Békés Megyei Népújság, 1967. szeptember (22. évfolyam, 206-231. szám)
1967-09-16 / 219. szám
1*67. szeptember 16. 2 Szombat Nyugati jelentés szerint eddig több mint 2400 amerikai gép veszett el Vietnamban London A 28 nyugati állam által fenntartott londoni stratégiai tanulmányok intézete most közzétett új jelentése szerint az Egyesült Államok öt év alatt 2400 repülőgépet és helikoptert vesztett a vietnami háború következtében, míg a VDK légierejének veszteségeit a jelentés körülbelül ötvenre teszi. Ez év júliusában összesen 465 000 főnyi amerikai katonaság tartózkodott Vietnamban. Az összlétszám 1968 közepéig valószínűleg eléri vagy túlhaladja az 570 000 főt — hangzik a jelentés. Egy év- alatt négy háború folyt a világon (a vietnami, a jemeni, az arab—izraeli háború és a nigériai polgárháború), de a katonai erők bevetésével lezajlott nagyobb események vagy zavargások száma 1966 júliusától 1967 júliusáig elérte a 28-at. A portugál gyarmatokon folyó hadműveleteket a jelentés csupán az utóbbi kategóriába sorolja. (MTI) Nikezics Párizsban De Gaulle lengyelországi látogatása után Újabb letartóztatások Hongkongban Pénteken újabb letartóztatásokra került sor Hongkong brit koronagyarmaton. Az egyik bíróság előtt több mint százan tüntettek, követelve a letartóztatott Peking- barát kínaiak szabadon bocsátását. A tüntetők megkíséreltek heflz ENSZ-közgyíilés előtt New York A közel-keleti kérdésikomplexum foglalja el minden valószínűség szerint az első helyet a 96 pontból álló napirendben az ENSZ-köz.gyűlés jövő hét keddjén megnyíló háromhónapos rendes ülésszakán. Mint ismeretes, a közel-keleti válság megvitatására rendkívüli ülésszakot hívtak össze, amelyet azonban július 21-én elnapoltak anélkül, hogy valamiféle megállapodás született volna. A rendkívüli ülésszak hétfőn a tervek szerint ügyrendi javaslatot fogad el, amelynek értelmében az egész probléma megvitatását a rendes közgyűlés elé viszik. A közgyűlés az általános vitával kezdődik. Nem született még döntés arról, hogy a közel-keleti kérdés megtárgyalása az általános vitával párhuzamosan folyik-e majd, vagy csupán annak befejezése után térnek rá. Eddig több mint 90 nemzet iratkozott fel az általántos vitában való részvételre, amely a tervek szerint október 13-ig tart. A közgyűlés napirendjén szereplő egyéb nagy fontosságú pontok: a közgyűlés elnökének megválasztása; a nukleáris fegyverek elterjedését betiltó szerződés kérdése: a Kínai Népköztársaság ENSZ-tagsága; az ENSZ béke- fenntartó tevékenysége. További megvitatásra váró kérdések: Aden, Gibraltár. Délnyugat-1- ka, az apartheid-politika, a koreai kérdés és a gazdasági jellegű ügyek. (MTI) Ingyenes művezelöképző tanfolyamra jelentkezhetnek kőműves szakmunkásé* Az érdeklődök levelezőlapon kérjenek tájékoztatót. ÉVM. BÁCS MEGYEI ÁLLAMI ÉPÍTŐIPARI VÁLLALAT Kecskemét, Klapka u. 34/a. 64179 hatolni a bíróság épületébe, de a rendőrség útjukat állta. Újabb egységek mozgósítása után a környéket sikerült megtisztítani. A gyarmati rendőrség ezután: átfésülte a környező parkokat és 15 személyt, köztük három nőt, letartóztatott, Hongkong Taipo negyedében ugyancsak ma egy rendőri razzia során kínai propaga ndaan y a goka t