Békés Megyei Népújság, 1967. szeptember (22. évfolyam, 206-231. szám)
1967-09-06 / 210. szám
1967. szeptember 6. 3 I Szerda A kísérletek biztatóak: Az országban elsőként gyárt öntapadó címkét a Kner Nyomda A hazai növénytermesztés a kiállítás tükrében Díjnyertes mezőgazdasági nagyüzemek terménybemutatója a növénytermesztési pavilonban. Az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság szorgalmazására az országban elsőként új profil meghonosításával, öntapadó- címke-gyártással próbálkozik a Kner Nyomda. Az öntapadó címke tulajdonsága, hogy a gyártásihoz használt papír hátoldala ragasztóanyaggal van bevonva, így a felhasználó a nyomdától kapott címkét egyszerű úton alkalmazhatja termékeinek jelzésére. Kétféle ragasztóanyaggal bevont papír áll rendelkezésre: az egyik a felragasztás után eltávolítható, és nyomot nem hagyó, melynek felhasználási területe a textil*-, konfekció- és kötöttáruiparban van. A másik fajta: el nem távolítható ragasztóanyagú, amely gépeken, műszaki cikkeken, tartós fogyasztási cikkeken, gépjárműveken, műszerskálák, cég- és márkajelzések, kapcsolási rajzok területén alkalmazható. Nemcsak papír, hanem fényes felületű fémfóliák is rendelkezésre állnak, amelyek ugyancsak címkeként felragasztva a terÚj köntöst kap a vésztői tanácsháza Hónapokkal ezelőtt kezdődött meg a vésztői tanácsháza teljes, külső, belső felújítása. A házi brigád Sánta György vezetésével kifestette az irodákat, és új parkettát helyezett el bennük. Kialakították a gyönyörű házasságkötőtermet, amelyet azóta \ > is örömmel Használnak családi ünnepségeik alkalmával a vésztőiek. Most már állványerdő borítja az épületet, a szorgalmas mesteremberek megkezdték a külső munkákat. A 170 ezer forintos beruházást igénylő munkával remélhetőleg még az esős idő beállta előtt elkészülnek. azért visszacsókoltam, nehogy gyanút fogjon közeli végzetéről. Esett a dara, apró és kemény volt, hideg szúrásokkal pöttyözte tele férfias arcomat. Kásaj ég borította az aszfaltot, és nem tudtam pontosan, vajon a széngáz szaga nyomasztóbb-e vagy ez a földig érő, szomorú alkony. Csak a kirakatok ragyogtak tisztán, s talán ezért vonzódtam az üzletekhez. Megálltam a vasbolt előtt, jólesett a filozofikus tűnődés, amellyel elnézhettem a fazekakat, hentesbárdokat, ételhordókat és konyhakéseket, amint szárazon és tisztán csillogtak az üveg mögött — Mit akart tőled a rendőrség?! — faggatott Karola. Misztikus hallgatásba burkolóztam, mint a keleti császárok néma testőrei, akik rettenetes titkokat tudnak. Élveztem Karola gyötrelmét, hiszen a leszámolás apró részleteit tervezgettem magamban. A végrehajtandó bosszú körvonalai már kibontakoztak bennem. Hallgatásom egyébként a megtorlás szerves részét, mintegy, a pszichikai előkészítését jelentette. Nem akartam azonnal a brutalitás eszközeihez folyamodni. Tapasztalataim szerint a nők hősiesen bírják a fizikai csapásokat, sőt a verés fokozza lelkiismeretüket. Szellemi fegyverekkel viszont könnyen összezúzhatok, nem is beszélve az érzelmi kérnék díszítését is szolgálhatják, például a rádió-, a televízió-, a gépjárműiparban, illetve minden olyan helyein, ahol eddig aluminium- vagy zománctálblák kerültek alkalmazásra. A fémfóliák használata igen gazdaságos, akár egy aluminium-, akár egy zo- mánetábla költsége magasabb, mint az igen szép és tetszetős öntapadó címkéé. A Kner Nyomdában az öntapadó címke készítésének kísérletei már olyan stádiumban vannak, hogy megrendelői igényekre kisebb mennyiségű, konkrét címkék készítése van folyamatban, melyek elsősorban azt a célt szolgálják, hogy a leszállított kis mennyiséggel a megrendelők végezzenek felhasználói kísérleteket. Felhasználód kísérletekhez öntapadó címke készül az Orion Gyár, a Magyar Optikai Művek, az ELEKTROIM- PEX, a HUNGAROTEX, a dohányipar, az édesipar, a kozmetika és háztartásvegyipar, a MALÉV és több nagy szálloda számára. Az öntapadó címke iránt az országhatáron túlról is érdeklődnek a Kner Nyomdában, egy csehszlovák cég számára is tervbe vették kis mennyiségű kísérleti címkék gyártását. Cs. P.