Békés Megyei Népújság, 1967. szeptember (22. évfolyam, 206-231. szám)

1967-09-24 / 226. szám

1#67. szeptember 24. Vasárnap Könnyű együtt élni Önnel? Önvizsgálat-játék „kezdő" és „haladó" házaspároknak Kérdéseinkkel szeretnénk segíteni a tárgyilagos önvizsgálatban, vajon könnyű-e együtt élni önnél? A) Ha férje (felesége) rosszkedvűen tér haza, szó nélkül tudo­másul veszi és mm törődik vele? B) Kedves szóval ráveszi, hogy megossza bosszúságát? C) Kötözködéssel, ajtócsapkodással válaszol a másik rosszked­vére? A) Ugyanolyan jó szívvel áldoz a házastársra, mint önmaga megajándékozására? B) „Szentek legendájába” kívánkozó áldozatnak tartja, ha vala­miről lemond a család javára? C) Csak otthon ragaszkodik a szigorú pénzügyi fegyelemhez? A) Elfogadja-e, hogy a legtökéletesebb élettárs mellett Is jól­esik olykor a magány, a csendes visszavonulás? B) Ragaszkodik hozzá, hogy minden idejüket együtt töltsék? O Szóban nem ellenzi a különprogramot, de magában pukka­dozik? A) Akkor is rendbe teszi, kicsinosítja magát, ha „csak” a házas- társával tölti a napot? B) Otthonra talpig toprongyba vágja magát, mert „neki ez is jó?” C) Házastársak között feleslegesnek tartja, hogy egymás miatt gondot fordítsanak a külsejükre? A) Ha különböző jelekből arra következtet, hogy „harmadik” van a láthatáron, először a visszahódítást kísérli meg? B) Vésztjóslőom figyelmeztet, aztán várakozási álláspontra he­lyezkedik? C) Önmaga és élettársa idegeit elnyűvö cirkuszokat rendez? A) Mit tart fontosabbnak, azt, hogy parkettája állandóan csil­logjon, vagy a férje szeme ragyogjon, mert fesztelenül mozoghat a lakásban? B) Rendet tart, de ezt saját kényelmükhöz igazítja? C) Csak akkor érdekli a rend és tisztaság, ha látogatókat vár? A) Ha házastársa társaságban sokszor hallott történetekkel szó­rakoztat másokat, udvariasan figyel rá? B) Hagyja, hogy beszéljen, ha Ön tüntetőén unatkozik? C) Közbeszólásaival, kiigazításaival „tökéletesíti” a mondandót? A) Ha nem ért ahhoz, amivel élettársa foglalkozik, akkor is beleszól a dolgaiba? B) Nem szól bele, de nem is akarja felfogni a szakmai kérdé­seket? C) Előbb elmagyaráztatja magának töviről-hegyire miről van szó, és ha érti, akkor sem akar okosabb lenni a másiknál? A) Ha élete párjával nézeteltérésbe keveredik, érvekkel védi igazát? B) Hangerővel pótolja bizonyítása hézagait? C) Másokat hív segítségül, hogy az Ön igazsága érdekében be­széljenek élettársa „fejével"? A) Ha Ön válogatós az ételekben, megengedi-e ugyanazt család­tagjainak? B) Ha Ön nem válogatós, ragaszkodik hozzá, hogy mindenki szó nélkül egye, amit eléje tesznek? C) Egyáltalán, olyan „ügy”-nek tekinti az étkezést, ami miatt néha még veszekedni is érdemes? A) Ennek az önvizsgálatnak az eredményét akkor is megmutat- ja-e élettársának, ha önre nézve nem túl hízelgő? B) Nem mutatja meg, de okul belőle? C) Mindenképpen megmutatja, mert kölcsönösen tanulságos já­téknak tartja, amit házilag érdemes továbbfejleszteni? Nyerges Agnes Sokoldalú elméleti és gyakorlati ismeretet ad növendékeinek a gyulai szakmunkásképző-intézet Évről évre nő Gyula idegen- forgalma. Akik ide látogatnak, azok közül minden bizonnyal többen is elmennek a szakmun­kásképző-intézet előtt. Kívül­ről azonban sejteni is alig le­het, hogy itt jelenleg 1340-en tanulnak a jövő különböző ipa­ri és mezőgazdasági szakmun­kásai közül A szakmunkásképző-intézet­nek, jelenlegi jellegét tekintve, most van fennállásának tízéves évfordulója. Azelőtt a kisipa­rosokhoz leszerződött tanulók elméleti oktatása folyt itt, szá­muk évente alig érte el a 370-et. Hol tartunk már attól, hogy elegendő volt évente néhány ács, kőműves, cipész, asztalos tanuló képzése is? Íme, már több mint 1300-an tanulnak a gyulai intézetben, s zömmel mezőgazdasági gépszerelők vagy a mezőgazdasági gépek karban­tartásához szükséges esztergá­lyosok, géplakatosok lesznek. Oktatásuk hat