Békés Megyei Népújság, 1967. szeptember (22. évfolyam, 206-231. szám)

1967-09-10 / 214. szám

1961. szeptember 10. 7 Vasárnap A vásárlót szolgálja az Állami Kereskedelmi Felügyelőség — Interjú dr. Ács Lajossal, az ÁKF országos felügy előj étel — színvonalra, vagyis nagyobb haté­konyságra kell törekednünk. Jog­gal várják tőlünk, hogy munkánk elsősorban megelőző jellegű le­gyen, hiszen a Felügyelőség mun­kájának hatékonyságát is az mu­tatja majd: milyen mértékben tudja feltárni és megszüntetni a fogyasztók sérelmeinek forrását. A munkának ez a megelőző, pre­ventív jellege az eddiginél sokkal nagyobb felkészültséget, magas • szintű szaktudást kíván tőlünk. — Szeretnénk elérni, hogy ha­tározatainkban messzemenően ki­fejezésre jusson intézkedéseink fő célja: a megelőzés és a nevelő hatás. A fogyasztók tudatos meg­károsításával, a kereskedelem vámszedőivel szemben azonban nem riadunk vissza a legkemé­nyebb szankciók alkalmazásától sem. Országos hatáskör — Milyen az Állami Kereske­delmi Felügyelőség szervezeti fel­építése? — Az Állami Kereskedelmi Fel­ügyelőség szervezetileg közvetle­nül a belkereskedelmi miniszter irányítása alá tartozik; önálló szervként működik (korábban csak a miniszlérium együk fő­osztálya volt), és hatásköre, ellen­őrzési joga az egész országra, a belkereskedelem egész hálózatára — az állami, a szövetkezeti és a magánkereskedelemre, a vendég­látó iparra, az ipari vállalatok, üzemek és a nagykereskedelem üzleteire, a kisipari és a mezőgaz­dasági termelőszövetkezetek ke­reskedelmi tevékenységére, a pia­ci árusokra egyaránt kiterjed. — Az Állami Kereskedelmi Felügyelőség szervezeti felépíté­séről annyit, hogy minden megyé­ben és Budapesten működik ke­reskedelmi felügyelőség. Ezek sző­rös kapcsolatot tartanak fenn a fővárosi és a megyei tanácsok ke­reskedelmi osztályaival, a területi kereskedelmet irányító egyéb szer­vekkel. Az ÁKF működése felett törvényességi felügyeletet gyako­rol az ügyészség, amelyet a fel­ügyelőség tájékoztat legfontosabb határozatairól, és véleményét is kikéri jelentősebb intézkedései előtt. A Felügyelőség természete­sen szorosan együttműködik a Belkereskedelmi Minisztérium szerveivel, más minisztériumok­kal, a közegészségügyi, a rendé­szeti, a szövetkezeti szervekkel, a szakszervezetekkel, valamint a különböző minőségellenőrző szer­vekkel. A vevő se hagyja magát — A fogyasztók megkárosításá­nak kiderítése és megakadályozá­sa, illetve megelőzése az egész or­szág lakosságát közvetlenül érin­tő, általános társadalmi érdek. Minden területen, de itt különös­képpen indokolt a társadalmi el­lenőrzés. Kérdés: Hogyan lehet javítani a társadalmi ellenőrzés hatékonyságát ? — Már most sem tudunk ered­ményesen dolgozni a lakosság támogatása, a hatékony társadal­mi ellenőrzés nélkül. Ezért is kö­szönet jár a társadalmi ellenőrök­nek, akik eddig is hatékony, hasznos segítséget nyújtottak. Ezután még fokozni kívánjuk a társadalmi ellenőrök tájékoztatá­sát, fejlesztjük képzésüket és emeljük irányításuk színvonalát. Az ügy a legnagyobb lépéssel ak­kor jut előre, ha maguk a fo­gyasztók is védelmezői lesznek saját érdekeiknek: tehát az üzlet­ben vagy a vendéglőd