Békés Megyei Népújság, 1967. szeptember (22. évfolyam, 206-231. szám)
1967-09-15 / 218. szám
W67. szeptember 15. 4 Péntek íj művelődési otthont építenek Csanádapácán A megyei tanács építőipari vállalata a napokban új munkahelyet vett át s megkezdte a felkészülést egy nagyarányú építkezéshez. Csanádapácán a régi malom épületéből alakítják ki négymillió-kétszázezer forintos költséggel az új, modern művelődési otthont, amely kielégíti majd a község igényeit. Vállalták, hogy még az idén háromszázezer forint értékű munkát elvégeznek s a művelődési otthont hatvankilencben adják át rendeltetésének. Az épületben jelenleg még gabonát tárolnak, de az elszállítás után — remélhetőleg egy hónapon belül — teljes erővel munkához látnak az építők. CVÉMÁNTDIPLOMA& „Visszafordult az idő kereke S könny szökött a szemembe Kezünkben ismét oklevél A tanító újra útra kél. Az emlékek szárnya lebben Ifjú remény öreg szívekben .. Elsárgult papíron olvasom e sorokat. Nem költőtől származnak, pedagógus írta, tanítvány, akit megihletett az öreg tanítókra való visszaemlékezés. „Az emlékek szárnya lebben” ... a kis szobában, ahol a 80 éves Kiss József tanítóval beszélgetünk a hosszú múlt, a hatvanéves pedagógiai pálya egy-egy állomásáról. A nemzet napszámosa volt a szó igazi értelmében. Soha nem törekedett a vagyonszerzésre, s Hasznosnak bizonyult kezdeményezés „Kérjük a kedves vásárlót, hogy azt az árucikket, amire szüksége lett volna és nem találta meg árudánkban, szíveskedjék felírni.” Több mint két hónap telt el az- Az elmondott példák közül ki' óta, hogy az iparcikk kiskereske- ragadtuk a pipereollókat, a fog- delmi vállalat plakátokon és j vályót, a varrótűt. Ezek ugyan egyéb tájékoztatókon keresztül nem nagy dolgok, de bosszantó, hívta fel erre az új kezdeménye- ha a boltban nem kapunk belőle, zésre a vásárlók figyelmét. E kéz- Bár az utóbbi időben e téren van deményezés célul tűzte a keres- némi javulás. Itt ugyan megje- kedelem és a vásárlók közötti; gyezzük, hogy ezek beszerzéséhez kapcsolat javítását. Az elmúlt j nem volna feltétlen szükséges a időszak azt mutatta, hogy ez a | vevők észrevétele, a jó kereskedői módszer nagyban elősegíti a kere- erény is elegendő lenne. sett cikkek pótlását. A tájékoztatás szerint ruházati és egyéb textilárukkal kapcsolatban több száz észrevétel érkezett be Ezek többsége olyan hiánycikkeket tartalmazott, melyek részben szezon jellegűek, másrészt olyan bosszantó apróságok, amelyek legtöbb esetben a boltvezetők figyelmetlenségén múlnak. Megtudtuk, hogy a beérkezett észrevételeket rangsorolják, ha a vevő olyan árut jelöl meg, mely a bolt raktárában megtalálható, ott a boltvezető elleni fegyelmi eljárást teszik folyamatba, mert ez esetben nyilvánvalóan hanyagság történt. Ha gyorsan beszerezhető hiánycikket jelölnek meg, akkor beszerzőjüket utasítják, nézzenek körül az ország más megyéiben, s ha lehet, szerezzék be. Ha ez nem megy, és a cikkek legyárt- hatók, keresnek olyan gyártó céget, aki vállalja a hiánycikkek elkészítését. Előfordult, hogy a központi árualapból gyártattak különböző I gyermekruhákat a Gyulai Háziipari Szövetkezetben. Ilyen és oh- | hez hasonló lehetőségekre a mű- ! szaki cikkek területén is van lehetőség. Legnehezebb az olyan jellegű észrevételek elintézése, amikor az áru előállítása csak központilag történik. Így van ez a textil- és importjellegű áruknál. Az utóbbi években sok árut hoztak forgalomba olyat, melyek beszerzése külföldről történik.