koboztak el és négy személyt őrizetbe vettek. (MTI) fl pápa állapota javult Vatikánváres Vatikáni jelentés szerint VI. Pál pápa egészségi állapota olyan mértékben javult, hogy egyelőre nem adnak ki naponkénti orvosi jelentést. A UPI úgy értesült, hogy a pápa orvosai tanácsára hozzájárult az operációhoz, amennyiben ez szükCouve de Murville francia külügyminiszter, aki Bécsből utazott vissza a francia fővárosba és Marko Nikezics jugoszláv _ külügyminiszter között pénteken délelőtt tárgyalásokra került sor. A jugoszláv—francia megbeszéléseken központi helyet foglal el az európai biztonság és ennek keretében a német kérdés, valamint a kelet—nyugati kapcsolatok megvitatása. Minden bizonnyal nagy | figyelmet fordítanak a közel-keleti válság problémáira is, amelyekről Tito elnök több államfőhöz. közöttük De Gaulle tábornokhoz is személyes üzenetet intézett. De Gaulle tábornok időközben válaszolt Tito elnök javaslataira, a válasz tartalma azonban még nem ismeretes. (MTI) A francia elnök Jugoszláviába látogat Párizs Marko Nikezics jugoszláv külügyminiszter De Gaulle elnökkel történt találkozása után kijelen- j tette, hogy átnyújtotta neki Tito, jugoszláv elnök meghívását Ju- 1 gosztáviába. Nikezics hozzáfűzte, hogy De Gaulle elnök a meghi- [ vást elfogadta. A hivatalos látogatás időpontját később állapítják meg. (MTI) Az EAK hüliigyiii'iiisztcrének nyiialkozata Kairó Mahmud Riad, az EAK külügyminisztere csütörtök este beszédet mondott a kairói televízióban. Egyebek között kijelentette: a Szúezí-csa torna lezárásának oka az izraeli agresszióban keresendő. Az agresszió következmé. . ,. ,, . j.nycinek elhárítása és az izraeli segesnek mutatkoznék. Az esetle- csapatok kivoná,a ^ elfoglalt ges sebészi beavatkozásról a kü- arab területekről meggyorsítja a lönböző vizsgálatok után a jövő héten orvosok. (MTI) kiértékelése i csatorna megnyitását, elősegíti a döntenek az I normális hajózást és a nemzetkö- | zi kereskedelmet. (MTI) Izrael akadályozza az arab menekültek visszatérését Amman Jordánia, hivatalos képviselője nyilatkozatban hangsúlyozta, hogy Izrael akadályozza az agresszió idején elmenekült jordá- niaiak visszatérését. Több mint 3700 Jordániái menekült, akik az izraeli hatóságoktól engedélyt kaptak a hazatérésre az Izrael által kijelölt határidő, augusztus 31-e után is, most mégsem térhet vissza otthonába. Mint a Jordán képviselő rámutatott, e menekültek azért nem élhettek jogaikkal a kijelölt határidő előtt, mert a visszatérésre nem egész családoknak, hanem csak egyes személyeknek adtak engedélyt, s mivel a családok valamely tagja nem kapta meg ezt az engedélyt, ezzel lehetetlenné tették valamennyiük visszatérését. (MTI) Félórás lövöldözés a haláron kínai—indiai IHilÜi Delhi Az indiai honvédelmi minisztérium szóvivője szerint a szikkim—kínai határon a csütörtöki nap folyamán csupán elszórt lövöldözés yolt, mely félórán át Újabb zavargások Chicagóban Csütörtökön éjszaka újabb faji zavargások törttek ki Chicago né- gernegyedében. A zavargásokat az váltotta ki, hogy a rendőrség brutálisan rátárftadt a néger diákok egyik ülésére és egy 18 éves lányt véresre vert. Az incidens után a négernegyed utcáit felháborodott tömegek