szinten főijük, más-más az elméleti és a gya­korlati kiképzés a hélyiipari, a gépszerelő, az autószerelő, az esztergályos és géplakatos ta­nulók számára. A jövő köve­telménye az, hogy mind töb­ben érettségi és szakmunkás­bizonyítványt szerezzenek az intézetben, s utána szakközép- iskola esti tagozatán folytassák Sikong a reszelő a lakatostanulók kezében. ösztöndíjat is ad havonta a ta­nulóknak. Szeretnénk néhány termelő­szövetkezetet is az ilyen jó pél­dák között felsorolni. Nem raj- j tunk, hanem őrajtuk múlik. ! Banadics Márton elvtárs, az in- ítézet igazgatója jó példák he- | lyett csak azt tudta elmondani, hogy a termelőszövetkezetek i még nem igénylik megnöveke­A villamosság képezi a gépjárművek és a traktorok lelkét. tanulmányaikat. Sajnos, me­gyénkben még nem alakították ki a szakközépiskola esti tago­zatát. Gondja ez az intézetnek, mert hiszen nemcsak az a cél­ja, hogy kinevelje a jövő szak­munkásait, hanem szeretné lát­ni ezek elhelyezkedését, boldo­gulását, s azt a hasznot is, amit a tanultak alapján hajtanak a társadalomnak. Erre vannak jó és elszomorító példák is. / A körösladányi, a gyulai, a sarkadi és a Mezőberényi Gép­javító Állomás, továbbá a mu- ronyi és a Vizesfási Állami Gazdaság évek óta a gyulai in­tézettől igényli a sokoldalúan képzett mezőgazdasági szak­munkásokat. Nemcsak igénylik, hanem tanműhelyt, szállást, ét­kezési lehetőséget és munka­ruhát is biztosítanak tanulóik­nak. A körösladányi és a Me­zőberényi Gépjavító Állomás saját autóbusszal szállítja elmé­leti foglalkozásokra a tanuló­kat, a muronyi és a Vizesfási Állami Gazdaság a tanulmányi előmeneteltől függően, három- és ötszáz forint közötti összegű dett és egyre növekvő géppark­juknak megfelelően a náluk ki­képzett szakmunkásokat. Az idén 460-an kaptak szakmun­kás-bizonyítványt az intézettől, akik zömmel mezőgazdasági gépszerelők. Elhelyezkedésük nem úgy sikerült, mint ahogyan azt előre várták. Egy részüket nem fogadták a termelőszövet­kezetek s ezért községüktől tá­vol, leginkább különböző álla­mi vállalatoknál helyezkedtek el, és még nem is mindannyian. Régebbi keletű jelenség ez. Éppen ezért hívta össze az in­tézet a hatáskörébe tartozó Bé­kés és Hajdú-Bihar megyei ter­melőszövetkezetek párttitkárait az elmúlt évben. Most az idén a termelőszövetkezetek gépeso- portvezetőivel akarják megis­mertetni az intézet tanrendjét, s kikérik véleményüket, hogy az intézet milyen szakmára nevel­jen elsősorban. Ezek mellett sok egyéb megbeszélni való is akad. Az új mechanizmus életbe lépé­se után szabadabbá válik a szakmunkások ide-oda áramlá­sa. Semmi biztosíték sincs aj­ra, hogy a legjobbak jelentkez­nek majd oda, ahol szakmun­káshiány van. Éppen ezért fel­tétlen fontos, hogy különböző vállalatok, és gazdaságok fel­mérjék és év végéig jelentsék tanuló-képeztetési vagy már a végzős szakmunkások foglal­koztatásának igényét. A válla­latok és gazdaságok eddig sem csalódtak az intézetben kikép­zett szakmunkások zömében. Ezután még kevésbé csalódnak, hiszen a fejlődésnek megfele­lően növelik a kiképzés színvo­nalát. Törvényerejű rendelke­zés rögzíti, hogy a mindinkább szakközépiskola-jelleget ált 5 szakmunkásképző-intézetekben csakis magasan kvalifikált ta­nárokkal, oktatókkal tölthetik be a megüresedő helyeket. A gyulai szakmunkásképző­intézetben nemcsak a tanulás színvonala növekszik, hanem igyekeznek az ezt elősegítő kö­rülményeket is jobbá tenni. Mintegy másfél millió forint költséggel felújították, korsze­rűsítették az intézet tantermeit, hálótermeit és berendezéseit. Most épül egymillió forint köll- ségen egy új fürdő és öltöző. A városi tanácstól kaptak egy négyholdas területet, amely je­lentősen megjavítja a gépekkel való gyakorlás és a sportolási lehetőséget is az intézet tanulói számára. K. L Csak megfelelő elméleti és anyag- ismerettel egész a szakmai tudás. Fotó: Malmos

Next

/
Thumbnails
Contents