^ Bizony manapság nem kevés köztük a hiány- j cikk. (Különösen műszaki vonalon). Minthogy monopolizált cik- j kékről van szó, a vevő kívánságát csak akkor tudják teljesíteni, ha a gyárak nagyobb mennyiségben, helyenként jobb minőségben gyártanak vagy növekszik a behozatal. Ilyen esetben országos intézkedés szükséges. Van viszont olyan gyakorlat is, hogy a beszerzők gondoskodnak egyes hiánycikkek beszerzéséről. Elmondták, hogy a beszerzők állandóan úton vannak, hogy a lehetőségek keretén belül felkutassák a hiánycikkeket és gondoskodjanak azok forgalombahoza- taláról. Az új kezdeményezés tapasztalatai ma már feltétlenül azt mutatják, hasznos, annak ellenére, hogy a vevők egy része még tartózkodik a bejegyzéstől, áz a sok száz kérés, ami eddig beérkezett, azt tanúsítja, érdemes volt elindítani, mert ezáltal szűkül a hiánycikkek ma még elég széles skálája. Bizony a sok kérést nem lehet figyelmen kívül hagyni, s ez arra ösztönzi az eladókat, hogy még ha fáradtságba is kerül, de tegyenek eleget a vásárlók igényeinek. A kezdeményezéssel kapcsolatban ellátogattunk néhány kisker.- boltba, hogy végigkísérjük az ügyintézést. Elsőnek Békéscsabán, az I. számú ruházati boltba látogattunk, az osztályvezető jelenlétében nyitottuk fel a dobozt, melyben éppen hat bejegyzés volt található. Mindegyik kérés szezonjellegű cikkre vonatkozik, olyanra, melyet a boltvezető szerint ma már csak igen ritkán keresnek, s így nem is tartanak belőle. Viszont egy korábbi bejegyzésre reagálva, a bolt beszerzője olyan női ruhákról gondoskodott, melyet kerestek, s a vásárló elismerő sorokban nyugtázta a gyors elintézést. (Négy ruhát vásárolt meg egyszerre.) A műszaki boltban éppen nem volt bejegyzés, de a boltvezető listát mutat, melyen részben az állandó, másrészt a részleges hiánycikkek voltak feltüntetve. Mint mondotta, az észrevételezést rendszeresen elküldik a központba, de az áru pótlása nem megy simán, sőt az országosan jelzett árukból hosszú hónapokon keresztül nem kapnak semmit. (Sokol rádió, kerékpárgumi). összegezve a tapasztalatokat, a kezdeményezés hasznos, azonban továbbfejlesztéséhez az is szükséges, hogy az észrevételek ne csak észrevételek maradjanak, mert akkor mit sem ér. Ha a kereskedelem igényli a vásárlók segítségét, bátorítást, biztatást ad, csak árut nem, akkor végső soron a kívánt eredmény elmarad. Háló Ferenc a jólét nem is volt osztályrésze, mégis a legnagyobb értéket adta tanítványainak. önéletrajzában maga ír erről: „Apaként szerettem tanítványaimat, s elhintettem közöttük mindazt, ami az emberben ér valamit: az emberiség, a haza szeretetét, a becsületet, az igazsághoz való töretlen ragaszkodást. Kiss József most jubilál. Pontosan hat évtizeddel ezelőtt kezdte néptanítóként Nagyszalontán. — A legszebb emlékeim közé tartozik — mondja csendesen—, hogy nagy költőnk, Arany János szülőfalujában kezdhettem pályafutásomat és éppen abban az iskolában, ahol