Békés Megyei Népújság, 1967. szeptember (22. évfolyam, 206-231. szám)
1967-09-27 / 228. szám
' H63. szeptember 27. 5 Szerda A káder- és személyzeti munka helyzetéről és további feladatairól Tanácskozott a Békéscsabai Yárosi Pártbizottság X Békéscsabai Városi Pártbizottság tegnap, kedden délelőtt ülést tartott. Such Jánosnak, a városi pártbizottság első titkárának megnyitója után a részvevők megvitatták a végrehajtó bizottságnak a káder- és személyzeti munka helyzetéről és további feladatairól összeállított íráscs jelentését A vitában felszólalók elmondották, hogy a jövőben nagyobb gondot és figyelmet szükséges szentelni erre a munkára. Éppen ezért azt is javasolták, hogy helyes lenne a személyzeti vezetőknek időnként előadást rendezni, ahol kicserélhetnék a munka során szerzett tapasztalataikat Többen szóltak a nevelés fontosságáról. Amint elhangzott: a vezetéket és kádereket önmaguk iránt nagyobb Megkezdődött a rizs szállítása igényességre szükséges nevelni, valamint a szakmai képzés mellett több figyelmet kell fordítani a politikai képzésre, a vezetési készség fejlesztésére. A vitában elhangzott észrevételekre Baukó Mihály, a városi pártbizottság titkára válaszolt, majd a pártbizottság a kiegészítésekkel együtt elfogadta a jelentést és a határozati javaslatot. Ezután Pál Zoltán, a városi pártbizottság munkatársa szóbeli tájékoztatót fűzött a tagkönyv- csere lebonyolítására összeállított tervezethez. Hangsúlyozta, hogy a tagkönyvcserét nem lehet csak adminisztratív feladatnak tekinteni. Hiszen célja, hogy ebből az alkalomból személyesen tanácskozzanak, elbeszélgessenek a párttagokkal. Az előterjesztett tervezetet és a szóbeli kiegészítést a pártbizottság egyhangúlag elfogadta, majd az ülés bejelentésekkel ért véget. WWyW»AWWW^W/VWVWVWWVVVWWvWy/\A/VN VWWW^WWN % Ifjú géplakatosok versenye Békéscsabán X Gabonafel vásárló és Feldolgozó Vállalat dévaványai rizshán- tolójába megkezdték az idei rizs beszállításét. A vállalat ennek a fontos terméknek a szárítására egyelőre két nagy teljesítményű gépet használ, de ha szükség lesz rá, ennél iföbfoet is munkába állítanak. A rizs tárolására már raktárakat biztosítottak Szarvason, Békéscsabán, Gyomén és Tarhoson is. , A vállalat telepeire megkezdték a kukorica szállítását is. Ezt a takarmánygabonát is szárító- , gépek várják — szám szerint 16 —, de az állami gazdaságok szárítóberendezéseit is igénybe veszik szükség esetén. A gyakorlati vizsgafeladatot « mérőműszert készítenek a versenyzők. Fotó: Demény A KISZ KB, a Magyar Rádió és Televízió, a Munkaügyi Minisztérium, a Kohó- és Gépipari Minisztérium, valamint a Vasas Itnftsegeket! Meddig játsszuk ezt még, erre felelj! — És arra is választ kérünk — szólt közbe Tekedy, a főkönyvelő —, hogyan lehet, hogy az elmúlt két nap alatt a szomszédok és az arra járók is több ízben látták, hogy a Zi-Három felszállt a maga udvaráról és csak hosszú órák múlva tért vissza? Sovák hallgatott. — Majd felelek én! — csattant fel Suberle. — Sovák kartárs magánmunkákat vállalt, fusizott a Zi-HárommaH Ismerjük, a „mellékes” az istene! Maszekolt, amíg mi kapkodtuk a fejünket, mint a bolondok! Szégyen és gyalázat! Abonyi erélyesen kopogott a ceruzájával az asztallapon. — Tartózkodjunk az erős kifejezésektől! — Suberle kartárs igazat mondott — szólalt meg ekkor Sovák. — Maszekoltam. Fusiztam a Bögrével. Ha megengedik, felolvasnék néhány újsághírt. Nem tart sokáig, kis hírek. A vezetőségi tagok csodálkozva néztek a gépkocsielőadóra, aztán egymásra- Megbolondult ez az ember?! Felolvasást akar itt most tartani?! Közben Sovák már összegyűrt újságlapokat halászott elő a zsebeiből, kisimította őket, néhányat különválasztott. — Ezek tegnapiak. Lássuk Szakiszervezet a Ki mine*: a mestere? mozgalom keretében versenyre szólította az ország harminc éven aluli géplakatosait csak: Esti Újság: „Vulkán-veszély Kenyában. A Rudolf-tó partján levő, 630 méter magas Teleki-vulkán környékén rendkívül heves rezgéseket jeleztek a műszerek a mélyebb földrétegekben. Hasonló jelenségek előzték meg annak