Békés Megyei Népújság, 1967. szeptember (22. évfolyam, 206-231. szám)
1967-09-16 / 219. szám
W67. szeptember 16. 4 Szombat II KISZ gyulai járási bizottsága értékelte a NOSZF 50. évfordulója tiszteletére tett vállalások eddigi eredményeit Két forintért... A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulója tiszteletére szervezett munkaversenyben a gyulai járásban 12 termelőszövetkezet, két állami gazdaság, a gépjavító állomás, valamint egy földművesszövetkezet s egy kisz ifjúkommunistái vesznek részt — mintegy 1100-an. 'Munkájukat mindenütt segítik ez agrárifjúsági tanács, s a termelési osztály aktivistái és a termelőegységekben dolgozó fiatal szakemberek. Kezdeményezéseiket támogatják a gazdasági, s a pártvezetők is. A napokban megtartott részértékelés szerint a növénytermesztők közül eddig legjobb eredményt ért el az újkígyósi Aranykalászban dolgozó Kovács János és Kovács Illés 16—16 tagú brigádja. Búzatermesztési tervüket 30 százalékkal teljesítették túl, borsóból pedig az előirányzottnál jelentősen többet értékesítettek. A lö- kösházi Haladás Tsz kiszesei 644 ezer forint értékű vállalásukat 26 ezerrel túlteljesítették. A Sarkadi Cukorgyárban a brigádok komoly gondot fordítottak az anyagtakuré,’osságra és a nemes hulladék gyűjtésére. Ezenkívül itt elfogadták a fiatal műszakiak egyik újítását, ami 145 ezer forir.t értékű megtakarítást jelentett az üzemnek Történt 1967. szeptember 13-án, Békéscsabán, a Szent István térről 14.35 óra helyett 14.44-kor induló GA- .55—23-as rendszámú 9-cs helyi járatú autóbusz felszállási peronján. Egy 25—30 éves, láthatóan vidéki fiatalasszony lépett az autóbusz perselye elé alig kétéves kisfiával. Az asszony elő- i szőr egy 1 forintost, majd két 50 fillérest tett a perselybe. Ebben a pillanatban elentmondást nem tűrő hangon rontott az asszonyra az autóbusz vezetője. „Vegye tudomásul, csak 1 és 2 forintot lehet a perselybe dobni... azonnal szálljon le!” S a szerencsétlen asszony megijedve a goromba hangtól, kisgyermekével együtt sírva fakadva szállt le és indult gyalog az állomásra. Lehettünk vagy húszán a szóban forgó GA 55—23-as rendszámú 9-es autóbuszon, valamennyien felháborodottan, s az események gyors pergése miatt — tehetetlenül szemléltük a fölöttébb embertelen eljárást. A megye ki tudja, mely szögletében élő falusi asszony, aki „megsértette” a szabályt, meg is fizette a „tandíjat”, mert miközben a perselyben maradt két forintja az emberek szeme láttára szégyenérzettel tele kellett kicsiny gyermekével az állomásig gyalogolnia. Erről jut eszembe egy másik eset, amely szintén Békéscsabán történt. Tudott dolog, hogy fagylalttal utóbuszra felszállni nem szabad. Ez is szabály... Nemrégen a strandfürdő-megállónál a 8-as autóbuszra többek között egy középkorú hölgy szállt fel, kezében kétforintos fagylalttal. Az autó- buszvezető — ez esetben nagyon helyesen — figyelmeztette: nem indul el addig, amíg kezében fagylalt lesz. Mire a hölgy imigyen válaszolt: „Az utasok előtt nem vitatkozom, javaslom, jöjjön be az irodába, majd ott megbeszéljük... Kölönben is nagyon sajnálom, hogy a vállalat dolgozóját nem ismeri meg...” S, hogy ezután mi történt? Az autóbusz vezetője elhallgatott, csukta az ajtót, s elindult. Mondanom sem kell, hogy a hölgy nem dobta el a fagylaltot. A két eset közül, hogy melyik a szabálytalanabb, a bosszantóbb: a kisgyermekes falusi asszonnyal szemben alkalmazott „szabály”, avagy az utóbbi, ezt bírálják cl az illetékesek. Balkus Imre Négyszemközt az ifjúsági mozgalom endrődi „veteránjaival” — Mi sem kaptunk semmit — Szeretnénk segíteni — Endrődön ismerik Hóik Mihály pedagógust, Szelei Béla állattenyésztőt, Szabó Edit tanárnőt és még néhány társukat, akik 1957- ben alapítói, irányítói voltak a helyi KISZ-szervezetnek. Évekig tevékenykedtek, lelkesedéssel, szenvedéllyel küzdöttek egy-egy feladat végrehajtásáért. — És most? — Eltávolodtunk a mozgalomtól — mondják. — Miért? Szabó Edit: Már nem igénylik a munkánkat. Roik Mihály: Az igazsághoz tartozik az utóbbi években mi sem