ő is tanítóskodott Erre akkor nagyon büszke voltam. Es ma jó érzéssel gondolok vissza. „Pereg az életük filmje Hosszú esztendők emléke .. Hat évtized. Mit is lehetne ösz- szesűríteni ebből egy rövid emlékezésbe? Az örömből kevés, a bánatból annál több jutott. Az első csapás szülei halála volt, három kis testvérét tartotta el ezután a 600 koronás tanítói fizetésből. Az első világháború a katedra mellől szólította el, a második otthonától űzte távol. Háromszor égett le a kis család otthona — akkor már feleségével és öt gyermeké- | vei szenvedte végig a háborút — míg végül nem maradt más, csak két bőrönd, ezzel a kezében került Békéscsabára, a Micsurin utca 35-be, immár 23 éve. Most is itt él. Ahogyan az élet vitte egyik iskolától másikig, úgy kísérték útján a dicsérő levelek, hivatalos írások, melyeket a tanító iránti tisztelet és megbecsülés melege hat át. Ismétlődő szavakat olvashatok ezekben: A becsület, a lelkiismeretesség, a kötelességtudás jellemzi Kiss József tanítót. A felszabadulást követő években is — bár már elérte a nyugdíjkorhatárt — hű maradt pályájához, tanított, emellett esténként, a szabad idejében sem szakadt el az új élet ezernyi eseményétől. Sok-sok kedves emlék fűződik az utóbbi két évtizedhez is, s ebben az a legszebb, amiben az új társadalom részesítette. A tanító megbecsüléséről tanúskodnak az oklevelek és az aranydiploma, amit tíz évvel ezelőtt kapott, most pedig a legutóbbi: a gyémánt. Ez öreg korának legnagyobb boldogsága. — Csak az a baj, hogy múlnak az évek, és már az egészségem sem a legjobb. A lábaim nehezen bírnak, pedig de mennék még, és folytatnám ott, ahol abbahagytam — mondja mély sóhajjal. A régi papír meg2iáfcen kezemben, s a hű tanítvány versének utolsó sorait olvasom félhangosan: ' „Hajlott háttal, tipegő lábhal Jött, jött a sok kedves öreg Szivünk aranyát hintjük rátok Drága gyémánt- és arany[diplomások . . .” Kasnyik Juciit Ülést tartott a KISZ megyei vb A Kommunista Ifjúsági Szövetség Békés megyei Végrehajtó Bizottsága csütörtöki ülésén első napirendi pontként értékelte az idei nyári vezetőképző és építőtáborok munkáját. A KISZ- alapszervezetek agitációs és propagandatitkárai, gazdasági, kultúr-, sportfelelősei, ifjúgárda parancsnokai, valamint az úttörőcsapatok ifivezetői közül összesen 798-an gyarapították ismereteiket Békéscsabán. A központi és a megyei építőtáborokban mintegy 2 ezer fiatal dolgozott. Második napirendi pontként megvitatták a KISZ szeghalmi és szarvasi járási bizottságainak jelentését, amely a NOSZF 50. évfordulója tiszteletére szervezett mezőgazdasági munkaversenyek eddigi tapasztalataival foglalkozott. «mHimiiHiHmMitimiiimmiimiimiimMuniiimiimiiiuuiiuiMiiiiiHmnimiiiiumiimiiiiiiiiiinTniiiMiifomiiOHMimmiiiniiimiiii» Ajándékot kapott a haditechnikai kiállítás tízezredik látogatója ' Kedden délelőtt már tízezerre emelkedett a békéscsabai Fegyveres Erők Klubjában megrendezett haditechnikai kiállítás látogatóinak szama. Ez alkalomból a klub parancsnoksága ajándékot adott a szerencsés tízezrediknek: Hász Jánosnak, aki az Üt-, Híd- és Vízműépítési Technikum második osztályos tanulója. Nem várt nagy érdeklődés kíséri szinte az egész megyében a