asztalnál nem tűrik el, hogy megrövidítsék őket, hogy a pénzükért ne kap­ják meg azt, ami jár nekik; a teljes ellenértéket. Ez minden fo­gyasztónak alapvető, legelemibb joga, éljen is vele — mondta befejezésül dr. Ács Lajos, az Álla­mi Kereskedelmi Felügyelőség vezetője. Üjlaki László Többféle mezőgazdasági biztosítás közül választhatnak a termelőszövetkezetek Összevont biztosítás is lesz Kezdő fényképész. n Boros Béla rajza Mint arról a sajtó már hírt adott, a Minisztertanács kormány- rendelettel módosította az Állami Kereskedelmi Felügyelőség fel­adatait, .működését, hatósági jog­körét és szervezetét. Erről tájé­koztatott bennünket dr. Ács Lajos, a Felügyelőség országos vezetője. Feladat: a fogyasztók érdekvédelme — Az Állami Kereskedelmi Fel­ügyelőség feladata: a fogyasztók érdekvédelme. A termékforgalom új rendjéből adódóan bővül a Felügyelőség hatásköre azzal, hogy kiterjed a piacon megjelenő, a fogyasztóval közvetlen kapcso­latba kerülő új eladók: az ipari és mezőgazdasági termelők, a nagykereskedelmi és termelőesz­közkereskedelmi vállalatok tevé­kenységére is. Így a fogyasztók érdekvédelmét mindenütt képvi­selni tudjuk. — Ismeretes, hogy a fogyasztói érdekek megkárosítása miatt ed­dig alkalmazott szankciók, intéz­kedési lehetőségek nem voltak elegendők. Ezért bővül a Keres­kedelmi Felügyelőség hatósági jogköre is. A kormányrendelet ugyanis kimondja, hogy a Fel­ügyelőség az áruforgalommal kapcsolatos tevékenységet ne csak a kereskedelmi folyamatban el­lenőrizhesse, hanem már a ter­melő és szállító vállalatoknál is megvizsgálhassa. Így mód nyílik a fogyasztók érdekét veszélyeztető folyamatok, jelenségek okainak feltárására, a hibák hátterének felderítésére és — szükség esetén — a megfelelő intézkedésekre. A jogtalan haszon sorsa * — Úgy tudjuk, hogy a jövőben lehetőség lesz a fogyasztók káro­sításából eredő jogtalan nyereség elvonására. Ez nyilván hatéko­nyan segíti majd a fogyasztói ér­dekvédelmet. — Valóban, sokat várunk ettől a rendelkezéstől. Hiszen a jövőben így a fogyasztókat ért sérelmeket mindenképpen meg tudjuk torol­ni: ha a megkárosított vásárlók személye megállapítható, kártala­nítaná lehet őket, ha pedig nin­csen mód erre, az Állami Kereske­delmi Felügyelőség az illetékes pénzügyi szerveknél kérheti a meg nem engedett nyereség elvo­nását. Hadd említsek néhány pél­dát: Egy építőanyagokkal kap­csolatos vizsgálatunknál megálla­pítottuk, hogy a már kifizetett elsőosztályú tégla helyett egyes téglagyárakban a vevőknek má­sod-, illetve harmadosztályú tég­lát adtak el. A vizsgálat alapján tett intézkedésünkre a megkáro­sított vevők csaknem 100 ezer forintot kaptak vissza a gyárak­tól. Egy másik esetben a másod- osztályú citromot elsőosztályú­ként értékesítették. Itt természe­tesen nem lehetett megállapítani a károsodott fogyasztók személyét, közvetlen kártalanítására tehát nem volt mód — de az árdrágí­tásból származó bevételi többletet a pénzügyi szervekkel elvonattuk a kereskedelmi vállalattól. Megelőzni és megszüntetni — Az a körülmény, hogy az ipar, a termelő és a kereskedelem kapcsolatában megszűnt az eddigi, úgyszólván minden feltételre, ap­ró részletre kiterjedő sok-sok