Békés Megyei Népújság, 1967. szeptember (22. évfolyam, 206-231. szám)

1967-09-03 / 208. szám

T967. szeptember 3,

4

Vasárnap

Aminek senki sem örül — Évek

múltán szakember lesz a fiú

Negyven éve szakmunkás

Lapunk június 16-i számában Feljegyzés egy községről, ahol nem történik semmi cím alatt, szóvá tettük, hegy a murányi, szolgáltatóházban nincs férfi és női szabóság. Indokoltuk, hogy a ktsz nem tud biztosítani a szakmában megfelelő munkaerőt.

A cikk megjelenése után, július 20-i keltezéssel választ kaptunk a KISZÖV elnökétől, Goldberger Jánostól, hogy az ügyet kivizsgálták. Így szól a levél is, melynek ügyintézője — a megjelölés szerint — dr. Galli. Okulásképpen nem mulaszthatjuk el a levél egyes részleteinek közlését sem--.

A cikk alapján vizsgálatot folytattunk le, melynek során a következőket állapítottuk meg. A muronyi szolgáltatóházban egy férfi és egy női szabó dolgozott 1965. október 1-től 1966. december 31-ig. Ekkor a szövetkezetből mindketten kiléptek azon a címen, hogy megélhetésük még átalánybefizetéses (gebines) rendszerben sincs biztosítva. A ktsz még 1967. január 1-től egy női szabót szervezett be, ugyancsak átalánybefizetéses rendszerben, azonban egy hónapi működése után ez az újabb női szabó is kilépett a szövetkezetből. Kilépését azzal indokolta, hogy egy hónap alatt olyan alacsony volt a keresete, amely még a befizetési átalány fedezésére sem volt elegendő.

A szövetkezet tehát igyekezett mindent megtenni, hogy Mu- rony községben a szolgáltatóház a lakosságot férfi és női szabó tevékenység tekintetében is kielégítse. A lakosság lélekszáma elegendő is volna egy férfi és egy női szabó megélhetésének biztosítására. A községben azonban sok a férfi és női szabó kontártevékenység és a helyi tanács ez ideig a kontártevékenység ellen semmiféle intézkedést nem tett. Az alacsony rezsivel dolgozó és adót nem fizető kontárokkal piediig a szövetkezeti ipar egy ilyen kis településen nem tudja a versenyt megnyerni.

A ktsz a problémát úgy kívánja megoldani, hogy egy múro- nyi lakos fiatalt szabóipari tanulónak szerződtetett abban a reményben, hogy helybeli származása folytán felszabadulása után versenyképres lesz és amennyiben a helyi tanács megteszi a megfelelő lépéseket a kontártevékenység rendezésére, a szolgáltatóházban a szabóság tevékenységének folytatása megoldást nyer.”

A levél nyomában elindultunk Muronyba. Az első találkozásunk a tanácsháza előtt történt a két csinos fodrászkislánnyal, akik megtalálták számításukat. Ötőlük tudtuk meg, hogy a sok forint költséggel épült szodgáltatóház! ban Józsi bácsit kell keresni, .aki ' mindezekről tud.

Foltin József olyan 60 év körüli, kedves, barátságos ember, társával, K. Szabó Gergellyel „fogyasztotta” a faszeget. Cipészek már vagy negyven éve. „Ösdol- gozók” ebben a szolgáltatóházban. ök voltak a honfoglalók, Békésről járnak át.

Mit mond Józsi bácsi?

— Hát* kérem. Hídvégi János férfi szabó és Buzgár Erzsébet női szabó tevékenykedett itt. (Jelenleg a békési konfekciónál dolgoznak.) Volt itt munka, kérem, csak éppen csinálni kellett volna. Mindenki entern zaklat, hogy miért nincs férfi szabó? Ami a kontárságot illeti, hát az bizony van a női szabóknál. De a férfi szabóknál ugyan hogyan lehetne, amikor Murony községben egyetlen tanult férfi szabó sincs, öt- venhét éves vagyok, de én azt tanultam, hogy a kuncsaftot megszerezni könnyű, de megtartani nehéz. Erre viszont ők nem vállalkoztak.'