árasztották el. A négerek kőzáport zúdítottak az ellenük kivezényelt rendőrökre és kocsikat fordítottak fel. Károm rendőr és két polgári személy megsebesült. (MTI) tartott. Az indiai fél a tüzet nem viszonozta. Delhiben a jobboldali pártok vezetői az indiai parlament rendkívüli összehívását követelik a „súlyos helyzet” megvitatására. A követelésnek azonban sem a baloldali pártok, sem a kongresz- szus párt részéről mindeddig semmi visszhangja nem volt. (MTI) Véget ért De Gaulle francia elnök lengyelországi utazása. Szeptember 6-6n és 7-én, majd 11-én és 12-én folytak Varsóban a közös közlemény kibocsátásával záródott tárgyalások. E két időpont között Lengyelország legfontosabb városai, Krakkó, Nova-Huta, Gdynia és Gdansk üdvözölhették a francia tábornok-elnököt, s. a fasizmus elleni küzdelem immár néma memen- tójaként a ma Oswieczym nevet viselő Auschwitz is... Jóformán már a De Gaulle- utazás kezdete előtt világos volt, hogy a francia elnök ismert Eu- rópa-koncepciójába illő aktusról van szó. A francia külpolitika fő vonalát az Atlanti Blokktól való távolodás, a Nyugat-Euró- pa feletti amerikai befolyás gyengítésének szándéka jellemzi. Ez elválaszthatatlan egyfelől az európai realitások elismerésétől, másfelől a Szovjetunió és a szocialista országokhoz fűződő viszony javításától. Természetesnek tekinthető az is, hogy egy esztendővel a francia elnök szovjetunióbeli látogatása utón éppen Lengyelország volt De Gaulle úticélja. A két ország között nemcsak a történelmi kapcsolatok voltak mindig rendkívül erősek, hanem De Gaulle Európa-politikájának néhány legfontosabb gesztusa is elsődlegesen érintette Lengyelországot. így mindenekelőtt az az 1959 tavaszán elhangzott De Gaulle-nyilatkozat, amellyel a francia elnök a nyugati felelős államférfiak közül elsőnek ismerte el az Odera—Neisse-ha- tárt. A francia politikának ez a realitás-érzéke és pozitív kezdeményezései jelentősen hozzájárultak ahhoz, hogy a két ország között egyre szorosabb kétoldali kapcsolatok alakultak ki. Francia meghívásra Párizsba látogatott Cyrankiewicz lengyel miniszterelnök, többször járt Párizsban Rapaczki külügyminiszter, a múlt évben pedig Couve de Murville francia külügyminiszter tett hivatalos látogatást a lengyel fővárosban. A tárgyalások számos ponton megmutatták, hogy a francia és lengyel álláspont néhány döntő fontosságú problémában azonos vagy nagyon közel áll egymáshoz. Ez különösen azért jelentős, mert Lengyelország álláspontja hűségesen tükrözi a Szovjetunió és az európai szocialista országok álláspontját Európa és a világ fő kérdéseiben. Így tehát Párizs és Varsó megértése egyben egy szélesebb körű együttműködési lehetőség jelzője is. A tárgyalások során mindkét fél azonos álláspontot foglalt el a vietnami agresszió elítélésében, az amerikai beavatkozást jelölvén meg, mint a háború alapvető okát. A közel-keleti kérdésben mindkét fél kezdettől fogva arra az álláspontra heKÖZÜLETEK, FIGYELEM! FÉMCSŐ kapható minden méretben, nagy választékban a Csongrád—Békés megyei Vas- és Műszaki Nagykereskedelmi Vállalat békéscsabai (Szerdahelyi út) telepén. 