kerestük a kapcsolatot az alapszervezet tagjaival. volna, s eluralkodna a „sült ga- [ lamb” szemlélet. E mondatokkal a jelenlegi endrődi kiszesekről alkotnak véleményt a „veteránok”. Ha nem is rendszeresen, de eddig is figye- | lemmel kísérték munkájukat. Az alapszervezetekben úgy, ahogy teljesítik feladataikat, azonban a 320 ifi tevékenységét koordináló j községi bizottság gyakorlatilag nem működik, gyakran változik a titkár személye. (Ottjártunk- kor senki sem tudta megmondani, hogy ki a községi KISZ-titkár). Akit a párttitkár említett, már lemondott, így nincs, aki tovább intézze az ügyeket. Megtudtuk: Egy iparitanuló-kislány a jelölt. gondozhatnák a szovjet hősök sírjait. Előadások, vetélkedők, s a klub játékok színesebbé tehetnék az ifik életét, s nagyobb gondot kellene fordítani a helyi sportéletre is. őszintén elmondták véleményüket az ifjúsági mozgalom endrődi „veteránjai” - azt, hogy mit kell tenni az ifiknek és azt is, hogy ők miben adhatnak tanácsot, hogyan segíthetnek. A siker záloga a mielőbbi cselekvés. Dékány Sándor Nemcsak a vásárlók, a A békéscsabai Szabadság téri zöldségboltot méltán nevezhetjük az egyik legforgalmasabb üzletnek. Egymásnak adják a háziasszonyok a kilincset s többnyire elégedetten viszik kosarukban, szatyrukban a különböző zöldség- vagy gyümölcsféléket. A felszolgáló udvarias, gyors, szakavatott mozdulatokkal méri a krumplit, borsót, babot, szőlőt. A vásárlók mindezek ellenére mégis elégedetlenek. Különösen délután, amikor munkából hazafelé menet jönnek ide megvásárolni a konyhai szükségleAz újabb miért-re a községi párttitkár válasza kívánkozik? így hangzik: — Férjhez mentek, megnősültek, több lett a gondjuk, kiöregedtek a mozgalomból. — Ez Igaz, de emellett tudnánk segíteni, különösen most, amikor a körülmények sokkal jobbak, mint tíz évvel ezelőtt — vélekednek. Beszélgetésünk során hivatkoztak a körülményekre s a lehetőségekre. Amikor kezdték, nem kaptak semmit. Mindent maguknak kellett előteremteni. Színdarabot tanultak, a téli estéken a környező falvak, tanyák lakóit szórakoztatták műsorukkal. Szívesen emlékeznek a Felnőnek a gyerek ek-re és a Bástyasétány -77- re. A bevételből vettek rádiót, s rendbe hozták a helyiségüket. Munka után ott jöttek össze, majdnem mindennap. — Tudjuk, akkor kisebbek voltak az igények, beértük azzal — s ez jelentette a romantikát —, hogy kerékpárral kiránduljunk Szarvasra — mondja Roik Mihály. Most több lehetőségük van itt is a fiataloknak, s talán éppen ezért, mintha elkényelmesedtek — Az volt a legnagyobb baj, hogy megszűnt a területi alapszervezet — folytatja Szelei Béla. Tanácsi dolgozók, pedagógusok és a községből nagyon sok fiatal tartozott ide. Később megalakultak a szövetkezeti s üzemi KISZ- szervezetek és ott kezdtek tevékenykedni. Kevesen maradtunk, s lassan elfogytunk, mint a gyertyaszál. — Kölcsönösen hibáztunk, mi sem mentünk az új alapszervezetekbe, s azok tagjai talán nem is akartak velünk együtt dolgozni, — veszi át a szót Szabó Edit. Mindannyian tudják: változtatni kellene ezen. Segíteniük kell, hogy ismét pozitívan értékeljék az endrődi ifjúkommunisták munkáját. Sorolják a tennivalókat: hasznog lenne megrendezni a régi és a mai kiszesek találkozóját, elbeszélgetni a gondokról, s közösen keresni a megoldást. Újjászervezhetnék az irodalmi színpadot, a színjátszó csoportot, a politikai oktatásokon megemlékezhetnének egy-egy jelentős évfordulóról, amelyeken megjelenne egy régi munkásmozgalmi harcos ugyanúgy, mint régen, GYAKORLATTAL RENDELKEZŐhegesztő és lakatos szakmunkásokat, valamint segédmunkásokat felveszünk. Bérezés megegyezés szerint. Felvétel esetén útiköltséget térítünk. Jelentkezés: OVF. Vízgépészeti Vállalat, Gyula, Béke sugárút 60. sz. 564 Gerencsér Miklós: Illés, a sokoldalú Kisregény 24. s*:::::::::: — Kelj fel, Karola! — tértem azonnal a tárgyra. — Kuss! Most a legizgalmasabb a könyv. A sivatagi rablók épp ebben a pillanatban etetnek meg az óriáshangyákkal egy olyan undok hülyét, mint amilyen te vagy. — Mi a könyv címe? — A fehér