Békés Megyei Népújság, 1967. szeptember (22. évfolyam, 206-231. szám)

1967-09-26 / 227. szám

IMI, szeptember 26. 3 Kedd Ifjúkommunistára emlékeztek Kállai Éva emléktáblát avattak a békéscsabai úttörőháaban A parlament napirendjén az űj Munka Törvénykönyv Békéscsabai gépek Jászberényben Igen szorgalmasan dolgoztak a talajjavító vállalat békéscsa­bai területi irodájához tartozó szakemberek, egész évben. így nyílt lehetőségük arra, hogy a Szolnok megyeieknek segítséget nyújtsanak. Jelenleg hat gépük dolgozik Jászberényben nagyon sok kézi erőt helyettesítve. A te­rületi irodához tizenhat nagy teljesítményű gép tartozik, kö­zülük öt a gyulai Köröstáj Ter­melőszövetkezetben, míg öt Bé­késen dolgozik. Minden jel arra mutat, hogy — ha az időjárás engedi — a békéscsabai talaj­javítók jóval előbb teljesítik éves tervüket. Ünnepség keretében Kállai Éva emléktáblát lepleztek le szeptem­ber 24-én, vasárnap a békéscsabai lai Éváról. — Azért választottuk névadónknak és példaképünknek öt — mondotta —mert egész éle­tének, munkásságának az volt a célja, hogy megszülessen az új rend, a szocialista társadalom. Beszélt az igazgatónő Kállai Éva munkásmozgalmi életútjának kez­detéről, arról az időről, amikor 1938-ban a vasas-ifikhez került. Szólt a későbbi nehéz napokról, majd méltatta az ifjúkommunista lány tevékenységét aa. Országos Ifjúsági Bizottságban. Munkája töretlen volt az egyre féktelenebb fasizmus terrorja ellenére is. Ság- vári Endrével együtt harcolt... A felszabadulás után tovább dolgozott az új rend megszilárdí­A verőfényes vasárnapi napsü­tés százával vonzotta a környék­belieket az immár minden évben megrendezésre kerülő békés- rosszerdei tanyanapra. A házi­gazdák, az Egyetértés Tsz gazdái, vezetői ez alkalommal nem is­mertették munkájukat. Beszélt önmagáért többek között a köz­ponti iroda előtt már dúsan zöl­dellő őszi takarmánykeverék is. A tanyanap szónoka, mint már annyiszor, most is dr. Szatmári Nagy Imre, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára volt. Kötetlen stílusban elmondott be­szédét nagy érdeklődéssel hall­gatták. Nem csoda, hiszen a ta­nyavilágban élő emberek életé­vel, inunkájával foglalkozott el­sősorban. Hangsúlyozta, hogy a népfrontbizottságoknak nem ele­gendő csak a községek lakóival megtárgyalni a helyi és országos ügyeket, a termelés, a továbbfej­lődés hogyanját, mikéntjét, ha­nem mind gyakrabban váltsanak és értsenek, szót a tanyán lakó tásáért a budapesti pártbizottsá­gon, s 1956-ban a Köztársaság té­rén érte az ellenforradalma ban­olyan súlyos «sérülést szenvedett, hogy életét vesztette. — Kállai Éva azért nézett szembe élete során többször is a halállal, mert szerette az életet, és a szabadságért küzdött, A megemlékező szavak után Szabados Béláné, a városi tanács titkára szólt a jelenlevő úttörők­höz: kérte őket, tekintsék példa­képüknek úttörőház-'k névadóját. Ezt követően leleplezte az emlék­táblát, és koszorút helyezett el rajta. A pajtások sok virágcsokor­ral tettek jelképesen fogadalmat az emléktáblánál. A békés-csabai Kállai Éva Üt- törőház előtt a munkásdalkör kó­russzámának hangjaival ért vé­get az ünnepség. emberek sokaságával is. Annál is inkább, mert számuk sokkal las­sabban csökken, kevesebben köl­töznek be a községekbe, mint ahogyan azt egy-másfél évtized­del ezelőtt jósolták. A továbbiak­ban az új gazdasági mechaniz­mussal kapcsolatos feladatokról, végül pedig a nemzetközi hely­zetről beszélt részletesen hallga­tóinak a szónok. A délutáni órákban vendég szovjet és fővárosi énekesek, to­vábbá a gyomai művelődési ott­hon tánccsoportja szórakoztatta a mintegy ezer főnyi résztvevőt. A sötét estébe nyúló hangulatos mű­sor után „Holdvilág-bál” követke­zett. A Hold ugyan a késő esti órákban jött fel, de helyettesítet­ték a