-né Kitűnőre vizsgáztak a talajjavítók Endröd és Gyoma határában Megyénk illetékes szakemberei a napokban vették ét műszakilag Gyoma és Endrőd határában a talajjavított nagy- táblákat. Kiderült, hogy jól vizsgáztak a talajjavítók, kiváló minőségű munkát adtak át. Egyébként ebben az esztendőben mintegy 11 ezer holdon javítják meg a talajt megyénkben, az 1970-ig készült távlati terv szerint pedig újabb 50 ezer holdon. gyetlenségről. Ebbéli elképzelésemet módszeres pontossággal óhajtottam végrehajtani, s csak ezután következhetett a vérre menő tettlegesség. Titokzatos komolysággal gyönyörködtem a kirakat konyhakéseiben. — Illés, szólj már valamit, olyan árvának érzem magam — könyörgött Karola, és én tisztában voltam vele, hogy reszket a szíve a balsejtelemtől. Ügyet se vetettem rá, hanyagul beléptem a vasboltba. Amikor a hátammal éreztem, hogy szorosan a nyomomban van, így szóltam az eladóhoz: — Kérek egy konyhakést. — Milyent parancsol? — Ami keresztülér egy középtermetű embert, a vese tájékán. Legyen hőkezelt acélból, nehogy elhajoljon, ha esetleg a gerincbe talál. Nevetve mondtam ezt és az, eladó is nevetett, amikor kiszolgált. De Karola gyanította, hogy hamis a humorom, mert hiába kerestem most angyali arcán az édes mosolyt: — Minek az a kés? — kérdezte már az utcán. Tömören feleltem: — Kell a háztartásba! — Ez a legfontosabb éppen most? Mit akartak veled a rendőrségen? (Folytatjuk) Egy-egy mezőgazdasági kiállítás — ez immár hagyomány — nemcsak a ma és holnap eszközeit, termelési eljárásait, módszereit tárja a látogatók elé, hanem összegez is, hogy a megtett út áttekinthető legyen, s így pontosabban tudjuk: milyen módon is haladhatunk gyorsabban, biztonságosabban. A kiállítás növénytermesztési bemutatói is ezt teszik. NÖVEKEDTEK AZ ÁTLAGOK A pavilonba lépve felirat ötlik a szembe. „A növénytermesztés eredményeit az előző öt óv átlagához képest 15—17 százalékkal kell növelni.” Terveink tehát 1970-ig a növénytermesztés jelentős fejlődésével számolnak. S ez érthető, hiszen ennek az ágazatnak a termékei alapvető fontosságúak. A búzáról aligha kell bővebb bizonygatás. De érvényes a növénytermesztés fontosságáról szóló megállapítás a takarmánytermesztésre, s az iparinövény- termesziésre is. A takarmány termesztés alakulása ugyanis erőteljesen meghatározza az állattenyésztés helyzetének alakulását, az ipari növények termesztésiének jelentőségét pedig egyetlen adat is világosan bizonyítja: a köny- nyűipar hazai, mezőgazdasági eredetű nyersanyagból fedezd j alapanyagainak háromnegyed részét. Közismert: a mezőgazdasági termelés a szocialista átalakulást követő esztendőkben számottevően fejlődött. S ebben jelentős szerepe volt a növénytermesztésnek is. A pavilon bejáratának oldalfalán egy táblázat tájékoztat a legfontosabb növények hozamainak alakulásáról: Növény 1961—1963 1966-OS átlaga termés Búza 10,7 q 12,4 q Kukorica 15,0 q 18,2 q Burgonya 45,5 q 70,7 q Cukorrépa 141,8 q 190,2 q Lucerna 17,1 q 25,0 q Ezek a holdanként! hozamok jól jelzik: szocialista mezőigazdasági nagyüzemeinkben néhány év alatt mennyit haladt előre a növénytermesztés. HOGYAN TOVÁBB? A nagy kérdés minden gazdaság számára: hogyan tovább? | Erre keresik a választ a terme- ' lőszövetkezeti, állami gazdasági küldöttségek, a kiállítást látogató I mezőgazdasági dolgozók, vezetőik. A növénytermesztési bemutatók I is igyekeznek választ adni, s a I válasz itt sem recept, sem séma, de alkalmas arra, hogy tanácsot, ötletet adjon az útkeresőknek. A búzatermesztés nagydíját a tiiszaföüdvári Lenin Termelőszövetkezetnek ítélte oda a bíráló bizottság. A tiszaföldvári Lenin földjei tavaly csaknem kétezer kataszteri holdnyi összterületen 24,1 mázsás holdanként! búzatermést érleltek. Az idén hasonló nagyságú területről holdanként átlagosan 27 mázsás termést takarítottak be. Megérdemelte tehát a szövetkezet a magas elis1 mérést. A látogatók, akik meg- j állnak a tiszaföldváriak bem ma- i tója előtt, nemcsak a szép búzát | vehetik szemügyre, hanem áttekinthetik a termesztés módszerét is. Az a tabló, amely röviden ismerteti a búzatermesztés módját, többek között a következőket tartalmazza: „A műtrágyázás technológiája, időpontja: alapműtrágyázás az elővetemény lekerülése után, fejtrágyázás repülőgépről II.