csontok útja. — Akkor nem rólam szól. Tehát kelj fel gyorsan, mert leké- sed a vonatot. — Ki mondta, hogy utazni akarok? — Én. Vissza kell menned ahhoz a drága jó soproni édesanyádhoz. Karola már leolvasta jellegzetes viselkedésemről, hogy honnan fúj a szél, de azért megkérdezte a formaság kedvéért: — Mi a bajod velem, ha szabadra tudnom? Én is csupán az etikett okából választoltam. — Különböző hivatalos forrásokból erősítették meg az azonos tényt: ringyó lettél. Végtelenül sajnálom, de máris levontam a megfelelő konzekvenciát Hogy a legenyhébben fejezzem ki magamat, mától fogva persona non grátának tekintelek. Lehetetlenség olyan nővel élnem, akivel nem tudok többé dicsekedni. Átmeneti csend támadt, amelyben mindketten jól hallottuk egymás szívdobogását. — Ha nem tudnád, harmadik hónapja terhes vagyok — lepett meg Karola az örömhírrel. Erre szép csendesen leültem az ágyra. Értelmem hosszas pihenőt tartott. Gondolataim lassan tápászkodtak fel, mint a kimerült boxoló a ring sarkából az utolsó menet előtt. Álmatag tekintetem körbejárt a szobán, majd a fácános képbe botlott. Varázsütésre elszállt az álmatlanságom. — Rendben vein — fogadtam, illő méltósággal, apaságom hírét. — Mivel az én ártatlan gyermekemet hordod a züllött szíved alatt, nem ültetlek marónátronba. Sőt, magaddal viíhe- ted ezt a fácános festményt. Saját bevallásod szerint óráról órára nő az értéke. Add el másfél millióért és a kamatjaiból neveld fel a gyermekemet. De nehogy könnyelműsködj a pénzzel. Most pedig takarodj ki az életemből. Nem nagyon sietett. Három hét is eltelt, mire összepakolt. Elvégre idő kell a jó munkához: amikor egy szép napon hazatértem, összes ingóságomnak csak a földrajzi helyét találtam. Karola eladta az ágyat, a szekrényt., a biciklimet, a maradék ruhámat, az edényeket és eladta a vagyont érő fácános képet is. Alapjában véve igaza volt, hiszen tőlem egy fillért sem kapott útiköltségre. Más befejezése Lomha mozgásom ellenére mindenki tudja rólam, hogy a leggyorsabb emberek,közé tartozom: rendkívül gyorsan fáradok. Nem tehetek róla. Születési hiba, ami miatt egyre aggodabolt érdeke Is lenne teket. Az egy eladó ugyanis nagyon kevés. Hiába minden igyekezete, hosszú perceket kell várni mindenkinek a sorára. Valószínű, sok háziasszony —■ egyben valamilyen munkahelyen dolgozó nő — kérésének teszünk eleget, amikor javasoljuk: Legalább a délutáni csúcsforgalomban kapjon segítséget a bolt egyetlen eladója. Ez jelentős forgalomnövekedéssel is járna, ami a boltnak sem jönne rosszul-. —O— lomkeltőbben jelentkeznek rajtam a kifulladás tünetei. Karola viharos szerelme a rönk szélére juttatta kedélyállapotomat, ezért a legjobb lesz, ha minden különösebb megfontolás nélkül lefekszem kifosztott otthonom csupasz padlózatára és kivárom, míg újra nyugodtan szedhetem a lélegzetet. Mindez persze nem jelentheti azt, hogy megfutamodnék az igazmondás mezejéről. Ha mások meg nem futamodnak meséim elől, én rendületlenül folytatni fogom sokoldalú egyéniségem ugyancsak sokoldalú históriáját. Senkiben nem akarom végsőkig csigázni a várakozást, de annyit előre bocsáthatok, hogy a java csak ezután következik. Az eddigiekből például arra lehetne következtetni, hogy Karola mindörökre elúszott a Styx vizén a sötét alvilágba, hogy soha többé ne háborgassa lelkiéletem lírai- ságát. Holott sajnos, épp az ellenkezője történt. Meggyötört még egyszer, utoljára, hossza- dialmasan végigüldözve Európa országútjain, hogy ismét hazatérve, a gyalázat cégérévé tegye patinás nevem. De kockázatos lenne akárcsak egy percnél is tovább maradni ennél a témánál. Szívemre nyomás nehezedik, önuralmam csődöt mond, muszáj levenni Karolát egy időre a napirendről. Ám, ha frissen ébredek rögtön megkezdendő álmomból, ha újra bejárom az Arany Körtét, a Zöldkoszorút, a Kiliánt, a Fácánkakast, meg a többi bájos pálinkaklubot, tovább spulni- zom magamból az emlékeket, hogy aztán örökre elfelejtsem őket. Tehát aludjunk egy jót az eddigi izgalmakra. Micsoda pech lenne, ha még most is Karolával álmodnék. íVé0€)
