Békés Megyei Népújság, 1967. szeptember (22. évfolyam, 206-231. szám)

1967-09-23 / 225. szám

1067. szeptember 23. 3 Szombat „A mi földjeink 28 mázsa átlagtermésre is képesek” Búzatermesztési ankétot tartottak a Kunágota környéki tsz-ek gerez est, küllőskapázást, foga* A Nagy Október útján A faekétől a szpu »g — Én már a harmadik olyan bú- 2a termesztési ankéton veszek részt, amit a Hazafias Népfront járási bizottsága rendezett. Azóta évente növekedett a termésátlag. Annyira, hogy a három évvel ez­előttinél hat mázsa a holdanként! többlet. Szeder Pál, a kunágotai Bercsé­nyi Tsz egyik tagja mondotta ezt a szeptember 21-én négy terme­lőszövetkezet részére Kunágotán megtartott búzatermesztési anké- ton, Tekiess János, a Hazafias Népfront járást bizottságának tit­kára megnyitó szavaiban azzal indokolta az ankét szükségességét, hogy az azonos talajadottságokkal rendelkező szövetkezetek búza­termése között elég nagy a kü­lönbség. Amíg a dombiratosi Béke 19,30, a kunágotai Bercsényi 18,00, addig a kunágotai Petőfi 13, az almás­kamarás) Sallai Tsz pedig 13,60 mázsa búzát termelt az idén hol­danként. A megnyitóban is és a zárszóban is bejelentette Teklesz elvtárs, hogy a jövő évi aratás után újra egy ankét keretében ta­lálkoznak a mostani résztvevők, vagyis a négy termelőszövetkezet elnökei, párttitkárai, községi párt­titkárai, tanácselnökei és népfront- bizottságának elnökei, hogy szám­ba vegyék a búzatermesztés nö­velése érdekében kifejtett erőfe­szítéseket. Varga István, a Bercsényi Tsz főagronómusa ' több fontos mo­mentumra hívta fel vitaindítójá­ban a résztvevők figyelmét és sok hasznos szakmai tanácsot is adott gazdag Ismereteinek és tapaszta­latainak tárházából. Nincs he­lfe Idei esztendőt a Budapes-' ti Bútoripari Vállalat gyulai | gyárának vezetői és dolgozói is | az új gazdasági mechanizmusra való felkészülés évének tekintik, j A megoldandó feladatokból je­lentős résizt vállaltak eddig és vállalnak az elkövetkezendő há­rom hónapban a pártalapszerve- zet tagjai, Agitációjukat, meg­győző szavaikat megértették és többségében magukévá tették az itteniek. Jól emlékeznek az 1965-ös esztendőre, amikor az átlagkereset 1145 forint volt. Ek­kor a kommunisták új munka- módszerek, s technológiai eljá­rások bevezetését javasolták. Az eredmény: az idei év első nyolc hónapjában átlagosan 1700 fo­rintot borítékoltak a dolgozók­nak. MOSt IS elfogadták- és igye­keznek mind tökéletesebben megvalósítani az új elképzelése­ket, elgondolásokat, amelyeknek ajánlói szintén a kommunisták voltak. Tudják, hogy jövőre csak akkor lesz rentábilis a gyár, ha olyan árukat készítenek, ame­lyeket igényel a kereskedelem, s szívesen vásárolnak. Ezért az idén bővítették a profilt, . a ko­rábbi egyfajta termék helyett jelenleg 13 féle bútort készíte­nek — többek között kétajtós szekrényt, könyvállványt és író­asztalt. Nagyobb gondot fordí­tottak az elmúlt félévben a mi­nőségre, az anyaggazdálkodásra, és pontosan betartják a szállí­tási határidőket, E tényezők hatá­sa már mutatkozik. Az első fél­évben mintegy 3 millió forint értékű bútort gyártottak export­ra, a szerződéseket már 6—7 hó­napra előre megkötik, tehát könnyen találnak áruiknak pia­cokat. Ez biztonságérzetet ad, az |lyünk arra, hogy visszaadjuk vi­taindítójának szakmai részét, ezért csak néhány fontos elvi megállapítást ragadunk ki be­lőle. Többek között azt, hőgy a szövetkezeti