Békés Megyei Népújság, 1967. szeptember (22. évfolyam, 206-231. szám)

1967-09-09 / 213. szám

1M7. szeptember 9, 3 Szombat Évi 20 ezer forinttal segíti a tsz a művelődési otthont Kétsopronyban Kimozdult holtpontjáról a legelőgazdálkodás Hasznos, és a tsz-tagság kultu­rális fejlődését elősegítő dolgokra fordítják a kétsopronyi Rákóczi Termelőszövetkezetben a kulturá­lis alapot. Minden évben 60—70 ezer forintot adnak a legjobban dolgozó tagok üdültetésére, illet­ve kirándulásokra, ezenkívül kül­földi társasutazásokat is szervez­nek. Az idén tízen voltak a Szov­jetunióban. Tavaly lengyelországi és jugoszláviai utazást szerveztek, ahol felejthetetlen napokat töltöt­tek a tsz-tagok közül mintegy százan. A szövetkezet a helyi művelő­dési otthon működéséhez évente 20 ezer forintot ad, hogy külön­böző rendezvényeket, ismeretter­jesztő előadásokat, filmvetítéseket tarthasson. A helyi sportkört pe- | dig évi 10 ezer forinttal segítik. / Házikertek gyümölcs- szőlő­zöldség- és növényvédelmi kiállítása Orosházán A Hazafias Népfront orosházi járási-városi elnöksége, az oros­házi városi tanács, a Petőfi Mű­velődési Ház és kertészeti szak­köre, a fogyasztási szövetkezet és kerttársulásai, valamint az AG- ROKER Vállalat Orosházán szep­tember 10-től 14-ig a Kossuth ol­vasókör nagytermében megrende­zi az 1967. évi házikertek, gyü­mölcs-, szőlő-, zöldség- és nö­vényvédelmi kiállítását. Az ün­nepélyes megnyitásra szeptember 10-én, vasárnap délelőtt 10 óra­kor a Kossuth olvasókör udvarán kerül sor. Megnyitó beszédet mond dr. Sülé József, a városi tanács vb elnöke, a kiállítást pe­dig Szegvári Péter mezőgazdasági adjunktus, szakkörvezető tanár mutatja be. Sor kerül az Orosházi mintakert címek ünnepélyes ki­osztására, valamint oklevelek és jutalmak átadására is. A kiállítás ideje alatt tapaszta­latcsere-látogatásokat szerveznek a mintakertekbe. Ezenkívül kü­lönböző szakmai előadásokra, va­lamint filmvetítésekre is sor ke­rül. A jövő héten már megkezdik az őszi vetést a hunyai Hunyadi Tsz-hen Elkészült az 5SZ; betakarítás és vetés menetrendje a hunyai Hu­nyadi Tsz-ben is. Mi tagadás, van ebben néhány „esetleg” és „ha” is, de ezek aligha veszélyeztetik az őszi munkák sikerét. Az „eset­leg” és a „ha” elmaradása nélkül mindenesetre kevesebb gonddal és zökkenővel fejeznének be min­dent. Például a cukorrépa beta­karítását is, amihez idejekorán egy fejelő és kiemelő gépet ren­deltek. Ám augusztus 25-re, ami­kor hozzáláttak a 200 hold répa betakarításához, a gépnek csak egyik fele, a fejelő része érkezett meg. Bosszankodnak is emiatt, de nem várják ölbe tett kézzel a másik fele megérkezését. Egye- j lőre 10—12 vagon répát szállíta- j nak be naponta, s később a gyár kívánsága szerint többet is. A cukorrépamagot már le­aratták, s javában jó kedvvel tisztítják. Azért jó kedvvel, mert a tervezett 8 mázsa helyett átlag 16,20 mázsájával fizet a 60 hold az eddigi mérlegelés szerint. Kel­lemes csalódást okozott a 120 hold kender is. Eredetileg 35 mázsás átlagot terveztek, úgy látszott, hogy ezt is lecsökkenti az a 30 hold, amit alaposan megnyomott a belvíz. Végül is igencsak el­érik a 40 mázsa holdankénti át­lagot. Az eddigi és a jelenlegi munkák felsorolása közé tartozik az is, .hogy augusztus végén hoz­záláttak a 430 hold lucerna- és a 20 hold vörösheremag betakarí­tásához. A menetrend szerint egy hét múlva megjelennek a földeken az őszi takarmánykeveréket vető gépek, s e hó 20-án már a kuko­ricatörők is benépesítik