—III hónap. A felhasznált műtrágya mennyisége: N. tartalmú 170 kilogramm, P. tartalmú 110 kilogramm, K. tartalmú 50 kilogramm holdanként. Fajta: Be- zosztája—1. Tőszám: 4100 000 db/kih.” Tájékoztat a tabló a vetésidéről, a vegyszeres gyomirtás módjáról, a talajfertőtlenítés szerepéről is. Arról azon,ban nem „beszél” a rövid felirat, hogy milyen nagy gonddal ügyeltek az egyes munkák minőségére, akár a talajelőkészítésről, a vetésről, vagy a betakarításról volt is szó. Ezt azonban a termésátlag minden hozzáértő számára természetessé teszi. A kiállítás bemutatói jelzik: megvan a lehetősége annak, hogy az idei 14 mázsán felüli országos búzatermésátlag ne csak véletlen eredménynek számítson. MÁSIK SZEMÜNKKEL A TAKARMÁNY-' NÖVÉNYEKRE Miiközben egyik szemünkkel a kenyérgabonára tekintünk, vitathatatlan, hogy a másik szemünkkel a takarmánynövényekre kell figyelnünk. A szakemberek többségének az a véleménye, hogy a legtöbb eddig kihasználatlan lehetőség éppen a takarmányter- mesztés, takarmánybetakarítás terén kínálkozik mezőgazdaságunkban. Az igaz, hogy a legfőbb abraktakarmánynövény, a kukorica terméshozama kedvezően alakult az elmúlt években. Az idén viszont a nagy szárazság miatt lényegesen kisebb terméssel számolhatnak a gazdaságok, mint tavaly. Egyik feladat — éppen az idei tapasztalatok alapján is — a biztonságosabb kukoricatermelés. Ennek módszeredről — öntözés, fajta, műtrágyázás — jól tájékoztatnak a bemutatók. Míg a kukoricatermesztés színvonala észrevehetően javult, addig a szálas takarmányoknál aránylag keveset változott a helyzet A szálastakarmány-növények egy-egy esiztendőben megfelelő, más években nagyon kicsi termést adnak. S a betakarítás, a tartósítás a megengedhetőnél jóval nagyobb veszteséggel jár. A számítások szerint évente a betakarításnál veszendőbe menő fehérje és kiarotin miatt többszáz- milliós. veszteségek érik a mező- gazdaságot. Jó kezdeményezésekkel — amelyek nyomán növekszik a területegységre jutó hozam és csökken a betakarítási veszteség — szép számmal találkozni az egyes gazdaságokban. Néhány jó módszert ismertet a kiállítás is. Az i regszemcséi takarmány termesztési rendszer, amelynek lényege a takarmánykeverékek kettős termesztése, s ennék révén a „zöld futószalag” jelentős hozamnöveléssel és területmegtakarítással jár. Egy-egy tömeg takarmányt fogyasztó számosállatra számítva mintegy. 20—25 százalékkal kisebb terület is elég • takarmánytermelésiré. Ezt a ta- kanmánytermeszrtési rendszert főként Tolna, Baranya termelőszövetkezetei alkalmazzák szép sikerrel, de gyorsan terjed az ország más megyéiben is.. 1964— 1965-ben még csak 36 közös gazdaság, az idén viszont már 430 termelőszövetkezet fedezi ilytjn módon, . főiként tehenészetei, szarvasmarhaállománya tömegta- k armányszükségletót. A rét- és legelőgazdálkodás korszerűsítése — s ezen a téren csak az első lépéseket tettük meg eddig szinte a l°r főbb módszere lehet a takarmányhiány megszüntetésének. A természetes és mesterséges legelők agrotechnikájáról, a legelő- hasznosításról, a korszerű legeltetési módszerekről a kiállítás« anyagok jól tájékoztatnak. A kiállítás növénytermesztési bemutatói tanulságos, szép látványt nyújtanak. Érdemes megszívlelni a bemutatók mondanivalóját, mert akkor, ami ma biztató ígéret, holnapra valósággá válhat. Dúsan hajt a nagy hozamú cukorcirok a szabadföldi bemutató- parcellán. Wormser Antal felvételei I