kiállítást. A városok lakosságán kívül még olyan kisebb községből is eljönnek az érdeklődők, mint Elek, Körös- tarcsa, Nagykamarás, Kétsoprony. Gerencsér Miklós: Illés, a sokoldalú Kisregény 23. Szívesen elhittem, hogy nem rólam beszélnek. Ezzel együtt szerettem volna minél hamarabb fuvarba menni. Noha kívánságom nem szokott süket fülekre találni a sorsnál, most mégis Toll Ella szaladt a mellemnek, méghozzá lóhalálban. — Illés! Azonnal beszélnem kell veled! — Nem akarlak hírbe hozni, tűnj el gyorsan, Ellikém. — Nagy titkom van. Az életed függ tőle! Hiába szoktam tűrhetően bírni a váratlan csapásokat, most mégis megremegtem. — Rendben. De béreld ki a taxit, itt mégsem akarok szörnyűt hallani. Elvinnélek a magam költségén még egyszer utoljára, de Karola éppen most rabolt ki. Ella panaszosan vinnyogott, hogy apránként rám költi azt a vagyont, amit valaha kapott tőlem, de azért elfogadta ajánlatomat. — Mivel hálálod meg, ha elárulom a titkot? — kérdezte érdekfeszítő rejtedmességgel. — Veszek neked egy arany- szőke választási malacot. — A helyedben nem lennék ilyen hidegvérű. — Mit akarsz tőlem? — Várni foglak este. Ugyanúgy, mint tizenöt évvel ezelőtt. Nagy erőfeszítés érán úrrá lettem kétségbeesésemen. Sőt, úgy néztem ki a guruló kocsiból, mint akit a Titanic katasztrófája sem hozna ki a sodrából. — Ne juttasd eszembe azt a sötét Horthy-rendszert, Ellikém. Átnedvesedtek Toll Ella ősz szempillái. — Abban a sötét rendszerben sokkal anyásabb voltál. Nem szégyellted a korkülönbséget. De megkaptad. Amíg itt porba taposod a kutyahűségemet, addig Karola mulat a pénzedből a pasasával. Nem vallottam be, hogy ebben a pillanatban minden reményem elveszett. Harsányan felkacagtam. — Na ne izélj, Ellikém! Ha így lenne, rajtam röhögne az egész úttörőmozgalom. — Csak nem hiszed, hogy ha- zudok? Hogy féltékenykedem rád? —• Most nem erről van szó. Tudtommal Karola a legjobb véleménnyel van rólad és te mégis képes lennél elárulni, hogy hol mulatja ed a pénzemet * pasasával — Képes hát — vágta rá dacosan. — A Vörös Csillag étterem pálmafája alatt. Manőverem ezzel véget ért, s gyanítottam, hogy a manőverrel együtt még sok egyéb is. De adni kellett a látszatra, nehogy köny- nyen befolyásolható embernek higyjen Toll Ella. Halk, mély rezgésű mélabúval beszéltem hozzá. — Most szállj ki szépen. . A fuvarköltséget tálán majd megfizeti az állam. De te mivel fizeted meg a káromat? Azt a rombolást, amit Karola becsületében végeztél? Csalódtam benned, Ella. Rövid az élet ahhoz, hogy még egyszer a tolláid alá bújjak melegedni. Kérlek, hagyj magamra a bánatommal. — Dobálj meg sárral, ha hazudtam! — mondta búcsúzóul. — De ha igazam lesz, én dobállak meg! — Rendben van. Vágd csak bátran hozzám ezt az egész pocsék sárgolyót. Talán kár hangsúlyozni, hogy ezután nyomban a Csillag-étterembe siettem, s az sem bírhat a meglepetés erejével, hogy Karola valóban ott ült a stoplámpával a pálmafa alatt. Már kizárólag csak azt tartottam volna hihetetlennek, ha datolyát szednek a pálmafáról, mivel az ilyen déli növények ritkán szoktak termőre fordulni fenyőládában, kiváltképp az ellenségeim leje felett Lényegében meg kellene nyugodni, amikor másodszor is be-