Békés Megyei Népújság, 1967. szeptember (22. évfolyam, 206-231. szám)

1967-09-12 / 215. szám

J967. szeptember 12. 4 Kedd Évadnyitó ülést tartott a Balassi Népitánc-Együttes Vasárnap délelőtt tartotta Bé­késcsabán a Balassi Bálint Műve­lődési Otthonban a Balassii Népi- tánc-Együttes évadnyitó ülését. Erre meghívták a régi tagokon kívül azokat a fiatalokat is, akik már évek óta az utánpótlásban táncolnak és most a nagy együt­tes tagjai lesznek. Az ülésen Gécs Jenő művé­szeti előadó értékelte az elmúlt évadban végzett munkát. Az együttes összesen 36 helységben 54 előadást tartott, ezenkívül többször fellépett a különböző fesztiválokon, versenyeken. Részt- vettek a Csehszlovákiában meg­tartott nemzetközi népitánc- feszitválon, a keszthelyi nemzeti­ségi fesztiválon, táncoltak Szol­nokon, Tiszakürtön, Debrecenben és Budapesten is. Békés megyében a megye városaiban és községei­ben összesen 46 önálló műsort adtak. Az idén voltak olyan köz­ségek, mint például Gádoros, Nagykamarás, Üjszalonta, Kar- doskút, Békésszentandrás, ahol először járt az együttes. Az 1666/67-es évadban hat új táncot mutattak be. Az ülésen szó volt arról, hogy több segítséget várnának a kü­lönböző munkahelyektől, ahol a fiatalok dolgoznak, mivel sokszor nehézségbe ütközik egy-egy fel­lépés, nem engedik vagy csak hosszas utánjárásra adják meg az engedélyt, hogy a fiatal táncosok a munkahelyüktől távol levő vá­rosban vagy külföldön léphesse­nek fel. Ezután az utánpótlásról is szó volt, melyre nagy gondot for­dítanak az együttes vezetői. Az 1967/68-as évad terveiről, az elképzelésekről Born Miklós tájékoztatta az együttes tagjait. Fő céljuk a franciaországi turnéra való felkészülés, melyre előrelát­hatólag a jövő évben kerül sor. Az együttes 1963-ban már járt Franciaországban és nagy sikert aratott. Most új műsort állítanak össze, hogy tovább öregbítsék hír­nevüket. Az 1967/68-as évadra kü­lönben ötven fellépést terveznek. Statisztikai könyvszemle Háztartásstatisztika A több mint 100 oldalas kiad­vány háztartásstatisztikai adat­tár, amely szöveges elemzést nem tartalmaz. A táblázatok két fő részre: a munkás-alkalmazotti háztartások és a paraszti kettős jövedelmű háztartások ' adatait bemutató részre oszlanak. A két fő részen belül elsőnek külön táblasorozat tartalmazza a háztartások jellem­ző adatait, a jövedelmeket és a kiadásokat részletesen 1960-tól 1966-ig terjedő idősorban. A második rész alkalmazotti és munkás, illetőleg paraszti és ket­tős jövedelmű kategóriákba oszt­va mutatja be a háztartások jö­vedelmének és kiadásának rész­letes adatait 1965 és 1966 évek­re vonatkozóan. A munkás-alkal­mazotti rétegnél a háztartás-fő részletes társadalmi, gazdasági csoportja és a lakóhely jellege szerinti bontásban is találhatunk táblákat A táblák harmadik része az elő­zőeknél részletesebb csoportosítás­ban közli az 1966. évi adatokat. Az egy főre jutó évi nettó jö­vedelem nagysága szerinti cso­portosítás részletes adatokat tar­talmaz, míg a háztartások taglét­száma: a gyermekek száma, va­lamint a két felnőtt és a gyer­mekek száma szerinti csoportosí­tások a jövedelmet és a kiadások főbb szükségleti csoportonkénti megoszlását tartalmazzák. Végezetül az adatszolgáltatók kiválasztását, az adatok gyűjtésé­nek és feldolgozásának módját, valamint a használt fogalmaknak a magyarázatát tartalmazó „Mód­szertanti megjegyzések” találha­tók. ŐSZI REJTVÉNYPÁLYÁZAT A Békés megyei Népújság őszi rejtvénypályázata — Első díj: 1 db 2000 forintos vásárlási utalvány 2. rejtvényünk A film, amelynek egy jelenetét látjuk, a világ egyik legnagyobb rendezőjének, Szergej Eizensteinnek alkotása. A film az orosz nép múltjának egy távoli eseményét tárja fel. Kérdés: Mi a film címe? 4 szovjet film 50 éve Nagyszabású kiállítás nyílt a Békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeumban Az idei ősz nagy évforduló I ünnepét hozta. Ezekben a hóna- j pókban emlékezünk meg a Nagy Októberi Szocialista Forradalom­ról, mely új korszak nyitánya az emberiség történelmében, milli­ók álmait váltotta valóra és mély hatással volt a művészetek fejlődésére is. a kiállítás vendégkönyv«. tett, jobbára külsőséges, semati­kus filmek lerontották a szovjet film korábban méltán kiérdemelt világhírnevét. Az ötvenes évek kö­zepétől azonban új fellendülésnek lehettünk tanúi. Fiatal és alko­tóerejükben megújult idősebb rendezők nagy nemzetközi díja­kat elnyerő alkotásokat hoztak létre. Ekkor készül Kalatozov megrázóan emberi műve, a Száll­nak a darvak, felbukkan az is­meretlenségből Grigorij Csuhraj a Negyvenegyedik, és halhatat­lan remekével a Ballada a ka­tonáról című filmmel, s ekkor alkotja meg Solohov regényéből Bondarcsuk az Emberi sors-ot. A szovjet film méltóan örökíti meg a világ számára a Nagy Ok­tóberi Szocialista Forradalom elévülhetetlen élményanyagát és bizonysága annak, hogy a Nagy Október által kivívott szabadság milyen lehetőségeket tárt fél az ember és művészete előtt —mon­dotta befejezésül. Az ünnepi beszéd után a mú­zeum egyik termében bemutat­ták A szovjet film 50 éve című filmösszeállitást, mely nyomon követi a szovjet filmművészet öt évtizedes útját. A kiállítás anya A szovjet filmművészet a for­radalom győzelmével együtt nö­vekedett naggyá és vívta ki a világhírnevet. Ezt az utat mutat­ja be az a nagyszabású és kitű­nően összeállított fotókiállítás, melyet vasárnap délelőtt 11 óra­kor nyitottak meg Békéscsabán, a Munkácsy Mihály Múzeum kiállítótermében. A megjelente­ket dr. Tábori György, a múze­um igazgatója üdvözölte, majd Borka József, a Békés megyei Moziüzemi Vállalat igazgatója mondott ünnepi beszédet — A Nagy Október nemcsak az anyagi és termelési eszközö­ket, hanem a szellemi termelés eszközeit is átadta a népnek — mondotta. — Átadta az iskolá­Elismerő sorokat őriz szí értékek hordozójává válhat. Ezután megemlékezett a szov­jet film első művészeiről, Eizen- stein, Pudovkin Dovzsenko te­vékenységéről, a Patyomkin pán­Borka József ünnepi kát, a színházakat, a könyvtára­kat és átadta a filmszínházakat. Azért adta át, hogy átalakítsa és megsokszorozza őket, hogy az egész szovjet nép és valamennyi nép közkincsévé • tegye. Ahhoz azonban, hogy az 50 évvel ezelőt­ti idők mozijából az egész nép filmművészeti otthona legyen, másra is szükség volt, nemcsak mozikra. Szükség volt arra is, hogy a tömegek és a művészetek között új viszony alakuljon ki, szükség volt forradalmi művé­szetre, mely ezt az új viszonyt elmélyíteni, alakítani volt hiva­tott. A Nagy Októberi Forrada­lom napjaiban megindult a tár­sadalmi, gazdasági, szellemi élet megújhodásának folyamata, a szocializmus és a kommunizmus felépítésének folyamata. Ezt se­gíti a filmművészet is a maga sa­játos eszközeivel. Lenin mondta: Valamennyi művészet közül szá­munkra legfontosabb a film. E megállapítás legjelentősebb ele­me az, hogy a filmet egyáltalán művészetnek nevezte, hiszen ak­koriban ezt a ma már világos tényt sokan kétségbe vonták. A későbbiekben éppen a szovjet al­kotók remekművei adtak gyakor­lati példákat arra, hogy a film milyen magas színvonalú művé­Filmvetítés: „A szovjet film 50 éve”. Fotó: Demény és legújabb művét, a Hétköznapi fasizmus-t. — A háborút követő években a személyi kultusz nyomasztólag hatott a szovjet filmművészetre — folytatta. — Az ekkor szüle­gát a közeljövőben a megye több városában és nagyobb községé­ben is láthatják majd az érdek­lődők, a szovjet filmművészet ba­rátai. (k E. beszédét mondja. célos című film születéséről és fogadtatásáról, filmtörténeti je­lentőségéről. Bemutatta Mihail Romtm nagy hírű Lenin-filmjeit 1967. 2. KEJTVENYSZELVENY szeptember 12.

Next

/
Thumbnails
Contents