idején a Kra- ketoa-vulkán kitörését Indonéziában, amikor is a sziget nagy része valósággal felrobbant és a tíz emelet magas szökőár a környező szigeteken több mint harmincezer ember halálát okozta. A kenyai hatóságok azonnal hozzáláttak a szomszédos falvak lakosságának kitelepítéséhez, a helyzet kritikus”. Déli Kurír: „Leontina. A Leontina-hurrikán, amelynek szélerőssége a centrum közelében eléri a Beaufort- skála tizenkettedik fokát, a Nagy-Antillák felé tart. Kuba lakosságát rövid időn belül már másodszor fenyegeti ez a szörnyű természeti csapás.” Ugyanitt: „Hajókatasztrófa. A Norvégtengeren, Jofotentől északra, jéghegyek közé szorult a Trondheim nevű halászhajó, huszonnégy főnyi legénységével. Megmentésükre a viharos időjárás és a rossz látási viszonyok miatt alig van remény.” Kész. Csend támadt a teremben. — Nem értem — mondta kis szünet után Abonyi —, miért olvasta fel nekünk ezeket a tragikus • eseményeket? (Folytatjuk) Az elmúlt hetekben megyénk száz fiatal szakembere helyi vetélkedőkön vett részt, a legjobbak —- hárman Békésről, ketten-ket- ten Békéscsabáról, Gyuláról, Mezőhegyesről, egy-egy fő Sarkadról, MezőkovácsházárőL és Körösladányból — a megyei döntőbe jutottak, amelyet vasárnap a Hajtómű- és Felvonógyár 5-ös számú gyáregységében rendeztek. Először elméleti kérdésekre kellett válaszolniuk a versenyzőknek; műszaki rajzot szerkesztettek, technológiai, gépszerkezeti, balesetvédelmi és matematikai feladatokat oldottak meg. A gyakorlati vizsga során egy mérőműszert készítettek el — időre. Ezután következett az értékelés. A legjobb eredményt Antal János (mezőhegyes! iparitanuló-intézet) érte el, megyénket ő képviseli az október 1-i országos selejtezőn Budapesten. Második Szatmári Ferenc (ÉM Békés megyei Állami Építőipari Vállalat), harmadik Medve Mihály (Hajtómű- és Felvonógyár) lett. A győztes jutalma emlókplakett, második és harmadik helyezett a Szakma Ifjú Mestere jelvény arany, illetve ezüst fokozatát kapta, a többiek értékes könyvjutalomban részesültek. D. S. AZONNALI BELÉPÉSSEL FELVESZÜNK férfi segédmunkásokat békéscsabai és vidéki munkahelyekre. JELENTKEZÉS: DÁV Üzletigazgatóság, Békéscsaba, Tanács- köztársaság útja 46. Munkaügyi osztály. 106712 Jegyzetek ffigFaggffi Ha már büféről van szó, az ember arra gondol, hogy ott valami harapnivalót is talál. De nagyon téved az, aki az ecsegfalvi Délibáb büfében próbál szerencsét. — Csak kifli van, kérem szépen, és májkonzerv — kapunk felvilágosítást a pult mögül. Az egyik asztalnál ketten ülnek és valamit isznak. Ügy1 látszik, nem éhesek. Vagy 300 méterre innen egy fűszeres boltban próbálunk szerencsét, de ennivalót ott sem kapunk. A boltvezető az állomással szemben levő üzletet ajánlja: — Talán ott... Van is: másfél rúd felvágott és egy kerek dobozban összesen négy kockasajt. Nem valami nagy a választék. Megtudjuk, hogy kéthetenként érkezik friss áru, akkor is csak nagyon kevés. Pedig volna keletje. De hát kérem, ez Ecseg- falva, a megye határán. Mellesleg a boltok a Dévaványa és Vidéke Körzeti Földművesszövetkezethez tartoznak, • * * Ä gépkocsi, amelyben négyen ülnek, nagy recsegés-ropogás közepette hirtelen, megáll az úton Körösladány és Köröstarcsa között. — Valami összetört — mondja a gépkocsivezető és máris nyitja az ajtót, hogy megnézze, mi történt. Rövid vizsgálódás után megállapítja, hogy a differenciálmű ment tönkre. Még jó, hogy óvatosan vezetett, máskülönben „fejre álltak” volna. Nagy üggyel-bajjal kezdik négyen a kocsit az út szélére kitolni. Szerencsére arra jön egy Moszkvics ... Megáll, a vezetője odasiet és minden kérés nélkül ő is nekifeszül a munkának. Aztán felajánlja az utasoknak: elviszi őket Békéscsabára, hogy minél előbb intézkedni tudjanak a „lefeküdt” gépkocsi bevontatására. Nem kis segítség ez a bajba jutott embereknek! Egyébként a Moszkvics rendszáma Cl 30—10. i Békéscsabán, a Felsőkörös sor [B épületének a bejárati kapuit már elég régen leszedték. Megviselte azokat az idő vasfoga, újra kellett festeni. Érthető. A lakók azonban . most már kezdenek