Békés Megyei Népújság, 1967. szeptember (22. évfolyam, 206-231. szám)
1967-09-24 / 226. szám
1#67. szeptember 24. Vasárnap Könnyű együtt élni Önnel? Önvizsgálat-játék „kezdő" és „haladó" házaspároknak Kérdéseinkkel szeretnénk segíteni a tárgyilagos önvizsgálatban, vajon könnyű-e együtt élni önnél? A) Ha férje (felesége) rosszkedvűen tér haza, szó nélkül tudomásul veszi és mm törődik vele? B) Kedves szóval ráveszi, hogy megossza bosszúságát? C) Kötözködéssel, ajtócsapkodással válaszol a másik rosszkedvére? A) Ugyanolyan jó szívvel áldoz a házastársra, mint önmaga megajándékozására? B) „Szentek legendájába” kívánkozó áldozatnak tartja, ha valamiről lemond a család javára? C) Csak otthon ragaszkodik a szigorú pénzügyi fegyelemhez? A) Elfogadja-e, hogy a legtökéletesebb élettárs mellett Is jólesik olykor a magány, a csendes visszavonulás? B) Ragaszkodik hozzá, hogy minden idejüket együtt töltsék? O Szóban nem ellenzi a különprogramot, de magában pukkadozik? A) Akkor is rendbe teszi, kicsinosítja magát, ha „csak” a házas- társával tölti a napot? B) Otthonra talpig toprongyba vágja magát, mert „neki ez is jó?” C) Házastársak között feleslegesnek tartja, hogy egymás miatt gondot fordítsanak a külsejükre? A) Ha különböző jelekből arra következtet, hogy „harmadik” van a láthatáron, először a visszahódítást kísérli meg? B) Vésztjóslőom figyelmeztet, aztán várakozási álláspontra helyezkedik? C) Önmaga és élettársa idegeit elnyűvö cirkuszokat rendez? A) Mit tart fontosabbnak, azt, hogy parkettája állandóan csillogjon, vagy a férje szeme ragyogjon, mert fesztelenül mozoghat a lakásban? B) Rendet tart, de ezt saját kényelmükhöz igazítja? C) Csak akkor érdekli a rend és tisztaság, ha látogatókat vár? A) Ha házastársa társaságban sokszor hallott történetekkel szórakoztat másokat, udvariasan figyel rá? B) Hagyja, hogy beszéljen, ha Ön tüntetőén unatkozik? C) Közbeszólásaival, kiigazításaival „tökéletesíti” a mondandót? A) Ha nem ért ahhoz, amivel élettársa foglalkozik, akkor is beleszól a dolgaiba? B) Nem szól bele, de nem is akarja felfogni a szakmai kérdéseket? C) Előbb elmagyaráztatja magának töviről-hegyire miről van szó, és ha érti, akkor sem akar okosabb lenni a másiknál? A) Ha élete párjával nézeteltérésbe keveredik, érvekkel védi igazát? B) Hangerővel pótolja bizonyítása hézagait? C) Másokat hív segítségül, hogy az Ön igazsága érdekében beszéljenek élettársa „fejével"? A) Ha Ön válogatós az ételekben, megengedi-e ugyanazt családtagjainak? B) Ha Ön nem válogatós, ragaszkodik hozzá, hogy mindenki szó nélkül egye, amit eléje tesznek? C) Egyáltalán, olyan „ügy”-nek tekinti az étkezést, ami miatt néha még veszekedni is érdemes? A) Ennek az önvizsgálatnak az eredményét akkor is megmutat- ja-e élettársának, ha önre nézve nem túl hízelgő? B) Nem mutatja meg, de okul belőle? C) Mindenképpen megmutatja, mert kölcsönösen tanulságos játéknak tartja, amit házilag érdemes továbbfejleszteni? Nyerges Agnes Sokoldalú elméleti és gyakorlati ismeretet ad növendékeinek a gyulai szakmunkásképző-intézet Évről évre nő Gyula idegen- forgalma. Akik ide látogatnak, azok közül minden bizonnyal többen is elmennek a szakmunkásképző-intézet előtt. Kívülről azonban sejteni is alig lehet, hogy itt jelenleg 1340-en tanulnak a jövő különböző ipari és mezőgazdasági szakmunkásai közül A szakmunkásképző-intézetnek, jelenlegi jellegét tekintve, most van fennállásának tízéves évfordulója. Azelőtt a kisiparosokhoz leszerződött tanulók elméleti oktatása folyt itt, számuk évente alig érte el a 370-et. Hol tartunk már attól, hogy elegendő volt évente néhány ács, kőműves, cipész, asztalos tanuló képzése is? Íme, már több mint 1300-an tanulnak a gyulai intézetben, s zömmel mezőgazdasági gépszerelők vagy a mezőgazdasági gépek karbantartásához szükséges esztergályosok, géplakatosok lesznek. Oktatásuk hat szinten főijük, más-más az elméleti és a gyakorlati kiképzés a hélyiipari, a gépszerelő, az autószerelő, az esztergályos és géplakatos tanulók számára. A jövő követelménye az, hogy mind többen érettségi és szakmunkásbizonyítványt szerezzenek az intézetben, s utána szakközép- iskola esti tagozatán folytassák Sikong a reszelő a lakatostanulók kezében. ösztöndíjat is ad havonta a tanulóknak. Szeretnénk néhány termelőszövetkezetet is az ilyen jó példák között felsorolni. Nem raj- j tunk, hanem őrajtuk múlik. ! Banadics Márton elvtárs, az in- ítézet igazgatója jó példák he- | lyett csak azt tudta elmondani, hogy a termelőszövetkezetek i még nem igénylik megnövekeA villamosság képezi a gépjárművek és a traktorok lelkét. tanulmányaikat. Sajnos, megyénkben még nem alakították ki a szakközépiskola esti tagozatát. Gondja ez az intézetnek, mert hiszen nemcsak az a célja, hogy kinevelje a jövő szakmunkásait, hanem szeretné látni ezek elhelyezkedését, boldogulását, s azt a hasznot is, amit a tanultak alapján hajtanak a társadalomnak. Erre vannak jó és elszomorító példák is. / A körösladányi, a gyulai, a sarkadi és a Mezőberényi Gépjavító Állomás, továbbá a mu- ronyi és a Vizesfási Állami Gazdaság évek óta a gyulai intézettől igényli a sokoldalúan képzett mezőgazdasági szakmunkásokat. Nemcsak igénylik, hanem tanműhelyt, szállást, étkezési lehetőséget és munkaruhát is biztosítanak tanulóiknak. A körösladányi és a Mezőberényi Gépjavító Állomás saját autóbusszal szállítja elméleti foglalkozásokra a tanulókat, a muronyi és a Vizesfási Állami Gazdaság a tanulmányi előmeneteltől függően, három- és ötszáz forint közötti összegű dett és egyre növekvő gépparkjuknak megfelelően a náluk kiképzett szakmunkásokat. Az idén 460-an kaptak szakmunkás-bizonyítványt az intézettől, akik zömmel mezőgazdasági gépszerelők. Elhelyezkedésük nem úgy sikerült, mint ahogyan azt előre várták. Egy részüket nem fogadták a termelőszövetkezetek s ezért községüktől távol, leginkább különböző állami vállalatoknál helyezkedtek el, és még nem is mindannyian. Régebbi keletű jelenség ez. Éppen ezért hívta össze az intézet a hatáskörébe tartozó Békés és Hajdú-Bihar megyei termelőszövetkezetek párttitkárait az elmúlt évben. Most az idén a termelőszövetkezetek gépeso- portvezetőivel akarják megismertetni az intézet tanrendjét, s kikérik véleményüket, hogy az intézet milyen szakmára neveljen elsősorban. Ezek mellett sok egyéb megbeszélni való is akad. Az új mechanizmus életbe lépése után szabadabbá válik a szakmunkások ide-oda áramlása. Semmi biztosíték sincs ajra, hogy a legjobbak jelentkeznek majd oda, ahol szakmunkáshiány van. Éppen ezért feltétlen fontos, hogy különböző vállalatok, és gazdaságok felmérjék és év végéig jelentsék tanuló-képeztetési vagy már a végzős szakmunkások foglalkoztatásának igényét. A vállalatok és gazdaságok eddig sem csalódtak az intézetben kiképzett szakmunkások zömében. Ezután még kevésbé csalódnak, hiszen a fejlődésnek megfelelően növelik a kiképzés színvonalát. Törvényerejű rendelkezés rögzíti, hogy a mindinkább szakközépiskola-jelleget ált 5 szakmunkásképző-intézetekben csakis magasan kvalifikált tanárokkal, oktatókkal tölthetik be a megüresedő helyeket. A gyulai szakmunkásképzőintézetben nemcsak a tanulás színvonala növekszik, hanem igyekeznek az ezt elősegítő körülményeket is jobbá tenni. Mintegy másfél millió forint költséggel felújították, korszerűsítették az intézet tantermeit, hálótermeit és berendezéseit. Most épül egymillió forint köll- ségen egy új fürdő és öltöző. A városi tanácstól kaptak egy négyholdas területet, amely jelentősen megjavítja a gépekkel való gyakorlás és a sportolási lehetőséget is az intézet tanulói számára. K. L Csak megfelelő elméleti és anyag- ismerettel egész a szakmai tudás. Fotó: Malmos