reflektorok. A mezőberényi fogyasztási szövetkezet éttermé­nek népi zenekara mellett fokozta a jó hangulatot az is, hogy a bé­kési fogyasztási szövetkezet bősé­gesen gondoskodott változatos ételekről és italokról. SÍWVWWVWW\/WWVW\, Nem került még törvényja­vaslat az ország legfőbb tanács­kozó és törvénythozó testületé elé, amelyen ennyi ember „dol­gozott” volna, amelyről az ér­dekelteknek ekkora sokaságát megkérdezték volna. Két hóna­pon át majdnem félmillió em­ber vitatta meg az új Munka Törvénykönyv tervezetét Gyá­rakban, hivatalokban, kereske­delmi vállalatoknál, állami gaz­daságokban majd 20000 hozzá­szólás került a jegyzőkönyvek­be. Valamennyi bővítette, fino­mította a tervezetet. Hozzászó­lásokból bővült a tervezet pl. azzal a javaslattal is, mely sze­rint a három vagy ennél több gyermeket nevelő anyának jár­jon pótszabadság. Továbbá: az egyedülálló apákat is olyan jo­gok illessék meg, mint az egye­dülálló dolgozó anyákat. Kap­jon az egyedülálló apa is fize­tés nélküli szabadságot gyerme­kei ápolására, kapjon táppénzt, ha beteg gyermeke még nem töltötte be első életévét és így tovább. Akadtak természetesen olyan javaslatok is, amelyeket még a helyszínen a vitapartne­rek elvetettek — ilyen volt pél­dául az, hogy fegyelmi bünte­tésként bírságot is kiróhassa­nak. (A kártérítési kötelezettség selejtkár vagy a társadalmi, vállalati tulajdon hanyag keze­léséért persze más kategóriába tartozik.) A törvénytervezetnek ez az országos és szép eredménnyel zárult vitája arra utal, hogy az emberek egy szélesebb körben ismerik fel közéleti szerepüket, fontosságukat, s egyre jobban megtanulnak bánni a szocialista demokrácia lehetőségeivel. S hogy így történt, az a bizto­sítéka annak, hogy az elfoga­dásra kerülő törvény megegye­zik majd az abszolút többség érdekeivel. Ez a végeredmény a szocialista demokrácia mérhe­tetlen lehetőségeire hívja fel újból a figyelmet. S amilyen következetesen^ s nagy haszon­nal alkalmazzuk évtizede már a szocialista demokrácia szabá­lyait országos ügyekben — olyan következetességgel kelle­ne azt tenni a kisebb csopor­tokon, vállalatokon belül is. Ennek felismerése pedig épp napjainkban a legidőszerűbb, vagy — úgy is fogalmazhat­nánk: ahol eddig ennek a ja­vaslatkérő, építő, vitázni kész szellemnek felismerésével adó­sak még, Ott a pótlásra most igazán eljött a kedvező pilla­nat. Az önálló vállalati gazdál­kodásnak az eredményessége mindenütt azon is múlik, meny­nyire irányítanak demokratiku­san a vezetők; hogy egy-egy lé­nyeges döntés előtt mennyire, s mekkora körben vitatják majd meg elképzeléseiket. Az új Munka Törvénykönyv megalkotását is a gazdálkodás önállósulása tette halaszthatat­lanná. A régi Munka Törvény­könyv 1951-ben látott • napvilá­got, s előírásai már nem tük­rözték megfelelően a társadal­mi, gazdasági életünkben bekö­vetkezett, és bekövetkező vál­tozásait. Igaz, 1951 óta több mint ötvenszer módosították paragrafusait, ám a sok kiiga­zítás, kiegészítés az előírásokat áttekinthetetlenné, sőt némely kérdésben ellentmondásossá tet­te csak, s alig korszerűsítette. A régi Munka Törvénykönyv mindenre pontos és részletes előírást adott, a helyi adottsá­gokra, szükségletekre nem volt tekintettel, megkötötte a mun­kavállalók, s a munkaadó kezét is, jogokban, kötelességekben egyaránt. Jó és rossz, régi és új munkás között például alig tett különbséget, és így tovább. Az új Munka Törvénykönyv az elvi szabályokat adja csak meg, kereteket ad, amelyeken belül mindenütt szabadon mo­zoghatnak a vállalatok, s vol­taképp valamennyi vállalat, az új Munka Törvénykönyv előírá­sainak szellemében — a kol­lektív szerződés alakjában — konkrét, saját Munka Törvény- könyvet alkothat meg. Például az általános elvi szabály a pró­baidőt 30 napban jelöli meg, ám ettől