Békés Megyei Népújság, 1967. szeptember (22. évfolyam, 206-231. szám)
1967-09-22 / 224. szám
A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Világ proletárjai, egyesüljetek! 1967. SZEPTEMBER 22., PÉNTEK Ara 60 fillér XXII. ÉVFOLYAM, 224. SZÁM Felelősök felelőtlensége A napokban hallottam az esetet egy értekezleten: egyik üzem belső kerítése mellett hosszú idő óta hevert már néhány láda, de senki sem törődött velük, nem bontották fel, hogy tartalmukról vagy rendeltetésükről meggyőződjenek. Aztán a leltárellenőrzés a kötelezően előírt érték- és eszközfelmérés alkalmával meglepődve tapasztalták, mit rejtenek a lezárt ládák? Kiderült, hogy igen jelentős értékű gépi berendezéseket tartalmaztak, amelyeket még a múlt év nyarán rendeltek meg, aztán a kerítés mellé rakták őket és elfeledkeztek róluk. A történet nem fejeződött be olyan csattanóval, amely azt is közölte volna, hogy a hosszú hónapokig „elfekvő” berendezés miatt milyen értékű termelési kiesés érte a vállalatot vagy esetleg történt-e felelősségre vonás miatta. Azért említettem az esetet, mert mostanában is sok szó esik a társadalmi tulajdon megsértéséről és a példákat majdnem kizárólag a kisebb- nagyobb értékek eltulajdonítására, az épületeken, gépeken vagy termékeken okozott rongálódásokra vonatkoztatják és alig'-alig esik szó arról, hogy a vállalati, a néptulajdonban ezerhyi más formában is eshet kár. Mindenképpen el kell ítélni az üzemi szarkákat, nemcsak a törvény erejével, hanem az ellenük kialakított üzemi közvéleménnyel is. Teljesen jogos, ha nyilvánosságra hozzák és büntetik az olyan eseteket, amikor egyes dolgozók hanyagságból vagy felelőtlenségből kárt okoznak a társadalmi tulajdonban. A munkásság igazságérzete azonban azt is elvárja, hogy a társadalmi tulajdont más módszerekkel vagy eszközökkel károsító esetei is nyilvánosságot és az elkövetett cselekménnyel, vagy kárral arányos megtorlást kapjanak. Ha elmarad a felelősségre vorás, azt mondják — sokszor joggal — a munkások: kerülik a nyilvánosságot, mert egyesek úgy vélekednek, ártanak a műhelyek, az üzemek vezetői tekintélyének. Bizonyos, hogy lenne ilyen következmény is. Mégis vajon nem kényszerítené-e a felelős beosztásban dolgozó vezetőket egy-egy ilyen ügy gyári nyilvánossága a nagyobb gondosságra és az alaposabb körültekintésre? Szükséges lenne ez a nyilvánosság azért is, mert az igazi nagy károk nem a kisebb értékű szerszámok, eszközök vagy késztermékek eltulajdonításából származnak, hanem a sok ezer forint értékű gépek, berendezések felesleges, felelőtlen „elfekvéséből” és ebből eredő kihasználatlanságukból. Ezeknek a berendezéseknek pedig az a hivatásuk, hogy értéket termeljenek és sokszor olyan árukat gyártsanak velük, amelyek gyakran a lakosság igényeit szolgálják és hiánycikkek a boltokban. Másszor az lenne a hivatásuk, hogy egyszerűsítsék és köny- nyítsék a nehéz fizikai munkát, meggyorsítsák a termékek átfutási idejét. S, ha becsomagolva vagy összeszerelve, de mégis feleslegesen felhasználatlanul állnak, jelentős mértékű termelési kieséssel a társadalomnak okoznak súlyos károkat. Fegyelmit indítanak a munkás ellen, ha kisebb értéket eltulajdonít. Kártérítésre kötelezik, ha hanyagságból vagy felelőtlenségből rongálódást okoz a társadalmi tulajdonban. Előírások rögzítik a selejtes termék miatti anyagi felelősséget. Mindez rendjén van, de éppen ezért érthető, hogy sérti a dolgozók igazságérzetét, ha a társadalmi tulajdon kárára elkövetett egyéb jellegű, súlyos gondatlanságok felett elsiklik a figyelem, és semmiféle felelősségre vonás nem történik. Az ilyen esetek eléggé gyakoriak üzemeinkben. Nem egyedi esetek, hanem általánosabb jelenségek, ezért indokolt szólni róluk, s mint a társadalmi tulajdon elleni károkozások egyik formájáról, szükséges nagyobb nyilvánosságot teremteni ezeknek. Bizonyos, hogy a gazdaság- irányítás új rendszerében a vállalati önállóság, a nagyobb nyereségre törekvés arra • készteti az üzemek és a mű- I helyek vezetőit, hogy gon do j sabban gazdálkodjanak mio den rendelkezésre álló eszközzel, géppel és berendezésből. Ugyanezt kívánja meg, hogy jobban nézzenek körül üzemeinkben és hallgassák meg a munkásokat is, hogy a társadalmi tulajdon védelmének még milyen sokoldalú mód- j szereit és eszközeit lehet felhasználni. Az üzemi demok- ácia, a munkások nyitott szeme egyik fontos és