576 ■ aEÜNBai «DmtHHBcSüiHsanSB« «flBBBB*» BBBBI ■bbehmub BujBSiKsnuú^BSKsr: jncBBiiaiSBaaoaai ■ISGBBII gm: ÍBl Kll ■ BBnflSBEgRIlBaBBBflaBBBBBBB BBBBBBBB BBBBBI BMHSSKRDSt-cEEíiEr: 3H ZSBiaiSBB aBIBÍVBI BBHflBI BBUBISttiaauRB9SIBMUKSBBIIBBBB BBBBBBBB BBBBBI ■ ■9»[!QHsäSiSBBaUUSa9SaiBIBBBBBIB*«BaBBai aBBBEBBBBBBBBBBBBOnaBflBSBBBBBBBBillBBBBBI lyezkedett, hogy a válság megoldásának kezdetét csakis az arab területeken álló izraeli csapatok visszavonása jelentheti. A közös közlemény most a nézetek újabb közeledéséről adott számot. Természetszerűen a világpolitika e legégetőbb napirendi kérdésein túl az európai biztonság és a német probléma állott a megbeszélések középpontjában. Rendkívüli jelentőségűnek tekinthető, hogy a tábornok-elnök megismételte az Odera—Neisse- hatér elismerésére vonatkozó kijelentéseit, s egyetértett a két tárgyaló fél abban is, hogy a német probléma megoldásét az enyhülés hosszan tartó időszakának kell megelőznie. Ugyanakkor világos az is, hogy a legfontosabb európai kérdésekben megmutatkozó egyetértésen belül továbbra is vannak nem lényegtelen megközelítési különbségek a francia és a lengyel, illetve a francia és a szocialista álláspont között. A különbség lényege az, hogy De Gaulle külpolitikája még nem érlelte meg állásfoglalását a Német Demokratikus Köztársaság elismerése irányéba s ennek kifelezőjeként továbbra is csak a Német Szövetségi Köztársasággal tart fenn kapcsolatot. Ez a megközelítési különbség a lengyelországi megbeszélések során is megmutatkozott, s óhatatlanul csökkenti az európai enyhüléssel kapcsolatos pozitív francia külpolitika következetes megvalósításának lehetőségeit. Mindent összevéve, végső elemzésképpen De Gaulle elnök lengyelországi látogatása újabb nagyszabású állomásnak tekinthető Franciaország és az európai szocialista országok közeledésében. Ezen túlmenően, a Tárgyalások vietnami és közel-keleti problémákkal foglalkozó része kifejezte azt is, hogy a De Gaulle-kormány külpolitikája a nemzetközt élet alapvető kérdéseiben továbbra is következetesen szembefordul az amerikai diktátum és intervenció politikájával. A De Gaulle-látogatás pontos „hőmérőjének” tekinthető, hogy Nyugat-Németország politikai életében a Párizs—Varsó kapcsolatok megerősödése komoly nehézségeket okozott. De Gaulle még elutazása előtt fogadta a párizsi nyugatnémet nagykövetet és tájékoztatta a francia álláspontról — ez azonban semmiképpen sem csökkenthétté Bonn nyugtalanságát. Ahogy a megbeszélések során a legtöbb kérdésben kibontakozott az egyetértés — úgy fokozódtak a vezető bonni politikusok támadásai De Gaulle ellen. Így heves támadást intézett a francia államfő politikai vonala ellen Von Hassel volt hadügyminiszter, jelenleg az „áttelepültek” minisztere, valamint Barzel, a kereszténydemokrata kormánypárt parlamenti csoportjának vezetője, * a nyugatnémet politika egyik „erős embere”. Ezekből a támadásokból félreérthetetlenül kitűnik, hogy Bonnban felismerték: az európai szocialista országok és Franciaország kapcsolatainak javulása óhatatlanul fokozza a nyugatnémet politika elszigetelődését. Ez pedig azt jelenti, hogy a Kiesinger-kor- mányra egyre erőteljesebb „európai nyomás” nehezedik, amelynek célja, hogy kikénysze- rítse Bonntól az európai realitások nyílt és teljes elismerését. —le—