vezetők kutassák ki annak a* okát, hogy egyes táblák miért fizettek ke­vesebb átlaggal, mint a többiek, s igyekezennek a terméscsökkentő tényezők megszüntetésével ter­melni bennük. Erőtejesen aláhúz­ta azt a sokszor, de láthatólag még nem elégszer hangsúlyozott igazságot, hogy inkább néhány nappal késsen, de nagyon jól elő­készített talajba kerüljön a búza. vetőmagja. Lényegében a Varga István ál­tal elmondottakat tartalmazza az a búzatermesztési határozat, amit mind a négy termelőszövetkezet elfogadott. Szó van ebben többek között arról, hogy azokra az elő­re kijelölt táblákra, amelyekbe búzát vetnek, biztosítják a talaj táperőutánpótlását, úgy, hogy már jövőre elérjék vagy megközelít­sék átlagosan a holdanként! 20 mázsás termésátlagot. A vetésre megvizsgáltatott és csávázott ve­tőmagot használnak. Arra törek­szenek, hogy legalább 3,5—4 mil­lió csírát hajtani képes, vagyis 160—180 kiló vetőmagbúza kerül­jön földbe holdanként. A vetést optimális időben, október 1 és 25-e között akarják elvégezni. A tél beálltával, vagyis a hóesés után holdanként 1 mázsa ammonitrát- nak megfelelő mennyiségű táp­anyagot juttatnak a búzára fej­trágya gyanánt. A búza egész vetésterületén el­végzik a szükséges tavaszi hen­emberek tudják, mit fognak esi-' nálni a következő időszakiban. • A kommunisták felvilágosító munkája tovább folytatódik ezek­ben a hetekben. Most ugyanis egy műszakiakból és munkaügyi­ekből álló bitottság tagjai a mun­kaidő csökkentése érdekében fel- I méréseket végeznek és sokan azt hiszik, ismét rendezni akarják a normákat. Az igazság: jövőre szeretnék bevezetni a 44 órás, munkahetet s a vezetők tudni akarják, hogy melyek azok az újabb technológiai eljárások, műszaki átszervezések, amelyek­kel ez megoldható. Hem elég azonban a javas­latokat csupán elmondani, azok okait, kihatásait mindig meg kell magyarázni az embereknek, s ez továbbra is az itt dolgozó párt­tagok feladata. selást és a vegyszeres gyom­irtást is, A vegyszerrel együtt 4—6 kiló nitrogén hatóanyagot permetek­nek ki holdanként levéltrágyaként a búza vetésre. Az elhangzottak élénk aktivi­tást váltottak ki, bizonyság rá, hogy a 2§ részvevőből 12-en mondták el véleményüket, javas­latukat. Mint csaknem minden hozzá­szóló, Szabó Nándor, a kunágo­tai Bercsényi Tsz főkönyvelője IS szükségesnek tartotta, hogy a na­gyobb búzatermesztésre törekvő négy termelőszövetkezet repülő­gépet igényeljen a gabonavetés fejtrágyázúsához és vegyszeres gyomirtásához. Aszal indokolta ezt, hogy amíg a repülőgép munkája bol­hánként 38 forintba kerül, ad­dig a gépek taposása legalább 50 kilóval csökkenti a termés­átlagot, vagyis a repülőgép munkadíjának legalább háromszoros értékével, Nagy figyelmet keltett Kacsó Józsefnek, a dombiratosi párttit­kárnak a hozzászólása. Elmondot­ta, hogy 1065-ig a járási átlagnál jóval alacsonyabb termésátlagot érték el, leginkább 10—11 mázsát holdanként. Aztán átszervezték a vezetést, a termelés irányítását szakemberre bízták, ennek és a szövetkezeti gazdák jobb hozzá­állásának, megnövekedett öntuda­tának is köszönhető, hogy az idén 19,30 mázsa búzát takarítottak be holdanként. Voltak egyes táblák, amelyek 30—32 mázsával fizettek, ezért ö azt vallja meggyőződés­sel, hogy az ő földjeik 28 mázsa átlag búzatermésre is képesek. Felszólalt az ankéten részt vevő Tóth Balázs országgyűlési képviselő, a Kunágota környéki tsz-ek hizlaldájának