elő­írás, feszes szabályozottság, s helyükbe változatos tartalmú megállapodások lépnek; nyilván hehezebbé, összetettebbé teszi a Kereskedelmi Felügyelőség előtt álló feladatokat. — Röviden talán azt 'válaszol­hatnám: módszereinkben, egész tevékenységünkben magasabb A nagyüzemi módon, vállalat-1 szerűen gazdálkodó termelőszö-1 vetkezetek az utóbbi időben a megváltozó körülményeknek meg­felelő biztosítási módozatokat, a kártérítések körének bővítését kérték. Az Állami Biztosító az ed­digi javaslatoknak figyelmbevéte- lével új termelőszövetkezeti bizto­sítási módozatokat alakított ki. A január 1-én érvénybe lépő- tsz-biztosítás a fedezetek köré­nek bővítését jelenti. Megtéríti például a növényi kultúrák teli kipusztulását, s egyes növények viharkárait, a zöldségfélék tavaszi fagykárait Az állatbiztosítás ér­vényes lesz például a nöyendék- sertések és juhok selejtezéséből adódó veszteségekre, s kényszervá­gás esetén a megtérült összeg le­vonása nélkül nyújt kártérítést a biztosító. Az új mezőgazdasági biztosításban jelentős változás az, hogy ezentúl nemcsak egyfajta biztosítást köthetnek a tsz-ek. Lesz például újszerű összevont biztosítás, amely a növények, ál­latok és egyéb vagyontárgyak biz­tosítását együtt tartalmazza, de a szövetkezetek az összevont bizto­sítás egyes részeit külön-külön is igénybe vehetik. Állatbiztosítást is háromféle formában köthetnek, bár megmarad az eddigi forma is. Ezenkívül újszerű, speciális kí­vánalmaknak megfelelő kiegészítő biztosításokat is bevezetnek. Ilyen kisegítő biztosítás alapján térítik meg a növényi kultúrák belvízká­rait vagy a szőlők tavaszi fagy­kárait. Kísérletképpen bevezetik a kenyérgabona-termés biztosítását. Az új biztosítási módozatoknál igyekeznek reális díjakat kialakí­tani, s megváltoztatták a díjszabá­si módszereket. Jövőre a díj szá­mításánál a növénytermesztésben az előző öt év, az állattenyésztés­ben két év átlagos kárait veszik figyelembe, és három, illetve öt díjosztályt állapítottak meg Az intézet az új biztosítási formáknál nem tervez nyereséget, s az ille­tékes szervekkel megállapodott abban, hogy az esetleges nyerség­ből vagy a kockázatok körét bő­vítik tovább, vagy a díjakat csök­kentik. A termelőszövetkezeti új va­gyonbiztosítást. a mezőgazdasági biztosítás egyéb új módozatait széles körű közvéleménykutatás alapján állították össze. Több mint 500 tsz vezetőinek vélemé­nyét kérték ki. A biztosító szak­emberei a következő hetekben, hónapokban valamennyi közös gazdaságot felkeresik, s tájékozta­tásit adnak az új biztosítási for­mákról A Békéscsabai Kertészeti és Köztisztasági Vállalat M r rrm es női munkaerőt keres úttisztításhoz és park- gondozáshoz azonnali be­lépéssel. 