De mit szólnak mindehhez a község lakosai? Képzeljék el, egy nyamvadt nadrágot vasalásra át kell vinni Békésre.

Talán Józsi bácsi válasza is elég lenne, hogy lezárjuk az

ügyet. Megállapítható, hogy Murony község igényli a férfi és női szabót. Ám nem zárhatjuk le

azért sem, mert:

1. A KISZÖV - vi zsgálat csak névleges vizsgálat volt.

Házibrigád, építőrészleg létrehozását tervezi több községi tanács

Ismeretes a kormánynak az a határozata, amely biztosítja, hegy a nagy lélekszámú községekben a tanácsszervek községfejlesztési feladataikat saját üzemük — brigádok, építőrészlegek — szervezésével végezzék el. E határozat lehetőségeivel élve, a szarvasi járási tanács illetékesei felméréseket végeztek a járás községeiben. A községi tanácsok végrehajtó bizottságainak vezetőivel történt személyes helyszíni megbeszélések alapján 1968. január 1-től Bé- késszentandráson, Endrődön és Gyomán önálló építőrészleget szerveznek, másutt Kondoros székhellyel úgy javasolják az építőrészleg létrehozását, hogy az egyben ellátja majd Hunya, Örménykút, Csabacsűd községekben is az ezzel kapcsolatos feladatokat.

Megyénkből tizenkilenc úttörő vesz részt a győri Auróra-akció programjában

A Vörös Zászló Hőseinek Ű.lján mozgalom keretében a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulója tiszteleletére szeptember 1-től 3-ig Győrött országos úttörőtalálkozóra kerül sor. Az Auróra-akció programjában Békés megyéből Várai Mihályné megyei úttörőtitkár vezetésével tizenkilenc p>ajtás vesz részt. Az

első napon, Kiskúton tábortüzet gyújtottak, szombaton megtartották a vasárnapi anadályversenyek és hadijátékok főpróbáját, este a város utcáin lamp ionos felvonulást, a folyókon pedig vízi parádét rendeztek. Ma a Duna-kapu téren nagyszabású hadijátékot tartanak.

Szeptember 5-én és 6-án lehet beiratkozni a balettiskolába

„Jogosan csak akkor kérhetünk, ha adunk is a társadalomnak”

őszintén a KISZ-érdekvédelemről

ManapSOg ifjúsági szövetségünk alapiszervezeteiben mind többet beszélnek a fiatalok a KISZ érdekvédelméről. Sajnos, számos helyen ezt a funkciót leszűkítik, nem úgy értelmezik, ahogy a legutóbbi kongresszus is meghatározta: „Egyrészt fel kell lépnünk a jogtalan követelődzés, a túlzott igények, a készre váró „sült galamb” szemlélet ellen, másrészt harcolnunk kell az ifjúság jogos érdekeinek érvényesítéséért”. Egyes üzemi, szövetkezeti és hivatali alapszervezetek- ben az ifik csupán azt tartják fontosnak, hogy lakást kapjanak, emeljék a fizetésüket, de tenni, valami pluszt adni a társadalomnak — számukra másodlagos.

Azokon a helyeken,

azonban, ahol a kiszesek megértik és magukévá teszik a szemléletet: jogosan csak akkor ■ kérhetnek, ha adnak is és ennek érdekében cselekednek — ott pozitívan értékelhető a KISZ érdekvéFel vételre keresünk budapesti munkahelyre

szerkezetlakatos, hegesztő, marós, esztergályos, mintakészftö

szakmunkásokat, férfi segédmunkásokat és portásokat,

valamint vidéki munkára lakatosokat, hegesztőket, csőszerelőket és festő szakmunkásokat.

Országos Bányagépgyártó Váll., Budapest IV., Baross u. 91—95.