a határt. A kukoricatörésnél is van egy „ha”. A hunyai Hunyadi Tsz sem bővelkedik munkaerővel. Annyira nem, hogy a szövetkezet gazdái csak 700 hold közös kukorica mű­velését tudták elvállalni a tavasz- szal, s ezért 100 holdat készpén­zért volt kénytelen megműveltet- ni a tsz. Ha a szövetkezeti gaz­dák ennek a 100 holdnak a töré­sét sem tudják vállalni, akkor ismét toboroznak hozzá embere­ket Endrődről. A közös kukoricaszár betaka­rításától teljesen mentesülnek az idén a szövetkezeti gazdák. Már eleve nem terveztek fővetésű si­lókukoricát, hanem úgy döntöt­tek, hogy répalavéllel, szelettel és melasszal kevert kukoricaszár-si- lóból biztosítják a szükséges mennyiséget. A kukoricaszár gépi betakarítása gyorsabban teszi sza­baddá a földet, az ekék és a vető­gépek előtt. A kukoricatörés meg­kezdéséig ugyan 1600 hold borsó, kender, cukorrépa és gabanaíöl- det tudnak előkészíteni az őszi ve­tések alá, de azt akarják, hogy azt a 450 hold kukoricaföldet is jól el tudják munkálni, amelybe búza kerül, s legkésőbb október 28-ig be tudják fejezni az őszi vetést. Az idei 15 mázsa valahány kiló búzaterméssel nincsenek megelé­gedve a szövetkezetben. A belvíz is csökkentett a termésátlagon, de még inkább az, hogy holdan­ként csak 160—180 kiló műtrá­gyát szórtak a gabonaföldekre. Most azt a 680 holdat, amelybe ismét gabona kerül, aldrinos szu­perfoszfáttal fertőtlenítik, s aztán a vetés előtt és a tavasszal átlag 5—6 mázsa vegyes műtrágyát ada­golnak a több mint 2 ezer hold kalászosra. Mi több, a tavaszi fej- trágyázáskor karbomidot is használnak majd. K. I. Megyei ankét és bemutató Békéscsabán Alig három évvel ezelőtt kezd­tek megyénkben mind több fi­gyelmet, meggyőző szót és mind több anyagi eszközt fordítani a csaknem Árpád apánk korabeli viszonyok között leledző 90 ezer holdnyi legelőre. Azóta olyan sokat hallottunk, beszéltünk er­ről, hogy önkéntelenül is azt kérdeztük amikor a napokban megyei legelőgazdálkodási an- kétra hívtak bennünket, hogy szükség van-e még erre? Akik összejöttünk, mintegy ötvenen a megye különböző tájairól, csak­hamar arról győződtünk meg, hogy nagyon is szükség van az erről való beszélgetésre. Arra is, hogy azokból a szövetkezetekből, ahol sem a legelőgazdálkodási társulás felé, sem a tulajdonuk­ban levő legelők ápolása felé nem mozdultak még, el kellene vinni a vezetőket és a tagok jó részét oda, ahol az elmúlt há­rom év alatt megkétszerezték a fűtermést. A Békéscsabán most megtar­tott ankéton Csomós István, a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának veze­tője elmondotta, hogy a taná­hogy a szövetkezeti gazdaságok zöme már jól tudja, hogy mit kíván a búzatermesztés, de a A kép jobb oldalán álló Dósa György, a békéscsabai Szabadság Tsz három év előtti és jelenlegi legeltetési viszonyaival ismer­tette meg az ankét résztvevőit. esi szektorban, vagyis lényegé­ben a termelőszövetkezetek ke­zelésében levő 63 ezer 450 hold legelőből még csak 13 ezer hol­don történt jelentős változás. Ennek a területnek jó része az eddig megalakult társulások bir­tokában van, s intenzív gazdál­kodást folytatnak rajta. Bizony­ság rá, hogy az első kaszálás idején átlagosan 55 mázsa fű­termést mértek holdanként. A további feladat, mielőbb újabb társulásokat szervezni s szak­emberekre, szakmunkásokra bíz­ni a legelők ápolását, öntözését. Az an'- ,+ előadója, dr. Szabó János, a Szarvasi Felsőfokú Me­zőgazdasági Technikum tanára bevezetőjében örömmel állapí­totta meg, hogy . az elmúlt há­rom évben jelentős előrehaladás történt megyénk legelőgazdálko­dásában, s ez idő szerint számos jele van annak, hogy az első úttörőket mind többen követik. Szinte üzemi kényszer a szövet­kezetek számára, hogy az eddig alig hasznosult legelőterületeket művelésre vegyék s megkétsze­rezzék a fűtermést, mint ahogyan azt az eddig társult vagy az in­tenzív legelőgazdálkodást már bevezető tsz-ek elérték. Előadása további részében a Az elnökség tagjai és dr. Szabó János előadás közben. szakszerű legelőgazdálkodással | éppúgy megkívánja a maga fel- foglalkozotl dr. Szabó János. En- i szereléseit, mint bármely más nek során találóan jegyezte meg, növénytermesztési üzemág. Nem ' ' ’ hiányozhat a legelőről a talaj­szellőztető, a borona, a küllőska- pa, a villanypásztor, de a fedett karám sem. Ezeket a felszere­léseket be is mutatta dr. Szabó János a békéscsabai Szabadság Tsz öntözött legelőjén, s elma­gyarázta azok használatának módját és idejét. A Szabadság Tsz vezetőinek ismertetőjéből kitűnt, hogy az ő 326 hold legelőjük is csak rö­vid egy, esetleg két hónapi legelési lehetőséget biztosított. Az 1965-ben öntözésre berende­zett 109 hold legelőjükön évente átlag 40 mázsa szénának meg­felelő fűtermést érnek el hol­danként. Előreláthatólag az idén sem győzi lelegelni a hideg idő beállta előtt a dús fű termést erről a területről a kintlevő 234 növendékmarha. A látottak fe­lett s azon, hogy júliusban és augusztusban egyenként 22 kiló súlygyarapodást értek el a le­gelő növendékmarhák, őszinte elismerését fejezte ki dr. Szabó János is és a látogatáson részt vevő szakemberek mindegyike is. A délutáni vitából csupán Sánta elvtársnak, a körösladányi társulás elnökének hozzászólásá­ból ragadunk ki egy részt annak bizonyítására, hogy érdemes egy kis gondot és műtrágyát fordíta­ni a legelőre. Elmondta, hogy eddig sokat panaszkodtak a la- dányi tehéntartó gazdák, hogy állataikat a 12 kilométerre levő legelőre gyalogoltatták. Ám fel­háborodottan tiltakoztak az el­len, amikor teheneik számára a község közelében levő addigi birkalegelőt jelölte ki a társu­GYAKORLATTAL RENDELKEZŐ: hegesztő és lakatos szakmunkásokat valamint segédmunkásokat Imin mi—mii hm ni m w niiim ■imp— i felveszünk. Bérezés megegyezés szerint. Felvétel esetén útiköltséget térítünk. Jelentkezés: OVF. Vízgépészeti Vállalat, Gyula, Béke sugárút 60. sz. 564 legelőről még nemigen tudja ugyanezt. Kevés helyen állítot­tak még a legelőgazdálkodás élére képzett szakembert, s a szakmunkásképzés sem haladt a kívánt ütemben. Ezen az utób­bin minden bizonnyal sokat se­gít a Gyomán megnyíló iskola, amelyben szerinte elsősorban elegendő számú legelőmestert kell kiképezni. A legelőgazdál­kodásnak ugyanis alapfeltétele, hogy akire rábízzák, az ismerje a legelő talaját, a rajta levő fűfajtákat, hogy aszerint lásson örömmel fogadták a szakemberek azt a bejelentést, hogy az idén és jövőre 2050 garnitúra készül a legelőn, de a lucernások­ban is nélkülözhetetlen Grúber—Szabó féle talajszellőztetőből. Fotó: Demény hozzá a talaj javításához, a fűfajták igénye szerinti műtrá­gyák adagolásához. Amint elmondotta, két mázsa vegyes műtrágya 50—60 mázsa zöld fűtermést biztosít. Ám a műtrágya nem minden. A legelő lás. „Még a kihajtás első napján sem lakik ott jól az állat” — bizonygatták. A kihajtáskor az­tán nem hitték el, hogy holdan­ként csupán 2 mázsa műtrágyá­tól nőtt térdig érő fű a volt ko­pár birkalegelőn. K. L

Next

/
Thumbnails
Contents