nyugtalankodni: az őszi szél behordja a port a lépcsőházba ... És rövidülnek a nappalok, biztonságosabb lenne zárt kapuk mögött a hosszú éjszaka. A megszokás is emellett szól. A kapukulcs újra és újra eszükbe juttatja, hogy a B-épület nem volt mindig több szájat tátó óriás... Azért reménykednek az emberek, hogy a-KIK elvitték a kapukat, vissza is hozzák. Elvégre miért fizetnek havonta 5 forintot a kapukulcsért? —or. Cserépkályhások — cserépkályhák A Szarvasi Vas, Fém Ktsz békéscsabai cserépkályhás részlegének 29 tagja alig győzi az egyre szaporodó munkát. Erősen közeledik a tél, a fűtési idény és a nagyon sok előrelátó mellett bőven akadnak olyanok, akik csak mos* gondolnak arra, hogy hamarosan fűteni kell a 'lakásokat. A részleg mindent megtesz a megrendelők érdekében, de ennek ellenére csak egyhónapos határidőre tudja vállalni úgy az új kályhák készítését, mint a régiek javítását. Jelenleg kétszáz megrendelőt tartanak számon, s ezek közül nagyon sokan választják az úgynevezett „esztergomi csillagos” mintájú, világosbarna színű csempét. A cserépkályhások munkáját megkönnyíti az újabban meglehetősen jó anyagellátás, bár a téglahiány néha most is akadályozza őket Egy pillanatra Tréfálni tudni kell Hát, igen. Aki avatatlan kézzel nyúl a tollhoz, írásban próbál tréfájával egy- egy halvány mosolyt varázsolni az olvasó szája szögletébe, az könnyen úgy járhat, mint én. Ide juthat az írógép elé és hosszú perceken át tűnődhet azon, hogy az elkövetkezőkben a magyar ABC betűit milyen csoportosításban legye láthatóvá a hó- 'fehér papíron. Minek is jutott eszembe néhány hónappal ezelőtt az az ötlet, aminek most a reakcióját szenvedem? Emlékszem arra a számomra izgatott néhány percre, amíg a szerkesztőm átfutotta az asztalára tett új remekművemet, az Egy pillanatra című kis nyolcsoros bökverset. Halványan elmosolyodott: Jöhet. Írhatsz ilyeneket, ha tudsz. És írtam. Nyolcsorokba sűrítve „piszkálodtam”, a lap egy-egy hírére humoros formában tértem vissza néhány nap múlva. A téma nemcsak az utcán hevert, bőven akadt a lapban is... addig, amíg baj nem történt. Az egyik bökvers állítólagos „szenvedő alanya” visszabökött. Öh, vajon miért kellett nekem tréfálkoznom azon, hogy az apróhirdetéseket illene már gondosabban fogalmazni?! Miért kellett fennakadnom azon, hogy valaki „ — jó házból való fiút keres ipari tanulónak”...? Miért sóhajtott fel reményt vesztve egy legényke a bökvers- ben azért, mert az „ő házukat csak tavasszal tatarozzák” ? S most itt az eredmény. Fogalmazhatom a bocsánatkérő helyreigazítást? Be ez még mind kevés. Hogy is vehettem magamnak annyi bátorságot, hogy tréfálkozni mertem azon, hogy az építők a szeptembert munkavédelmi hónapnak nyilvánították? Kifejezést mertem adni a tájékozatlanságomnak — mert meg kell adni, máig sem tudom, hogy a munkát vagy a munkást kell védeni —, és másnap a főnököm hivatott; Telefonáltak az építők, nem tetszik nekik a vers, holnap bejönnek tisztázni a kérdést. Mi lesz, ha minden bökversem miatt személyesen megkeresnek? Lehet, hogy így lesz. Tehát akkor: Várhatom a vendcglátóipariakat, ugyanis pár héttel ezelőtt tréfásan arról böktem, hogy a Csa- ba-presszöban jó lenne fodrászüzletet nyitni, mert amíg a kávét kihozzák, a x>endégeknek kinő a szakálluk. Jönnek majd Zsadányból, mert a kecskebékaexport hírére megkérdeztem: Ha elviszik a békákat, hogyan dalolják a közismert mulatánótát, amelynek értelmében kötelező az összes kecskebékának felmászni a fűzfára. Jönnek Kondorosról is, mert hiszen a Csárdában megnyitás előtt álló tejivó miatt kesergett egy „szesztestvér” a bök- versben. Jönnek Szarvasról a rizstermelők, akikről az egyik bökvers feltételezte, hogy Kákán, a tapasztalatcsere közben nem keresnek csomót. Jönnek Orosházáról a kutyatenyésztők a vasárnapi iskolába járatott ebek miatt... Soroljam még tovább? Azt hiszem, felesleges. Egy pillanatra magamba roskadtam. De — csak egy pillanatra —, azután kezdem elölről. Egészen addig, amíg szerkesztőm megállj-t nem mond. Akkor abbahagyom a bökverseket — egy pillanatra...