82465 Boros Béla rajza ARCA ti an AZ Még sok minden­ben járunk gyerekci­pőben és többféle­képpen sújt a növe­kedés örvendetes át­ka. Volt idő, amikor egymást öltük búto­rért, gázpalackért, mosógépért, egyébért és nem volt az az új­társadalmi összeköt­tetés, az a protekció, amit növekvő igénye­ink dzsungeljében el ne kaptunk, meg ne ragadtunk volna. Közben ezekben a dolgokban a termelés utolérte a fogyasztást és — olajkányhára mondom! — ma is­mét másért gyilkol­juk a magunk és az illetékesek energiáit. Persze pontosan tud­juk, hogy ez meddig tart. Mindaddig, amíg elsődleges létszükség­leteinket társadalmi bőséggel ki nem elé­gítjük. De odáig?... Például ma még mindig igénylési slá­ger a „sákal”, Jól ol­vasták : nem sakál, hanem sákal. — De hiszen mindenki tud­ja, miről van szó. — Noha közeli és távlati tervek dolgában s anyagiakban álla­munk mindent elkö­vet, s a sákal-gyárak gőzerővel termelik ezt az olyannyira ke­resett hiánycikket, a közösség bendője még mindig betöltetlen és kitöltetlen. Ez a hely­zet az ETÜSZ-nél. az Ecetuborkásító és Űr­hajószerel ékgyártó Szövetkezetnél is, melynek legalább öt­ezer munkása és al­kalmazottja uborkásít és szerel! Más terme­lőegységekhez hason­lóan, az ETÜSZ is minden évben meg­kapja a maga sákal - kontingensét — nyol- cst-tízet —, amit az­tán a háromszögesí- tett ve.getés az 1200 igénylő közt szétoszt. Bárányka Bernát is bent van a névsor­ban. Ö a hatodik. Ugyanis 20 esztendő­vel ezelőtt adta be ok­mánybélyeggel éke­sített kérelmét s pél­dáját azóta 1194-en követték. Az ETÜSZ vagy kétszáz sákalt osztott szét idők fo­lyamán, de Bárány­ka, azon a címen, hogy elsők a legrá­szorultabbak, mindig kimaradt. Újévkor nála járt a vidéki só­gora és döbbenten látta, hogy Bárányka reumás életpárjával még mindig annak a lift nélküli emeletes háznak a padlásszo­bájában húzza rneg magát. Kifakadt, de Bárányka szelíden nyugtatta: — Éppen tegnap mondta az üb-titkár, hogy van rászorul- tabb. — Te, szerencsét­len! Ezzel etetnek két évtizede! Ha ilyen jámbor maradsz, ak­kor soha ebben a büdös... No! De most kézbe veszem az ügyed! És a sógor állta a szavát. Levelet írt az ETÜSZ vezetőségé­nek. Figyeljenek fel a húsz éve türelme­sen váró Báránykára, egy sereg dicsérő ok­levél és kitüntetés tu­lajdonosára, aki sá- kal-igénye indokául elismert szaktudását, szorgos-dolgos éveit és végtelen szerény­ségét hozhatja fel csupán érvül, de ak­kor is illenék végre szóba állni vele. Vala­mikor hatodikként adta be kérvényét S azóta a sákal-igény nyilvántartás már az 1200-as iktatószám­nál tart. Közben évek során sákalhoz jutot­tak remek feketét fő­ző titkárnők, behízel­gő modorú gépíró­lánykák, kiváló ma- ligánfokos kollégák, családi házat eladó, gépkocsit vásárló nagymenők, utólag disszidált „nélkülöz­hetetlen” szakértők, szarkaságért időköz­ben rács mögé dugott ügyeskedők, tejfeles szájú, de jól tekéző sportfiúk és így to­vább. Ha tehát ennyi­féle és több oldalról garantált személyiség igénye érvényesülhe­tett, érvényesüljön végre Báránykáé is. Tisztelettel — alá­írás. — Ott megy ni! — kiáltott fel Törteti Balambér, az ETÜSZ üzemi háromszögé­nek egyike, miközben félrehúzva a vezér ablakának hatalmas függönyét, az utcára mutatott, ahol felhú­zott gallérral s kezé­ben fekete elemózsi- ás-táskával igyekezett a munkából hazafelé Bárányka. — Mahol­nap nyugdíjba megv. de mégsem restellj forszírozni azt a sá­kalt! —. Méghozzá a só­gora útján! — hábo­rodott a háromszög más tagja. — Űgv! Ráadásul protekciózik is az ar­cátlan — lénett a ve­zér az ablakhoz, és undorral nézett a nemtelen pondróem- ber után. Űj Rezső

Next

/
Thumbnails
Contents