Békés Megyei Népújság, 1967. szeptember (22. évfolyam, 206-231. szám)
1967-09-23 / 225. szám
I9ffS. szeptember 23. 5 Szombat Felkészülés az új gazdasági mechanizmusra Szabad pártnap a Békéscsabai Kötöttárugyárban A Békéscsabai Kötöttárugyár pártbizottságának kezdeményezésére szabad pártnapot tartottak az üzemben. A zsúfolásig megtelt kultúrteremben Lévay Kálmán elvtárs, a gyár főmérnöke tartott nagy érdeklődéssel kísért előadást Felkészülés az új gazdasági mechanizmusra címmel. • Lévay főmérnök a bevezetőben rámutatott a gazdaságirányítás helyére a gazdálkodásban, a terv és a piac szerepére, a vállalati tervezés és a nép- gazdasági tervek összefüggésére. Hangsúlyozta, hogy a gazdaság- irányítási reform megvalósulása után a döntési jogkörök mostani centralizáltsága megszűnik. Az új gazdasági mechanizmus elméleti alapjainak megismerése Tanulmányozzák a dolgozók munkakörülményeíi megyénk állami gazdaságaiban és tsz-iben A Szakszervezetek Megyei Tanácsának munkavédelmi bizottsága a megyei főügyészséggel közösen, ezekben a hetekben tizenegy állami gazdságban és 78 termelőszövetkezetben a munkavédelemmel kapcsolatos előírások végrehajtását ellenőrzi. Ezzel ösz- szefüggésben vizsgálják a dolgozók munkakörülményeit, szociális ellátottságát és a balesetvédelmi óvórendszabályok betartásának mértékét. Az említett két szerv októberben az állami gazdaságok,' novemberben pedig a termelőszövetkezetek vezetőinek részvételével tapasztalatcserét rendez, ahol megvitatják a látottakat, és meghatározzák a hibák felszámolásának tennivalóit. hozzásegít a gazdaságirányítási reform megértéséhez. A továbbiakban részletesen ismertette, hogy a szovjet és a magyar népgazdaság hogyan, milyen fejlődési szakaszok egymásba kapcsolódása révén jutott el mostani stádiumába. Mint mondotta, ez a visszapillantás is hozzásegít az új mechanizmus szükségszerűségének megértéséhez. Sokan — úgymond — félnek ’az ismeretlen újtól, pedig ezt kell mielőbb és minél alaposabban megismernünk. Fontos tudni, hogy az új gazdasági mechanizmus képes a jelenleg meglevő ellentmondások feloldására, ezt elméletileg már most bizonyítani tudjuk. Olyan viszonyokat kell teremteni, hogy zavartalan legyen a termelőerők fejlődése. A szocializmus az egyetlen olyan társadalmi rendszer, amely ennek előfeltételeit folyamatosan biztosítani képes. Ennek egyik alapvető biztosítéka, hogy a mi rendszerünkben a termelő, a tulajdonos és a fogyasztó ugyanaz a személy. Az új gazdasági mechanizmussal kapcsolatos sok más kérdés és felkészülési feladat részletes taglalása után Lévay elvtárs végül a vállalat konkrét feladatairól és ez évi eddigi eredményeiről adott tájékoztatást. (—kazár—) Ki mii tud a Szovjetunióról? vetélkedő a MÁV-nál Békéscsabán a MÁV KISZ- alapszervezete szeptember 28-án délután 5 órakor a fűtőház ebédlőjében rendezi meg a Ki mit tud a Szovjetunióról? vetélkedőt. Ezen a Szovjetunió nevezetességeiről, életéről és fejlődéséről összeállított kérdésekre adnak választ a résztvevők. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulója tiszteletére megrendezésre kerülő versenyre mintegy 120 fiatal dolgozó nevezett be A vetélkedőt kilubesttel fejezik be. száz betonelemet a Kőrisfa utcába? Igaz, csak a jövő hétre kell nekik... Abonyi bólintott. — Küldje csak ki. Ha a nyilvánosság előtt bizonyítunk, könnyebben kapjuk meg a KI- SZÖV hozzájárulását, és propagandának sem rossz. Zi-Három a lakosság szolgálatában! Rajta csak, bátran! Sovák Ede kihúzta magát, elindult a Bögre felé, pár lépésnyire követték a többiek, kivéve a riportert, aki magnójával valósággal hozzátapadt. A Zi-Háromhoz érve a Gigant gépkocsi előadója gyűrűjével megkocogtatta a burkolatot — Jó napot — szólalt meg a Bögre. — Üj transzport? — Igen, ha lesz szíves. Megint a Kőbányai úti telepről kellene száz közép-panelt a Kőrisfa utcába... Most majd erősen góndo- lok a telephelyre... — Felesleges — szakította félbe az űrhajó. — Zi-Három az éjszaka már megtanulja ezeket a fogalmakat és helyeket. És sokat fejlődött a szép magyar nyelvben is, hála a sajtó, a rádió és a televízió immár egy órája itt tartózkodó munkatársainak. A szentségit! Szavai befejeztével a felvevőkamerák össztüzében lassan és xajtálánul felemelkedett, a következő pillanatban eltűnt a nézők szeme elől. Sapkák, kalapok, jegyzetfüzetek repültek a levegőbe, a jelenlevők lelkesedése nem ismert határt, torka szakadtából éljen- zett mindenki, észre sem vették, hogy egy tekintélyes megjelenésű idős úr, akinek fehér szakálla remegett a felháborodástól, megragadja Sovák vállát — Ezért még felelnie kell, fiatalember! — Miért? Kicsoda maiga? Mit akar tőlem? — A Tudományos Egyesületek Szövetsége titkárságát képviselem. És tanúja voltam ennek a gyalázatnak! — Miféle gyalázatnak? — Maga ezzel a csodálatos gépezettel, amelyet a Zum csillag lakói azért küldtek a Földre, hogy segítse az emberiség felemelkedését, hogy világméretekben találjunk megoldást égető problémáinkra: maltert szállíttat! — Nem maltert! — tiltakozott sértődötten Sovák. — Elsőosztályú építőipari elemet, panelt! * A Rezeda presszó asztalkája mellett Boronka Gizi és Sovák Ede üldögélt. A csinos, barna technikusinő előtt narancsital, a partnere előtt konyak. (Folytatjuk) A SZÜLŐFÖLD SZERETETE Október elsején kezdődik a már hagyományos múzeumi hónap. Betérve az orosházi múzeumba, Nagy Gyula igazgató is az októberi programról beszél legszívesebben, hiszen ebben az időszakban a múzeum jobban kilép a Őszi Tárlat anyaga, melyen tíz Orosházán élő, vagy innen elszármazott művész tér vissza műveivel a városba, hogy köszöntse azt. Kerti Károly, Gyúró István, Ravasz Erzsébet, Fülöp Erzsébet, Mexin Andor, Bazsali Ferenc, keket régészeti kérdések izgatják. Olyasmi, hogy miként határozza meg a régész a leletről, hogy az szarmata-e, avar-e, vagy éppen vaskori kelta? Nagy Gyula örömmel invitálta őket és vállalta az óra megtartását, az előadást és a szemléltetést is. Keller Józsefné osztályfőnök a gyarázza maga zártabb világából, események, kiállítások követik egymást. A földszinti teremben nemrég nyílt meg egy kis időszaki kiállítás, amely az Orosháza környéki ásatások kerámia-anyagát mutatja be. Az összeállítás Juhász Irén régész hivatásszeretetét dicséri, és sok esztendő kutatómunkáját, melyek nagy részét ifj. Olasz Ernő, a múzeum Kardos- kúton élő amatőr régésze irányította. A kelta és szarmata edények a békéssámsoni Erdőházi- halomból, az avar leletek a város környékéről, és még számtalan más lelőhelyről mind a vidék régmúltját, a népvándorlás korában itt élő emberek kultúráját idézik. A csendes teremben különös hangulat vibrál. A sarokban hatalmas faládában avar vitéz és lovának csontváza pihen, ez lesz a múzeum őszi szenzációja. A bónumi téglagyár körzetében ásták ki 250 másik sír tömegében. Említi Nagy Gyula, hogy idestova 2 éve tart ott a leletmentés, és a sífok mintha egyre gazdagodnának. Október elsején a múzeumi hónap első eseménye is ehhez kapcsolódik. Bemutatják az avar vitézt és délelőtt 11 órakor Juhász Irén „Avar leletek Orosháza környékéről” címmel tart népszerű ismeretterjesztő előadást a múzeum vendégeinek. Az avar vitéztől nem messze egy másik teremben képzőművészeti anyag gyűlik: az ugyancsak október elsején nyíló Orosházi Az osztály fél egykor pontosan érkezik. Az avar vitéz köré csoportosulnak ós megnézik a kerámia-kiállítást is. Aztán Keller Józsefné bevezeti az órát, majd Gyula bácsié a szó. A múzeum megtelik- élettel, a komolyan figyelő tekintetek fényében még a régenholt avar vitéz porszíve is megdobban talán, és a múzeumigazgató elmeséli mindazt, amit ő mondana, ha tehetné ... Orosháza és környéke nagyon gazdag a történelmi múlt kincseiben és ezek a kincsek mindenkihez szívesen szólnának. Csak meg kell keresni őket, ott a múzeumban, ahol a szülőföld szeret étét sugallják a szkita*edények, a kelta korsók, és a ma élő embert dicsérő képkiállítás akvarelljed ós olajképei. Sass Ervin Fedor Sára és Darók Jutka egy kelta urna mellett. A lányok 16 évesek, az urna 2 ezer néhány- száz... Fotó: Demény kerámia-kiállítás anyagát madiákjainak. Rajki László, Dénes János, Cs. Pata j Mihály, Sülé István, Szokolay Sándor és Zsáki István a meghi- j vottak, e ,névsor már előre magas színvonalú tárlatot sejtet, és a képanyag már befutott része : ugyanúgy. Ahogy nézelődünk a termekben, a berendezett néprajzi kiállítás tárlói előtt, a múzeumi csendnél is nagyobb csend felébreszti a kérdést: vajon miért nem tudnak múzeumaink sokkal jobban kilépni az életbe, a népművelés hatásosabb eszközeivé lenni? Itt ez a nemzedékek gyűjtötte gyönyörű anyag, mely mind a szülőföld szeretetére, nemzeti múltunk igaz tiszteletére nevelne fiatalt és felnőtt embert egyaránt — lehet, hogy alig tudnak róla? Sokan tudnak, mondja az igazgató, ha előadást tarthatok valahol, a legfontosabb céljaim egyike a múzeum propagálása. Sajnos, hiába igyekszem, nem kellenek a néprajzi, a régészeti előadások... (A TIT-nek sem? Nem illeszkedhetne a különböző ismeretterjesztési sorozatokba, akadémiákba?) Valamiféle közönyt emleget. Hogy hatalmas energiák fecsére- lődnek nem múzeumi munkára, népművelésre, hanem hadakozásra helyiség-ügyben, meg hasonló. Azért persze nem ennyire egyoldalú a helyzet. Éppen aznap reggel telefonáltak a gimnáziumból, hogy a II. B osztály, Keller Józsefné osztályfőnök vezetésével az osztályfőnöki órát a múzeumban tartaná meg, mert a gyere
