéseket: — Kertészeti Kutató Intézettel évek óta együtt dolgozunk. A tudományos kutatók jól ismerik a dobozi öntés talajt, a természeti adottságokat. Tapasztalatból tudják azt is, hogy ebben a szövetkezetben rendkívül szorgalmas tagok dolgoznak. A dohánykertészetből gyorsan átképezték magukat az új munkaterületre az asszonyok, betanították leányaikat is. A jó tanácsokat szívesen veszik s a legkényesebb munkákat is rájuk lehet tbízni. Szinte együtt dobban a szívük, mint a hangversenyen a zenészek összjátéka, úgy érvé- I nyesül a virágmagtelepen a dol- , gozók együttműködése. Enélkü! I nincs eredményes magfogás ... I Beszélgetés közben szétnéz- ; tünk a 22 holdas virágmagter- l meló telepen. Bár már megkezdődött az illatos aratás, számos növényféleség magját csépelik, tisztítják, még ma is tarka a virágmező. A 12 színben pompázó, telt virágú őszirózsa, a szegfű számos színváltozata, a dália, a szalvia és egyéb növény itt nem egyszerűen szirmot bontó virág, hanem élő árjegyzék, a Flóra reklámja, hírverés az új társulásról. A Kertészeti Kutató Intézet ugyanis a világ minden táján díszlő fajtákat ellenőrzi, nemesít, új fajtákat állít .elő, a budapesti Sasad Tsz — am^ly országosan a melegágyi üvegfelülettel legjobban ellátott szövetkezet — a palánta- ,előnevelést igénylő, kényesebb fajtákat, £ dobozi Petőfi Tsz pedig a szabadföldi, kevésbé igényes virágmagvakat termeli. Így teljes az összhang, az ország 600-nál több boltjában árusítják hamarosan a Flóra virágmagot. Az élő árjegyzék azt mutatja: helyes volt a választás, Doboz nem hozott szégyent már az első évben sem a társulásra. — Magam is nagyon szeretem a virágokat. Saját kertemben is látok szép és még szebb virágot. Mégsem hittem volna, amíg gyakorlatban meg nem győződtem, hogy azonos fajtákon belül is ilyen nagy lehet az eltérés — magyarázza Lábos László, a dobozi Petőfi Tsz főagronómusa.— A kutatók a legszebb fajtákat adják továbbszaporításra. A szelektálásban könyörtelenek. Mára tagok is megszokták, hogy amelyik tő színben vagy virágformában eltér a jellegétől, ki kell dobni! Nem szabati sajnálni, mert csak- így lehet minőséget adni. A Flóra védjegy valóban olyan magot reklámoz, amivel a virágot szerető háziasszonyok és az utcák, terek, intézetek kertészei a legmesszebbmenőkig meg lesznek elégedve. A virágmagtermelés természetesen Dobozon sem zökkenőmentes. Az idei száraz év különösen erőpróbára tétté a szakembereket és a fizikai dolgozókat egyaránt. Az öntözés, a magtisztítás gépesítése sincs közel sem megoldva. Ennek.ellenére a kísérleti esztendőnek szánt 1967. év szép eredményeket hozott. Csaknem minden fajtából terven felüli mennyiséget értékesíthetnek. Egy emeletes malmot vásárol: meg a szövetkezet, ahol a több száz fajta magot keveredés mentesen lehet tisztítani, csomagolni. A dobozi Petőfi Tsz vezetői, Jámbor Ferenc elnök, Szabó Sándor elnökhelyettes, Lábos László főagronómus, Ülek Ferenc brigádvezető és mások minden segítséget megadnak ahhoz, hogy a virágmag- és zöldségmag: paprika, paradicsom és egyéb — jó eredményeket hozzon. A Kertészeti. Kutató Intézettől kiváló minőségű vetőmagot, sok jó szaktanácsot, gépi és egyéb segítséget kapnak. A lányok heteket töltenek Budapesten a Sasad Tsz-ben és a Kertészeti Kutató Intézetben, tanulják a jól bevált módszereket. A társulat tagjaival kiváló a kapcsolat. Ráadásul olyan rendkívül szorgalmas és lelkiismeretes tagok dolgoznak a telepen,' mint Molnár Lajosné, Nagy István, Barabás Károlyné férjével, anyósával és két gyermekével, Szatmári Erzsébet, Molnár Jánosné és mások. Az élő árjegyzék arra enged következtetni: ez a termelőszövetkezet még sokat hallat magáról... v Ary Róza ŐSZI REJTVÉNYPÁLYÁZAT A Békés megyei Népújság őszi rejtvénypályázata — Első díj: 1 db 2000 forintos vásárlási utalvány 3. rejtvényünk Keresse meg az Üj Magyar Lexikonból, hogy mennyi volt a Szovjetunió lakossága 1962-ben, és mennyi a városok száma? 1967. REJTVÉNYSZELVÉNY szeptember 13. 3.