1759

delmi tevékenysége, fgy van ez a ] Kner Nyomda békéscsabai telepién is.

— Sikerült felhwnunk a gazdasági, párt- és szaflftervezeti vezetők figyelmét a 72 ifjúkommunis- | ta munkájára — mondja Balogh Miklós, az üzem KISZ-tMkára. — Szorgalmaztuk a Szakma Ifjú Mestere mozgalomba való nevezést, ennek eredményeként ma már 39 ifi ez irányú tevékenységét rendszeresen értékelik. Ifjúsági szocialista brigádjaink kiemelkedő eredményeket érnek el, tavaly az egyik kollektívánk — megosztva — első helyezést ka- p>ott. Kiszeseink rájöttek, ha segítik egymást, sokkal jobb teljesítményeket tudnak magukénak mondani. Társadalmi munkából is kivesszük a részünket: mindig idejében elkészítjük a különböző KISZ-nyomtatványokat

— Munkánkkal elégedettek a vezetők és ezért jelentős támogatást kapunk. Nagyon sok kiszes tanul közép- és felsőfokú tanintézetekben. A jól dolgozó ifik fizetése hasonló, mint az idősebbeké. Nálunk támaszkodnak a fiatal | szakemberekre, kikérik véleményüket, meghallgatják javaslataikat és amikor egy-egy ügyben ^döntenek, mindig figyelembe veszik tanácsaikat. Ezenkívül az igazgatói munkaértekezletekre, pártvezetőségi és szb-ülésekre rendszeresen meghívják az ifjúsági szervezet képviselőjét és így minden fontos határozatról tud a KISZ-tagság. Ez itt különösen lényeges: ugyanis nagyon sok ifi dolgozik az üzemben.

Úgy gondoljuk, * az elmondottakhoz nem kell kommentár. Ha mindegyik alapiszervezetben úgy vélekednek a KISZ érdekvédelmi funkció gyakorlati végrehajtásáról és hasonlóan cselekednek, mint a Kner Nyomda fiataljai, akkor a meglevő termelési feladatok és az ifjúság gondjai megoldásában kicsit előbbre léphetünk.

D. S.

2. Kontárkodásról szó sem lehet a férfi szabóknál, mert egyetlen egy sincs a községben.

3. Nem fogadható el: ha majd megnő a gyerek, férfi szabó lesz belőle. A „remény” igaz, hogy megvan, de férfi szabó nincs.

4. A község lélekszáma megköveteli az intézkedést, hogy legyen férfi és női szabó.

Talán érdemes volna felfigyelni a következőkre is. A 40 éve szakmunkás cipészek besorolása 1945-ös bérkategória szériát történik és 7—8 forintos órabér értékénél többre nem haladhatnak, ha megfeszülnek sem.

A kintlevők nevében feljegyezte:

Rocskár János

Tíz éve működik Békéscsabán a Balassa Művelődési Otthon ke-, belében a balettiskola. Ez alatt az idő alatt mintegy 800 növendéket tanított meg balett-táncra. Az évenként 80 növendék között vannak előképzősök, 4—6 éves gyerekek; kisiskolások két csoportban, kezdők és haladók; nagy csoportosok, általában középiskolai tanulók. Jövő év januárjától piedig megalakítják a balettstúdiót. Mint Kabódi Sán- dorné, a balettiskola vezetője elmondotta, ezt a csopjortot műsor- képessé szervezik. Tehát nemcsak a balett-táncosok, hanem az egyéb táncok kedvelői is jelentkezhetnek ide. Azt szeretnék, ha minél több 14—20 éves fiú és lány jelentkezne a csoportba. Oktatásuk egyébként díjtalan.

Kérdésünkre elmondotta az iskola vezetője, hogy eddig három növendéket adott Békéscsaba a balettintézetnek. Ezenkívül két növendéket a Jókai Színház a jövő évadra már most szerződtetett. Jelenleg is van egy büszkeségük, aki Békéscsaba „balettneveltje”, most orvostanhallgató, de már tagja a Fővárosi Operettszínháznak.

A szeptember 14-én kezdődő balettiskolára szeptember 5-én és 6-án lehet beiratkozni.

Gerencsér Miklós:

Illés, a sokoldalú

Kisregény

13.

— Kedves Illés, fölkért az orvosok szakszervezete, hogy tartsak több előadást a szocialista boldogságról. Valami ilyesféle címmel: A szocialista magánélet boldogsága, mint a pozitív pszichikai össztényezők harmóniájának eredménye. Ugye ez így elég közérthető?

— Feltétlenül, főorvos úr. Még azok is megértik, akiknek fogalmuk sincs a boldogságról.

Vendel megvárta, amíg újra hárman-négyen ólálkodnak az udvaron, csak azután folytatta hangos elragadtatással:

— A témához nincs szebb mo- dellem, mint a maga házassága. Egymás iránti vonzalmuk is elbűvölő példa az egész társadalom előtt. Ugye nem veszi tolakodásnak, ha milliók közkincsévé akarom tenni az önök harmatos élettapasztalatait?

— Hát nem bánom, ha a főorvos úr is harmatosnak találja... — egyeztem bele, de csak mértéktartóan, hogy szerénységem ne tűnjön tettetésnek.

Noha kis-ázsiai dohányt szívhattam valódi angol tengerészpipából, noha tiltott vizekre járhattam horgászni az orvosokkal,

noha ellenszavazat nélkül felvettek volna az Északdunai Vadásztársaságba és részt vehettem a szakszervezeti vezetőség ülésein mint a faliújság főszerkesztője, eleinte mégis büntetés volt számomra ez a közéleti tündöklés. Hosszú heteken át szé- delegtem a józanságtól. Annyira megártott az alkoholhiány, hogy komoly válságba került az egyensúlyérzékem; idegrendszeri stabilitásom erősen megingott. Fejfájás gyötört, hányinger tett búskomorrá. Érthető, ha ilyen állapotban nem mertem volán mellé ülni. De értettem az önuralomhoz és az átállás nagy válságában senki nem vette rajtam észre, hogy feladtam az egyéniségemet. Más módon is fizetni kellett a felemelkedésemért. Mint Vak Bottyán garázsmester, akit mérgesít a zsarnokság, abban a kitüntetésben részesültem, hogy én javíthattam a főorvos Alfa Rómeóját, amelyet még a klasszikus kapitalizmus idején gyártottak az agyafúrt tőkések azzal a céllal, hogy később zavart okozzanak a győztes proletár tudatában. De hiába próbálták jó előre elhinteni az ellentétek magvát köztem

és a főorvos között, rohammunkában viseltem gondját az Alfa Rómeó huszonháromezer alkatrészének és hetekig képes voltam gürcölni, hogy jótevőm kocsija néhány órára üzemképes legyen.

így habzsoltam a boldogságot. Azt hittem, ez az a mesebeli magasság, ameddig a jegenyefák nőhetnek. És még mindig hátra volt az igazi emelkedés. Történt, hogy minden eddiginél kifejezőbb faliújságot kellejt főszerkesztenem Sztálin elvtárs születésnapjára. Mivel ennél fontosabb semmiféle munka nem lehetett a mentőállomáson, Vendel főorvos egyheti fizetett alkotószabadságra küldött. Lévén szó komoly politikai ügyről, elmentem a Magyar—Szovjet Társaság helyi csúcsszervezetéhez eszmei konzultációra. Az itteni elvtársak a lehető legmelegebben ajánlották a „Szovjet Kultúra” című havi képeslap decemberi számát, abban is a vezércikkre hívták fel a figyelmemet. A vezércikk hosszú is volt, nem is hangzott olyan jól, mintha én írtam volna; ezért csak az eredetibb mondatokból szerkesztettem össze a saját vezércikkemet.

Vendel főorvos önkezűleg akasztotta ki a faliújságot az ünnepi röpgyűlés keretében, és így méltatta dolgos személyiségemet;