vezetője is. Emlékeztetett arra, hogy az ő kör­nyékük a régebbi időkben élen­járó volt a búza és más növé­nyek termesztésében is. Most azonban * más vidékek sokkal magasabb termésátlagokkal dicsekedhet­nek, mint ők. A lehetőségek és adottságok jobb kihasználásáról beszélve megem­lítette, hogy a közös sertéstelepen legalább 1 millió mázsa jó táperő­nek számító csurgalék gyűlik ösz- sze, de eddig nem volt törekvés ennek a felhasználására. Számos hasonló jé észrevétel és vélemény hangzott még el. Vala­mennyiből érződött az, hogy nem­csak óhajtják a cukorrépával csaknem azonos tiszta jövedelmet adó búzatermés átlagát növelni, hanem törekszenek is erre. Az an­kétből leszűrhették azt a tanul­ságot, amit Fülöp Mihály, a me­zőkovácsházi járási tanács elnök- helyettese is a figyelmükbe ajánlt, hogy csakis jó származik abból, ha a szakemberek és a gyakorlati emberek minden nagyobb feladat előtt leülnek s megvitatják, mit, hogyan kell és érdemes előkészí­teni, befejezni. Ö tven esztendő röpke idő­szak az emberiség tör­ténetében- Most, amikor hosz- szabbodik az életkor, jóformán egy emberöltőt sem ér el. Még­is, az alkotóerő fejlődésének semmivel sem összemérhető korszakát jelentette ez a Szov­jetunióban. Erről a hatalmas útról adott egy-egy villanásnyi áttekintést a múlt héten Békéscsabán bá­rom szovjet tudós é® szakem­ber. Akik ott szorongtunk a Technika Házában, nem bán­tuk meg, mert sok új ismeretet szerezhettünk. Az utolsó elő­adáson érdekfeszítő értekezést hallottunk a szovjet mezőgaz­dasági gépiparról és fejlődésé­nek távlatairól. Azért fordíta­nánk meg a jubileumi rendez­vénysorozat ismertetésének és méltatásának a sorrendjét, mi­vel a kozmikus technika fejlő­déséig, a világűr ostromlásáig sokat kellett tenni a jóval pró­zaibb munkában, nevezetesen a mezőgazdaság gépesítésében. Mennyire szükség volt rá, azt talán a következő adatók tük­rözik a leghűebben. Amint A. I. Bujanov, a műszaki tudomá­nyok kandidátusa elmondta; az 1910-es összeírás szerint Orosz­országban 9 millió íaeke és 18 millió faborona volt. Elképzel­hető, hogy milyen keserves dol­ga volt azoknak a muzsikok­nak, akik ezekkel a kezdetle­ges munkaeszközökkel művelték meg a földet. H ol van -mái' az aa idő? Pedig csak egy fél évszázad telt el a forradalom győzelmétől. De ez mégis elegendő volt ahhoz, hogy a Szovjetunióban korsze­rű mezőgazdasági gépparkot hozzanak létre. Ahol valaha még faekékkel kapirgátták a földet, ott ma már nagy telje­sítményű taktorok szántanak. Ahol egykor kézikaszák suhog­tak, ott ma már gabonakom­bájnok aratják, csépelik a, ter­mést. S hogy mit tudnak ezek a korszerű gépek, ezt már a legtöbb szocialista országban, közte hazánkban is nap mint nap láthatjuk. Az iparosítás eredményeként a mezőgazdasági gépipar ro­hamléptekkel fejlődött, hogy minél jobban kiszolgálja a kollektív útra tért gazdaságo­kat. A forradalom győzelme után 20 esztendővel, 1937-ben már a Szovjetunióban gyártot­ták a legtöbb gabonakombájnt a világon, Ma viszont már a mezőgazdaság komplex gépesí­tésén fáradoznak a tudósok, mérnökök, technikusok és szak­munkások. A faekék és labo­ron ák, amelyek ötven eszten­dővel ezelőtt, é® még utána is egy ideig a földművelés alapját képezték, azóta legfeljebb a muzeális ritkaságok sorát gya­rapítják. Az új előbb-utóbb kiszorítja a régit, és nemcsak a mezőgaz­daságban, hanem az élet min­den területén. Azok az emberek, akik már jártak a szovjet vá­rosokban, a leghitelesebb ta­núk arra, hogy szinte gomba módra szaporodnak mindenfele az új lakótömbök. Mert — s ez a társadalom lényegéből és ér­telméből fakad — az emberről való gondoskodás legalább any- nyira központi feladat, mint a népgazdaság szüntelen fejlesz­tése. Mennyire így ven, íme néhány olyan jellemző adat, amelyről U V, Mitten építés előadásából .