hatásos eszköz lehet a néptulajdon védelmében, ennek azonban nem szabad útját állnia olyan szemléletnek, amely a felelős felelőtlenek tekintélyét félti. K. A. „Föld-levegő” rakéták Haiphongban az amerikai gépek ellen Hanoi A haiphongi rádió közölte, hogy a kikötőváros légivédelmi ütegei csütörtökön, újabb hót amerikai repülőgépet semmisítettek meg. Hanoiból keltezett TASZSZ-je- lentés szerint az amerikai légierő támadásainak visszaverésében a „Föld—levegő” rakétaalakulatok játsszák a vezető szerepet. A haiphongi légvédelmi tüzérség vezérkara bejelentette, hogy szeptemberben a város fölött összesen 21 amerikai repülőgépet lőttek le. Phoumi Vongvichit, a laoszi hazafias front pártjának főtitkára a laoszi ügyekkel foglalkozó genfi értekezlet társelnökeihez intézett üzenetében tiltakozott az amerikai bombázók barbár támadásai ellen, s követelte e légitámadások azonnali beszüntetését. Az üzenet szerint az amerikai repülőgépek csupán augusztus első felében 1457 támadást hajtottak végre a laoszi hazafias erők által ellenőrzött városok ellen. (MTI) Csaknem egymillió pár csizma és egymillió eső- és hócipő az őszre, télre Csütörtökön, a Duna Cipőgyár művelődési otthonában az őszi- téli felkészülésről tájékoztatták a sajtó munkatársait a Duna Cipőgyár és a belkereskedelem képviselői. Elmondották, hogy a Duna Cipőgyár az őszi-téli idényre legújabb modelljeiből 1,8 millió pár lábbelit ad át a belkereskedelemnek. Készít többek között 235 ezer pár női műbörcsizmát, 75 ezer női bőrcsizmát, ötvenezer imíbőrcsiz- mát gyermekeknek, 30 ezer férfi Gazdára talált a mezőgazdasági kiállítás két főnyereménye Az Országos Mezőgazdasági Kiállítás és Vásár vasárnapi sorsjegyhúzásáról csak a főnyeremények kerültek eddig nyilvánosságra. Pénteken jelenik meg a hivatalos nyereményjegyzék, amely egyebek között a szövetkezeti boltokban, az áruházakban, az OTP- és a biztosító fiókokban tekinthető meg. A tíz főnyeremény közül kettő azonban már gazdára talált. Az óriás hízóért, „Zoliiért” Földes János, a csornai járás tanácselnök- helyettese jelentkezett csütörtökön a kiállításon. A nyertes sorsjegyet augusztus 31-én a vásáron vette két lánya, Györgyi és Gabi unszolására. A szerencsés nyertes „Zoltit” az Állatforgalmi Vállalatnak adta el. A másik főnyereménynek, az alumínium horgász-vadász ladiknak több, pontosan 35 gazdája van. Az I. kerületi Ponty utcai közgazdasági szakiskola II. C osztálya. A ladikot a 35 kislány ugyancsak pénzre szeretné váltani, s az összegből közös nyári kirándulást terveznek. (MTI) Már a múlt évben, amikor a | pártkongresszus tiszteletére bontakozott ki szocialista munkaverseny a Mezőhegyesi Állami Gazdaságban, szinte nem volt olyan üzemrész, ahol a brigádok ne tettek volna külön vállalásokat. A gazdaság pártszervezete és szak- szervezeti bizottsága igyekezett olyan politikai légkört teremteni, hogy mind többen értsék meg a versenymozgalom céljait, fontos- I ságát. A nemes vetélkedésben kitüntetetteket különböző formában — erkölcsi és anyagi módon, kül- I bokacipőt és 260 ezer pár különböző bőr gyermekcipőt. A sajtótájékoztató további részében dr. Gál László, a Cipőnagykereskedelmi Vállalat igazgatóhelyettese elmondotta, hogy a közelgő őszi-téli idényre 980 ezer pár női és gyermekcsizmát hoznak forgalomba a múlt évi 400 ezer pár helyett. Egymillió pár eső-, illetve hócipőt szei-eztek be külföldről. (MTI) földi utazásokkal stb. — rendszeresen megjutalmazzák. Az idén a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulója tiszteletére 51 brigád több mint ezer dolgozója tett verseny- felajánlást. Terven felül 4 millió 790 ezer forint értékű munkát vállaltak. A szakszervezeti tanács — a gazdasági vezetéssel közösen — mintegy 85 ezer forinttal kívánja ; jutalmazni a szocialista brigádok versenyében a legjobb eredményt elérőket. A jubileumra: Csaknem ötmillió terven felül Mezőhegyesen I WWWWVAIVWWWSAAMWMM Szerdán este 7 órakor nyitotta meg Békéscsabán, a TIT Értelmiségi Klubjában Végvári Lajos művészettörténész a „Magyar fotóművészet 125 éve” című kiállítást, melyet a hasonló elnevezésű országos tárlat anyagából állítottak össze. A kiállítás megnyitóján Végvári Lajos tárlat- vezetésen ismertette a magyar fotóművészet fő irányait, jellemző kifejezési formáit. A kiállítást a közeljövőben a megye más városaiban és községeiben is bemutatják. Fotó: Demény