a „kerettől” a válla­lat az új munkavállaló bele­egyezésével eltérhet. Több-ke­vesebb próbaidőt is megállapít­hat A felmondási határidőt, vagy a munkaidőt ugyanígy csak ke­retekben szabja meg az új Munka Törvénykönyv — a ke­reteken belül szabad a mozgás. Sőt, kívánatos is. Mindezeket — a jutalomszabadság, a jöve­delemszabályozás, a tanulmányi szerződések stb. kérdéseivel együtt — a vállalatok a kollek­tív szerződések keretében dol­gozzák ki részletesen. A vállalati kollektív szerző­dések rendszere is új vonása az önállósuló vállalati gazdálko­dásnak. Igaz, a kollektív szer­ződések fogalma nem ismeret­len a hazai gazdasági életben. A negyvenes évek derekán úgy­nevezett iparági, szakmai kol­lektív szerződések voltak ér­vényben. A nyomdászok kol­lektív szerződése például vala­mennyi nyomdásznak egyöntetű jogokat és kötelezettségeket adott meg valamennyi nyomdában. Az alkalmazottak kollektív szerződése ugyanígy valamennyi alkalmazottra vo­natkozott valamennyi vállalat­nál, a helyi vállalati adottsá­goktól függetlenül. Az ötvenes évek kollektív szerződései in­kább a munkaverseny felaján­lásához kötődtek, gazdasági, gazdálkodási vonatkozásuk cse­kély volt. Az új kollektív szer­ződéseket minden vállalat saját maga fogalmazza meg, s ahol megfogalmazzák, csak abban a gyárban lesz érvényes. Éppen ezért a vállalatoknak maguk­nak kell ügyelniük arra, hogy a szabályok kidolgozásánál el­sősorban saját valódi vállalati igényeiket vegyék figyelembe. S ebben a munkában a szocia­lista üzemi demokráciának új­ból nagy szerepet kell kapnia. Az új Munka Törvénykönyv lehetőséget ad majd a dolgozók fokozottabb és konkrétabb vé­delmére Is, ennek mértékét a kollektív szerződések megköté­sekor lehet meghatározni. Pél­dául áthelyezni valakit csak az érintett dolgozó beleegyezésé­vel lehet; megszűnnek a fel­mondásokhoz kötődő hátrányos • következmények, viszont fel­mondás ellen védettebbek lesz­nek a dolgozók; megszűnnek a folyamatos munkaviszony elbí­rálásának eddigi bonyolult sza­bályai, s ezentúl minden mun­kaviszonyban eltöltött idő be­számítható lesz. A dolgozók konkrétabb védelmét szolgálja majd az is, hogy ezután vala­mennyi munkaügyi szabály megalkotása és alkalmazása csak a szakszervezettel együtt, vagy azzal egyetértésben lehet- léges. Vétójogot kapnak az üzemi szakszervezeti bizottsá­gok, és bővül ellenőrzési jog­körük is. Az új Munka Törvénykönyv tervezet országos vitájának azonkívül, hogy a törvényja­vaslatot finomította árnyaltab­bá tette, még az is nagy elő­nye, hogy az 1968. január 1-én életbe lépő jogszabályt máris majd félmillió ember ismeri eléggé pontosan, de legalábbis szellemében. Szeptember 27-én összeül az országgyűlés — napirendjén sze­repel az új Munka Törvény- könyv megvitatása, megszavazá­sa is. A képviselők szavazatá­val új törvény születik majd, amely meghatározza jogainkat és kötelességeinket munka köz­ben, az új gazdálkodási forma keretei között r Elénk érdeklődés volt az első megyei házikerti kiállítás iránt Megyénk 91 termelője bizonyította a kiállításra hozott termékeivel, hogy a kisebb-nagyobb ha- zikertekben szebbnél szebb, nemes gyümöcs- és zöldségfa,jtákat lehet egy kis akarattal, gondos­sággal termelni. A sok látogató közül Idézzük a 70 év körüli Llpták János szavait, aki szinte gyerekkora óta foglalkozik kertészkedéssel és gyümölcstermeléssel- — Nagyon szép volt a kialli- lis érdemes volt megnézni. Különösen azoknak mondott ez sokat, akik értenek a gyümölcs és löldség termesztéséhez. Fotó: EsztergÄly úttörőház falán. Az ünnepségen diták támadása. Elvtórsaival Horváth Imréné, az úttörőház I együtt védte a pártházat, s ekkor igazgatónője emlékezett meg Kál­Sok mindenről tájékozódtak és jól szórakoztak a békési tanyanap résztvevői

Next

/
Thumbnails
Contents