értesültünk, 185? és 1965 között csaknem 79 mil­lió ember költözött új lakásba vagy javította meg lakáshely­zetéi. Óriási s#m esi Az or­szág lakosságának mintegy egy- harmada­JuJi tette ezt lehetővé? Min- « ^denekelőtt an, hogy im­már iparosított lakóházépítke- zést folytatnak, ami jóval ter­melékenyebb, mint a hagyomá­nyos építési mód. És ahogyan az élet más területem, itt smes egy pillanatra sem megadás a fejlődésben- Az utóbbi évtized­ben a lakásépítkezésben tért hódított a nagypanelek alkal­mazása. Ám eközben nemcsak arra gondolnak, hogy egyre job­ban gyarapodjanak az új lakó­házak, hanem arra is, hogy száműzzék az egyhangúságot. Ezért az egyes típustervek csak öt évig érvényesek, majd azo­kat újabbakkal váltják fel. Az esztétikai összkép tökéletesíté­se mellett máris új és új meg­oldásokon, korszerű módszerek kidolgozásán fáradoznak, hogy még .gyorsabbá tegyék az épít­kezéseket. Mint hallottuk: már a térelemes lakóházak tervso­rozatain dolgoznak, és egyre- másra épülnek az elesnek gyártására az új üzemek, ön­kéntelenül is eszembe jut egyik volt tanáromnak a következő bölcs mondása: Semmi sem örök, örök csak a változás! Ennek igazolását bizonyította egyébként G, I, Petrov akadé­mikus is, aki a kozmikus tech­nika fejlődésével, a szovjet tu­domány világra szóló eredmé­nyeivel ismertette meg hallga­tóságát. Az emberiséget évezredek óta foglalkoztatják a földön­túli dolgok. Nemhjáha fejlődött a csillagászat, amely már év­századokkal ezelőtt megpróbál­ta felismerni a törvényszerűsé­geket, hogy válaszolhasson a különböző kérdésekre- Isaz, nem egy esetben akadtak olyan fejtegetések, amelyek csak a misztikus képzeletet elégítet­ték ki, S bár sok mindenre si­került magyarázatot találni, igazán mégis a kozmikus tech­nika fejlődése nyitotta meg az Utat a világ megismerésében. S amint tudjuk, nem kis része volt, van és lesz ebben a szov­jet tudománynak. Ékes bizonyí­téka ennek, bogy a forradalom győzelme után negyven eszten­dővel, 1957. október 4-én a Szovjetunióban bocsátották pá­lyára az első mesterséges hol­dat, S az sem véletlen, hogy nem is olyan soká, 1061. április 12-én a szputnyik-űrhajő fedél­zetén is szovjet ember, Jaríj Gagarin jutott elsőként a világ­űrbe, Tt zóta sem szűnő érdeklő* ** dés kíséri a szovjet kí­sérleteket, hiszen a ma embere egyre többet akar tudni, meg­ismerni a világból. Nos, ebben a nemzetközi versenyben az el­ső szocialista állam vívta ki és tartja a vezető szerepet. Té­vednénk, ha mindezt a vélet­lennek tulajdonítanánk. Az Öt­ven éve felszabadult, tehetsé­ges szovjet nép szorgalmas munkájának, tudásának gyü­mölcse ez. Azé a népé, amely fél évszázaddal ezelőtt még a faekéktől indult el a csillagok felé. Podina Péter D. S. K. I. Ällami vállalatok Szövetkezőtök állami gazdaságok FIGYELEM A Mezöberényi Gépjavító Állomás lánctalpas traktorok szállítását vállalja 20 tonnás teherbírású träUenrel. 106657 Reform elfitt a bútorgyári kommunisták

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents